Az írógépek és helyesírásunk

AZ ÍRÓGÉPEK ÉS HELYESÍRÁSUNK

DR. PÁSZTOR EMIL

Ma sokkal több az író-olvasó ember, mint volt bármikor a múlt-ban. Az írásbeliség n a p j a i n k b a n is szinte szemmel láthatóan terjed. A postának évről évre nagyobb a levélforgalma, mert az emberek többet írnak. Az irodákban, szerkesztőségekben is egyre több a leírt szó. fgy kap mind nagyobb jelentőséget életünkben a gépírás és ennek eszköze, az írógép. Sajnálatos azonban, hogy írógépeink legtöbbje csak részben felel meg a magyar helyesírás követelményeinek.

A szűkebb m a g y a r ábécé negyven b e t ű j e közül három, a hosszú í, it és ű betű hiányzik az írógépekről. Tehát például nem tudunk különbséget tenni gépírásunkban a ' p u s z t í t ' jelentésű írt ige meg az ír igének múlt idejű írt alakja közt, az egyes számú hurok meg a többes számú húrok közt, a füzet főnév meg a fűzet ige közt. Sőt A r a n y Jánosnak A dalnok búja című Versét is ilyen komikusan (?) meghamisított alakban a d j a tovább a gépírás: A dalnok buja[ 1]. Nyelvünkben az i—í, u—ú, ü—ű hangoknál és betűknél az időtar-t a m n a k valójában éppolyan jelenidőtar-tésmegkülönbözidőtar-teidőtar-tő szerepe van, m i n t a többi magánhangzónál (pl. bal—bál, fel—fél, kor—kór, tör— tőr) és a mássalhangzóknál (pl. hal—hall, tolat—tolat; vet—vett, képzet—képzett; stb.).

Lapozgatom a nyolcéves gyerekek nyelvtankönyvét [2]: az már figyelmezteti a kis tanulókat, hogy a huzat—húzat, szurok—szúrok, hurok—húrok szópárt írásban is meg kell különböztetni egymástól. Aztán felsorolja a tankönyv ezeket a szavakat: borjú, varjú, hattyú, fogantyú, szomorú, szigorú, savanyú. S ott van a vastag betűs sza-bály: „A szavak végén az ú többnyire hosszú." (37. o.) A következő lecke az ü—ű megkülönböztetésére tanít a fűzi—füzet, fésű—fésül, fű—füves stb. szóval. Itt még felkiáltójel is figyelmeztet a vastag betűs mondat végén: ,,A szavak végén az ű m a j d n e m mindig hosszú!" (39. o.) Azután az i—í megkülönböztetésére intenek a soron levő lecke példamondatai: „Csobog a víz. Lili mos. Tiszta lesz az ing, terítő, ágynemű." (40. o.) Az 1. gyakorlat felsorol n é h á n y szót: szív, kicsi, nyílik, tisztít, díszíti. A tanulóknak meg kell állapítaniuk „hallás u t á n is", hogy melyik i rövid, melyik hosszú. Lejjebb egy másolási

feladat azt g y a k o r o l t a t j a velük, hogy a mindig, finom, dicsér szót rövid i-vel, a kíván, kínál, kísér, ígér szót ellenben hosszú í-vel kell írni. Alatta szép kézírás kerek betűivel négy fontos szónak hosszú magánhangzós írására figyelmeztet a t a n k ö n y v : így, úgy, javítás, tanító. (41. o.)

Így folyik a helyesírás — és a helyes m a g y a r kiejtés — tanítása az általános iskola nyolc osztályában, aztán még négy esztendeig a középiskolában. Akadémiai helyesírási szabályzatunk is nem keve-sebb, mint tizenöt szabályt t a r t a l m a z az í, u, ü, és az í, ú, ű írásá-ról [3]. És mi f o g a d j a az érettségi után az „életbe" kilépőket? Az, hogy a felnőttek életében és munkahelyein egyre nagyobb t é r t fog-laló gépírás nem vesz tudomást a magyar hosszú í, ú, ű hangról és betűről. Nagyon helyesen állapítja meg a Magyar Nyelvőr című folyóiratban egy — n é h á n y éve közölt — levél: „S ezzel fokról f o k r a r o m -lik a helyesírási készsége annak, aki írógépen veti p a p í r r a írnivalóit, de r o n t j a azokét is, akik a gépelést olvassák" [4].

Valóban, akik a gépírásos szövegekben megszokják a hosszú í, ú, ű b e t ű hiányát, azok az élet más területein is érzéketlenné válnak e betűk helyesírása i r á n t . Csak n é h á n y példát említek. Egerben a szín-ház és a múzeum szó — helytelenül — rövid i-vel és u-val olvas-ható két fontos i n t é z m é n y ü n k épületének homlokzatán: GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ, DOBÓ ISTVÁN VÁRMUZEUM. (Különösen a n a g y -betűkről szoktak hiányozni a hosszú 1, Ü, Ű b e t ű ékezetei.) Az egri N é p ú j s á g utolsó oldalán is sokáig mindennap hibásan írták a hír szót a Hírek . .. Események . . . címben. (Érdekes, hogy az á, é, ó, ő betű ékezeteivel jobban t ö r ő d n e k : azok írógépeinkről sem hiányzanak.)

A r r a most nem t é r e k ki, hogy az egyetemi és főiskolai jegyzetek készítését, sokszorosítását m e n n y i r e megnehezíti a hosszú í, ú, ű betűk ékezeteinek h i á n y a , illetőleg kézzel való pótlása. Elég csak a r r a utalnom, hogy a n y o m d á k s a szerkesztőségek mindinkább megköve-telik a szerzőktől a hosszú í, ú, ű pontos jelölése szempontjából is hibátlan kéziratokat. Egy szerkesztőségi közleményből idézem: „A gépeléshez szorosan hozzátartozik annak — lehetőleg tintával való — át javítása. . . . Az át javítási műveletnek különösen fontos része a gé-pelés helyesírási hibáinak eltüntetése, illetőleg az írógéppel nem jelöl-hető helyesírási vonatkozásoknak (főként az í, ú, ű ékezésének) a gondos pótlása" [5]. Egy másik folyóirat szerkesztőségi felhívásából is idézek: „Az írógépeken általában nincs hosszú í, ú, ű. K é r j ü k m u n -katársainkat, hogy a hosszú ékezetet (vesszőt) kézírással mindenkor pótolják a szövegben" [6]. A néha több százra vagy ezerre menő éke-zet pótlása — főleg t ö b b gépelt példány esetén —- sok időbe kerül, igen sok t ö b b l e t m u n k á t kíván a szerzőktől, és az ékezetek utólagos felrakása azzal jár, hogy a legnagyobb vigyázat mellett is lemarad némelyik betűről a szükséges ékezet.

