Az Országgyűlés

Megjelenési adatok:

Petrétei József – Tilk Péter: Magyarország alkotmányjogának alapjai. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2014

XII. fejezet AZ ORSZÁGGYŐLÉS1 A) Az Országgyőlés alkotmányjogi szabályozása

A magyar parlament alkotmányi szintő _{szabályozását az Alaptörvény – „Az állam” cím}ő részének elsı _{intézményeként – „Az Országgy}ő_{lés” címszó alatt végzi el, megállapítva e} szerv legfontosabb hatásköreit, szervezetének és mő_{ködésének legjellemz}ı_{bb el}ı_{írásait, de} az Alaptörvény más fejezeteiben is találhatók utalások az Országgyő_{lés bizonyos feladataira} és jogosítványaira. Az Országgyő_{lés a jelenlév}ı _országgyő_{lési képvisel}ı_{k kétharmadának} szavazatával elfogadott házszabályi rendelkezésekben állapítsa meg mő_ködésének

szabályait és tárgyalási rendjét. Az Alaptörvény azonban azt is megköveteli, hogy bizonyos kérdések regulációjára az Országgyő_{lés sarkalatos törvényt alkosson, ezért a parlament} megalkotta az Országgyő_lésrı_{l szóló 2012. évi XXXVI. törvényt (Ogytv.) A házszabályi}

rendelkezések jelentı_{s részét sarkalatos törvény határozza meg, míg az „egyes házszabályi}

rendelkezésekrı_{l” szóló normatív országgy}ő_{lési határozat [10/2014. (II. 24.) OGY}

határozat] elsı_{sorban eljárási jelleg}ő _elı_{írásokat rögzít.} B) Az Országgyőlés jellege, feladat- és hatásköre I. Az Országgyőlés jellege

Az Alaptörvény szerint az Országgyő_{lés Magyarország legf}ı_{bb népképviseleti szerve.}

Ebbı_{l a lényeges és általános funkció-megjelölést tartalmazó rendelkezésb}ı_{l levezethet}ı _a magyar parlament alapvetı _{rendeltetése, és következtetni lehet szervi jellegére, illetve} bizonyos feladat- és hatásköreire.

1. Az Országgyő_{lés – az Alaptörvény által konstituált – alkotmányos szerv, a} népszuverenitás közvetett megvalósítója, mivel a közhatalom forrása a nép, és a nép a hatalmát – fı_{szabályként – választott képvisel}ı_{i útján gyakorolja, azaz a képvisel}ı_k

összessége testesíti meg a népképviseleti szervként mő_ködı _{parlamentet. Az Országgy}ő_lés tehát olyan testületi szerv, amely a parlamenti választások során megválasztott képviselı_kbı_l áll, ennek következtében az Országgyő_{lés tagjai az országgy}ő_{lési képvisel}ı_{k, akik} tevékenységüket a szabad mandátum elve szerint a köz érdekében végzik: ı_{ket sem utasítani,} sem idı _elı_{tt visszahívni nem lehet.}

Az Országgyő_{lés egyúttal államhatalmi szerv is: az Alaptörvény fontos államhatalmi} jogosítványokkal ruházza fel. Az Országgyő_{lésnek ez az egyszerre érvényesül}ı _kettı_s

minı_{sége biztosítja, hogy a Magyarországon minden hatalom – így az államhatalom is – azé a}

népé, amely e hatalmát általában a parlament – pontosabban az e szervet alkotó képviselı_{k –} útján gyakorolja. A nép hatalma így – effektív módon – az Országgyő_{lésen, mint állami} szerven keresztül érvényesül.

1

2. Az Országgyő_{lés a politikai kommunikáció fontos szervének és helyszínének is} tekinthetı_{, mivel a demokratikus képviselet feltételezi a parlamenti nyilvánosságot,} átláthatóságot.

3. Az államhatalomnak a néptı_{l való eredete és nép általi, állami szervek útján történ}ı gyakorlása e hatalom sajátos célhoz kötöttségét is jelenti: az államhatalomnak a népet kell szolgálnia, vagyis a nép által, a nép érdekében és a népnek felelı_{sen kell gyakorolni. Ez} alkotmányjogilag azt jelenti, hogy az államhatalom végsı _{legitimáltságát a nép akarata –}

mint többségi akarat – adja, amely elsı_{sorban a választások során nyer kifejezést. Az} Országgyő_{lés az egyetlen alkotmányos szerv, amelyik a nép általi közvetlen} legitimáltsággal rendelkezik, ezért nélkülözhetetlen elem a demokratikus legitimáltságot közvetítı _{láncolatban.}

4. Az Országgyő_{lés – mint egykamarás népképviseleti szerv – a magyar parlamentáris} demokráciában olyan állami testületi szerv is, amely közvetlen legitimáltsága – a választás demokratikus aktusa –, továbbá törvényhozási jogköre, valamint a kormányzati rendszer jellege következtében a politikai uralomgyakorlás szempontjából az állam központi döntési egységét jeleníti meg. Ezért az Országgyő_{lés döntései alapvet}ı_{en politikai} karakterő_{eknek min}ı_{sülnek. Ennek során összességében komplex szervezeti tevékenységet} folytat, amelyre vonatkozóan a parlament funkciói adnak eligazítást. A parlament tevékenységének középpontjában a közügyek szabad parlamenti megvitatása és a többségi elv alkalmazásával történı _{döntéshozatal áll. Az Országgy}ő_{lés döntéseit a képvisel}ı_k meghatározott többségének szavazatával hozza. Az Országgyő_{lés döntései túlnyomórészt} politikai döntések, amelyek a legfontosabb esetekben általában törvényi formát öltenek. 5. Az Országgyő_{lés esetében érvényesül az alapvet}ı _{politikai megosztottság: a magyar} parlament a Kormányt alakító többségre és a vele szemben álló kisebbségre (ellenzékre) tagolódik. A zökkenı_{mentes kormányzás érdekében rendkívül fontos, hogy a parlamenti} többség számára kellı _{mozgástér maradjon kormányzati elképzeléseinek törvényhozási}

úton történı _{megvalósítására (azaz a döntéshozatalban a többségi elv érvényesül),} ugyanakkor az Országgyő_{lés m}ő_{ködését meghatározó eljárási rendben garanciális} jelentı_{sége van a kisebbségvédelmi szabályoknak, amelyek a parlamenti m}ő_ködés hatékonysága mellett a mindenkori ellenzék történetileg kialakult jogait hivatottak védeni. 6. A hatalommegosztás elvébı_{l következik, hogy az Országgy}ő_{lés csak az Alaptörvény} keretei között tevékenykedhet, hatalmának korlátait az Alaptörvény rendelkezései határozzák meg. Az Országgyő_{lés nem gyakorolhatja az államhatalom teljességét: az Alaptörvény az} Országgyő_{lés feladat- és hatáskörének megállapításával konkretizálja a parlament helyét és} szerepét az egyes állami tevékenységek ellátásában és az állami szervezetrendszerben. A parlament nem végez sem végrehajtási-igazgatási, sem pedig igazságszolgáltatási tevékenységet.

