Kerner Tibor - Kreatív Bőségtudat

98 

Loading.... (view fulltext now)

Loading....

Loading....

Loading....

Loading....

Texto completo

(1)

(2) Kreatív Bőségtudat Mentális GPS a pénz birodalmába A gazdagok világának vagyonteremtési titkai. Kerner Tibor 2012.

(3) Tartalom Bevezető – A szomszéd milliomos………………….……….....……...4 I. A bőség univerzuma……..……………………..………..…………...6 1.1 Vissza a jövőbe……...........................………………..……......7 1.2 A prosperitás 7 természeti törvénye ….…………….....…..13 1.3 Szegénységtudat és bőségtudat…………….…..……....…..18 1.4 Gondolkozz és gazdagodj! …………….….…………….….23 II. Könnyes búcsú a pénzproblémáktól ……………….………...…28 2.1 Pénzgazdálkodás mesterfokon …………….......….…….....29 2.2 Maximalizáld a jövedelmed! ………………….……...…….35 2.3 Pénzügyi varázsformula 5 lépésben ………….…..……….39 2.4 A duzzadó bankszámla örömei ……..….……………….…43 III. Legyél ura pénzügyeidnek! ……..…….…………….....………...49 3.1 Érzelmi kontroll …………..………………..….……..……...50 3.2 Költségvetés a gyakorlatban …………....….……..….…….53 3.3 Az adó minimalizálása ………..………………….…..…….56 3.4 Hitel: áldás és átok ………………………….…….…..…….59 IV. Családi pénzügyeink ………………….…..…………………......63 4.1 Közös konyha, közös kassza. ……………....……….……...64 4.2 Tanítsd a gyerekeidet! …………………..…….…....……….66 4.3 Boltkórosok szabadlábon …………….…………………….68 4.4 A boldogság igazi titka ……..….…..………….……..…..…73 Zárszó – A kreativitás földjén…………………..................................77 2.

(4) 1. Melléklet – Pénzügyi életstratégia……………................................80 2. Melléklet – A jó pénzkezelő …………….…………………....…….81 3. Melléklet – A rossz pénzkezelő…..……...….…………...................82 4. Melléklet – USA milliomosok jellemzői ………....……………......83 5. Melléklet – 100 pénzkezelési ötlet…..……..………………….........84 6. Melléklet – Költségvetési kategóriák………..………….…….........91 7. Melléklet – Valós költségvetés részletei (MS Money)……............94 8. Melléklet – Ajánlott könyvek magyarul……..…………................96 9. Melléklet – Ajánlott könyvek angolul…………..……....................97. 3.

(5) Bevezető ______________________________________________________. A szomszéd milliomos „Egy bizonyos ponton túl a pénz elveszíti jelentőségét. A játszma az, ami igazán számít.” Aristotle Onassis Thomas J. Stanley két évtizedet töltött amerikai milliomosok szokásainak tanulmányozásával. Vizsgálódásainak eredményeit A szomszéd milliomos (The Millionaire Next Door) című könyvben adta közre, amit a hatalmas érdeklődés azonnal a sikerlisták tetejére repített. Stanley és munkatársai többek között megvizsgálták, hogy a milliomosok milyen származásúak, vagyis őseik melyik országból vándoroltak be annak idején. A milliomosok körében kapott százalékokat ezután összehasonlították azzal a százalékaránnyal, amit az adott etnikai csoport a teljes népességen belül képvisel (1. táblázat). A két szám hányadosa megadja, hogy a nagy amerikai átlaghoz képest hányszoros valószínűséggel lesz valaki milliomos, ha egy adott országból származik. Az USA-ban a családok mintegy 0,5%-ában magyar származású a családfő, és a milliomos családok között – ahol a nettó vagyon meghaladja az 1 millió dollárt –a magyar származású családok aránya 2%, ami négyszeres szorzót jelent. A nemzetek közötti rangsorban ezzel az eredménnyel a magyarok a harmadik helyet foglalják el. Száz magyar gyökerű család között 15 dollármilliomos található, ami duplája a hasonló angol adatnak, és több mint négyszerese a német származású családok átlagának. 4.

(6) 1. táblázat USA milliomosok származás szerinti Top 10 nemzete Teljes Milliomos Milliomos Milliomosok Származás népesség háztartások koncentráció %-os aránya %-a %-a mill % / házt % nemzeten belül 1,1 6,4 5,82 22,00 Orosz 1,7 9,3 5,47 20,80 Skót Magyar 0,5 2,0 4,00 15,10 10,3 21,1 2,06 7,71 Angol 1,6 3,0 1,88 7,23 Holland 2,5 3,7 1,48 5,50 Francia 9,6 12,5 1,30 4,88 Ír 4,8 5,1 0,94 4,00 Olasz 19,5 17,3 0,89 3,32 Német 4,9 2,6 0,53 1,99 Indián A magyarok harmadik helye több mint biztató. Azt jelenti, hogy van bennünk valami, ami itthoni körülmények között „nem tud kijönni”. Amikor azonban a megfelelő feltételek közé kerül egy magyar, akkor szárnyalni kezd. Egyértelmű tehát a feladat: ezeket a körülményeket itthon is meg kell teremteni, és a Kreatív Bőségtudat program pontosan ebben nyújt Neked segítséget. Ha alkalmazod a bemutatott elveket, módszereket és technikákat, akkor képessé válsz jövedelmed radikális növelésére, pénzügyeid teljes rendbe tételére, és minden álmod valóra váltására. Sok sikert kívánok hozzá!. 5.

(7) I. RÉSZ. A BŐSÉG UNIVERZUMA. 6.