írógépeinkről n y i l v á n azért hiányoznak ezek a betűk, m e r t a nálunk használt írógépek mind külföldön készülnek, s ott nincs szük-ség hosszú í, ú, ű b e t ű r e . Mi t e h á t a megoldás? Meglevő írógépeinkre

itthon kell fölszereltetni e hiányzó betűket, az ezután behozatalra kerülőknél pedig ott kell érvényesítenünk ezt az igényt, ahol az író-gépet gyártják, az írógépgyártás ugyanis alkalmazkodik a megrendelő ország nyelvi igényeihez [7].

A hosszú i, ú, ű b e t ű hiányán kívül azonban más is nehezíti írógépeinken a magyar helyesírás szerinti pontos gépelést. Gondolnunk kell az írásjelekre is! A m a g y a r helyesírás tizenegy főbb í r á s -jele [8] közül az írógépek billentyűzetén csak hét található meg. Ezek: a pont, a kérdőjel, a felkiáltójel, a vessző, a kettőspont, a pontosvessző és a kötőjel. Hiányzik (illetőleg írógépeinken nem írható le pontosan) négy főbb írásjelünk: a gondolatjel, a zárójel, az idézőjel és a n a g y -kötőjel.

A gondolatjelet és a nagykötőjelet gépírásban egy hasonlo, mégis más írásjellel, a kötőjellel (annak e g y leütésével!) szokták h e l y e t t e -síteni; de ez szerintem m a j d n e m annyira hibáztatható megoldás, m i n t amikor a hiányzó hosszú í, ú, ű betű helyett a hozzájuk legjobban hrasonló, rövid i, u, ü betűt ü t j ü k le. Helyesírásunkban ugyanis a kötő-jelnek, a gondolatjelnek és a nagykötőjelnek más-más funkciója, mindegyiküknek más-más használati értéke van. E három írásjelünk a l a k j a is különböző: a gondolatjel és a nagykötőjel körülbelül kétszer olyan hosszú, mint a kötőjel, de különböznek egymástól abban, hogy míg a gondolatjel előtt és u t á n egy-egy betűhely kihagyandó, a nagy-kötőjel mellett (ugyanúgy, mint az egyszerű nagy-kötőjel mellett) nem sza-bad kihagyni betűhelyet. E három — sokszor összetévesztett — írás-jel helyes használatát f i g y e l h e t j ü k meg a következő p é l d a m o n d a t b a n : A régi magyar—orosz szótárakban — mint tudjuk — voltak nagyobb hibák. (Itt a magyar—orosz-1 nagykötőjellel, a kisebb-nagyobb szókapcsolatot kötőjellel írtuk, a közbevetett mint tudjuk megjegyzés előtt és után pedig gondolatjelet tettünk.)

A gépírás együtt jár bizonyos szükségmegoldásokkal. Gondoljunk csak az 1 számjegynek a kis l betűvel, a 0 számjegynek pedig a nagy O betűvel való helyettesítésére! A gondolatjel és a nagykötőjel írása is szükségből megoldható a kötőjelnek egymás utáni két leütésével, hiszen az egymást szorosan követő két kötőjel csaknem egybeolvad a gépírásban. A legjobb megoldás talán az lenne, ha a gondolatjel és a nagykötőjel egy közös, külön írásjelet kapna az írógépeken. Ez a jel az írógépek mostani kötőjelénél valamivel hosszabb (az aláhúzás jelével egyenlő hosszúságú) lenne. Bevezetése esetén az írógépek kötő-jelét, amely jelenleg úgyis hosszabb a nyomdai kötőjelnél, némileg meg kellene rövidíteni. De szerintem a gondolatjelnek és a nagy-kötőjelnek két leütéssel való írása sem hibáztatható, hiszen például a hosszú mássalhangzókat is a betű megkettőzésével jelöljük: ott, jöttünk; jriss, lassan; jobb, lebben; stb. A gondolatjelnek és a n a g y -kötőjelnek ilyen gépelése n a p j a i n k b a n egyre inkább szabállyá és követelménnyé válik. Egyik folyóiratunk szerkesztőségének M u n k a -társainkhoz! című felhívásában például ezt olvassuk: „Az írógépen rendszerint nincs billentyűje a gondolatjelnek és a vele alakjára

nézve megegyező nagykötőjelnek. Se a gondolatjelet, se a nagykötő-jelet ne pótoljuk kötőjellel, hanem üssük le gépen kétszer egymás u t á n az egyszerű kötőjelet. Ha ezt gondolatjelként a k a r j u k használni, akkor az első kötőjel előtt is, a második u t á n is h a g y j u n k b e t ű -közt"[9].

A hiányzó kezdő és végző ( ) zárójelnek az egységes / jellel (dőlt egyenes vonallal, f e r d e törtjellel) való helyettesítését m á r nem t a r -tom elfogadható megoldásnak, mert az utóbbinak egyenes vonala n e m fejezi ki azt, hogy a kezdő és a végző zárójelnek a képzeletben meg-hosszabbítható köríve mintegy k ö r b e z á r j a a zárójeles megjegyzést

vagy utalást. Amellett a szabályos kezdő és végző ( ) zárójel két végé-nek hajlása szembetűnően érzékelteti, hol kezdődik és hol végződik a közbezárt rész. A helyettük kényszerűségből alkalmazott / jel a maga egyalakúságával sokszor nemhogy elősegítené, hanem inkább megnehezíti a szöveg megértését. írógépeinkről ezért a szabályos kezdő és végző ( ) zárójelnek nem volna szabad hiányoznia. Meg-jegyzendő, hogy a végző ) zárójel egyúttal felsorolási jel is: gyakran találkozunk vele az a), b), c) stb. jelölésben.