II. Az Országgyőlés feladat- és hatásköre

Az Alaptörvény az Országgyő_{lés legfontosabb feladat- és hatásköreit tartalmazza, amelyek} ennek következtében alkotmányi védelemben részesülnek, és többféleképpen csoportosíthatók. Az alábbi felosztás az állami alaptevékenységek sajátosságának megfelelı_{en határozza meg az Országgy}ő_{lés feladat- és hatásköreit.}

Az Alaptörvény szerint (kizárólag) az Országgyő_{lés rendelkezik az alkotmányozó és az} alkotmánymódosító hatalommal, vagyis Magyarország Alaptörvényének megalkotási és módosítási jogával. Az Alaptörvény elfogadására vagy módosítására javaslatot a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyő_{lési bizottság és az országgy}ő_{lési képvisel}ı terjeszthet elı_{. A döntéshez min}ı_{sített többség szükséges, vagyis az összes képvisel}ı

2/3-ának szavazata. Az Alaptörvénnyel vagy módosításával szemben elı_{zetes normakontrollt a}

köztársasági elnök csak az eljárási követelmények megsértése miatt kérhet az Alkotmánybíróságtól. Más garanciális szabályt azonban – pl. sem materiális, sem idı_beli korlátot – nem ír elı _{az Alaptörvény. Ez azt is jelenti, hogy az Alaptörvény bármely} rendelkezése – az eljárási elı_{írások betartásával – tartalmilag megváltoztatható vagy hatályon} kívül helyezhetı_{, mert a hatályos alaptörvényi rendelkezések sem az új alkotmány} normaszövegének kialakítását, sem az alaptörvényi elı_{írások módosítását nem kötik. Ennek} következtében azonban csak a mindenkori parlamenti erı_{viszonyokon múlik, hogy az} Országgyő_{lés mikor látja indokoltnak a magyar alkotmányos berendezkedés megváltoztatását.} 2. A törvényhozással összefüggı _{feladat- és hatáskörök}

Az Alaptörvény nem szabályozza részletekbe menı_{en a törvényalkotást, csupán az e} tevékenységgel kapcsolatos legalapvetı_{bb rendelkezéseket foglalja magában: a}

törvénykezdeményezésre jogosultak körét, a törvényalkotásra felhatalmazott szervet, a törvény elfogadásának, aláírásának, alkotmányos kontrolljának és kihirdetésének szabályait határozza meg.

a) Magyarországon kizárólag az Országgyő_{lés jogosult a törvényhozásra – vagyis}

törvényhozási monopóliummal rendelkezik – és e hatáskörét senkire sem ruházhatja át. Törvénnyel más jogszabály nem lehet ellentétes. Az Alaptörvényben az Országgyő_lésnek

adott törvényalkotási felhatalmazás univerzális, a törvényben szabályozható jogalkotási tárgyakra nem állít fel korlátokat. Az Országgyő_{lés tehát jogosult törvényt alkotni minden} jogi szabályozást igénylı _{társadalmi viszony rendezésére, jogalkotó hatáskörének azonban} vannak korlátai: az Országgyő_{lés által hozott törvény nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel,} nem ütközhet az uniós vagy a nemzetközi jogba, és az egyszer már törvényben szabályozott jogviszonyok átalakítása, megváltoztatása csak törvénnyel történhet.

Az Alaptörvény szerint törvénykezdeményezési jog illeti meg a köztársasági elnököt, a Kormányt, mint testületet, minden országgyő_{lési bizottságot és bármely képvisel}ı_{t. A}

törvénykezdeményezés a törvényhozási eljárás jogi elindítását jelenti. A törvényhozási tárgykörök közül az Alaptörvény elsı_{sorban az ún. sarkalatos törvényeket jelöli meg, de}

ezeken túlmenı_{en más helyeken is el}ı_{ír törvényalkotási kötelezettséget. Sarkalatos törvény az} olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelenlévı _országgyő_lési képviselı_{k kétharmadának szavazata szükséges.}

Az Országgyő_{lés törvényhozási feladatát – az alaptörvényi el}ı_{írások mellett – a}

nemzetközi szerzı_désekbı_{l adódó kötelezettségek, az európai uniós tagságból ered}ı jogharmonizációs feladatok, továbbá az alkotmánybírósági és bírósági döntések, ombudsmani ajánlások határozzák meg vagy befolyásolják, de a törvényhozás számára a legjelentı_{sebb feladatot a kormányzásból adódó, a parlamenti többséget alkotó párt(ok) által}

indokoltnak vélt, a társadalom irányítása érdekében szükséges törvényalkotás jelenti.

A törvényjavaslat elfogadását az Alaptörvény fı_{szabályként – az országgy}ő_lési döntéshozatalnak megfelelı_{en – a többségi elv alkalmazásának el}ı_{írásával határozza meg:}

határozatképes Országgyő_{lés esetén a jelenlév}ı _országgyő_{lési képvisel}ı_{k több mint a} felének szavazatával hozza meg. Ez alól a sarkalatos törvények jelentenek kivételt, amelyek megalkotásához, módosításához vagy hatályon kívül helyezéséhez a jelenlévı _országgyő_lési képviselı_{k kétharmadának szavazata szükséges.}

b) Az Alaptörvény új lehetı_{ségként vezette be azt a megoldást, hogy az Országgy}ő_{lés az}

elfogadott törvényt – a köztársasági elnök mellett – maga is megküldheti elı_zetes

normakontrollra az Alkotmánybíróságnak, ha ezt a törvény kezdeményezı_{je, a Kormány,}

illetve az Országgyő_{lés elnöke a zárószavazás el}ı_{tt indítványozza. Err}ı_{l az indítványról az} Országgyő_{lés a zárószavazást követ}ı_{en határoz.}

Ha az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenességet állapít meg, az Országgyő_{lés a törvényt} újra megtárgyalja. Az újratárgyalt és elfogadott törvényt az Országgyő_{lés ismét} megküldheti az Alkotmánybíróságnak, hogy vizsgálja meg a törvénynek az Alaptörvénnyel való összhangját.

3. A kormányzással összefüggı _{feladat- és hatáskörök}

a) Az Országgyő_{lés az összes képvisel}ı _{több mint felének nyílt szavazatával (abszolút} többség) megválasztja a miniszterelnököt, és dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésrı_{l. A Kormány köteles az Alaptörvény végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat}

az Országgyő_{lés elé terjeszteni, köteles a törvények végrehajtását biztosítani, m}ő_{ködéséért} felelı_{s a parlamentnek. A kormányzással összefügg}ı _{parlamenti kontrolljogosítványok}

mellett feltétlenül kiemelendı _{az Országgy}ő_{lés és a Kormány között fennálló bizalomról} (támogatottságról) való döntés.

b) Az Országgyő_{lés kormányzással összefügg}ı _{feladat- és hatáskörei közé sorolható a} központi költségvetés elfogadása és végrehajtásának jóváhagyása. Az Országgyő_{lés által} gyakorolt költségvetési jog a kormányzás céljainak és irányának kijelölésére alkalmas, továbbá a végrehajtó hatalom egyik legfontosabb ellenı_{rzési és korlátozási eszközeként}

használható. Az Alaptörvény szerint az Országgyő_{lésnek minden évre vonatkozóan}

törvényt kell alkotnia a központi költségvetésrı_{l és a központi költségvetés végrehajtásáról.} A költségvetés az állam gazdálkodásának éves terve.

c) A külpolitikával, az európai unióban való tagállami részvétellel, valamint Magyarország biztonságával összefüggésben az Országgyő_{lés felhatalmazást ad a feladat-} és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerzı_{dés kötelez}ı _{hatályának elismerésére, másrészt}

az Európai Unióban tagállamként való részvétel érdekében nemzetközi szerzı_{dés alapján – az} alapító szerzı_désekbı_{l fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez} szükséges mértékig – az Alaptörvénybı_{l ered}ı _{egyes hatásköreit a többi tagállammal} közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja, és az ilyen nemzetközi szerzı_dés kötelezı _{hatályának elismerésére – az országgy}ő_{lési képvisel}ı_{k kétharmadának szavazatával} – felhatalmazást adhat. Emellett az Országgyő_{lés tájékoztatást kérhet a Kormánytól az}