(8) ELSŐ FEJEZET. VISSZA A JÖVŐBE „Legyél óvatos a tervezésben, és vakmerő a végrehajtásban!” Nathan Rotschild A pénz a kereskedelmi forgalomban használatos fizetési eszköz. Értéke csupán szimbolikus, melyet az emberek bizalma kölcsönöz neki. Ha egy lakásért kifizetünk húszmilliót 1000 darab húszezres bankjegyben, az csak papír; ha átutaljuk ugyanezt, akkor az nem több, mint elektronikus jel a számítógépen. A pénz tehát egy elvont fogalom, melyről a mindennapi használat során szerzünk konkrét ismereteket. A mai felnőtt generációk pénzzel kapcsolatos meghatározó élményei az 1948 és 1989 közötti – szocializmusnak nevezett – kommunizmus időszakára esnek. Az említett időszakban az uralkodó ideológia – a marxizmus – a pénzt szükséges rossznak tekintette. A rendszer ideálja a pénz nélküli társadalom volt, amelyben mindenki szükséglete szerint részesedik majd a megtermelt javakból, tehát a pénz feleslegessé válik. Pénzzel kapcsolatos problémáink nagy részét az okozza, hogy alapélményeink ebből a korból származnak, megszerzett ismereteinket viszont egy olyan társadalomban kell alkalmaznunk, ami 100%-osan kapitalista alapelvek szerint működik. Magyarországon az ismert történelmi fordulópontok – 1945, 1956 és 1989 – húzzák meg a nemzedékek közötti választóvonalakat, és egyúttal a pénzzel kapcsolatos hozzáállást is. 7.

(9) A fentieknek megfelelően a mai felnőtt társadalom hat nagy generációra osztható fel: 1. Az 1927 előtt születettek. Az 1945 előtti kapitalista világban lettek nagykorúak, ezért pénzzel kapcsolatos gondolkodásuk még nem torzult. Számarányuk azonban csekély, és akik még élnek, idős koruk miatt már nem játszanak aktív társadalmi szerepet. 2. Az 1927-1945 között születettek. Ezt a nemzedéket teljes egészében „elgázolta” a TÖRTÉNELEM. Pályafutásuk során olyan politikai viharokat értek meg és éltek túl, amelyekből a nyugodtabb korokban élőknek egész életükben legfeljebb ha egy jut osztályrészül. Mivel a Rákosi- és a Kádár-rendszerben szocializálódtak, a torzult marxista pénzfilozófia 100%-osan megfertőzte őket. A hathúszas benzin, a háromhatvanas kenyér, a május elsejei sörvirsli, a filléres lakbér és a balatoni sült hekk iránti nosztalgia ma is aktívan él ebben a korosztályban. Ebben az időszakban a munka egyenlő volt a munkahellyel, amiért nem kellett küzdeni, és amit nem lehetett elveszíteni. Ha kiléptél a kapun, szabad voltál, és persze bent sem kellett megszakadnod. Ez a korosztály ezért már korán elvesztette az üzleti lehetőségek felismerésének képességét, egyszerűen azért, mert egyáltalán nem volt rá szüksége. A „sikerformula” ez volt: tanulj, szerezz szakmát vagy diplomát, dolgozz keményen, és majd várni fog az út végén a jól megérdemelt nyugdíj! 8.

(10) 3. Az 1945-1956 között születettek. Ez a beatnemzedék. Gondolkodásában jóval progresszívebb, mint az előző csoport, köszönhetően a dinamikusan pezsgő 60-as éveknek, amit nagy részük fiatal felnőttként élt meg. A nyitottabb gondolkodásmód azonban elsősorban politikai és kulturális vonatkozásokban mutatkozott meg. Pénzügyeiben ez a nemzedék is teljes mértékben alkalmazkodott a kor körülményeihez; már nem akart szárnyalni, csak valahogyan megélni. „Fertőzöttség” marxista pénzfilozófiával: 75%. 4. Az 1956-1975 között születettek. Ők a kádári virágkor gyermekei. A hetvenes és nyolcvanas években nőttek fel, amikor a rendszer elérte a benne rejlő lehetőségek korlátait. Zizi, almatábor, Hofi, rádiókabaré, Bors Máté, Kőbányai világos, Szokol-rádió, Omega, Edda, Traubi, Zsiguli. Pénzügyi ismeretekre ennek a generációnak egyáltalán nem volt szüksége. Mindenkinek fix fizetése volt, a boltokban csak a legszükségesebb áruk, egy bank: OTP, hatféle autó évekig tartó várakozás után, rögzített árak; kinek kell pénzügyi intelligencia? „Fertőzöttség” marxista pénzfilozófiával: 50%. 5. Az 1975-1989 között születettek. Ez a korosztály már a rendszerváltozás után járt középiskolába, ami alapvetően megváltoztatta gondolkodását. Környezete és a 3. csoportba tartozó szülei miatt azonban nem tudta teljesen végigvinni a mentális metamorfózis folyamatát. „Fertőzöttség” marxista pénzfilozófiával: 25%.. 9.

(11) 6. Az 1989 után születettek. Az első – pénz szempontjából – „tiszta” generáció. Teljesen kapitalista körülmények között nőttek fel, és tökéletesen tisztában vannak a rendszer működésével. A régi csapdák helyébe azonban újak jöttek: a fogyasztói társadalom nyomása és az eladósodás, amelyekkel megküzdeni sokszor nehezebb, mint a régi, megkövesedett ideológiai dogmákkal. ****************************************************************************** A fentiekben vázolt történelmi háttér, és az alulképzett emberanyag miatt a jelenlegi iskolarendszer nem képes hatékonyan felkészíteni a „valós” életben történő eredményes helytállásra. Egyszerűen fogalmazva: nincs, aki tanítsa a XXI. századi sikerelveket. Ez a pénzkezeléssel sincs másként. Ha jók akarunk lenni pénzügyeink menedzselésében, akkor magunknak kell kézbe venni a dolgokat, és ezt is ki kell tanulni, mint bármilyen más szakmát. Egyszer már tudtuk – 1945 előtt -, és most újra neki kell veselkedni. VISSZA A JÖVŐBE. A kapitalizmus a Nagy Pénzügyi Játék, amelynek megvannak a saját szabályai, és a Kreatív Bőségtudat programban ezekről a játékszabályokról lesz szó. Elöljáróban most néhány ezek közül: . Az első számú szabály: ismerd a játékszabályokat!. . Fogadd el, hogy a szabályok folyamatosan változnak!. . Az korlátoz be elsősorban, amiről nem tudod, hogy nem tudod.. . Ne csak keményen, hanem okosan dolgozzál!. . Nem az számít, mennyit keresel, hanem hogyan kezeled a pénzt. 10.