Mindig párosan használt írásjelünk az idézőjel. Helyesírási sza-bályzatunk 383. p o n t j á b a n ezt olvassuk róla: „Az általánosan hasz-nálatos idézőjelet ( „ . . . " ) kézírásban és n y o m t a t á s b a n az idézet kez-detén alul, az idézet végén pedig fölül tesszük k i . . ." Sajnos, az író-gépeken csak egyféle idézőjel van, s ezt mindig fölül teszik a gépek. Vagyis az írógépek hibájából idézeteink k e z d e t é n is a végző idézőjelet vagyunk k é n y t e l e n e k használni, hacsak a hengernek egy k a t -tanásnyi elhajtásával úgy nem igazítjuk a papirost, hogy idézetünk elején az idézőjel ne fölülre, hanem — a szabálynak megfelelően — alulra kerüljön. Ez az írásmód azonban igen nehézkes, mert a h e n -gert az idézőjel leütése után még vissza is kell k a t t i n t a n u n k [10]. A megoldás csak egy l e h e t : szereljenek föl az írógépekre külön k e z d ő i d é z ő j e l e t is! Á t t e k i n t h e t ő b b a szöveg, és k ö n n y e b b az idézetek olva-sása, megértése, ha — az idézőjel-pár m i n d k é t t a g j á n a k használatával — pontosan m e g j e l ö l j ü k az idézetek kezdetét és végét. (Az á l t a -lánosan használt idézőjelen kívül egy másik idézőjelet is ismerünk. Erre az idézetek belsejében néha előforduló » « jelre, az ún. belső idézőjelre nem t é r e k ki, mert ezt könnyebben nélkülözzük a gép-írásban.)

összegezve az eddigieket, írógépeinken a következő betűk és írás-jelek pótlását t a r t o m nagyon szükségesnek:

kis hosszú í nagy hosszú 1 kezdő ( zárójel kis hosszú ú nagy hosszú Ű végző ) zárójel kis hosszú ű nagy hosszú Ü kezdő „ idézőjel E n é h á n y b e t ű és írásjel (összesen kilenc írásjegy) pótlásával a magyar gépírást nemcsak nyelvileg helyessé, h a n e m sokkal k i f e j e -zőbbé, sokkal világosabbá lehetne tenni, s akkor gépirataink olvas-hatóságban megközelítenék a nyomtatott szövegek színvonalát.

Hogyan történjék meg e kilenc írásjegynek a pótlása? Induljunk ki abból, hogy a hazánkban használatos írógépeken a legkisebb bil-lentyűszám 42, a legnagyobb bilbil-lentyűszám 46. A legtöbb írógépen

44 billentyű található. Minden billentyűn két betűhely, s így minden billentyűn két írásjegy v a n : betűjegyek, számjegyek, írásjelek. (A betűk kis és nagy a l a k j a ugyanazon a billentyűn!) A 44 billentyűs írógépeken 88 írásjegynek van hely. Ű j billentyűk fölszerelése nehe-zen volna megoldható, inkább azon kell gondolkoznunk, hogy a jelen-legi 88 írásjegy közül melyik 9 írásjegyet t u d n á n k jelen-leginkább nél-külözni, vagyis melyik kilenc mai írásjel helyébe lehetne fölszerel-tetni a felsorolt és nagyon szükséges kilencet.

Tehát a 44 billentyűs írógépek 88 írásjegye közül kilencet kel-lene kicserélni ahhoz, hogy jelenlegi, általános („nemzetközi") billen-t y ű z e billen-t ű írógépeink a m a g y a r helyesírás kövebillen-telményeinek is meg-feleljenek.

De milyen mostani írásjegyek helyébe kerülhetne a kilenc hiányzó írásjegy? Ennek megállapításához először is meg kell néznünk, mi az, ami semmiképpen sem nélkülözhető a jelenlegi 88 írásjegyből. Ilye-nek mindeIlye-nekelőtt a szűkebb magyar ábécé betűjegyei, ide véve az y-t is, mely négy k é t j e g y ű betűnknek (gy, ly, ny, ty) egyik alkotó-része. Ilyenek a számjegyek is.

A 44 billentyűs írógépeken (pl. a Continental 340 típusú gépen) a szűkebb magyar ábécé meglevő betű jegyei s a számjegyek együtt-véve 66 betűhelyet foglalnak el. Amikor néhány évvel ezelőtt Con-tinental 340 típusú írógépem billentyűzetét — kísérlet céljából — átalakíttattam, előtte számvetést készítettem a gép többi 22 betűhelyének 22 írásjegyével. A saját m u n k á m b a n szükségeseket A b e t ű -vel, a saját m u n k á m b a n nélkülözhetőket B betűvel jelöltem meg:

kis a betű kis q betű nagy Q betű kis w betű nagy W b e t ű kis x betű nagy X betű = az egyenlőség jele + az összeadás jele " végző idézőjel % a százalék jele

& jel (cégjelzésekben) [11] ! felkiáltójel / ferde tört jel § a p a r a g r a f u s jele A A A A A A A A A A B B B B B az aláhúzás jele : kettőspont - kötőjel A A A A

20* vessző

275

? kérdőjel A . p o n t A ; pontosvessző B

Mindössze abból állott az átalakítás, hogy a f e n t i számvetések alapján a B-vel jelölt h a t írásjegy helyébe a hiányzók közül fölszerel-tettem a h a t legszükségesebbet. Az átalakítás m u n k á j á t egy vidéki finommechanikai vállalattal végeztettem.

Leszerelt írásjegyek: nagy Q betű -f- az összeadás jele % a százalék jele & jel § a p a r a g r a f u s jele ; pontosvesző Fölszerelt írásjegyek: kis hosszú í kis hosszú ú kis hosszú ű kezdő ( zárójel végző ) zárójel kezdő ,, idézőjel

A pontosvesszőt azért tartom mellőzhetőnek, m e r t a kettőspont és a vessző egymásra ütésével tökéletesen pótolható. (A kettőspont leütése u t á n visszaváltunk, s azután ü t j ü k rá a Vesszőt.) Egy kis szép-séghibával az összeadás -f- jelét is pótolja a kötőjelnek és a kettős-pontnak egymásra ütése. Hasonlóképp a nagy Q betű is leírható szük-ségből a nagy O b e t ű r e ütött vesszővel. Sőt a százalék leszerelt % jelé-nek leírását is megkönnyíti szükség esetén a meghagyott / jel, a m e l y r e főleg összetett számok (3/4, 1965/66. stb.) írásakor v a n szükség.

Változás csak az alábbi hat billentyűn történt:

A billentyűk írásjegyei Régen:

+

&

Q

Most: A hat új írásjegy: „ kezdő idézőjel ú kis hosszú ú betű

kezdő zárójel végző zárójel kis hosszú ű betű

Emellett a 12. és a 44. billentyűt is fölcseréltettem egymással, hogy elhelyezésük ugyanaz legyen, mint az ú j a b b írógépeken. A (kis és nagy) hosszú Ó betűnek a billentyűzet jobb felső sarkában, a 12. billentyűn jobb helye van, mint a 44.-en; a kötőjel viszont, melyet többnyire el-választáskor, a sorok végén használunk, könnyebben elérhető lent — a vessző és a pont mellett — a 44. billentyűn.