Európai Unió kormányzati részvétellel mő_ködı _{intézményeinek döntéshozatali eljárásában} képviselendı _{kormányálláspontról, és állást foglalhat az eljárásban napirenden szerepl}ı tervezetrı_{l. Ezen kívül az Országgy}ő_{lés dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a} békekötésrı_{l, továbbá különleges jogrendet érint}ı_{, valamint katonai m}ő_{veletekben való}

részvétellel kapcsolatos döntéseket hoz.

a) Választási és kreációs jogosítványok

Az Országgyő_{lés – a miniszterelnökön kívül – megválasztja a köztársasági elnököt, az} Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfı_{bb ügyészt, az alapvet}ı _{jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami}

Számvevı_{szék elnökét. Az Alaptörvény meghatározza azoknak a legfontosabb állami}

szerveknek a körét is, amelyek részletes szabályozására az Országgyő_{lésnek törvényt kell}

alkotnia. Az állami szervek kötelezı _{törvényi szabályozásának teljesítésével az Országgy}ő_lés kreációs funkciót teljesít. Az Országgyő_{lés jogosult arra, hogy állami szerveket hozzon létre,} szüntessen meg, vagy alakítson át.

b) A helyi önkormányzatokkal kapcsolatos jogosítvány

Az Országgyő_{lés jogosult a Kormánynak – az Alkotmánybíróság elvi véleményének kikérése} után elı_{terjesztett – javaslatára feloszlatni azt a helyi képvisel}ı_{testületet, amelynek}

mő_{ködése alaptörvény-ellenes. E jogával tehát csak akkor élhet, ha a képvisel}ı_testület mő_{ködése az Alaptörvénnyel ellentétes. Ha az Országgy}ő_{lés az önkormányzati képvisel}ı -testületet feloszlatja, egyidejő_{leg három hónapon belüli id}ı_{pontra kit}ő_{zi az id}ı_közi választást.

c) Az Országgyőlés kegyelmezési joga

Az Országgyő_{lést illeti meg a közkegyelem gyakorlásának joga, míg az egyéni} kegyelmezési jogot a köztársasági elnök gyakorolja. A parlament a közkegyelmet törvényi formában rendeli el. A közkegyelem megbocsátást fejez ki a bő_{ncselekményt elkövet}ı_k meghatározott kategóriáival szemben, és nem a hatályos büntetı _{jogszabályok, illet}ı_{leg a} büntetı _{bíróságok ítélkezésének a kritikája: nem igazságszolgáltatási tevékenység, hanem az} Országgyő_{lés olyan közhatalmi aktusa, amely a jogellenes cselekmények elkövet}ı_inek meghatározott körében az állam büntetı _igényérı_{l való lemondást fejezi ki. A közkegyelem} lehet végrehajtási kegyelem – vagyis a jogerı_{s ítélettel kiszabott büntetések elengedése,} illetı_{leg mérséklése –, eljárási kegyelem – vagyis a folyamatban lev}ı _{vagy még meg nem} indult büntetı _{eljárásokban az állam büntet}ı_{jogi igényér}ı_{l való lemondás, valamint a} büntetett elı_{élethez f}ő_zı_dı _{hátrányok alóli mentesítés.}

d) Az országos népszavazással kapcsolatos jogosítvány

Az Országgyő_{lés jogosult az országos népszavazás elrendelésére. Országos népszavazás} tárgya csak a parlament feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet, de ez alól is vannak kivételek. A népszavazás elrendelésénél az Országgyő_{lést mérlegelési jog illeti meg, ha a} népszavazást a köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezte, vagyis a döntésétı_{l függ, hogy elrendeli-e a népszavazást, vagy sem. Ha} azonban a népszavazást legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezi, akkor a parlamentnek az országos népszavazást el kell rendelnie. Ha az Országgyő_{lés a népszavazást} bármely esetben elrendelte, az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyő_{lésre kötelez}ı_{. Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár}

több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

Az Országgyő_{lés – az alkotmányi keretek között – törvénnyel önmaga számára további} feladat- és hatásköröket állapíthat meg. Ilyennek tekinthetı _{– többek között – az állami} területbeosztással kapcsolatos hatáskör: az Országgyő_{lés – az érintett önkormányzatok} véleményének kikérése után – dönt a megyék összevonásáról, szétválasztásáról, határainak megváltoztatásáról, elnevezésérı_{l és székhelyér}ı_{l, valamint a f}ı_{városi kerületek} kialakításáról.

A parlament azonban a törvényi úton történı _hatáskörbı_{vítéssel más szervek Alaptörvényben} biztosított feladat- és hatásköreit nem vonhatja el, és nem korlátozhatja, illetı_{leg e feladat-} és hatáskör-megállapítás a parlament Alaptörvényben biztosított funkcióinak további konkretizálásaként jelentkezik.

C) Az Országgyőlés megbízatása és megalakulása I. Az Országgyőlés megbízatása

1. Az Országgyő_{lés megbízatási idejének meghatározása}

Az Országgyő_{lés megbízatása – hivatali ideje – az alakuló ülésével kezd}ı_{dik, és a}

következı _Országgyő_{lés alakuló üléséig tart. Az alakuló ülést – a választást követ}ı

harminc napon belüli idı_{pontra – a köztársasági elnök hívja össze. Az országgy}ő_lési képviselı_{k általános választását – az Országgy}ő_{lés feloszlása vagy feloszlatása miatti} választás kivételével – az elı_zı _Országgyő_{lés megválasztását követ}ı _{negyedik év április} vagy május hónapjában kell megtartani.

Fı_{szabály szerint tehát a parlament megbízatási ideje – az ún. parlamenti ciklus – általában} (megközelítı_{leg) négy évig tart, de a megbízatás csak az új Országgy}ő_{lés alakuló ülésével} sző_{nik meg. Ez a szabályozási megoldás biztosítja a parlament m}ő_ködésének

folyamatosságát.

2. Az Országgyő_{lés feloszlása és feloszlatása}

Az Országgyő_{lés megbízatása az alkotmányi f}ı_{szabályhoz képest – a parlament feloszlásával} (önfeloszlatással), vagy a köztársasági elnök általi feloszlatásával – a parlamenti ciklus lejárta elı_{tt is befejezhet}ı_{, következésképpen ilyenkor a parlament megbízatása lerövidül.}

Ilyen esetben kilencven napon belül elı_{rehozott választásokat kell tartani és új} Országgyő_{lést kell választani. A feloszlás és a feloszlatás esetei az alábbiakban jelölhet}ı meg.

a) Az Országgyő_{lés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta el}ı_{tt is, vagyis a}

parlament saját döntésével korlátozhatja megbízatási idejét: maga dönthet megbízatása korábbi megsző_nésérı_{l. Rendkívüli állapot vagy a szükségállapot ideje alatt a parlament nem} mondhatja ki feloszlását.

b) A köztársasági elnököt megilleti a parlament feloszlatási joga, amelyet azonban csak két esetben – az országgyő_{lési képvisel}ı_{választások egyidej}ő _kitő_{zésével – gyakorolhat:} - Az egyik eset az, ha a Kormány megbízatása megsző_{nik, és a köztársasági elnök által} miniszterelnöknek javasolt személyt az elsı _{személyi javaslat megtételének napjától}

számított negyven napon belül a parlament nem választja meg. A köztársasági elnök e jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyő_{lés a miniszterelnököt meg nem választja.}

- A másik esetet az jelenti, ha az Országgyő_{lés az adott évre vonatkozó központi} költségvetést március 31-ig nem fogadja el. Az államfı _{e jogát addig gyakorolhatja, amíg az} Országgyő_{lés a központi költségvetést el nem fogadja.}

