D R . R O M Á N R Ó B E R T
A gazdasági társaságok végelszámolásának elméleti és
gya-korlati problémái
Általános alapvetések
A gazdasági társaságok lehetséges megszűnési okait a gazdasági társasá-gokról szóló 1997.CXLTV. tv. rendelkezései tartalmazzák. E joganyag sze-rint gazdasági társaság megszűnik, ha a társasági szerződésben - alapító okiratban, alapszabályban - meghatározott időtartam eltelt, vagy más meg-szűnési feltétel megvalósult; vagy a társaság elhatározza jogutód nélküli megszűnését; akkor is, ha elhatározza jogutódlással történő megszűnését, tehát átalakulását; tagjainak száma egy főre csökken, kivéve, ha az egyes társasági formákra vonatkozó szabályok ettől eltérően rendelkeznek; továbbá ha a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja vagy a cégbíróság hivatalból elren-deli törlését; a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti, valamint ha a társasági törvénynek az egyes társasági formákra vonatkozó szabályai azt előírják. A gazdasági társaság a cégjegyzékből történt törléssel szűnik meg.
Alapvető elméleti - és természetesen gyakorlatban is követendő normá-kat - rögzít a társasági törvény, azonban a részletes eljárási szabályonormá-kat a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló többször módosított 1991. évi XLIX. törvény IV. fejezete rögzíti.
A gazdasági társaságok jogutód nélküli, végelszámolási eljárással történő megszűnése alapvetően tehát két jogszabály, a társasági törvény és a csőd-törvény rendelkezéseire alapítottan működik. Ezen túlmenően természetesen egyes speciális esetekben különös szabályokat kell alkalmazni. így a befek-tetési vállalkozások esetében e két joganyagon túlmenően a 2001. CXX. tv.
183-187.§ rendelkezéseit, a pénzügyi intézményeknél az 1996. CXII. tv. 176/B. §-át, a kockázati alapoknál az 1998. XXXIV. tv. 19-20.§~áben foglalt rendelkezéseket, biztosítótársaságok esetében az 1995. XCVI. tv. 150-152. §-ait, és a számviteli előírások tekintetében általánosságban a 255/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletben írtakat.
A fent rögzítettek közül, ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszű-nik, a felszámolási eljárás, valamint a cégbíróság által történő hivatalbóli
törlése esetét kivéve, végelszámolásnak, illetve végelszámolási eljárás le-folytatásának van helye.
A társaság legfőbb szerve a végelszámolás megindításáról szóló határoza-tában kijelöli a végelszámolót. Végelszámolóként a társaság vezető tisztség-viselőin kívül más személy is kijelölhető. A gyakorlatban tipikus, hogy a végelszámolónak a korábbi vezető tisztségviselőt, vagy ha többen voltak, akkor közülük, az erre alkalmas személyt jelölik ki. A felelősségi szabályok egyértelműsítése érdekében — az általános értelmezés szerint - erre a pozíci-óra egy személyt lehet kijelölni. A társaság bármely hitelezője vagy a jegy-zett tőke legalább egytizedét képviselő tagok, az ok megjelölésével írásban kérhetik a cégbíróságtól más személy végelszámolóvá történő kijelölését. A társasági szerződés ezt a jogot a jegyzett tőke kisebb hányadát képviselő tagnak is megadhatja.
Erről a kérelemről a cégbíróság nyolc napon belül dönt, a kérelemnek helyt adó végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A minősített kisebbség-nek, vagy a hitelezőnek - közülük azonban bármelyiküknek - ezt a jogát indokolt kérelemben kell előteijesztenie. Előfordulhat ugyanis, hogy nem kellően megalapozott kérelem érkezik, a cégbíróság a kérelmet elutasítja. Amennyiben a kérelemnek a cégbíróság mintegy automatikusan köteles len-ne eleget tenni, akkor a kellően len-nem megalapozott kérelmek sorozatos elő-terjesztése a végelszámolási eljárás befejezését jelentősen késleltetné, vagy veszélyeztetné az egész eljárás zavartalan lefolytatását, így elsősorban a végelszámoló működését.