írógépem billentyűzete most a következő (a billentyűk képétől balra levő számokkal 1-től 44-ig — az áttekinthetőség kedvéért — a billentyűk számát is feltüntetem) [12]:

Arra törekedtem, hogy a lehető legkevesebb változtatás árán minél több gyakorlati előnnyel járó megoldást találjak. Főként a követke-zőkre voltam figyelemmel:

1. A hosszú í, ú, ű betű, hogy az írógépek szokásos betűivel k a p -csolatban n e okozzon zavart, és k ö n n y ű legyen a megtalálásuk, szélső billentyűkön foglaljon helyet. Legkönnyebben a h á r o m betű közül a leggyakoribb, az í legyen elérhető.

2. Az igen gyakran előforduló hosszú í és ú betűt a gép alapállá-sában, váltó használata nélkül lehessen írni. (Ezért kellett áthelyezni az = jelet az 1. billentyűről a 43>ra, a kis q betűt pedig saját billen-t y ű j é n alapállásból válbillen-tóállásba billen-tenni) [13].

3. A páros írásjelek egymás mellett legyenek: a kezdő és a végző idézőjel az 1—2. billentyűn, a kezdő és a végző zárójel a 3—4. billen-tyűn.

Megtartottam az egyenlőség = jelét és a kis ä betűt. Lehetséges persze, hogy ezek helyett másoknak inkább egyéb jelekre, például a százalék % jelére és a p a r a g r a f u s § jelére lenne szükségük. Ezért az egyenlőségjel és a kis ä betűhelyét — ha az előzőkben bemutatott írógép-billentyűzetem szélesebb körű érdeklődést keltene — tetszőleges felhasználásra javasolom. Erre a két helyre akármilyen két jelc-t föl lehet szereltetni, például: a % és a • jelet; a % és a ~ jelet; a § és a m2 jelét; stb. Az is elképzelhető, hogy valaki a 43. és a 44. billentyű

felső részébe — ahol írógépemen most az egyenlőség jele és az ä betű van — a szögletes [ ] zárójeleket tétetné. Aki nem nélkülözheti a parag-r a f u s jelét, az ä betűparag-re viszont nincs szüksége, az a § jelet eddigi

helyén, a 7-es számjegy fölött is m e g t a r t h a t j a , s akkor az ű nem oda kerül, h a n e m az ä helyére.

Sajnos, a nagy hosszú 1, Ú, Ű b e t ű n e k nem találtam helyet író-gépemen, m e r t úgy gondoltam, hogy a hat leszerelt írásjegyen k í v ü l többet nem nélkülözhetek. Így is jelentősen elősegíti m u n k á m a t ez az „írógépreform", hiszen gépírásomból a kis hosszú í, ú, ű betűvel meg a záró- és idézőjelekkel kapcsolatos, kényszerű „helyesírási" hibákat teljesen kiküszöbölte. A nagy hosszú 1, Ú, Ű betű pedig a g y a k o r l a t -ban oly r i t k á n fordul elő, hogy esetenként kézzel is k ö n n y e n föltesz-szük r á j u k (illetőleg a h e l y e t t ü k gépelt nagy rövid I, U, Ü betűre) a szükséges ékezeteket.

Kíváncsiságból — t ö b b f é l e n y o m t a t o t t szövegben — megvizsgál-tam az írógépekről hiányzó kis hosszú í, ú, ű betű, a nagy hosszú

í , Ü, Ü betű, továbbá a kezdő zárójel, a végző zárójel meg a kezdő

idézőjel előfordulási a r á n y á t . Egy szépirodalmi (regény-) szöveg húsz kis oldalnyi részét [14], egy társadalomtudományi (nyelvművelő) cikket [15], egy természettudományi ismeretterjesztő cikcikket [16], a p u b -licisztika köréből pedig a Népszabadság 1965. augusztus 20-i számának két oldalát [17] néztem végig tüzetesen. Az imént felsorolt kilenc írás-jegy — ha pontosan számoltam — e szövegekben együttvéve 1004 esetben f o r d u l elő. Ebből az 1004 esetből a három kisbetű részesedése 807 (80,4 százalék), a h á r o m írásjelé 180 (17,9 százalék), a három n a g y b e t ű é viszont csupán 17 (1,7 százalék). Tehát annak a hat í r á s j e g y -nek, amelyet írógépemre fölszereltettem, együttes előfordulási száma 987 (98,3 százalék). Ezzel szemben az írógépemről ma is hiányzó n a g y hosszú 1, Ü, Ű betűvel összesen csak 17 esetben (1,7 százalék!) talál-koztam: a n a g y í-vel 5-ször, a nagy Ú-val 12-szer, a nagy Ü-vel pedig egyáltalán nem. A vizsgálat megállapításait a következő táblázat rész-letezi és összegezi: S z é p -i r o d a l m -i s z ö v e g b e n T á r s a T e r m é d a l o m s z e t -t u d o m á n y i -t u d o m á n y i s z ö v e g b e n s z ö v e g b e n P u b l i -c i s z t i k a i s z ö v e g b e n E g y ü t t Kis hosszú í 102 115 89 114 420 | Kis hosszú ú 112 30 40 47 229 807 Kis hosszú ű 41 41 30 46 158 ' Kezdő ( zárójel 12 42 8 9 71 I Végző ) zárójel 12 42 11 9 74 180 Kezdő ,, idézőjel 6 27 2 — 35 1 Nagy hosszú 1 — 1 — 4 5 i Nagy hosszú Ü 1 5 1 5 12 17 Nagy hosszú Ü — — — — 1 285 1 297 6 180 1 225 9 987

TslT ~303~ TáT ~234 1004

gyakori a kis hosszú ú (229), sőt a kis hosszú ít-ből is 158-at számol-tam meg. Érdekes, hogy ugyanezekben a szövegekben — emlékezetem szerint — egyetlenegy kis q és nagy Q s egyetlenegy kis w betűvel sem találkoztam, nagy W-vel is csak egyszer (a Népszabadság kis hírei között a külföldi William keresztnévvel). Igazán n e m ésszerű, hogy amikor az alig használt, idegen q és w betű minden magyar írógépen ott van, hiányzik írógépeinkről a náluknál sokkal többször szükséges hosszú í, ú, ű. A kis q, a nagy Q és a kis w betű a nagy Ü betűnél is ritkább a gyakorlatban [18].