(12) . Az anyagi függetlenség eléréséhez nem előfeltétel a diploma.. . Ha az életed nincsen egyensúlyban, pénzügyeid sem lesznek.. . A pénz fő funkciója az Élet és a Világ dolgainak mozgásban tartása.. . A Pénz nem a kemény munkát, hanem az Értéket követi.. . Ha keményen dolgoztál az Érték előállításán, akkor sem a kemény munka hozta a pénzt, hanem az Érték.. Pénzügyi szempontból ötféle embertípus létezik: 1. Rabszolga. Nincsen sem ideje, sem pénze. 2. Tücsök. Van ideje, de nincsen pénze. 3. Alkalmazott. Az idejét adja el, ezért ideje is, pénze is van egy kicsi – hol ez, hol az -, de sohasem elegendő, mert az ideje véges, amit értékesíteni tud. Frusztrációját vásárlásokkal igyekszik csökkenteni: azért keres, hogy rögtön el is költse. 4. Tulajdonos. Van pénze, de nincsen ideje. 5. Szabad Ember. Van ideje, és van pénze is. A végső pénzügyi cél az, hogy a hatékony vagyonteremtés és pénzkezelés technikáinak elsajátításával elérjük a Szabad Ember fázist, más néven az anyagi függetlenséget, amikor  semmit nem teszünk CSAK a pénzért, és  semmiről nem kell lemondanunk CSAK AZÉRT, mert nincsen pénzünk. 11.

(13) Melyik generációhoz tartozol? Mennyire vagy megfertőzve a torzult marxista pénzfilozófiával? Miben korlátozza ez pénzkezelésed hatékonyságát? ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ Mennyire van rád hatással a kapitalista társadalom két nagy átka, a fogyasztási kényszer és a krónikus eladósodás? Korlátozza pénzügyeidet? ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ Melyik definíció illik rád az öt típusból? Közel állsz már az anyagi függetlenséghez? Ha nem, miért nem? Melyek a fő okok? ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________. 12.

(14) MÁSODIK FEJEZET. A PROSPERITÁS 7 TERMÉSZETI TÖRVÉNYE „A pénz nem boldogít. 50 millió dollárom van, de nem vagyok boldogabb, mint amikor 48 millióm volt.” Arnold Schwarzenegger Az anyagi függetlenség felé vezető úton az első lépés a bőség univerzális alapelveinek a megértése. Ezek a következők:  A gazdagság törvényei több ezer év óta ismertek Nem valamiféle rejtélyről van szó tehát, amit druida papok szentélyeiben, vagy titkos szabadkőműves páholyokban kell keresnünk. Az alaptörvények régóta ismertek az emberiség előtt. Ez rendkívül jó hír, hiszen ha tudod, hogy rendelkezésre áll a tudás – megvan valahol, csak fel kell kutatni -, akkor nyert ügyed van. Megkeresed, megtanulod, alkalmazod – ennyi az egész. Van, akinek ez könnyebben megy, van, akinek nehezebben, mert először ki kell tanulnia berögzült, rossz gondolkodásmódjából. Egy biztos: mindenki képes a gazdagság törvényeit megtanulni és alkalmazni. Csak rajtunk áll.  A Bőség Univerzumában élünk Ezt a legjobban talán Wallace D. Wattles fejti ki a Gazdagság bölcsessége című munkájában. Az egyén gazdagodása előtt nincsen felső korlát, mert az Univerzumot áthatja egyfajta „gondolkodó anyag”, amelybe az emberi képzelet mintákat „vág”. Ezek a minták materializálódnak azután a valóságban. Mivel a képzeletnek semmi nem szab határt, a gazdagságra ugyanez érvényes. 13.

(15) Napoleon Hill, a Gondolkozz és gazdagodj! című halhatatlan klaszszikus szerzője a gazdagságot és a szegénységet ugyanazon folyó két ellentétes irányú áramlataként írja le. A sodrás iszonyatos erővel repíti a folyó egyik oldalán a „szerencséseket” a jólét és a gazdagság irányába. A másik oldalon ugyanilyen száguldó tempóban sodródnak a nyomor és a szegénység felé azok, akik képtelenek magukat kivonni az áramlat mindent magába szívó hatása alól. Mi határozza meg, hogy ki melyik oldalra kerül? Egyes egyedül az adott személy gondolkodásmódja.  A pénz még több pénzt vonz Napoleon Hill megfogalmazásában: „Amikor a pénz elkezd áramolni, olyan bőségben érkezik, hogy nem is értjük, hol volt a szűk esztendőkben.” A pénznek érdekes a természete. Szereti a társaságot; oda megy, ahol a barátai vannak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minél több pénzünk van, annál több pénzt vonzunk magunkhoz. A varázslatra csak egyszer kell ráérezni; a folyó jó oldalára csak egyszer kell átkerülni. Ha ráérzel arra a finom bánásmódra, amit a pénz megkövetel magának, akkor a folyamat egy ponton túl már önmagát erősíti. Ha valaki belekerül a pozitív spirálba, onnantól már nem tud veszíteni. Legalábbis hosszú távon biztosan nem. Ezért annyira fontos Nathan Rotschild tanácsa: „Ne tarts kapcsolatot állandó pénzszűkében levő emberekkel! Üres zsebük mögött olyan – kívülről sokszor nem is beazonosítható – belső ok áll, ami rád ragad, és előbb-utóbb téged is a pénztelenség mocsarába ránt!” 14.

(16)  Magadat fizesd először! Ez a vagyonfelhalmozás első számú alapszabálya. Amikor bevételeinkkel gazdálkodunk, a sorrend általában mindig ugyanaz: kifizetjük az adót, esedékes hiteltartozásainkat, beérkező számláinkat, valamiből megélünk, és ami marad, azt félretesszük. A gond azonban az, hogy rendszerint nem marad semmi. A vagyonépítés első számú alapelve – szükséges, de nem elégséges feltétel -, hogy fordítsd meg a sorrendet: először magadat fizesd! Ezt az alapelvet talán legszebben George S. Clason fogalmazta meg a Babilon leggazdagabb embere című könyvében: „Keresetemnek egy részét megtartom, mert engem illet.” Minimum 10%-át tedd félre minden bevételednek! Minden jövedelmedből ez legyen az első, amit „elköltesz”, vagyis amivel kifizeted saját magadat. Tanulj meg kijönni a maradék 90%-ból!  A költségek a bevételekkel arányosan emelkednek Ez Parkinson második törvénye. Aki nincsen tisztában ezzel az alapelvvel, az úgy gondolkodik, hogy majd egyszer, ha eleget keres – bármennyi legyen is az számára konkrétan -, minden pénzproblémája meg fog oldódni. A probléma az, hogy nem fog. Ha nem figyelünk oda, annyit fogunk költeni, amennyit keresünk, sőt, mindig egy kicsit többet. Más megfogalmazásban: mindenki a saját szintjén nyomorog. A gazdagság Parkinson második törvényének tudatos megsértésével jön létre. Legyél takarékos! Ha vagyont akarsz építeni, meg kell tanulnod valamilyen szinten „zsugorinak” lenni!. 15.