Egyszerűsített végelszámolás
Kizárólag a gazdasági társaságokról szóló törvény - maga a végelszámo-lást taglaló Cstv. egyetlen bekezdésben sem - rendelkezik az úgynevezett egyszerűsített végelszámolási eljárásról. Erre azonban csupán két társasági forma, a közkereseti társaság és a betéti társaság esetében áll fenn törvényi lehetőség. A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a végelszámolás egyszerűsített módon - azaz egyetlen „lépcsőben" - lefolyatható, ha a társa-ság a végelszámolás megindításáról szóló határozatától számított harminc napon belül valamennyi tartozását kiegyenlíti. Ebben az esetben a végelszá-moló személyét elegendő a végelszámolás megtörténtével együtt bejelenteni a cégbírósághoz, amely rendelkezik a társaság törléséről és annak közzététe-léről. Ezzel kapcsolatban csupán az a gyakorlati probléma látszik felmerülni, hogy kizárólag azon társaságok kerülhetnek ezen egyszerűsített eljárás hatá-lya alá, amelyek nagyon rövid - az említett törvényi 30 napos határidőn be-lül - úgy ki tudja egyenlíteni a tartozását, vagy tartozásait, hogy ennek a hitelt érdemlő igazolása - lehetőség szerint - azért rendelkezésre is álljon.
Ha azon körülményeket vesszük figyelembe, hogy a társaság legfőbb dön-téshozó szerve határoz az „egylépcsős" egyszerűsített végelszámolási eljárás lefolytatásáról, és igazolni is kívánják, hogy például a társaságnak nincsen adóhátraléka, akkor az általános államigazgatási határidővel dolgozó adóha-tóság részéről a negatív — tehát tartozást nem mutató - igazolás társaság ré-szére történő megküldése nem biztos, hogy a törvény szerinti harminc napos határidőbe „belefér".
Az egyszerűsített végelszámolási eljárásban a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a vagyoni hozzájárulá-suk arányában kell felosztani a társaság tagjai között. A jogutód nélküli megszűnés esetén a tartozások kiegyenlítése után maradó vagyon felosztásá-ról a társasági szerződésben tetszés szerint rendelkezhetnek a tagok. Ha elté-rő rendelkezés nincs, akkor a vagyoni hozzájárulás arányában történő felosz-tás elve érvényesül. Ez a szabály független attól, hogy az előzőek szerinti ún. egyszerűsített végelszámolási eljárást folytatták le vagy az általános szabá-lyok szerint jártak el.
A Bírósági Határozatokban fellelhető BH. 1998. 356. sz. alatt közzétett jogesetben foglaltak szerint nem kizárt, hogy betéti társaság esetén a
végel-számolót a kültagok közül jelölje ki a cégbíróság, ha személye egyébként megfelel a jogszabályi előírásoknak.
A korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó speciális
szabá-lyok
A korlátolt felelősségű társaságokra a társasági törvény speciális előírá-sokat tartalmaz, melyeket azonban kizárólag a csődtörvényben foglalt végel-számolási rendelkezésekkel lehet közösen értelmezni, így például a kft. vég-elszámolással történő megszűnése esetén a végelszámolási eljárásról szóló cégbírósági végzés közzétételét követően a végelszámoló maga is köteles a Cégközlönyben hirdetményt közzétenni a végelszámolási eljárásról, amely tartalmazza a végelszámoló nevét és lakóhelyét, és azt a hitelezőknek szóló felhívást, hogy követeléseiket a közzétételt követő negyven napon belül je-lentsék be a végelszámolónak. A végelszámolónak a társaság törlése iránti kérelem cégbírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell, hogy az említett közzététel megtörtént. Erre akként kerül sor, hogy a Cég-közlöny aktuális számának kivonatát be kell csatolnia a Cégbíróság felé.
A társaság vagyonának felosztására csak a társaság törlését követően ke-rülhet sor. A társaság jogutód nélküli megszűnése esetében a hitelezők kielé-gítése után fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, majd a további fennmaradó részt a társasági szerződés eltérő rendel
-kezése hiányában - a törzsbetétek arányában kell felosztani a társaság tagjai között.
Ha a végelszámolás megindításakor, illetve a felszámolás elrendelésekor a társaság törzstőkéje még nem kerül teljes egészében befizetésre, a végel-számoló jogosult a még nem teljesített befizetésekre vonatkozó kötelezettsé-get azonnal esedékessé tenni és annak teljesítését a tagoktól megkövetelni, ha arra a társaság tartozásainak kiegyenlítése érdekében szükség van. A kft. esetében a fent rögzített speciális rendelkezések mind a hitelezői érdekek védelmét szolgálják.
A részvénytársaságokra vonatkozó speciális szabályok
A részvénytársaság közgyűlése - kizárólagos hatáskörébe utaltan - a sza-vazatok háromnegyedes többségével elhatározhatja a részvénytársaság meg-szűnését. Ettől eltérően - törvényi felhatalmazás alapján - azonban az alapí-tó okirat, illetve alapszabály a jogualapí-tód nélküli megszűnés elhatározásához ennél magasabb szavazati arányt is előírhat.