Az Országgyő_{lés feloszlatása el}ı_{tt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek,} az Országgyő_{lés elnökének, és az országgy}ő_{lési képvisel}ı_{csoportok vezet}ı_{inek a véleményét,} de a feloszlatásról maga határoz: dönthet a feloszlatásról, de a fenti esetekben sem köteles feloszlatni a parlamentet. Rendkívüli állapot vagy szükségállapot ideje alatt az Országgyő_lés

nem oszlatható fel.

c) Az Országgyő_{lés más módon történ}ı _{feloszlatását az Alaptörvény nem teszi lehet}ı_vé, így például nem lehetséges e tárgyban országos népszavazást tartani.

d) Elı_{fordulhat olyan eset is, amikor az Országgy}ő_{lés megbízatása „meghosszabbodik”.} Rendkívüli állapot és szükségállapot idején az országgyő_{lési képvisel}ı_{k általános} választását nem lehet kitő_{zni, és nem lehet megtartani. Ilyen esetben a rendkívüli állapot}

vagy a szükségállapot megsző_nésétı_{l számított kilencven napon belül kell új Országgy}ő_lést választani. Rendkívüli állapot vagy a szükségállapot ideje alatt a parlament nem mondhatja ki feloszlását sem. A már feloszlott Országgyő_{lést pedig a rendkívüli állapot idején a}

Honvédelmi Tanács, szükségállapot idején a köztársasági elnök is összehívhatja. II. Az Országgyőlés megalakulása

1. Az alakuló ülés

Az Országgyő_{lés alakuló ülésén a képvisel}ı_{k létrehozzák az Országgy}ő_{lést, megválasztják}

a tisztségviselı_{ket, megalakítják a bizottságokat, és a parlament megkezdi m}ő_ködését. a) Az alakuló ülés összehívása és vezetése

Az Országgyő_{lés alakuló ülését – az újonnan megválasztott Országgy}ő_{lést – a köztársasági} elnök a választást követı _{harminc napon belüli id}ı_{pontra hívja össze. Az Országgy}ő_lés alakuló ülését a köztársasági elnök nyitja meg, ezt követı_{en tájékoztatást ad a} megbízólevelek átvételérı_{l. Az alakuló ülést a Házbizottság megalakulásáról szóló} tájékoztatás megadásáig a korelnök – a legidı_{sebb országgy}ő_{lési képvisel}ı _{– vezeti. A} korelnök és a korjegyzı_{k – a nyolc legfiatalabb képvisel}ı _{– hivatalba lépése után a Nemzeti} Választási Bizottság (NVB) elnöke és a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke választással kapcsolatos beszámolóira kerül sor.

b) A mandátumigazolás

A választási beszámolók elhangzása után a korelnök és a korjegyzı_{k – mint}

mandátumvizsgáló testület – a választási iratok alapján megvizsgálják a képviselı_{k és a}

szószólók megbízólevelének szabályszerő_{ségét. A korelnök és a korjegyz}ı_{k megbízólevelét} a névsor szerint elsı _{öt képvisel}ı_bı_{l álló testület vizsgálja meg. A mandátumvizsgálat} eredményérı_{l el}ı_{ször az öt képvisel}ı_bı_{l álló testület el}ı_{adója, majd ezt követ}ı_{en a korelnök} szóban tesz jelentést az Országgyő_{lésnek. A mandátumokat az Országgy}ő_{lés vita nélkül} igazolja.

A képviselı_{k a mandátumvizsgálat eredményér}ı_{l szóló határozat elfogadását követ}ı_{en – az} alakuló ülésen – esküt tesznek, és az eskütételrı_{l okmányt írnak alá. A képvisel}ı _{az eskü}

letételéig és az esküokmány aláírásáig nem vehet részt az Országgyő_{lés munkájában,}

továbbá tiszteletdíjra és költségtérítésre is csak az eskü letételétı_{l jogosult.} 2. A képviselı_{csoport (frakció) megalakítása}

a) Az Alaptörvény kifejezetten megengedi, hogy az országgyő_{lési képvisel}ı_{k tevékenységük} összehangolására országgyő_{lési képvisel}ı_{csoportot alakíthassanak. Ennek következtében a} képviselı_{csoportok (pártfrakciók) alkotmányos intézmények. A képvisel}ı_csoportok létrehozása alkotmányos kötelesség. A pártok a parlamenti pártfrakciójukon keresztül kapcsolódnak be az állami akaratképzésbe. A képviselı_{csoport intézménye a parlamenti} munka hatékonyságát és az Országgyő_{lés m}ő_{ködésének stabilitását szolgálja. A} képviselı_{csoportok megalakulásának bejelentése az alakuló ülésen, a választással} kapcsolatos beszámolók elfogadását követı_{en történik.}

b) Képviselı_{csoport (frakció) alakítására a képvisel}ı_{k el}ı_zı _{általános választásán országos} pártlistát állító és mandátumot szerzı_{, ugyanahhoz a párthoz – vagy annak jogutódjához –} tartozó képviselı_{k jogosultak, de pártonként csak egy képvisel}ı_{csoportot alakíthatnak. A}

párthoz tartozónak azt a képviselı_{t kell tekinteni, aki a párt tagja, vagy a párt jelöltjeként} indult a választáson, vagy pedig – a nemzetiségi képviselı _{kivételével – olyan független,} illetve függetlenné vált képviselı_{, akinek csatlakozását a képvisel}ı_{csoport elfogadta.}

c) Képviselı_{csoportot – f}ı_{szabály szerint – legalább öt képvisel}ı _{alakíthat, de az ugyanazon}

párthoz tartozó legalább három képviselı _{akkor is alakíthat frakciót, ha mandátumukat} ugyanazon önálló országos pártlistáról szerezték. A képviselı _{csak egy}

képviselı_{csoportnak lehet tagja. Ha valamely képvisel}ı _képviselı_{csoport-tagsága bármely} módon megsző_{nik, akkor a képvisel}ı _{függetlenné válik. A függetlenné vált képvisel}ı _a képviselı_{csoport-tagság megsz}ő_{nését követ}ı _{hat hónap elteltével bármely} képviselı_{csoporthoz csatlakozhat.}

3. Az Országgyő_{lés tisztségvisel}ı_{inek megválasztása}

Az Országgyő_{lés az alakuló ülésen választja meg a tisztségvisel}ı_{it. Az Országgy}ő_lés

elnökét (házelnököt), alelnökeit és jegyzı_{it – a képvisel}ı_{csoportok vezet}ı_{inek indítványára –} a korelnök javaslata alapján választják meg. Az Országgyő_{lés személyenként, vita nélkül} határoz. A háznagyot az Országgyő_{lés az alakuló ülésén a házelnök javaslatára választja} meg. A házelnök a megválasztása napján az Országgyő_{lés el}ı_{tt esküt tesz.}

4. A Házbizottság megalakulása és a miniszterelnök megválasztása

A Házbizottság a képviselı_{csoport-vezet}ı_{k nevének bejelentésével, valamint a házelnök és}

az alelnökök megválasztásával alakul meg. A korelnök a Házbizottság megalakulását követı_{en err}ı_{l a tényr}ı_{l, valamint a Házbizottság tagjainak személyér}ı_{l tájékozatja az} Országgyő_{lést, ezt követ}ı_{en az alakuló ülést a házelnök vezeti. A Házbizottság elnöke a} házelnök, tagjai az alelnökök, a képviselı_{csoportok vezet}ı_{i és a háznagy.}

Mivel a miniszterelnök megbízatása az újonnan választott Országgyő_{lés megalakulásával} megsző_{nik, a köztársasági elnök az új Országgy}ő_{lés alakuló ülésén tesz javaslatot az új} miniszterelnök személyére. A parlament a megalakulását követı_{en nyílt szavazással} választja meg az új miniszterelnököt, akinek a megválasztásához az országgyő_{lési képvisel}ı_k

több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép.