(17)  A hitel a gazdagodás legnagyobb ellensége A fenti állítás azonban nem vonatkozik a hitelek minden fajtájára. Ha már semmiképpen sem tudjuk elkerülni az eladósodást, akkor is csak olyan dolgok finanszírozására vegyünk fel hitelt, amelyek az idő múlásával növelik értéküket. Kártékony hitel az, amit fogyasztási cikkekre veszünk fel: autóra, tévére, bútorra, számítógépre. Ezek az árucikkek gyorsan amortizálódnak, és az idő múlásával elveszítik értéküket. Hasznos hitel például a diákhitel, mert végső soron személyes értékünket, tudásunkat növeljük vele. Értéknövelő lehet egy okosan megválasztott ingatlan, vagy egy jó ötletre épülő vállalkozás, amelyekre jó gondolat lehet a hitelfelvétel. A hitelfelvétel szabályairól a későbbiekben még részletesen lesz szó. Gondolkodásmód szempontjából az a legfontosabb, hogy kerüld el a hitelparadoxont, ami szerint  rendszerint olyan hiteleket veszünk fel, amiket nem engedhetnénk meg magunknak, hogy  megvegyünk olyan dolgokat, amiket nem is igazán akarunk, csak azért, hogy  lenyűgözzünk olyan embereket, akiket nem is kedvelünk.  Boldogságod ne függjön a vagyonod nagyságától! A pénz önmagában nem tesz boldoggá. Egy bizonyos mennyiség szükséges ahhoz, hogy komfortosan érezzük magunkat, de mennyisége nem arányos boldogságunk mértékével.. 16.

(18) A pénz jó, ha van, de egészen más okból, mint a legtöbben gondolják. Ha van pénzünk, az kibővíti lehetőségeinket, kiszélesíti mozgásterünket, és végső soron segít megvalósítani, hogy a legtöbbet hozzuk ki önmagunkból. Ez a pénz igazi értelme. ****************************************************************************** Nézd végig figyelmesen a fenti törvényeket, és gondold át, hogy mennyire értesz velük egyet! Osztályozd magad egy tízes skálán, ahol 10 jelenti a teljes egyetértést! Ahol az érték hetesnél kevesebb, az kritikusnak számít, és tudat alatt gátolni fogja a pénzteremtési folyamatot. ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ 17.

(19) HARMADIK FEJEZET. SZEGÉNYSÉGTUDAT ÉS BŐSÉGTUDAT „A gazdagság jobb, mint a szegénység, már csak pénzügyi szempontból is.” Woody Allen Képzeld el a következő szituációt! A késői középkorban élsz, egy magas hegyektől körülölelt kis faluban, melynek minden lakosa ebben a kicsiny falvacskában élte le egész életét. A hegyek és a sűrű erdők eleve megakadályozzák az utazást, de a közösség vallási előírásai is tiltják a külső világ felfedezését. Aki a falu határain túlra merészkedik, az eretnek, és kiközösítik. Egy nap mégis eldöntöd, hogy világot akarsz látni, és útnak indulsz. Hosszú viszontagságok után átjutsz a hegyeken, és elérkezel a NAGYVÁROSBA. Egyik ámulatból a másikba esel; mindenhol sosem látott csodák sorakoznak: hatalmas kőpaloták, csillogó hintók, a kikötőben karcsú hajók, a piacon megszámlálhatatlan árucikk. Amikor visszaérkezel szülőfaludba, senki nem hisz neked, amikor elmeséled, amit láttál. Gúnyolnak és kinevetnek – sok lúd disznót győz alapon -, mert a legtöbb ember csak azt hiszi el, amit a saját szemével lát. Ők nem látták a csodákat, ergo azok nem is léteznek. ****************************************************************************** Hasonló jelenség zajlik le akkor is, amikor alacsonyabb tudatossági szinten levő embereknek próbálunk megtanítani olyan dolgokat, amelyek kívül esnek a komfortzónájukon. Egyszerűen „lerázzák” magukról az új információt, és élnek tovább úgy, ahogy eddig éltek. 18.

(20) Ez a magyarázata annak, hogy a szegény ember szegény marad, ha nem változik, illetve a gazdag, ha elveszíti a pénzét, gondolkodásmódja miatt rövidesen újra gazdaggá válik. A társadalom egyes csoportjai között az átjárás korlátozott; általában nemzedékek kellenek a változáshoz. Ha nincsen pénzed, az CSAK a TE hibád. A világban bőséggel található pénz, csak tudni kell, hogyan lehet megszerezni. Az egyik ember tudja, mert bőségtudattal gondolkodik, a másik nem, mert elméje szegénységtudattal telítődött. A szegénységtudat és a bőségtudat közötti különbséget a 2. táblázat szemlélteti. A bőségtudattal élő ember… 1. Alkot, és nem versenyez. Megkeresi azt a területet, amiben kiugróan tehetséges, és abban hoz létre valami eredetien újat, egyedit és kiemelkedőt. 2. Életének küldetését igyekszik megvalósítani. A nagy képet látja, ezért nem a meglevő kereteken – szakmákon, munkakörökön, stb. – belül gondolkodik, hanem a belső hangnak engedelmeskedve cselekszik. Ha a célja felé nem vezet út, akkor épít egyet magának. 3. Elfogadja és kezeli a kockázatot. Tisztában van vele, hogy minél nagyobb a potenciális hozam, annál többet kell az eléréséhez kockáztatni. 4. A realitásban él. Nagy célokat tűz ki maga elé, ugyanakkor két lábbal a földön jár; tudja, hogy ezek megvalósulása csakis tőle függ.. 19.