A részvénytársaság végelszámolással történő megszűnése esetén a számolási eljárásról szóló cégbírósági végzés közzétételét követően a számoló maga is köteles a Cégközlönyben hirdetményt közzétenni a végel-számolási eljárásról, amely tartalmazza a végelszámoló nevét és lakóhelyét, és azt a hitelezőknek szóló felhívást, hogy követeléseiket a közzétételt köve-tő negyven napon belül jelentsék be a végelszámolónak. Ezen rendelkezés hasonlatos a korlátolt felelősségű társaságok esetén meghatározott speciális hitelezővédelmi normákkal. A végelszámolónak a részvénytársaság törlése iránti kérelem cégbírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell, hogy a fenti közzététel megtörtént.
A végelszámolás alatt álló részvénytársaság vagyonának felosztására csak a részvénytársaság törlését követően kerülhet sor. A részvénytársaságoknál az igazgatósági tagokon, illetve a vezérigazgatón kívül más személy - az általános szabályok szerint - is kijelölhető végelszámolónak. A végelszámo-lás részletszabályaira a Cstv. rendelkezései az irányadóak.
A végelszámolási eljárás befejezését követően a végelszámolónak kérel-met kell benyújtani a cégbírósághoz a cég törlése iránt, amelyhez csatolni kell a Cstv. szerint felsorolt okiratokat, (zárómérleg, zárójelentés, vagyon-felosztási javaslat, az ezeket elfogadó közgyűlési határozatot tartalmazó jegyzőkönyv) valamint a Cégközlöny példányt, mely igazolja a
végelszámo-ló hirdetményének közzétételét.
A hitelezői követelések, egyéb tartozások kiegyenlítése után fennmaradt vagyont csakis a cég törlését követően lehet felosztani a részvényesek kö-zött. A részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése esetében a tartozások
kiegyenlítése után fennmaradó vagyont - törvény eltérő rendelkezése hiá-nyában - a részvényesek között az általuk a részvényekre ténylegesen telje-sített befizetések, illetve nem pénzbeli hozzájárulások alapján, részvényeik névértékének arányában kell felosztani. Ha a részvénytársaság likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbséget biztosító részvényt bocsátott ki, a vagyon felosztásakor az elsőbbségi részvény biztosította jogokat figyelembe kell venni. A vagyonmaradványt főszabályként a részvényesek részvényei névér-téke, és a teljesített befizetések arányában kell felosztani. A felosztás során ugyanakkor figyelemmel kell lenni a társasági törvény rendelkezései alapján kibocsátott likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi részvényekre is.
Ha a végelszámolás megindításakor a részvénytársaság alaptőkéje nem került teljes egészében befizetésre, a végelszámoló jogosult a még nem telje-sített befizetésekre vonatkozó kötelezettséget azonnal esedékessé tenni és azok teljesítését a részvényesektől követelni, ha arra a részvénytársaság tar-tozásainak kiegyenlítése érdekében van szükség.
Tekintettel arra, hogy a társasági törvény alapján a részvényesek részvé-nyeik teljes ellenértékét, a - név-, illetve kibocsátási érték - cégbejegyzéstől számított egy éven belül kötelesek befizetni, előfordulhat, hogy a végelszá-molásra, illetve felszámolásra olyankor kerül sor, amikor még e befizetési kötelezettségeket a részvényesek nem teljesítették. A törvény ilyen esetek-ben feljogosítja a végelszámolót a hátralékos befizetések követelésére, ha a tartozások kiegyenlítése ezt szükségessé teszi. Ebben az esetben a befizetési kötelezettség a végelszámoló illetve felszámoló felhívásával azonnal esedé-kessé válik, függetlenül attól, hogy a cégbejegyzéstől számított egy év még nem telt el.
Eljárási normatívák
A csődeljárásról a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. XLIX. törvény rendelkezése szerint, a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén, a felszámolás esetét kivéve végelszámolásnak van helye. Ennek részletes szabályait e fenti törvény rögzíti.
A gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnését kimondó határozat-ban rendelkezni kell:
- trösztnél a tröszti vállalat megszüntetéséről;
- a leányvállalat, vagy leányvállalatai megszüntetéséről; - a végelszámoló személyéről.