A szövegek vizsgálata arról győzött meg, hogy az írógépemről l e -szerelt hat írásjegyet általában n y u g o d t a n mellőzhetjük. (Legföljebb különleges szakmai: kereskedelmi, jogi stb. szövegekben van szükség egyikre-másikra.) A megvizsgált n y o m t a t o t t szövegekben — úgy emlék-szem — egyikük sem f o r d u l t elő, csak a pontosvessző, mely gépírá-sunkban k ö n n y e n pótolható a kettősponttal és a vesszővel. Szemléle-tesen m u t a t j a a táblázat, hogy a kis hosszú í, ú, ű betűre, a kezdő és végző zárójelre meg a kezdő idézőjelre viszont milyen nagy szükség volna minden írógépen. A végző ) zárójellel felsorolásban is találkoz-t a m : az a), b), c) jelölésben.

A nagy hosszú í, Ú, Ü részesedési a r á n y a a szövegekben igen kicsi, mégis azt tartom, hogy r á j u k is szükség volna az írógépeken. Ritka-ságuk ellenére is nagyobb szerepük van írásunkban, mint szerencsé-sebb betűtársaiknak, a kis q és a nagy Q, a kis w és nagy W betűnek, amelyek — b á r a szűkebb magyar ábécének nem t a g j a i — nincsenek kitagadva a magyar gépírásból. A nagy hosszú í és U betű mondatok elején (főképp az így, Ugy és az Új szóban) meg az Új- kezdetű föld-rajzi nevekben — Üjfehértó, Üjpest, Újszeged, Újvidék, Új-Guinea stb. — elég gyakori, sőt a csupa nagybetűs címekben, feliratokban a nagy 1 és U b e t ű n kívül az Ü sem egészen r i t k a : A KŐSZÍVŰ EMBER FIAI, A PÁL UTCAI FIÚK; HÍREK, MŰSOR; RÁDIÓ és TELEVÍZIÓ ÚJSÁG, NÉPSZERŰ TECHNIKA; NYÍREGYHÁZA, TÜRKEVE, CSE-PEL VAS- ÉS FÉMMÜVEK; stb.

De az írógépemen bevezetett változtatás a nagy hosszú í, Ü, Ű nélkül is több a „félmegoldásnál". Minthogy általa — kevés módosí-tással és kis költséggel — a jelenlegi hibák 98—99 százalékban ki-küszöbölhetők, szélesebb körű kipróbálásra is a j á n l h a t o m ezt a billen-tyűzetet.

Nem értek egyet Radó Györggyel, aki egy n é h á n y évvel ezelőtt megjelent cikkében azt í r j a , hogy a kis hosszú i, ú, ű betűnek a nagy hosszú í, Ü, Ű nélkül való bevezetése „nem javítana, hanem r o n t a n a a mai helyzeten: ma ugyanis — f o l y t a t j a — az í, ú és ű hiánya foly-tán hibás »írógép-helyesírás« legalább következetes, s a gépirat olva-sója vagy a szedő eleve t u d j a , hogy í, ú, ű helyett m i n d e n ü t t i, u, ü fog a szeme elé kerülni; a »félmegoldás« esetén azonban következetlenség, tehát zűrzavar állana be; ugyanazt a szót másképp írnók a m o n -dat elején, m i n t a belsejében" [19].

Radó azon a véleményen van, hogy a „félmegoldás" helyett h a g y

j u k meg inkább a mai állapotot [20]. Nincs igaza, mert ez azt jelentené, h o g y például az általam megvizsgált szövegekben 807 kis hosszú í, ú, ű b e t ű t és 17 nagy hosszú 1, Ü betűt, összesen 824 betűt írnának tovább-r a is hibásan ítovább-rógépeink, illetőleg „következetesen" mind a 824 betű h e l y e t t a megfelelő rövid magánhangzókat ütnék le. Ez a következe-tesség tehát meglehetősen sok hibát takar. Úgy gondolom, sokkal töb-bet ér, ha a 807 kistöb-betűt helyesen í r j a gépünk, és a kényszerű hibázás csak a 17 n a g y b e t ű r e szorítkozik. Következetlenség ez? Szerintem úgy is f e l f o g h a t j u k a dolgot, hogy itt egy nem 824, hanem csak 17 esetben érvényesülő, m á s f a j t a k ö v e t k e z e t e s s é g r ő l v a n s z ó ,

mely abban áll, hogy a nagy I, U, Ü b e t ű rövid és hosszú a l a k j á t gép-írásunkban továbbra sem különböztetjük meg egymástól. De tegyük hozzá sietve: a k é n y s z e r ű hibáknak kézzel való javítása (a szükséges ékezetek pótlása), ami 824 esetben nagyon fáradságos, s ezért sokak szerint értelmetlen is volna — a megmaradó 17 esetben könnyűszerrel elvégezhető. Ha n e m s a j n á l j u k ezt a kis fáradságot, gépírásunk a m a -gyar helyesírás szabályainak mindenben megfelelő s egyúttal teljesen következetes is lesz.

írógépemen az említett n é h á n y változtatást rövid idő alatt meg-szoktam. Évek óta ezzel a billentyűzettel írok, s előnyeit bebizonyí-totta a gyakorlat. (Itt jegyzem meg, hogy a módosítások csak ideig-lenesen lassították gépírásom ü t e m é t : m a alighanem gyorsabban írok gépeVnmel, mint azelőtt.)

Az ún. reformbillentyűzetre az utóbbi évtizedekben több terv és javaslat készült. 1932-ben Nemessányi Lajos, 1936-ban Mikes Ferenc, 1943-ban Kökény Sándor, 1952-ben Nemes Zoltán készített ilyet [21]. Legutóbb a Magyar Nyelvőr című folyóiratban Barta Gábor [22], Radó György [23] és Kővári József [24] cikke közölt a m a g y a r reformbillen-tyűzetre vonatkozó javaslatokat.

Barta Gábor azt az elvi javaslatot ismertette, melyet Kökény korábbi tervezete a l a p j á n a Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetségének gépíráselméleti szakosztályai készített (a Magyar Szabványügyi Hivatal felkérésére), s amely szerint a billentyűzet bal m e -zőjében a magánhangzók, jobb me-zőjében a mássalhangzók helyez-kednének el. Kővári József tervezete a (kis és nagy) hosszú t, Ü, Ű betű pótlásával m e g t a r t j a az általános (nemzetközi) billentyűzetet. Mindkét tervezetnek hibája, hogy a kezdő és végző zárójelről s a kezdő idézőjelről megfeledkeznek, amellett az első tervezet a kis hosszú í, ú, ű betűt váltóállásba helyezi (nagvbetű-párjuk ügyét sem oldja meg), Kővári tervezete pedig 46 billentyűt vesz alapul, holott a legtöbb írógép 44 billentyűs.