(21) 5. Elveti a lottómentalitást. Nem hisz abban, hogy a világban a javak mennyisége véges, és ezért csak néhány kiválasztott számára érhető el a gazdagság. 6. Tudja, hogy ezen a világon nincsen biztonság, csak lehetőség. A világban csak a változás állandó, ezért csak akkor lehetünk biztonságban, ha elfogadjuk, hogy nincsen biztonság. 7. Feláldozza a biztonságot a növekedésért. Tisztában van vele, hogy a stabilitás csak illúzió, ezért nem szabad, hogy a hamis biztonságérzet a növekedés útjában álljon. 8. Cselekedeteinek mozgatórugója az elfogadás és a bőség. A szegénységtudat fő jellemzője a hiányból táplálkozó félelem: a TORTA nagysága adott; ha másnak több jut, nekem lesz kevesebb. Ha a bőségben hiszünk - akármennyi új torta süthető -, akkor nincs ok a félelemre: az irigység helyét felváltja az elfogadás. 9. Személyiségfejlődésben gondolkodik. Elsősorban arra fókuszál, hogy többé és jobbá váljon, mert tudja, hogy csak akkor lesz képes több mindent birtokolni. Az első lépés a LENNI, utána jöhet a VENNI. 10. Elvállalja a felelősséget. Hisz abban, hogy ő maga alakítja saját sorsát; nem tekinti magát tehetetlen áldozatnak. 11. Hálás. Arra fókuszál, amije van, és nem arra, amije nincs. A frusztrált elégedetlenség negatív érzés, és leblokkolja az elme automatikus célkövető mechanizmusát, meggátolva a célok hatékony elérését. 12. Képes a késleltetett jutalmazásra. Tud várni, ha úgy érzi, hogy érdemes. 20.

(22) 13. A megoldásokra koncentrál. Abban hisz, hogy mindig van megoldás, ezért azt általában meg is találja. A szegény ember nem lát túl a problémán. 14. Folyamatosan tanul. Meggyőződéses híve az egész életen át tartó tanulásnak. Aki szegénységtudattal gondolkodik, úgy érzi, hogy már mindent tud, ami igazán fontos számára. 15. Szerény. Tisztában van a tehetségével és a képességeivel, ezért nem dicsekszik. Tudja, hogy egy Porschénak nincsen szüksége a bizonyításra; mindenki látja rajta, hogy Porsche. 16. Az ötletei megvalósításából él. A szegénységtudatú ember idejének eladásával teremti meg a megélhetését. Időnk véges, ötletünk azonban bármennyi lehet. 17. Intuíciója vezeti. Elfogadja a tudatos elme problémamegoldó képességének korlátait. Hisz a felsőbb tudásbázisból származó megérzésekben, melyeket aktívan használ életének hatékonyabbá tételében. 18. Vagyont épít. Tudja, hogy nem az számít, mekkora a jövedelmünk, hanem az, hogy mekkora vagyont építettünk a befolyó összegekből. 19. Hiszi ÉS meglátja. A szegénységtudat egyik fő korlátja, hogy csak akkor hisz el valamit, ha már megvalósult. A bőségtudattal élő ember tudja, hogy mindent először gondolatban kell megteremteni, csak utána valósulhat meg a valóságban.. 21.

(23) 2. táblázat Szegénységtudat és bőségtudat Szegénységtudattal élő ember. Bőségtudattal élő ember. Versenyez. Alkot. Karriert épít. Megvalósítja élete küldetését. Elkerüli a kockázatot. Kezeli a kockázatot. Önámításban él. Realitásban él. Lottómentalitással gondolkozik. Bőségtudattal gondolkozik. Biztonságra vágyik. Nem hisz a biztonság létezésében. Feláldozza a növekedést. Feláldozza a biztonságot. a biztonságért. a növekedésért. Félelem és hiány mozgatja. Elfogadás és bőség mozgatja. Valamit VENNI. Valamivé LENNI. Áldozatnak tekinti magát. Felelősnek tekinti magát. Frusztrált. Hálás. Problémaorientált. Megoldásorientált. Már tud eleget. Folyamatosan tanul. Dicsekszik. Szerény. Eladja az idejét. Eladja az ötleteit. Az esze vezeti. Intuíciója vezeti. Azonnali élvezetre törekszik. Képes a késleltetett jutalmazásra. Pénzt keres. Vagyont épít. Hiszi, ha látja. Hiszi ÉS meglátja 22.

(24) NEGYEDIK FEJEZET. GONDOLKOZZ ÉS GAZDAGODJ! „Amit az emberi elme el tud képzelni, és amiben hinni tud, azt meg is tudja valósítani.” Napoleon Hill Napoleon Hill a 20. század első két évtizedében több mint 500 ismert amerikai milliomossal készített mélyinterjút. A listán többek között olyan hírességek szerepelnek, mint Henry Ford, William Wrigley, Theodore Roosevelt, George Eastman, Wilbur Wright, King Gillette, John D. Rockefeller, Thomas Edison, Woodrow Wilson, Elbert Hubbard, vagy Alexander Graham Bell. Hill a beszélgetések alapján írta meg a Gondolkozz és gazdagodj (Think and Grow Rich) című híres könyvét, amelyben részletesen kifejti a gazdagodás 13 lépését. A mai napig ez a mű számít a pénzszerzés legrészletesebb és legátfogóbb kézikönyvének. Az 1. ábra a Napoleon Hill által leírt folyamatot mutatja. Az alábbiakban ennek főbb lépéseit tekintjük át. A zárójelben levő szám ezek sorszámát – 1 és 13 között – mutatja. Minden az ÉGŐ VÁGGYAL (1) kezdődik. Ha a gazdagság iránti vágy keveredik azzal az erős HITTEL (2), hogy képesek vagyunk azt elérni, akkor ÖNSZUGGESZCIÓVAL (3) képesek vagyunk a TUDATALATTINKAT (11) célunk irányában mozgósítani. Az önszuggeszció lényege, hogy ha valamit elég hosszú ideig ismételgetünk, azt előbb-utóbb elhisszük, és egy idő után új hitünknek megfelelően fogunk cselekedni. 23.