A gyakrabban előforduló végelszámolási eljárásokban ezen rendelkezé-sek közül a végelszámoló személyének kijelölése bír leginkább kiemelt je-lentősséggel. Mindez különösen azért is igaz, mert a gazdasági életben a trösztök és a leányvállalatok szerepe csekély. A végelszámoló személyéről a
legfőbb döntéshozó szerv (tagok gyűlése, taggyűlés, közgyűlés) dönt, tipiku-san akkor, amikor a végelszámolás tényét maga a társaság eldönti.
A jogutód nélküli megszűnést kimondó határozatot a gazdálkodó szerve-zet veszerve-zetője köteles haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül a cégbí-róságnak megküldeni. E határidő elmulasztásáért a polgári jog általános sza-bályai szerint felel, továbbá a cégbíróság a gazdálkodó szervezet vezetőjét a felszámolási eljárásoknál rögzített összeggel sújthatja. Számszerűen ez az adott gazdálkodó szervezettől a végelszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett jövedelemnek 50%-ig vagy - ha a vezető jövedelme nem álla-pítható meg - 1 millió forintig terjedő pénzbírságot jelent. Ugyanez a jogkö-vetkezménye a valótlan adatok közlésének is.
A felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem kézhezvételét kö-vetően a jogutód nélküli megszűnést kimondó határozat meghozatalának nincs helye. Ez a szabály azt záija tehát ki, hogy ha és amennyiben a gazdál-kodó szervezet ellen a felszámolási eljárás már megkezdődött, egyáltalán ne lehessen végelszámolási eljárást is párhuzamosan lefolytatni. Természetesen, ha a felszámolási eljárás úgy zárul le, hogy a társaság megszűnésére és meg-szüntetésére nem került sor (például azért, mert az adós gazdálkodó szerve-zet nem fiszerve-zetésképtelen) akkor a későbbiekben nincs akadálya annak, hogy a társaság a végelszámolás mellett döntsön.
A Legfelsőbb Bíróság a Bírósági Határozatok BH. 1995. 308. sz. alatt közzétett jogeset elvi konklúziójában is kifejti, hogy a felszámolási eljárás-nak a végelszámolási eljárás jogerős befejezéséig való felfüggesztését meg-alapozza az, hogy a végelszámolás elrendelése még felszámolás elrendelése előtt történt.
A végelszámolási eljárás kezdő időpontja a jogutód nélküli megszűnésről rendelkező határozatban megállapított időpont, mely nem lehet korábbi, mint e határozat kelte. Tehát a végelszámolási eljárás esetében utólagosan a cég nem határozhat. Ezt a cégbíróság felé természetesen be kell nyújtani. Itt is az úgynevezett változásbejegyzési kérelmet kell használni. Illetéket és közzété-teli költségtérítést a módosításra irányadó szempontok szerint kell megfizet-ni, illetve leróni. A jogi képviselet igazolása az eljárásban kötelező, tekintet-tel arra, hogy a társasági szerződést, alapító okiratot, alapszabályt módosítani kell. Ennek az első lépése, hogy maga a cégnév is módosul, ugyanis a végel-számolási eljárás esetén a cégnév után a „végelszámolás alatt", vagy rövidít-ve „v. a." toldatot szerepeltetni kell. Erre természetesen ugyanolyan indok alapján van szükség, mint a „bejegyzés alatt" vagy a „felszámolás alatt" toldat rögzítése esetén, tehát, hogy a hatóságok, üzleti partnerek, és termé-szetesen általában harmadik személyek erről nyilvánvalóan tudomást szerez-zenek. A cégnév megfelelő használata elősegíti, hogy ne kelljen például cégkivonatot beszerezni az adott társaságról a cégbíróságon, ha csupán az a
vitatott körülmény, hogy végelszámolási eljárás hatálya alatt áll-e a gazdál-kodó szervezet, vagy nem.
A cégbíróság elrendeli a végelszámolási eljárásról szóló végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét. A közzétételnek tartalmaznia kell többek között kiemelten a végelszámolást elrendelő szerv nevét, székhelyét és a határozathozatalának időpontját; a hitelezőknek szóló felhívást, hogy ismert követeléseiket a közzétételtől számított 40 napon belül a végelszámolónak jelentsék be; a végelszámoló nevét, székhelyét; és az egyéb lényeges
körül-ményeket. Utóbbi a cég tagjainak számától,- különösen ha a tagok maguk is gazdálkodó szervezetek- szerkezeti bonyolultságtól is függhet.