D) Az országgyőlési képviselık

Az országgyő_{lési képvisel}ı_{k tisztsége tulajdonképpen „tagság a parlamentben”, ami azt}

jelenti, hogy a képviselı_{k a saját – választások útján megszerzett – mandátumuk és} legitimációjuk alapján, a vonatkozó szabályozás által kialakított jogállásuk szerint vesznek részt az Országgyő_{lés tanácskozásában és határozathozatalában. A parlament – mint testület –} és a képviselı _{közjogi autonómiájának és függetlenségének a feltételeit lényegileg három} jogintézmény garantálja:

- a szabad mandátum elve, amely a képviselı _{alkotmányjogi-politikai függetlenségét,} - az összeférhetetlenség közjogi intézménye, amely a képviselı _{anyagi, hivatali, erkölcsi és} lelkiismereti függetlenségét, és

- a mentelmi jog, amely a képviselı _{védelmét és jogi függetlenségét biztosítja.} I. Az országgyőlési képviselık létszáma és megbízatása

1. A képviselı_{k száma, jogállása és mandátumuk jellege}

a) A magyar parlament 199 képviselı_bı_{l áll, akik különböz}ı _{módon szereznek} mandátumot: 106 országgyő_{lési képvisel}ı _{egyéni választókerületben, 93 pedig országos –} párt- vagy nemzetiségi – listán választható meg. A képviselı_{k egyenl}ı_{sége azt jelenti, hogy}

jogaik és kötelességeik azonosak. Alkotmányos követelmény, hogy minden egyes képviselı

közremő_{ködését biztosítani kell az Országgy}ő_{lés hatáskörébe tartozó döntésekben és az} ahhoz vezetı _{akaratképzésben.}

b) Az országgyő_{lési képvisel}ı_{k tevékenységüket a köz érdekében végzik. Ez az} alaptörvényi rendelkezés azt juttatja kifejezésre, hogy a képviselı _{feladata nem valamely} település, megye vagy foglalkozási csoport érdekeinek védelme, hanem az egész nemzet szolgálata, vagyis az Alaptörvény értelmében az országgyő_{lési képvisel}ı_{k mandátuma}

szabad mandátum. A szabad mandátum lényege, hogy a képviselı _{és a választók közötti} jogi függı_{ség a választás után megsz}ő_{nik, tehát a képvisel}ı _{nem utasítható, és egyetlen}

kérdésben sem köteles a választók véleményét kikérni. A képviselı _{a parlamentben} szabadon, meggyı_zı_{dése és lelkiismerete alapján foglalhat állást, adhatja le szavazatát,}

tevékenységéért és szavazatáért a választók a megbízatás ideje alatt felelı_{sségre nem} vonhatják. Az Alaptörvény nem ismeri a képviselı_{i mandátum választópolgárok általi} visszahívással történı _megsző_{nését, sem azt a lehet}ı_{séget, hogy a pártlistán bejutott} képviselı_{t pártja fossza meg a mandátumtól. A képvisel}ı _{és a választók kapcsolata politikai}

természető_{, azaz a felel}ı_{sség csak a választások során jelenhet meg abban a formában, hogy} a választók bizalmát elvesztı _képviselı_{t nem választják meg újra, illet}ı_{leg a mögötte álló} pártot nem támogatják szavazataikkal.

2. A képviselı_{k megbízatásának keletkezése és megsz}ő_nése

a) Az Alaptörvény kimondja, hogy az országgyő_{lési képvisel}ı_{ket a választópolgárok általános} és egyenlı _{választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad} kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. A mandátum keletkezésének közjogi feltétele tehát a megválasztás ténye, amely a képviselı_i mandátumot keletkezteti (konstituálja), továbbá a deklaratív aktusok, mint a megbízólevél

átadása, amellyel az illetékes választási bizottság igazolja a jelölt megválasztását, a mandátumhitelesítés, amelyre az általános választásokat követı_{en az Országgy}ő_{lés alakuló} ülésén kerül sor, és a képviselı_{i eskü letétele.}

b) Az országgyő_{lési képvisel}ı _{megbízatásának megsz}ő_{nési eseteit az Alaptörvény}

tartalmazza. Eszerint a megbízatás az alábbi esetekben sző_{nik meg:}

- Az Országgyő_{lés megbízatásának megsz}ő_{nésével, ami a képvisel}ı_{i megbízatás} megsző_{nésének általános esete.}

- A képviselı _halálával.

- Az összeférhetetlenség kimondásával, amirı_{l az Országgy}ő_{lés a jelen lév}ı _képviselı_k kétharmadának szavazatával határoz.

- A lemondással. A képviselı _{a házelnökhöz benyújtott írásbeli nyilatkozatával lemondhat} megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

- Ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn. Ennek alapján megsző_{nik annak a képvisel}ı_{nek a megbízatása, aki már nem magyar állampolgár, aki} jogerı_{s ítélet alapján szabadságvesztés büntetését tölti, aki joger}ı_{s ítélet alapján} büntetı_{eljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti, továbbá akit bíróság a} választójogból a választójog gyakorlásához szükséges belátási képességének csökkenése vagy hiánya miatt kizárt, valamint aki közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll. Errı_l a parlament a jelenlévı _képviselı_{k kétharmadának szavazatával határoz.}

- Ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyő_{lés munkájában. A megbízatás akkor} sző_{nik meg, ha a képvisel}ı _{egy éven keresztül egyetlen esetben sem vett részt az} Országgyő_{lés szavazásain. Err}ı_{l az Országgy}ő_{lés a jelenlév}ı _képviselı_{k kétharmadának} szavazatával dönt.

3. A képviselı_{i összeférhetetlenség}

Az összeférhetetlenség (inkompatibilitás) a képviselı_{i tisztség és törvényben meghatározott}

más pozíciók, tisztségek, tagságok, foglalkozások egyidejő _{betöltésének, illet}ı_leg meghatározott tevékenységek végzésének tilalmát jelenti a képviselı_{i mandátum ideje alatt.} Az összeférhetetlenségi szabályok legfontosabb célja, hogy biztosítsák a hatalom halmozásának, a funkciók összefonódásának és a parlamenti kontrollmechanizmus gyengítésének elkerülését.

Az Alaptörvény úgy rendelkezik, hogy sarkalatos törvény határozza meg azokat a közhivatalokat, amelyeket országgyő_{lési képvisel}ı _{nem tölthet be, valamint más}

összeférhetetlenségi eseteket is megállapíthat. A képviselı_{i összeférhetetlenséget az Ogytv.}

szabályozza: eszerint a képviselı_{i megbízatás – f}ı_{szabály szerint – összeegyeztethetetlen} minden más állami, önkormányzati és gazdasági tisztséggel vagy megbízatással. A képviselı _{más keres}ı _{foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a}

tudományos, egyetemi vagy fı_{iskolai oktatói, m}ő_{vészeti, lektori, szerkeszt}ı_{i, valamint a jogi} oltalom alá esı _{szellemi tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el. Ez alól csak az} jelent kivételt, hogy a képviselı _{bizonyos kormányzati tisztséget – vagyis miniszterelnöki,}

miniszteri, államtitkári, kormánybiztosi, miniszterelnöki biztosi, miniszterelnöki megbízotti vagy miniszteri biztosi tisztséget – láthat el, illetve az Országgyő_{lés tisztségvisel}ı_{je lehet.}

Az egyéb összeférhetetlenségi szabályok elı_{írják, hogy a képvisel}ı _{szakmai vagy üzleti} ügyekben országgyő_{lési képvisel}ı_{i min}ı_{ségre nem hivatkozhat, valamint képvisel}ı_i megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet, illetve nem használhat fel. Ki kell mondani viszont az összeférhetetlenségét annak a képviselı_nek,

akit bő_{ntett miatt joger}ı_{sen elítéltek, továbbá akinek az állammal szemben köztartozása áll}

fenn.