(25) 1. ábra Gondolkozz és gazdagodj!. A tudatalatti – az elme jeladója – továbbítja vágyunkat a Végtelen Intelligencia (az univerzum felsőbb tudásbázisa) felé, ahonnan konkrét ötleteket kapunk a HATODIK ÉRZÉK (13) segítségével. Az intuitív gondolatokat a KREATÍV KÉPZELET (5), az elme „vevőkészüléke” fogadja. Az „adóvevő” kifogástalan működéséhez a jeleket fel kell erősíteni, amiről a SZEXUÁLIS TRANSZMUTÁCIÓ (10) gondoskodik. Ez utóbbi a következőt jelenti. Az AGYAT (12) stimuláló – nagyobb rezgésszámot generáló – ingerek közül messze a legerősebb a nemi vágy. Az agyat sok minden más is képes stimulálni – szeretet, zene, alkohol, drog, vagy a félelem -, de a nemi vágy erősségéhez semmi más nem hasonlítható. 24.

(26) Ha a szexuális vonzalmat sikerül a fizikai kifejeződés helyett az alkotás csatornájába terelni, akkor ezzel a hétköznapokhoz képest hihetetlen mértékű teljesítménynövekedés érhető el. A férfiak legnagyobb vágya, hogy elnyerjék a nők elismerését. A férfiak azért érik el csak 40 éves koruk után legnagyobb sikereiket, mert általában addigra tanulják meg a szexuális transzmutációt (az energia átalakítását egy másik típusú energiába). Amikor a stimuláció hatására az agy „felpörgetett” állapotba kerül, az olyan, mint amikor a repülő a bércek csúcsai fölé emelkedik, és a hegyek már nem takarják a kilátást. Az elme is megszabadul ilyenkor azoktól a korlátoktól, amelyek a hétköznapokban a megélhetésért folytatott küzdelem miatt gúzsba kötötték működését. A „fentről” érkező ötleteknek ugyanakkor termékeny táptalajba kell hullaniuk. Birtokában kell lennünk annak a specializált tudásanyagnak, más néven SZAKMAI ISMERETEKNEK (4), amelyek felhasználásával az ötleteket konkrét AKCIÓTERVVÉ (6) alakítjuk. Rendkívül fontos – sokan itt térnek le a gazdagsághoz vezető útról -, hogy vagyonteremtésre az általános tudás nem alkalmas. A felsőoktatásban megszerezhető diplomák nem specializált, hanem átfogó jellegű általános ismereteket adnak, ezért egy diploma önmagában még nem elegendő a gazdagság megteremtéséhez. A részletes AKCIÓTERV kidolgozásához először meg kell születnie a DÖNTÉSNEK (7). Nagyon sokan ennél a pontnál buknak el, mert képtelenek leszámolni a halogatás sikergyilkos szokásával. Akit túlságosan befolyásol mások véleménye, az gyakran leblokkol, és döntési helyzetekben képtelen a saját álmai felé elindulni. 25.

(27) Ezután össze kell raknunk egy MESTERELME CSOPORTOT (9), akikkel tökéletes harmóniában dolgozunk a közös cél elérésén. A csapatból mindenkinek más az erőssége, ezért a MESTERELME szövetség által elért eredmények az egyéni teljesítményhez képest hatványozódnak, vagyis az 1 + 1 = 11 képlet lép életbe. Végül az utolsó lépés a KITARTÁS (8), vagyis az a tulajdonság, hogy az elkerülhetetlen kudarcok ellenére is folytassuk a munkát, és továbbhaladjunk a céljaink felé. A kitartás olyan az embernek, mint a szén az acélnak: a kitartás „megacélosítja” a jellemet. ****************************************************************************** A Gondolkozz és gazdagodj! kötelező olvasmány a gazdagságra vágyó ember számára. Értsd meg teljes mértékben a 13 lépést! Jelenleg mennyire vagy jó bennük? Tízes skálán értékeld magad! 1. ÉGŐ VÁGY. ______________. 2. HIT. __________________. 3. ÖNSZUGGESZCIÓ ______________________________________ 4. SPECIALIZÁLT SZAKMAI ISMERET _____________________ 5. KREATÍV KÉPZELET ________ 6. AKCIÓTERV __________ 7. DÖNTÉS _____________ 8. KITARTÁS. ________________. 9. MESTERELME CSOPORT LÉTREHOZÁSA ________________ 10. SZEXUÁLIS TRANSZMUTÁCIÓ ________________________ 11. TUDATALATTI ________ 12. AGY STIMULÁLÁSA ________ 13. HATODIK ÉRZÉK _____________________________________. 26.

(28) DIÓHÉJBAN A BŐSÉG UNIVERZUMA.  Pénzügyi szempontból ötféle embertípus létezik: 1. Rabszolga. 4. Tulajdonos. 2. Tücsök. 5. Szabad ember. 3. Alkalmazott  Az anyagi függetlenség azt jelenti, hogy  semmit nem teszünk CSAK a pénzért, és  semmiről nem kell lemondanunk CSAK AZÉRT, mert nincsen pénzünk.  A prosperitás 7 alaptörvénye: 1. A gazdagság törvényei több ezer év óta ismertek, ezért ha nincsen pénzed, az kizárólag a TE hibád. 2. Nincsen pénzhiány; a Bőség Univerzumában élünk. 3. A pénz még több pénzt vonz. 4. Vagyonfelhalmozáshoz a legfontosabb, hogy magadat fizesd először. 5. A költségek a bevételekkel arányosan emelkednek. 6. A hitel a gazdagodás legnagyobb ellensége. 7. A boldogság mértéke nem függ a vagyon nagyságától.  Értsd pontosan a szegénységtudat és a bőségtudat közötti különbség összes pontját!  Legyél tökéletesen tisztában a Napoleon Hill-féle Gondolkozz és gazdagodj! folyamat 13 lépésével! 27.

(29) II. RÉSZ. KÖNNYES BÚCSÚ A PÉNZPROBLÉMÁKTÓL. 28.