A végelszámolásról a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül a végelszámoló értesíti:
- a végelszámolással érintett ingatlan fekvése szerint illetékes földhiva-talt. Erre természetesen csak akkor kell, hogy sor kerüljön, ha a gazda-sági társaság tulajdonában állt ingatlan. Amennyiben pl. bérleti jogvi-szony alapján tartotta a társaság birtokában az adott ingatlant, úgy a földhivatal értesítése szükségtelen.
- az illetékes adó- és vámhatóságot, illetékhivatalt, valamint a társada-lombiztosítási igazgatási szervet. Az illetékes adóhatóság értesítése nél-külözhetetlen, hiszen a társaság rendelkezik adószámmal, az maga is adóalany. A adóhatósági ellenőrzés lefolytatása érdekében a hatóságnak is mindenképpen tudnia kell az eljárás megindulásáról. A társadalom-biztosítási hatósággal hasonló a helyzet, azonban az illetékhivatal és a vámhatóság értesítése csupán szükségszerű. Természetesen, ha a cég tevékenysége, vagy elszámolási jogviszony ezt szükségessé teszi, akkor mindez nélkülözhetetlen.
- a területileg illetékes állami munkaerő-piaci szervet. Ennek aktualitása akkor a legnagyobb, ha a végelszámolás alá kerülő gazdálkodó szerve-zetnek munkavállalói is voltak.
- az illetékes környezetvédelmi felügyelőséget. A részletes eljárási és anyagi jogi szabályokat a felszámolási eljárás és a végelszámolás kör-nyezet- és természetvédelmi követelményeiről szóló 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet tartalmazza. Eljáró hatóság a székhely szerinti környe-zetvédelmi felügyelőség, ahová a rendelet melléklete szerinti cégbé-lyegzővel ellátott, hiteles nyilatkozatot kell eljuttatni.
- a gazdálkodó szervezet bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet. A pénzintézet lényegében már az eljárás elrendelése után szinte azonnal kell, hogy értesüljön a végelszámolási eljárás tényéről. Ez azért is na-gyon fontos, mert a cégnév csak a már említett „végelszámolás alatt" toldattal érvényes és használható, továbbá a vezető tisztségviselő sze-mélyében is változás áll be, hiszen a korábbi üzletvezető, ügyvezető,
vagy igazgatósági tag, esetleg vezérigazgató helyett a végelszámoló lesz jogosult a céget jegyezni, így a bankszámla felett is rendelkezni. Ebből eredően a pénzintézetek általában megkövetelik, hogy a cégbíróság felé is benyújtott, közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány egy eredeti példányát becsatolják a társaság részéről.
- az adós székhelye szerint illetékes levéltárat.
A gazdálkodó szervezet hitelezői követeléseiket a végelszámolás közzété-telét követő 40 napon belül kötelesek bejelenteni. A bejelentett követeléseket természetesen a végelszámoló nyilvántartásba veszi.
Ha a végelszámoló a követelést vitatja, erről a kézhezvételtől számított 45 napon belül köteles az igény bejelentőjét értesíteni. Természetesen, ha az igénybejelentője és a társaság, mely végelszámolás alatt áll, nem jut egyező akaratnyilatkozatra, a peres eljárás vezethet csak eredményre. Nem kizárt természetesen a közvetítői illetve a választott bírósági eljárás igénybevétele sem. Utóbbiak a végelszámolás alatt álló társaság érdekeit is szolgálhatják, hiszen esetlegesen gyorsabbak és költségkímélőbbek lehetnek.
A végelszámoló jogosult a gazdálkodó szervezet által kötött szerződése-ket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást a gazdálkodó szervezet nevében a szerződéstől elállni. Ez az elállási jog a törvény által biztosított, így tehát a Ptk. 320. § rendelkezéseit akkor is lehet alkalmazni, ha maga a szerződés a felek részére elállási jogot nem biztosított. Azonban a másik fél a felmondással, illetve az elállással okozott kár megtérítése iránt 30 napon belül terjesztheti elő igényét.
A végelszámoló nem gyakorolhatja az említett azonnali hatályú felmon-dás, illetőleg elállás jogát a természetes személyeknek - a szolgálati lakás és garázs kivételével - a lakásokra fennálló bérleti szerződései, az iskolával vagy a tanulóval a gyakorlati képzés szervezésére kötött szerződések, a munkaszerződések, a nem gazdasági tevékenységgel összefüggő kölcsön-szerződés, a szövetkezeti tagok vállalkozás jellegű jogviszonyával összefüg-gő szerződései, valamint a kollektív szerződés tekintetében. Nyilvánvalóan, ezen esetekben nagyobb jogpolitikai érdek fűződhet a szerződések fennma-radásához, mint a végelszámolás mindenáron történő gyors befejezéséhez.