Radó György a csupa: nagybetűs gépírásra való áttérést javasolja, h o g y az így fölöslegessé váló kisbetűk helyett minden hiányzó írás-jegyet, sőt minden cirillbetűt is föl lehessen szereltetni az írógépekre. (A kezdő idézőjelről így is megfeledkezik.) Javaslatának alapvető hibája, hogy nem veszi figyelembe: a csupa nagybetűs írás folyamatos szövegben rideg és szemrontó — még a legszebb betűtípussal is. Nem véletlen, hogy eddigi írásgyakorlatunk szerint a nagybetűket csak

kiemelésre használjuk (címekben, feliratokban, mondatok és t u l a j -donnevek élén). Egyébként is helytelen volna a gépírást egészen el-szakítani a kézírás és a nyomtatás hagyományos betűformáitól.

A Magyar Nyelvőr szerkesztősége szerint is ,,megérett a helyzet olyan billentyűzet megteremtésére, amely lehetővé teszi a hivatalos helyesírási szabályzat szerinti pontos gépelést" [25],

A Magyar Nyelvőrben az írógépek szokásos billentyűzetének r e f o r m j á v a l kapcsolatos vita záró közleményében [26] í r j a Kökény S á n d o r : ,,A billentyűzet tudományos vizsgálata több fronton, külön-böző országokban, különkülön-böző szempontok alapján indult meg. Az íté-let egységes íté-lett: az írógép billentyűzete rossz, mert n e m felel meg az egyes nyelvek igényeinek. Még az angol nyelvnek sem, pedig az általános billentyűzetet az angol anyanyelvűek szabták meg 1888-ban, Torontóban. Ezt a billentyűzetet a tízujjas vakírás rendszere teljesen korszerűtlenné tette" [27]. Szerintem mégis kevés a remény, hogy a jelenlegi billentyűzet g y ö k e r e s k o r s z e r ű s í t é s e , az ún. reformbillentyűzet (mely az írógépek billentyűzetének teljes á t -rendezésével járna) megvalósítható legyen a gyakorlati életben. Ma világszerte az általános (torontói) billentyűzetet használják, nyelven-k é n t nyelven-kisebb-nagyobb eltéréssel. Ez az általános billentyűzet van a magyar írógépeken is. Nehéz volna a teljes átállás — olyan billentyű-zetre, amely nemcsak a hiányzó n é h á n y írásjegyre, h a n e m a billentyűk elrendezésében a magyar nyelv sajátságaira is különös tekintettel lenne. A teljes átállás akadályait, nehézségeit Kővári József cikke részletesen felsorolja [28].

Ügy gondolom, a gyökeres korszerűsítés helyett c é l s z e r ű b b , h a m e g e l é g s z ü n k a j e l e n l e g i b i l l e n t y ű z e t k i s e b b m ó d o s í t á s á v a l : ez — mint saját írógépem és gépírásom ^meg-r e f o ^meg-r m á l á s a " m u t a t j a — a^meg-ránylag könnyen megvalósítható. Kővá^meg-ri említett javaslata is ezen az úton halad, sajnálatos azonban, hogy nem számol a legelterjedtebb, 44 billentyűs írógépfajtákkal, s a hosszú í, ú, ű, valamint n a g y b e t ű - p á r j u k fölszerelését csak 46 billentyű esetén t a r t j a megvalósíthatónak.

Legcélszerűbb megoldásnak tehát azt találom, ha m e g t a r t j u k a m á r megszokott általános billentyűzetet, de a régi és az ú j írógépeken egyaránt elvégezzük a magyar helyesírás szerinti módosításokat.

Szerintem a magyar helyesírás követelte módosításokat a 44 bil-lentyűs írógépekre kell alapítani. Mint láttuk, a jelenlegi kényszerű hibáknak több mint 98 százalékát így is kiküszöbölhetjük gépírásunk-ból. Az alábbiakban annak tervét m u t á l o m be, hogyan k a p h a t n a he-lyet 44 billentyűs írógépeinken — egy általános rendezéskor — a kis hosszú í, ü, ű mellett a nagy hosszú I, Ű, Ü betű is.

írógépem jelenlegi, m á r b e m u t a t o t t billentyűzetéből indulok ki. Minthogy h á r o m további írásjegynek (a nagy hosszú 1, Ü, Ü betűnek) elhelyezésére van szükség, az a kérdés, melyik három megmaradt írásjegyet cserélhetném föl velük. A kis x betűt nem nélkülözhetjük az idegen — vagy idegen eredetű — szavak (lexikon, oxigén, maxi-mum stb.) leírásában, a nagy X pedig azért fontos, mert mint római

számjegy (tízes) igen g y a k o r i a h ó n a p o k , évszázadok, k e r ü l e t e k stb. jelölésében: 1965. X. 1., XIX. század, XV. kerület.

A k i s w és a n a g y W betű m á r m e g l e h e t ő s e n r i t k á n f o r d u l elő: ezek á t a d h a t n á k a h e l y ü k e t két f o n t o s a b b í r á s j e g y n e k . E g y é b k é n t is szükség e s e t é n p ó t o l n i l e h e t őket az egyszerű kis v, illetőleg n a g y V b e t ű n e k egymás u t á n k é t s z e r i leütésével, m i n t ahogy a g o n d o l a t j e l e t és a n a g y k ö t ő j e l e t az egyszerű k ö t ő j e l n e k k é t leütésével í r j u k . H a -sonlóképp a b e t ű m e g k e t t ő z é s é v e l jelöljük í r á s u n k b a n az e g y j e g y ű hosszú m á s s a l h a n g z ó k a t (pl. a hall, varr, fölött szóban), és két — b á r különböző — b e t ű j e g g y e l í r j u k rövid k é t j e g y ű m á s s a l h a n g z ó i n k a t (cs,

dz, gy, ly, ny, sz, ty, zs). így t e h á t f e l s z a b a d u l a kis w m e g a n a g y

W b e t ű helye. M i n t h o g y egy h a r m a d i k b e t ű h e l y e t is szabaddá kell t e n n ü n k , ú g y gondolom, hogy l e g k ö n n y e b b e n az egyenlőség = jelét n é l k ü l ö z h e t é n k .