(30) ELSŐ FEJEZET. PÉNZGAZDÁLKODÁS MESTERFOKON „Fiatalkoromban azt hittem, hogy a pénz a legfontosabb dolog a világon. Most hogy idősebb lettem, már nem hiszem. Már tudom.” Oscar Wilde Mielőtt belemegyünk a pénzügyi tervezés és a költségvetés készítés konkrét részleteibe, elkerülhetetlen a legfontosabb pénzgazdálkodási alapelvek áttekintése. Ezek a következők:  Vedd saját kezedbe a pénzügyeidet! Kényelmes dolog azt mondani, hogy pénzzel nem szeretnénk foglalkozni, főleg akkor, ha van helyettünk valaki, aki ezt megteszi. Ez a hozzáállás azonban biztos út a katasztrófához. Történjék bármi, nem leszel „képben”, mert nem érted a folyamatokat, és ezért kiszolgáltatott helyzetbe kerülsz. Két filozófia szerint lehet élni életünket, ha pénzügyekről van szó. Az egyik a „lovak közé dobom a gyeplőt” típusú gondolkodás. Az ilyen ember nem figyel oda a pénzre. Ha van, van, ha nincs, nincs. Fizetéstől fizetésig él, és képtelen beosztani a pénzét. A másik fajta gondolkodásmód a felelős hozzáállású emberé. Ez a típus odafigyel mindenre, ami pénzzel kapcsolatos; „megfogja” a költekezést, és mindig tesz félre a jövedelméből. A két filozófia közötti különbség fényévnyi. Az egyik a bőségé, a másik a szegénységé. Mindig mi döntünk, hogy melyik oldalhoz akarunk tartozni. 29.

(31)  Legyenek rövid-, közép- és hosszú távú pénzügyi céljaid! A „majdcsak-lesz-valahogy” filozófiát pénzzel kapcsolatban el kell felejteni. A siker egyik nagy titka, hogy életünk minden területén legyenek konkrét, mérhető céljaink, és ez alól a pénzügyek sem jelentenek kivételt. A rövidtáv az egy éven belüli időtartamot jelenti. Ilyen időtávon általában elég jól meg tudjuk becsülni bevételeinket és kiadásainkat. Rövid távú pénzügyi céljaink kezelésére a legjobb eszköz az írott költségvetés. Erről még részletesen lesz szó a továbbiakban. A középtáv 4-5 év. Ekkor már nagy változások lehetségesek – működni kezd az öt év csodája -, és nyugodtan betervezhetünk nagyobb számokat is. A hosszú távú célok 10-15-20 évet jelentenek. Ezen az időtávon már elég, ha néhány sarokszámot rögzítünk: jövedelem, befektetések, összvagyon.  Ne azt csináld, amit a többség! Ha csatlakozom a nyájhoz - a tömegeket követem -, akkor egy leszek a birkák közül. Ez azonban önmagában még nem lenne baj. A fő gond az, hogy a többség szegény. A történelem során a legtöbb ember mindig is az volt. A Pareto-elv vagyonra vonatkoztatott változata így hangzik: a világon a pénz 80%-át az emberek 20%-a birtokolja. Ahogy egy kedves ex-hentes barátom szokta mondani: „Ha a világ 100 szál kolbász lenne, 20 emberé lenne 80 szál.” Hova akarsz tartozni? A húsz ember közé, vagy oda, ahol állandóan éhesek, mert nyolcvanan osztoznak húsz kolbászon? 30.

(32) Ha az elsőbe, akkor csinálj valami mást, mint az éhesek, mert különben közéjük fogsz kerülni!  Lehetőségeid szintje alatt élj! Ha vagyont akarunk felhalmozni, csupán két lehetőség közül választhatunk. Az első opció költségeink minimalizálása, a második jövedelmünk radikális megnövelése, úgy (fontos!), hogy költségeinket ezzel egyidejűleg változatlanul hagyjuk. Többé-kevésbé mindkét esetben szorosra kell húznunk a nadrágszíjat. Igazából tehát nincs más választási lehetőségünk, mint a takarékos élet. Egyszerű és logikus gondolat. Mi akkor mégis a gond? Az, hogy sokak számára a pénzköltés érzelmi kérdés. Amikor valaki képtelen életében az érzelmi stabilitást megteremteni, akkor pótszerekhez nyúl, hogy az emocionális kilengéseket valahogyan kezelni tudja. Ez lehet alkohol, szerencsejáték, túlzásba vitt szex, drogozás, vagy akár kontrollálatlan pénzköltés is. A megoldáshoz a kulcs a késleltetett jutalmazás képességének elsajátítása. Az önkontroll nemcsak pénzügyeinkben, hanem életünk minden területén jelentősen megnöveli eredményeinket.  Védd magadat, családodat és megszerzett vagyonodat! A pénzkezelés szerves része az is, hogy gondoskodunk megszerzett vagyonunk védelméről. A legtöbb ember mégis úgy gondol a biztosításokra, mint egyfajta szükséges rosszra. Ennek elsődleges oka az, hogy időbeosztás szempontjából nagyon sokan a fontos – sürgős időnegyedben élik életüket, ami azt jelenti, hogy idejük 90%-át fontos és sürgős feladatokkal töltik. 31.

(33) A biztosítások a fontos – nem sürgős negyedbe tartoznak, ezért sokan időrablónak érzik a velük való foglalkozást. A biztosításoknak egyetlen célja van: a katasztrófahelyzetek elkerülése. Elég ezt az egyetlen információt fejben tartanunk, ha helyes döntéseket akarunk hozni biztosításainkkal kapcsolatban. Életünk lehetséges katasztrófahelyzetei a következők:  A család bevételeinek legnagyobb százalékát „hazahozó” személy meghal, vagy rokkanttá válik.  Lakásunk vagy házunk leég, esetleg más módon károsodik.  Autónk totálkáros lesz, vagy ellopják.  Vállalkozásunk jövedelemtermelő eszközei megsemmisülnek. Természetesen ezeken kívül is történhetnek – sajnos gyakran történnek is – szomorú események a családban, ezek azonban ritkán katasztrófahelyzetek. A fentiek értelmében a létfontosságú biztosítások a következők:  Magas összegű, halálesetre szóló kockázati életbiztosítás. Nem mindenkire, csak a család fő pénzkeresőjére! A pontos összeg az élethelyzettől függ. Gyermektelen fiatal párok, vagy egyedülállók esetén talán nem is szükséges, ha azonban kiskorú gyerekeid vannak, akkor létkérdés a nagyösszegű, kockázati életbiztosítás. Konzultálj egy specialistával, hogy számodra mi lenne a követendő stratégia!  Otthonbiztosítás. Nem nagy összeg; ezen ne spórolj! Mit éreznél, ha a nyaralás alatt teljesen leégne a házad, és nem lenne rajta biztosítás? 32.