Tartási és életjáradéki szerződés felmondása esetén a másik felet megfe-lelő kielégítés illeti meg. Az egyéb járadék jellegű kötelezettségek kielégíté-sére és a szavatossági jótállási és más kártérítési kötelezettségek rendezékielégíté-sére a felszámolásnál meghatározottak az irányadók. Ezek szerint a végelszámoló a jogosultakkal megállapodhat járadékjellegü követelések egy összegben való kielégítésében; megállapodás hiányában a végelszámoló köteles a jogo-sultak javára egyszeri díjú járadékbiztosítási szerződést kötni.
A végelszámoló köteles a szakmában szokásos jövőbeni szavatossági, jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésére e célra elkülönített összeg
egyidejű átadásával más gazdálkodót megbízni és ezt nyilvánosságra hozni vagy a jogosultak számára egyszeri díjú visszatérítést adni. Ezen rendelkezé-sek természetesen azért élő jogi normák, mert mint a járadékjellegű kötele-zettségeknél, mint a jótállás, szavatosság, és kártérítés körében jövőben eset-legesen felmerülő - bizonytalan összegű - fizetési kötelezettség állhat fenn. Amennyiben a gazdálkodó szervezet jogutód nélkül megszűnik, rendelkezni kell a jövőre nézve is ezen kötelezettségek teljesítéséről, illetve biztosításá-ról.
A gazdálkodó szervezet vezetője köteles:
- végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal a záró leltárt, tevé-kenységet lezáró mérleget, továbbá adóbevallást és az eredmény felosz-tása után zárómérleget készíteni, és azt az adóhatóságnak és - ha a vég-elszámoló nem a gazdálkodó szervezet vezetője - a végvég-elszámolónak a végelszámolás kezdő időpontjától számított harminc napon belül átadni; - a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készíteni és azokat, valamint az irattári anyagokat és a folyamatban lévő ügyekről az információkat - ha a végelszámoló nem a gazdálkodó szervezet ve-zetője - a végelszámolónak átadni;
- a végelszámolás kezdő időpontjától számított harminc napon belül a végelszámolónak és az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek nyi-latkozatot tenni arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodá-sok, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kö-telezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat;
- a végelszámolás megindításáról a munkavállalókat, illetve a szövetke-zeti tagokat, valamint a Munka Törvénykönyvében meghatározott szak-szervezeteket, az üzemi tanácsot haladéktalanul tájékoztatni.
A végelszámoló legfontosabb feladatai
A végelszámoló a gazdálkodó szervezet kötelezettségeit - a lejárattól függetlenül - teljesíti, követeléseit behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát szükség szerint értékesíti. Ezen kötelezettség teljesítése az, amely a végel-számolási eljárás elhúzódását eredményezheti. Amennyiben jelentősek a kintlévőségek, értékesíthetetlenek a vagyontárgyak, akkor akár évekig is eltarthat, amíg a végelszámoló ezen kötelezettségének maradék nélkül eleget tud tenni.
A végelszámoló a tevékenységet lezáró, elkészített mérlegből és a hitele-zők jegyzékéből kiindulva végelszámolási nyitó mérleget készít, melyet a végelszámolás kezdő időpontjától számított 45 napon belül a jogutód nélküli megszűnést kimondó - tehát a legfőbb döntéshozó szerv - szerv elé teijeszt.
Ha a végelszámoló megállapítása szerint a gazdálkodó szervezet vagyona az ismert hitelezők követeléseinek fedezetére sem elegendő, köteles a fel-számolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet haladéktalanul előterjesz-teni és a felszámolás elrendelése esetén - a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal - a számviteli törvény szerinti üzleti évekről külön-külön beszámolót, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készíteni. Ebben az esetben a közkereseti társaságnál és betéti társaságnál a tagság, egyesülésnél és közös vállalatnál az igazgatótanács, korlátolt felelősségű társaságnál és vízgazdálkodási társulatnál a taggyűlés, részvénytársaságnál a közgyűlés hozzájárulását nem kell beszerezni.