M i n d e z e k m e g g o n d o l á s á v a l a h a z á n k b a n használatos és e z u t á n h a s z n á l a t b a k e r ü l ő í r ó g é p e k e n a következő b i l l e n t y ű z e t e t t a r t a n á m legcélszerűbbnek:

A 2. és a 7. b i l l e n t y ű felső részét t e r v e z e t e m szabadon h a g y j a , hogy az írógépet h a s z n á l ó egyének és közületek a s a j á t m u n k á j u k h o z még legszükségesebb k é t í r á s j e g y e t t e t e t h e s s é k föl ide. A m a g a m s z á m á r a ezen a k é t h e l y e n a kis ä és a kis q b e t ű t t a r t a n á m m e g (az u t ó b b i t azért, m e r t l a t i n s z a v a k b a n elég g y a k r a n előfordul); sokan talán i n k á b b a p a r a g r a f u s § jele, a százalék % jele, az egyenlőség = jele stb. közül v á l a s z t a n á n a k k e t t ő t . T e r m é s z e t e s e n a k á r m i m á s is k e r ü l h e t e r r e a k é t b e t ű h e l y r e . K ö k é n y S á n d o r cikke is f i g y e l m e z t e t rá, h o g y „különbözőek az igények s z a k m á n k é n t , e g y é n e n k é n t " [29].

Az általam j a v a s o l t b i l l e n t y ű z e t n e k számos előnye v a n :

1. A kis hosszú í, ú, ű és a n a g y hosszú l, Ű, Ű betű, a kezdő meg a végző ( ) z á r ó j e l , v a l a m i n t a kezdő „ idézőjel pótlásával l e h e -tővé t e s z i a m a g y a r helyesírás szerinti pontos és következetes gépe-lést.

2. Megtartja, az általános b i l l e n t y ű z e t e t kisebb, de olyan m ó d o -sításokkal, m e l y e k e t m i n d e n régi írógépen is k ö n n y e n és olcsón v é g r e lehet h a j t a n i . (A m a i 44 b i l l e n t y ű s írógépeken mindössze kilenc

bil-l e n t y ű képe vábil-ltozik meg: az 1., a 13. és a 14. bibil-lbil-lentyű képe — ezekre kerül a [kis és nagy] hosszú í, Ü, Ű betű! — egészen megvál-tozik; a 2., a 3., a 4., a 7., a 43. és a 44. billentyűé csak részben, sőt a 7. billentyűn sem történik változás azoknál, akik itt a § jelet t a r t ják meg.) E kisebb módosításokat bárki aránylag k ö n n y e n m e g t a n u l -h a t j a , és rövid idő alatt megszok-hatja a gépírásban.

3. A m a g y a r ábécé b e t ű j e g y e i és a számjegyek mind m e g m a r a d -n a k eddigi helyükö-n. A m a g y a r helyesírás tize-negy f ő b b írásjele közül is csak egy, az idézőjel kerül más, de előnyösebb helyre.

4. A hosszú 1, Ú, Ű b e t ű egy-egy külön billentyűt kap, s azon — a többi b e t ű s billentyűhöz hasonlóan — a betű kis és nagy a l a k j a együtt helyezkedik el.

5. Gépírás közben az ú j , hosszú í, Ü, Ü betű b i l l e n t y ű j é t k ö n n y ű lesz megtalálni, mert mind a három a bal felső sarokbaii és egymás mellett foglal helyet, rövid p á r j u k k a l (az I, U és Ü betűvel) azonos billentyűsorban. Közülük a leggyakrabban használt í és a gyakori-ságban ezt követő Ű érhető el legkönnyebben. E két b e t ű (a' 13—14, billentyűn) ugyanolyan sorrendben van egymás mellett, mint rövid p á r j u k (a 19—20. billentyűn).

6. Eddig a magánhangzók közül csak kettő (a kis és nagy A, E) volt a billentyűzet bal oldali felében, a többi mind a jobb oldalon foglalt helyet; most arányosabb a magánhangzók elhelyezkedése, m e r t

a (kis és nagy) hosszú t, Ü, Ü betű, sőt a tetszőlegesen a 2. billentyűre szerelhető kis ä is a bal oldalra került. (A magánhangzók mindegyike a felső h á r o m billentyűsorban található.)

7. A billentyűk elhelyezése egyébként is arányos, m e r t a két k ü -lönböző írás jegyű billentyűk nem keverednek az ugyánazon betű két (kis- és nagybetűs) a l a k j á t író billentyűkkel: az előbbiek mind az 1—9. és a 42—44. billentyűn foglalnak helyét.

8. A 44 billentyű 88 betűhelyén csak 86 „kötelező" írásjegy van, két betűhelyet tetszőlegesen lehet felhasználni. így j ó f o r m á n minden számottevő igény kielégíthető, másrészt pedig senki számára sem lesznek fölösleges írásjegyek a billentyűzeten.

9. Az egymást kiegészítő, mindig vagy többnyire párosan hasz-nált írásjelek egymás mellett találhatók: a kezdő és a végző ( ) zárójel a 3—4. billentyűn, a kezdő ,, és a végző " idézőjel pedig a 43—44. billentyűn. A párok tagjai használatuk sorrendjében követik egymást, és mind egyformán a billentyű felső részén (váltóállásban) helyezkednek el.

10. Minthogy az idézőjelet leginkább pont mellett (mondat végi pont u t á n vagy előtt) használjuk, a kezdő és a végző idézőjel az író-gépen is a pont mellett — a 43. és a 44. billentyűn — foglal helyet. Itt igen k ö n n y ű őket megtalálni.

11. A ritkább, nem 44, h a n e m 46 billentyűs írógépeken is b e lehet vezetni ezt a billentyűzetet. E gépek 45. és 46. billentyűjén négy további írásjegynek van hely: ide a különleges szakmai igé-n y e k igé-n e k is megfelelő betűket és jeleket lehet fölszereltetigé-ni.

12. Az általam javasolt billentyűzet kis módosítással a 42 billen-tyűs írógépeken is megvalósítható, amilyenek például a régi, Royal g y á r t m á n y ú irodai gépek. Ezeknek a legfelső billentyűsorban nem tizenkét, h a n e m csak tíz b i l l e n t y ű j ü k van: t u l a j d o n k é p p az általam

1. és 12. számmal jelölt billentyűjük (tervezetemben a hosszú Ű és ö billentyűje) hiányzik. A 44 billentyűs gépek írásjegyei közül nincs meg r a j t u k az egyenlőség = jele, az összeadás -j- jele, továbbá a hosszú ó, ő n a g y b e t ű - p á r j a . Tervezetem segítségével a 42 billentyűs gépeken pótolni lehet a hiányzó n a g y Ö, Ö betűt, a kis hosszú í, ú, ű betűt (csak az u t ó b b i a k n a g y b e t ű - p á r j á t nem!), továbbá a kezdő és végző ( ) zárójelet m e g a kezdő „ idézőjelet. Emellett egy üres b e t ű -hely is m a r a d valamely, még szükséges írásjegy el-helyezésére, a 7-es számjegy fölött. A kis hosszú ű a billentyűzet bal felső sarkában, a 2-es számjegy b i l l e n t y ű j é n , váltóállásban k a p h a t helyet, a kis ó meg a nagy Ö betű pedig egymás mellett, a kis hosszú ú és í billentyű-jének felső részén. (Ezeken a gépeken az ó b e t ű jelenleg is „félbil-l e n t y ű n " van, és csak vá„félbil-ltó haszná„félbil-latáva„félbil-l írható „félbil-le.)