A képviselı _{vagyonnyilatkozatot köteles tenni.}

II. A képviselıi tisztséggel összekapcsolódó jogok és kötelességek a) A képviselıi jogok és kötelességek

A képviselı_{k jogai kapcsán különbség tehet}ı _{a képvisel}ı_{nek a tisztsége gyakorlásához} szükséges jogai, illetı_{leg az olyan jogok között, amelyek kifejezetten a képvisel}ı _sajátos

helyzetét (státuszát) garantálják. A képviselı_{i tisztség gyakorlásához szükséges} jogosítványok lehetı_{vé teszik és garantálják, hogy a parlamentet alkotó képvisel}ı_{k megfelel}ı módon vehessenek részt az Országgyő_{lés plenáris ülésén és bizottságaiban folyó} tanácskozásban, valamint döntéshozatalban. A jogosítványok egy része azonban csak közösen gyakorolható, vagyis képviselı_{csoportot, bizottságot, vagy pedig meghatározott}

számú képviselı_{t megillet}ı _{jogosítványról van szó. A képvisel}ı_{i tisztség gyakorlásához} szükséges jogosítványok többféleképpen csoportosíthatók.

aa) A közremő_{ködési és részvételi jogok közé sorolható az a rendelkezés, hogy a képvisel}ı_k joga – de egyúttal kötelessége is – az Országgyő_{lés munkájában való kezdeményez}ı részvétel, és a parlament eredményes mő_{ködésének el}ı_{segítése. Amennyiben törvény kivételt} nem tesz, az Országgyő_{lés tisztségeire, illet}ı_{leg bizottságaiba bármelyik képvisel}ı megválasztható. Ide sorolható továbbá a képviselı_{k felszólalási (beszéd-) és szavazati joga} is.

ab) Kiemelkedı _jelentı_{sége van a képvisel}ı_{k tájékozódását és tájékoztatását biztosító} jogoknak, amelyek információt szolgáltatnak a képviselı_{i feladat szakszer}ő _{ellátásához. E} körbe tartozik az interpellációs jog, illetve a kérdés feltételének joga, továbbá az azonnali kérdés lehetı_{sége – mint a parlamenti ellen}ı_{rzés klasszikus eszközei –, de itt kell} megemlíteni azt a törvényi elı_{írást is, amely szerint az állami szervek kötelesek az} országgyő_{lési képvisel}ı_{ket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a}

munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni.

ac) A képviselı_{k a kezdeményezési és indítványozási jogaikkal befolyást gyakorolnak a} parlamenti tanácskozásra. E körbe sorolhatók a jelölési és ajánlási jogok, a törvény- és határozati javaslatok kezdeményezései, a módosító indítványok stb.

ad) A képviselı_{k kötelesek – többek között – az Országgy}ő_{lés szavazásain jelen lenni,} kötelességük továbbá a plenáris üléseken, és annak a bizottságnak az ülésein részt venniük, amelynek tagjai. Képviselı_{i tevékenységüket kötelesek az Alaptörvénynek és a} jogszabályoknak megfelelı_{en végezni, valamint a határozati házszabályi rendelkezéseket}

betartani. Mentelmi jogukról – a szabálysértési eljárás kivételével – nem mondhatnak le. A képviselı_{k kötelesek a velük szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, és} az elı_{írt vagyonnyilatkozatot megtenni.}

b) A képviselı_{k mentelmi joga}

A mentelmi jog a képviselı_{k sajátos helyzetét garantáló jogok közé sorolható. Az} Alaptörvény rendelkezése szerint az országgyő_{lési képvisel}ı_{t mentelmi jog illeti meg, amely}

arra szolgál, hogy a képviselı_{t – tevékenysége zavartalan ellátása érdekében – különleges,}

kétirányú védelemben részesítse. A mentelmi jog a képviselı_{t nem állampolgári, hanem} képviselı_{i min}ı_{ségében, az Országgy}ő_{lés tagjaként megillet}ı _{jogosultság. A mentelmi jog} ba) a felelı_{sségmentesség és bb) a sérthetetlenség értelmében nyújt garanciát.}

ba) A felelı_{sségmentesség szerint a képvisel}ı _{bíróság vagy hatóság el}ı_{tt – képvisel}ı_i megbízatásának ideje alatt és azt követı_{en – nem vonható felel}ı_{sségre leadott szavazata,} továbbá a képviselı_{i megbízatásának gyakorlása során a képvisel}ı_{i megbízatásával} összefüggésben általa közölt tény vagy vélemény miatt. Ez tehát a képviselı _{javára szóló} büntethetı_{séget kizáró ok, amely a parlamenti tagság lejárta után is tart, azaz végleges}

mentességet ad.

bb) A sérthetetlenség azt biztosítja, hogy a képviselı _{ellen csak az Országgy}ő_{lés el}ı_zetes

hozzájárulásával lehet büntetı_{eljárást, valamint – a mentelmi jogról az adott ügyre}

vonatkozó önkéntes lemondás hiányában – szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntetı_{-eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni. Ez alól pusztán két eset jelent} kivételt: egyfelı_{l a képvisel}ı _bő_{ncselekmény elkövetésének tettenérésekor} ı_{rizetbe vehet}ı_, vagy vele szemben más büntetı_{-eljárásjogi kényszerintézkedés alkalmazható, másfel}ı_l

szabálysértés elkövetésének tettenérésekor szabálysértési ı_{rizetbe vehet}ı_{, vagy vele} szemben más szabálysértési kényszerintézkedés alkalmazható. A sérthetetlenség a képviselı_t megválasztásától parlamenti tagsága végéig illeti meg – tulajdonképpen a népképviseleti szerv privilégiuma, nem pedig az egyes képviselı_{é; ez hivatott védeni a parlament}

összetételét a végrehajtó hatalom önkényes beavatkozásától és az esetleges változtatásoktól. Ezért a sérthetetlenségrı_{l a parlament jogosult dönteni, a képvisel}ı _{– a szabálysértési}

eljárás kivételével – errı_{l nem mondhat le.}

c) A képviselı_{k munkajogi és társadalombiztosítási helyzete, javadalmazása}

A képviselı_{k sajátos helyzetét biztosító jogok másik csoportját a munkajogi és} társadalombiztosítási jogállással, valamint a javadalmazási rendszerrel összekapcsolódó jogosultságok jelentik. Ahhoz, hogy az országgyő_{lési képvisel}ı_{k tevékenységüket} hivatásszerő_{en láthassák el, a függetlenségüket biztosító javadalmazásban kell}

részesülniük, amelynek összegét és körét – alaptörvényi felhatalmazás alapján – maga az Országgyő_{lés sarkalatos törvényben állapítja meg.}

A képviselı_{i megbízatás id}ı_{tartama heti 40 órás foglalkoztatással járó}

munkaviszonyban töltött idı_{nek, illetve nyugdíjra jogosító szolgálati id}ı_{nek számít. A}

képviselı_{i tiszteletdíjra jogosult, ami megegyezik a helyettes államtitkár illetményével. Ezen} kívül a képviselı _{egyéb juttatásokra is jogosult (bizonyos feltételekkel üzemanyagkártya,} külföldi kiküldetése idején napidíj és költségtérítés, budapesti lakóház vagy lakás használata). III. A nemzetiségi szószólók