Ha a végelszámolás megindulását követően felszámolási eljárást kezde-ményeztek, a felszámolás elrendelése esetén a végelszámolási eljárás meg-szüntetése érdekében a bíróság a cégbíróságot értesíti. Tehát csak abban az esetben kerül sor arra, hogy a Megyei Bíróság, mint Cégbíróság értesítésre kerül, ha a felszámolást effektíve el is rendelték. Ezen rendelkezésből is egyértelműen kitűnik, hogy addig, amíg a végelszámolási eljárás a cégbíró-ság égisze alatt zajló nem peres eljárás, addig a felszámolás a bírócégbíró-ságon fo-lyó eljárás.
A Legfelsőbb Bíróságnak a BH. 2002. 325. alatt közzétett eseti döntésé-nek jogi lényege szerint a végelszámolás alatt álló adóssal szemben a Csőd-törvény 1997. évi módosítását követően már nem csak a végelszámoló, ha-nem bármely hitelező is kezdeményezhet felszámolási eljárást. Abban az esetben tehát, ha a végelszámolás elrendelése után kerül sor a hitelezői igény akként történő realizálására, hogy megalapozott felszámolás iránti kérelmet terjeszt elő, a végelszámolási eljárás felszámolássá „alakul át".
A betéti társaságokra nézve, de általános jelleggel fogalmazza meg a Ma-gyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a BH. 2001. 137. sz. alatt, a Bírósági Határozatokban megjelent és nyilvánosságra hozott döntését, mely szerint a végelszámolási eljárásban, ha a végelszámolónak tudomása van a betéti tár-saság zárómérlegének aktívumát meghaladó követelésről, a végelszámolás befejezésére és a maradék vagyonnak a tagok közötti felosztására nincs lehe-tőség, hanem a végelszámoló köteles felszámolási eljárást kezdeményezni. Amennyiben e kötelezettségét megszegi, a ki nem elégített hitelezővel szemben kártérítési felelőssége fennáll. Álláspontom szerint ez általánosan megfogalmazott jogi igény, így nem csak a betéti társaságok, hanem más gazdálkodók esetében is követendő elvi jelentőségű határozat.
A végelszámoló kiemelt feladata, hogy a végelszámolási eljárás alatt kö-teles gondoskodni a gazdálkodó szervezet vagyonának megóvásáról, megőr-zéséről, különösen a mezőgazdaságilag művelhető földek termőképesség-ének fenntartásáról - ha van ilyen - , továbbá a környezetvédelmi, természet-védelmi és műemléktermészet-védelmi követelmények betartásáról, a végelszámolás
kezdő időpontját megelőző időszakból eredő, bizonyított környezeti károso-dások, környezeti terhek olyan rendezéséről, amely az eljárás során a kör-nyezeti károsodások, illetve terhek elhárítását, megszüntetését, illetve a va-gyontárgyaknak a környezeti terhekkel történő értékesítését is jelenti. Utóbbi rendelkezésnek elvi alapját a környezetvédelmi törvény, konkrét normatív szabályait pedig a már hivatkozott 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet tartal-mazza.
Az eljárás alatt folytatott tevékenység környezet-, természet- és műem-lékvédelmi követelményeinek betartására, valamint a környezeti károk, illet-ve terhek rendezésére a gazdálkodó szerillet-vezetet az illetékes hatóság határo-zatban kötelezheti. Az illetékes hatóság pedig leggyakrabban a környezetvé-delmi felügyelőség.
A végelszámoló a végelszámolás során az adott helyzetben általában el-várható gondossággal köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel. Itt a Ptk. általában elvárhatósági alapelve és a kártérítési szabályoknak a konkre-tizálása történik. A szabály egyértelmű, hiszen a társasági törvény mögöttes joganyaga a Polgári Törvénykönyv. (Gt. t. 9. § (2) bekezdés alapján)
A végelszámolás kezdetét követő egy év elteltével a végelszámolónak tá-jékoztatót kell készítenie, melyben be kell mutatnia a végelszámolás alatt
álló gazdálkodó szervezet helyzetét, annak indokolását, hogy az eljárás jezésére miért nem kerül sor, továbbá tájékoztatást kell adni az eljárás befe-jezésének várható időpontjáról. A tájékoztatót a végelszámoló megküldi a
cégbíróságnak, a jogutód nélkül megszűnést kimondó szervnek, illetve a gazdálkodó szervezet hitelezőinek. A tájékoztatóra nézve a jogszabály külön formai követelményt az említett tartalmi igényeken túl nem tartalmaz. Ezen rendelkezésből kitűnik, hogy a gazdálkodó szervezetek végelszámolási eljá-rásának több éven keresztül történő elhúzódásával maga a jogalkotó is szá-mít. Ez természetes is, hiszen amennyiben polgári peres eljárás van folya-matban, vagy a gazdálkodó szervezet a vagyontárgyait csak nagy nehézsé-gek árán, és hosszú idő alatt tudja csak értékesíteni végelszámolója útján, abban az esetben az eljárás akár több évig is eltarthat. Jogi érdek, hogy a cégbíróság - legalább éves bontásban - tudomással bíijon arról, hogy a tár-saság végelszámolási eljárásának befejezése ténylegesen milyen okok miatt húzódik el annyira, hogy egy éven túli időpontra várható csak a befejezése.