J a v a s l a t a i m b a n nyilvánvalóan tükröződik, hogy ezek egy első-sorban nyelvi és irodalmi érdeklődésű t a n á r javaslatai, mégis úgy gondolom: a sok-sok egyéb m u n k a t e r ü l e t e n dolgozók igényeit is ki-elégítheti az általam a j á n l o t t írógép-billentyűzet.

Meggyőződésem, hogy írógépeink korszerű billentyűzetének ki-alakításában a legnagyobb súllyal helyesírásunk szempontjait kell figyelembe venni. Gondoskodjanak róla az illetékes szervek, hogy m i n é l e l ő b b é s m i n d e n í r ó g é p p e l a m a g y a r h e -l y e s í r á s s z a b á -l y a i s z e r i n t í r h a s s u n k !

J E G Y Z E T E K :

[ÍJ Lőrincze Lajos p é l d á j a .

[21 Édes a n y a n y e l v ü n k . Az általános iskolák II. osztályának magyar nyelvtan— helyesírás könyve. Tankönyvkiadó, 1963.

[31 A m a g y a r helyesírás szabályai. Tizedik kiadás. 40—54. pont.

[4] M a u t n e r József: Az írógép billentyűzete és az A k a d é m i a helyesírási szabályai I. (Nyr. 1962: 111.)

[5] B e n k ő L o r á n d : T e c h n i k a i tudnivalók folyóiratunk m u n k a t á r s a i számára. (Magyar Nyelv. 1959: 161—162.)

[6] Magyartanítás. 1964: 192.

[7] Vö. Kökény S á n d o r : Az írógép billentyűzete és helyesírásunk. (Magyar Nyelvőr. 1963: 22.)

[8] Vö. A magyar helyesírás szabályai. (Az írásjelek című fejezet.) [9] M a g y a r t a n í t á s i. h.

[10] Hasonlóképp, de f o r d í t o t t sorrendű eljárással í r h a t u n k a vesszővel h i á n y -j e l e t (fölül tett vesszőt), pl. A r a n y János ismert versének, A f ü l e m i l é n e k következő m o n d a t á b a n : „Ha a P á l kéménye füstöl, Péter attól mind jár' t ü s z k ö l . . . "

{11] Más írógépeken e n n e k helyén a • jel van.

[12] A billentyűkön (31 billentyűn) levő nagybetűs jelzés azt jelenti, hogy alap-á l l alap-á s b a n a jelölt b e t ű közönséges, kis a l a k j alap-á t , valap-áltó hasznalap-álatalap-ával pedig en-n e k en-n a g y b e t ű - p á r j á t í r j a a gép; t e h á t például a H jelű billeen-ntyű közöen-n- közön-ségesen a kis h b e t ű t , váltóval pedig a r i t k á b b a n előforduló nagy H betűt üti. A többi (13) billentyűn két különböző í r á s j e g y v a n : alapállásban az

alsót, váltóval a felsőt í r h a t j u k . Célszerű, hogy a g y a k r a b b a n használt írás-jegyek a billentyű alsó betűhelyén f o g l a l j a n a k helyet, m e r t így váltó hasz-n á l a t a hasz-n é l k ü l t u d j u k leüthasz-ni őket. Itt jegyzem meg, hogy a 8. billehasz-ntyű felső részén a z a l á h ú z á s j e l é t n e tévesszük össze »a 44. billentyű alsó részén levő, hozzá eléggé hasonló k ö t ő j e l l e l .

[13] Más kisbetű is van az írógépeken v á l t ó á l l á s b a n : az ä. Erre a b e t ű r e idegen (német, finn) szavak írásában g y a k r a n v a n szükség, azért t a r t o t t a m meg. Hasonlóképp váltóállásba k e r ü l t a kis hosszú ű, m e r t a l a p á l l á s b a n sehol sem t a l á l t a m neki helyet. — (Megjegyzendő, hogy í r á s u n k b a n a hosszú ű jóval r i t k á b b , m i n t a hosszú í és ú b e t ű ; kezdődni például — az összetétel vagy képzés ú t j á n a l a k u l t származékokat n e m számítva — mindössze két

szavunk kezdődik hosszú ű-vel: az űr főnév és az űz ige.)

[14] N é m e t h László: Égető Eszter. H a r m a d i k kiadás. Magvető Könyvkiadó, 1960. (Az I. kötet eleje, az 5. oldal kezdetétől a 25. oldal közepéig.)

[15] Károly S á n d o r : A mint kötőszó előtti vessző kérdéséhez. (Magyar Nyelvőr. 1962: 290—295.)

[16] S o m o g y v á n L a j o s : Ű j hazai i p a r á g : a farostlemezgyártás. (Az Élet és Tudo-m á n y tudoTudo-mányos k a l e n d á r i u Tudo-m a 1962. Gondolat Kiadó. 41—44. o.)

[17] Az 1. oldalon ünnepi vezércikk, a 10. oldalon kisebb hírek, időjárásjelentés, keretes hirdetés.

[18] A nagy hosszú Ü h a s z n á l a t á r a a Népszabadság említett s z á m á n a k m á s h e -l y e i n -l á t t a m is pé-ldát, de csak csupa nagybetűs címekben: JÁRMŰ (14. o., az apróhirdetések közt), MŰSOROK (15. o.). Valószínű, hogy a szűkebb m a -gyar ábécé v a l a m e n n y i n a g y b e t ű j e közül a hosszú Ű betű a legritkább. [19] Radó György: Az írógép billentyűzete és helyesírásunk I. (Magyar Nyelvőr.

1962: 360.) [20] Radó uo.

[21] L. Kökény S á n d o r i. m. 25. o.

[22] B a r t a G á b o r : Az írógép billentyűzete és az Akadémia helyesírási szabályai II. (Nyr. 1962: 112—115.)

[23] Radó i. m. (Nyr. 1962: 360—363.)

[24] Kővári József: Az írógép billentyűzete és helyesírásunk II. (Nyr. 1962: 363— 366.)

[25] A szerkesztőségnek Radó és K ő v á r i vitacikkéhez fűzött megjegyzéséből. (1962: 360.) [26] Kökény i. m. (Nyr. 1963: 21—30.) [27] I. m. 24. o. [28] I. m. 364. o. [29] í. m. 28. o. 20*

285