Az országgyő_{lési képvisel}ı_{khöz hasonló jogintézmény az Országgy}ő_{lésben a nemzetiségi} szószólók, akik a magyarországi nemzetiségek parlamenti képviseletének megvalósításában mő_{ködnek közre: a nemzetiségi listát állító, de azon mandátumot nem} szerzı _{nemzetiséget képviselik a parlamentben, de nem min}ı_{sülnek országgy}ő_lési

képviselı_{nek. A szószólók jogai és kötelezettségei egyenl}ı_{k, tevékenységüket a köz és az}

Az Országgyő_{lés ülésén a nemzetiségek érdekeit, jogait érint}ı _{napirendek esetén} felszólalhatnak, de a plenáris ülésen szavazati joggal nem rendelkeznek, mert nem országgyő_{lési képvisel}ı_{k. A nemzetiségeket képvisel}ı _{bizottság munkájában azonban a}

szószólók szavazati joggal vesznek részt, az állandó bizottságok, illetve a törvényalkotási bizottság ülésein pedig tanácskozási joggal vehetnek részt. A szószólók kérdést intézhetnek egyes tisztségek betöltı_{ihez a feladatkörükbe tartozó, a nemzetiségek érdekeit, jogait érint}ı ügyben, de interpellációs joguk nincs. A szószólókat mentelmi jog illeti meg.

E) Az Országgyőlés szervezete és mőködése I. Az Országgyőlés szervezete

1. Az Országgyő_{lés plenáris ülése (plénum)}

Az Országgyő_{lés testületi szerv, ami azt jelenti, hogy hatásköreit plenáris (teljes) ülésein}

gyakorolja: a döntéseket a plénum hozza, amelyeket a bizottságok készítenek elı_{. Az} Országgyő_{lés tehát döntési jogosítványait csak plenáris ülésein gyakorolhatja.}

2. Az Országgyő_{lés tisztségvisel}ı_i

Az Országgyő_{lés tisztségvisel}ı_{je az Országgy}ő_{lés elnöke (házelnök), az alelnökök, a} jegyzı_{k és a háznagy. Az Országgy}ő_{lés tisztségvisel}ı_{inek megválasztását az Alaptörvény} írja elı_{, de azt nem határozza meg, hogy az elnök mellett hány alelnöki, illetve jegyz}ı_i

tisztség kerüljön betöltésre. Az erre vonatkozó megállapodás a parlamenti pártok képviselı_{csoportjainak politikai megegyezését}ı_{l függ.}

a) Az Országgyő_{lés elnöke (házelnök)}

Az Országgyő_{lés tisztségvisel}ı_{i közül kiemelked}ı _{szerepe van az Országgy}ő_{lés elnökének,} mivel kiterjedt jogosítványokkal rendelkezik. A házelnök biztosítja az Országgyő_lés jogainak gyakorlását, gondoskodik az Országgyő_{lés tekintélyének megóvásáról, az} Országgyő_{lés rendjének és biztonságának fenntartásáról, valamint az Országgy}ő_lés munkájának megszervezésérı_{l. Feladatai közé tartozik például az Országgy}ő_{lés képviselete,}

az Országgyő_{lés összehívásával és vezetésével kapcsolatos teend}ı_{k ellátása, a bizottságok} mő_{ködésének összehangolása, a rendészeti jog gyakorlása, kinevezési és munkáltatói jogok}

gyakorlása, továbbá a parlament költségvetésével kapcsolatos teendı_{k, valamint egyéb} igazgatási teendı_{k elvégzése.}

b) Az Országgyő_{lés alelnökei}

Az Országgyő_{lés elnökét az elnöki feladatok végrehajtásában az Országgy}ő_{lés alelnökei – a} házelnök által meghatározott rendben – helyettesítik. A házelnököt helyettesítı _alelnök jogai és kötelezettségei – néhány kivétellel – a házelnökével azonosak.

c) Az Országgyő_{lés háznagya}

A háznagy azokat a feladat- és hatásköröket gyakorolhatja, amelyeket a házelnök – az Országgyő_{lés Hivatala SzMSz-ében – részére átad, vagyis ennyiben helyettesíti a} házelnököt. Nem adható azonban át az ülésszak és az ülések összehívásával, a plénum és a Házbizottság ülésének vezetésével, az országgyő_{lési bizottságok m}ő_{ködésével, a kinevezési}

és javaslattételi jogkörökkel és a házelnöki rendelkezés kiadásával összefüggı _{hatáskörök. A} háznagy a házelnök irányítása alatt végzi munkáját.

d) Az Országgyő_{lés jegyz}ı_i

Az Országgyő_{lés jegyz}ı_{i közrem}ő_{ködnek az Országgy}ő_{lés ülésének vezetésében, segítik}

az ülést vezetı _{elnök munkáját, figyelemmel kísérik az ülésteremben történteket, szükség} esetén figyelmeztetik az elnököt a képviselı_{k felszólalási szándékára, illetve az ülés rendjét} befolyásoló eseményekre.

3. A Házbizottság

A Házbizottság elnöke a házelnök, tagjai az alelnökök, a képviselı_{csoportok vezet}ı_{i és a}

háznagy, vagyis e szerv létrehozásáról a parlament külön nem szavaz. E grémium az Országgyő_{lés fontos döntés-el}ı_készítı _{szerve, amely azonban nem a különböz}ı _{indítványok} megvitatásának a fóruma, hanem alapvetı_{en a parlament zavartalan m}ő_{ködését, az ehhez} szükséges megegyezést hivatott biztosítani. Ebbı_{l adódóan alapvet}ı _{feladatai els}ı_sorban elı_készítı _{és konzultatív-egyeztet}ı _jellegő_{ek: a parlamenti munka tervezése, a plenáris} ülés napirendi javaslatának megállapítása és lefolyásának meghatározása érdekében közremő_{ködik az Országgy}ő_{lés folyamatos m}ő_{ködésének biztosításában, és a} képviselı_{csoportok (frakciók) közötti egyeztetést végzi.}

A Házbizottságnak fontos javaslattételi jogai vannak a tanácskozások munka- és napirendjének kialakítására, a törvényjavaslatok és egyéb indítványok bizottsági tárgyalásának elı_{készítésére, az Országgy}ő_{lést érint}ı _{legfontosabb személyi döntések el}ı_zetes egyeztetésére, továbbá egyezteti az Országgyő_{lés m}ő_{ködésével kapcsolatos vitás kérdéseket.} 4. Bizottsági elnöki értekezlet

Az Országgyő_{lés sajátos szervét jelenti a Bizottsági elnöki értekezlet, amelynek fontos} szerepe van a parlament munkájának koordinálásában. A Bizottsági elnöki értekezlet elnöke a házelnök, tagjai az Országgyő_{lés állandó bizottságainak elnökei, a} törvényalkotási bizottság elnöke, valamint a nemzetiségeket képviselı _{bizottság elnöke.} 5. Az országgyő_{lési bizottságok}