A gazdálkodó szervezetnél munkaviszonyban álló munkavállaló munka-viszonyával, illetve szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jog-viszonyával kapcsolatos jogok gyakorlására törvényi előírás szerint végel-számolás kezdő időponljától - a jogszabályok, a kollektív szerződés és a belső szabályzatok és a munkaszerződések keretei között - a végelszámoló gyakorolja a munkáltatói jogokat, és teljesíti a kötelezettségeket. Azon
társa-ságok életében ez nem okoz jelentősebb változást, ahol a korábbi vezető tisztségviselő lett a legfőbb döntéshozó szerv által végelszámolónak kijelöl-ve, amennyiben ezen megbízatását természetesen elfogadta.
A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor — a számvitelről szóló törvény szerinti üzleti évről, vagy évekről külön-külön - beszámolót, az utolsó üzleti évről készült beszámolóban kimutatott eredmény felosztása után végelszámolási zárómérleget, vagy záró egyszerűsített mérleget, záróje-lentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, valamint intézkedik a gazdálko-dó szervezet iratanyagának elhelyezéséről. A végelszámolási zárómérleg alapján az adóhatósággal el kell számolni, határidőn belül a társasági adót és az egyéb adókat be kell fizetni, a záró adóbevallásokat el kell készíteni. A végelszámoló a beszámolót, a végelszámolási zárómérleget (záró egyszerűsí-tett mérleget) és a záró adóbevallást a végelszámolási zárómérleg elkészíté-sének napját követő 30 napon belül az adóhatóságnak köteles megküldeni. Az adóhivatallal történő elszámolás az utolsó lépését jelentheti a végelszá-molási eljárásnak.
A végelszámoló a zárómérleget, záró egyszerűsített mérleget, a zárójelen-tést és a vagyonfelosztási javaslatot a jogutód nélküli megszűnést kimondó határozatot meghozó testületnek vagy szervezetnek jóváhagyásra bemutatja, majd az eljárás befejezését az említett iratokkal együtt a cégbíróságnak beje-lenti, amely elrendeli a gazdálkodó szervezet törlését a cégjegyzékből. Ha a gazdálkodó szervezetnél felügyelő-bizottság vagy könyvvizsgáló működik, a zárómérleget ezek jelentésével együtt kell előterjeszteni. A gazdálkodó szer-vezetnek a jogutód nélküli megszűnést kimondó határozatot meghozó testü-lete a zárómérleg jóváhagyásával egyidejűleg határoz a végelszámoló, illetve az igazgató, az ügyvezető, az igazgatóság, a felügyelő-bizottság tagjai és a könyvvizsgáló felmentéséről.
A második lépcsőben tehát ezen iratoknak a cégbíróság felé történő be-küldése nélkülözhetetlen Ezt követően kerülhet sor a társaság pénzintézeti számlájának a megszüntetésére is. Fontos rendelkezés, hogy a jogutód nélkü-li megszűnést kimondó határozatot meghozó szervezet a végelszámolás ideje alatt bármikor a végelszámolás megszüntetéséről és a működés továbbfolyta-tásáról - az utolsó érdemi döntés meghozataláig - határozhat. A végelszámo-lás igazolt költségeit a gazdálkodó szervezet viseli. A végelszámolót tevé-kenységéért díjazás illeti meg. Ha a végelszámoló nem a gazdálkodó szerve-zet alkalmazottja vagy veszerve-zető tisztségviselője, díjának mértéke a gazdálkodó szervezet éves beszámolója szerinti eszközök könyvszerinti értékének 1,5 százaléka. A cégbíróság a végelszámoló kérelmére ettől indokolt esetben -eltérhet.
Trodalomj egyzék
a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. IV. tv. a gazdasági társaságokról szóló 1997. CXLIV. tv. a cégeljárásról szóló 1997. CXLV. tv.
a csődeljárásról, felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. XLIX. tv. 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet
BH. 1995. 308. BH. 1998. 356 BH. 2001. 137. BH. 2002. 325