A parlamenti akaratképzési folyamat során a bizottságok fontos szerepet játszanak az Országgyő_{lés munkájában, különösen a döntés-el}ı_{készítésben és ellen}ı_{rzésben. A}

parlamenti munka egyre nagyobb érdemi része folyik a bizottságokban, itt formálódnak ki azok a szakmai és politikai álláspontok, amelyekrı_{l a plénum dönt, és itt jut hozzá a képvisel}ı a munkájához szükséges információk legnagyobb részéhez. A bizottságok vizsgálati, ellenı_rzı _{funkciója az Alaptörvényb}ı_{l következik. Az Ogytv. szerint az Országgy}ő_lés országgyő_{lési bizottságként a) állandó bizottságokat, továbbá b) törvényalkotási bizottságot,} valamint c) a nemzetiségeket képviselı _{bizottságot hoz létre, vagyis ezek létesítése}

törvénybı_{l adódó kötelesség a számára. Ezeken túlmen}ı_{en létrehozhat d) ideiglenes (ad hoc)} bizottságokat, amely lehet da) eseti bizottság vagy pedig db) vizsgálóbizottság.

a) Az állandó bizottságok

Az Országgyő_{lés a megalakulását követ}ı_{en hozza létre állandó bizottságait, amelyek}

Országgyő_{lés állandó bizottságot egyébként bármikor létrehozhat, átalakíthat és} megszüntethet. Az állandó bizottságok feladatköre alapvetı_{en a kormányzat felépítéséhez} igazodik annak érdekében, hogy a szakmai-politikai kontrollt a képviselı_{k a lehet}ı _legjobban megvalósíthassák és teljesíthessék.

b) A törvényalkotási bizottság

A törvényalkotási bizottság nem minı_{sül állandó bizottságnak, de a parlament speciális} feladatköréhez igazodik. E grémium – az elnevezésének megfelelı_{en – a parlament} törvényalkotási hatáskörének gyakorlásában játszik kiemelkedı _{és meghatározó szerepet,} vagyis az Országgyő_{lés jogalkotási tevékenysége során jár el, annak javaslattev}ı_, véleményezı_{, törvényben és a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott} esetekben ügydöntı _{bizottsága. A törvényalkotási bizottság az állandó bizottságokban lezajló}

részletes vitákat követı_{en az egyes bizottsági módosító javaslatokat és állásfoglalásokat}

összegzi, biztosítja a benyújtott módosító javaslatok és az elfogadásra kerülı _törvény koherenciáját.

c) A nemzetiségeket képviselı _bizottság

Az Alaptörvény speciális bizottságként nevesíti a nemzetiségeket képviselı bizottságot. E testület sajátossága abban áll, hogy tagjairól nem az Országgyőlés dönt, hanem a tagok – a törvény erejénél fogva – a nemzetiségi listákon mandátumot szerzı országgyőlési képviselık, valamint a nemzetiségi szószólók. A nemzetiségeket képviselı bizottság a nemzetiségek jogait, érdekeit érintıen az Országgyőlés kezdeményezı, javaslattevı, véleményezı és a kormányzati munka ellenırzésében közremőködı szerve.

d) Az ideiglenes (ad hoc) bizottságok

Az ideiglenes bizottságokat aktuális ügyek kivizsgálására, illetı_{leg intézésére hozzák létre,} amelyek lehetnek vizsgálóbizottságok vagy eseti bizottságok.

da) Az Országgyő_{lés bármely, az Országgy}ő_{lés ellen}ı_{rzési feladatkörében felmerül}ı_, közérdekő_{, interpellációval, kérdéssel (azonnali kérdéssel) nem tisztázható ügy} megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki. A vizsgálóbizottság kizárólag politikai felelı_{sség megállapítását végzi.}

db) Az Országgyő_{lés eseti bizottságot alakíthat – a bizottságot létrehozó határozatban} megjelölt – ügyeknek – a határozatban megállapított ideig történı _{– intézésére. Ezek olyan} ügyek lehetnek, amelyekre a parlament kiemelt figyelmet kíván fordítani.

II. Az Országgyő_{lés plenáris ülésezési és tárgyalási rendje}

Az Országgyő_{lés plenáris ülésezési rendje a parlament munkarendjét jelenti. A tárgyalási} rend a tanácskozás és határozathozatal, valamint az ülés vezetésének alapvetı _{szabályait öleli} fel.

1. Az Országgyő_{lés ülésszakai és ülései}

a) Az Országgyő_{lés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejét}ı_{l június} tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétı_{l december tizenötödikéig. Az ülésszak ülésekb}ı_l,

az ülés ülésnapokból áll. Az Országgyő_{lés ülésszakait és ezen belül az egyes üléseket a} házelnök hívja össze.

b) Az Országgyő_{lést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni a} köztársasági elnök, a Kormány vagy a képviselı_{k egyötödének írásbeli kérelmére.}

c) A köztársasági elnök az Országgyő_{lés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal –} legfeljebb harminc napra – elnapolhatja. Az elnapolás tartama alatt az Országgyő_{lés elnöke a} képviselı_{k egyötödének írásbeli kérelmére – a kérelem kézhezvételét}ı_{l számított nyolc} napnál nem távolabbi idı_{pontra – köteles az Országgy}ő_{lést összehívni.}

2. A tanácskozás nyelve és a nyilvánosság

a) Az Országgyő_{lés ülésén a tanácskozás nyelve a magyar. A nemzetiséghez tartozó} képviselı_{, a nemzetiségi listáról mandátumot szerz}ı _képviselı_{, valamint a szószóló} anyanyelvén is felszólalhat és irományt nyújthat be. A képviselı _{a felszólalása során a} magyar jelnyelvet használhatja.

b) Az Alaptörvény szerint az Országgyő_{lés ülései általában nyilvánosak. A nyilvános ülésen} hallgatóság vehet részt, amely csak a házelnök által kijelölt helyen foglalhat helyet, és a véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. Az ülés rendjének megzavarása esetén az ülést vezetı _{elnök a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésr}ı_l kiutasíthatja. A Kormány vagy bármely képviselı _{kérelmére az Országgy}ő_{lés a képvisel}ı_k kétharmadának szavazatával zárt ülés tartását is elhatározhatja.

3. Az Országgyő_{lés határozatképessége és ülésének résztvev}ı_i

a) Az Országgyő_{lés akkor határozatképes, ha az ülésen a képvisel}ı_{k több mint fele jelen}

van. A határozatképesség a plenáris ülésen való érvényes döntéshozatalhoz szükséges. Ha az Országgyő_{lés a napirendben feltüntetett határozathozatali id}ı_{szak során nem} határozatképes, az ülést vezetı _{elnök megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Ha} ez nem lehetséges, az elnök megállapítja a hiányzó képviselı_{k névsorát, és a napirendi}

pont tárgyában a határozathozatalt a következı _{ülésre elhalasztja. Az ülést a következ}ı

napirendi pont tárgyalásával kell folytatni. Ha az elnök az Országgyő_lés határozatképességét utóbb megállapítja, döntése alapján a határozathozatalra ugyanazon az ülésen vissza lehet térni.

b) A köztársasági elnök, a Kormány tagja, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke, a legfı_{bb ügyész, az alapvet}ı _{jogok biztosa, az Állami Számvev}ı_{szék elnöke, továbbá – a}

központi költségvetésrı_{l szóló törvényjavaslat és a központi költségvetés módosításáról szóló} törvényjavaslat vitája során – a Költségvetési Tanács elnöke, valamint az általa benyújtott beszámoló országgyő_{lési vitája során a parlament el}ı_{tt beszámolásra kötelezett, illetve} európai uniós kérdéssel összefüggı _{napirend országgy}ő_{lési vitája során az Európai Parlament} magyarországi képviselı_{je a plenáris ülésen részt vehet és – az ülés lefolytatásával} kapcsolatos házszabályi rendelkezések keretei között – bármikor felszólalhat. E tisztségviselı_{k ugyanis tanácskozási joggal rendelkez}ı _{személyeknek min}ı_sülnek.