(34) A vagyonbiztosításokkal kapcsolatos fogalmak nem mindig triviálisak és logikusak (pl. alulbiztosítottság), ezért szánj időt az apróbetűs rész áttanulmányozására is!  CASCO magas önrésszel. Az önrészt Te fizeted a kárösszegből. Például ha a javítás félmillió volt, és 100 ezer az önrész, akkor 400 ezret fog neked – vagy a javítást végző cégnek - kifizetni a biztosító. Minél nagyobb az önrész, annál kisebb a havidíj. Nézzünk szembe a valósággal: ha ellopják a kocsidat, vagy totálkáros lesz, akkor 100 ezer forintnak nincsen jelentősége a milliókhoz képest! Minél magasabb önrésszel kössél tehát CASCO-t!  Vállalkozói vagyonbiztosítás. Ha elveszíted pénztermelő eszközeidet, a megélhetésed egyik pillanatról a másikra veszélybe kerül, ezért szükséged lesz a biztosításoknak erre a fajtájára is. Ne köss biztosítást apró-cseprő dolgokra! A biztosítók nagyon kreatívak, ha új termékeik marketingjéről van szó. Ne vegyél olyan biztosítási terméket, amit befektetésként próbálnak neked eladni! A két dolog ellentmond egymásnak. Befektetéseidet és megtakarításaidat külön kezeld!  Legyen egy szakértői csapatod! Mit értünk pontosan ez alatt? A következőt: képzeld el, ahogy Artúr királyként együtt ülsz a kerekasztalnál lovagjaiddal! Mindenben számíthattok egymásra; ha baj van, egy egész kis „sereg” jön a segítségedre. 33.

(35) Ha segítségre van szükségünk, természetesen a család és a barátok jutnak eszünkbe először. Itt azonban szakemberekről van szó, akik speciális és megbízható – legtöbbször fizetett - szolgáltatásokat képesek számodra nyújtani. Legyenek életed minden területén olyan megbízható emberek, akikhez bizalommal fordulhatsz, amikor bármi miatt speciális szakismeretre van szükséged! Például:  könyvelő  biztosítási szakember  adószakértő  befektetési tanácsadó  ügyvéd  autószerelő  villanyszerelő és a sort még hosszan folytathatnánk. ****************************************************************************** Írd le részletesen rövid-, közép- és hosszú távú pénzügyi terveidet! ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ Független szakemberrel – több cég termékeit értékesítő brókerrel - elemeztesd ki részletesen biztosításaidat! Minden szempontból megfelelőek? ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ 34.

(36) MÁSODIK FEJEZET. MAXIMALIZÁLD A JÖVEDELMED! „A gazdagság olyan, mint a tengervíz: minél többet iszol belőle, annál szomjasabb leszel.” Arthur Schopenhauer Ha pénzről van szó, akkor szembeötlő a nemzetek közötti gondolkodásmódbeli különbség. Míg a német megszolgálja (verdienen), az angol kiérdemli (earn), az amerikai megcsinálja (make), addig a magyar keresi a pénzt. Sajnos nem mindig találja. Jelenleg – 2012 - a magyar átlagfizetés bruttó 219 ezer forint, amiből adókedvezményektől függően mintegy 140-150 ezer marad adózás után. Mire elég ez a pénz? Nagy álmokra semmiképp sem. Pedig a pénzkezelés alfája és omegája, hogy mindenekelőtt legyen pénzünk, amit kezelni tudunk. Pénzügyeinket úgy kell intéznünk, hogy mindig a további bevételteremtés lebegjen a szemünk előtt! Bevételeid növelése érdekében az alábbi négy dolgot kell szem előtt tartanod:  Maximalizáld a jövedelemtermelő képességed! Hiába tudunk jól gazdálkodni a pénzzel, ha nem keresünk eleget. Tegyük fel, hogy valaki évi 2 milliót keres, és minden ereje megfeszítésével ebből 20%-ot, azaz 400 ezret megtakarít! Egy másik ember évi 10 milliót keres, és abból elegánsan félretesz 15%-ot - 1,5 milliót -, ami közel négyszerese az előzőnek. Ráadásul közben jóval magasabb színvonalon – 8,5 millióból 1,6 millió helyett - tudott élni. A különbség nyilvánvaló. 35.

(37) Pénzügyi szempontból legfontosabb „vagyontárgyunk” bevételtermelő képességünk. Ez részben az iskolázottságtól függ - a magasabb végzettségűek jövedelme általában magasabb -, azonban nem szabad azt gondolni, hogy az iskolák automatikusan magas jövedelmet fognak biztosítani. Ha folyamatosan nagy pénzeket akarunk keresni, a kulcs három dologban rejlik. Ezek a következők: a) Értéket adunk az embereknek. Magas érték = magas jövedelem, és fordítva is igaz. b) Az adott termékre vagy szolgáltatásra tömegigény jelentkezik. Ha kicsi a piac, nem lehet tartósan magas a bevételünk. c) Kevesen tudják ugyanolyan magas szinten elvégezni azt a munkát. A kereslet-kínálat törvénye itt is működik: akit nehéz helyettesíteni, annak nagyobb az értéke. Képezd magad, legyél specialista egy olyan területen, amit imádsz csinálni, és amire nagy az igény! Ha ebben igazán jóvá válsz, soha nem lesz problémád a bevételeiddel!  Legyen alternatív jövedelemforrásod! Egy kétkeresős családban is legyen harmadik bevétel! Nem lehet tudni, hogy mit hoz az élet. Jöhet egy elbocsátás, egy betegség, egy válás; mindenre fel kell készülni. A fő jövedelem az anyahajó, a második a kísérő fregatt, a harmadik a mentőcsónak. Amikor az elsőt vagy a másodikat kilövik alólad – mert ki fogják valamilyen módon -, legyen hova átszállnod.. 36.

(38) Ha nem így teszel, megtakarításaid és vagyonod úgy fog elolvadni a válságos időszakok alatt, mint a kerti asztalon hagyott jégkrém egy forró kánikulai napon.  Jövedelmed nagyobbik része tulajdon alapú legyen! Az ideális az lenne, ha befektetéseinkből származó jövedelmünk lefedné költségeinket. Idáig azonban el kell jutni. Ahhoz, hogy passzív jövedelmed – vagyis az a bevételed, ami nem tevékenység-alapú, hanem „csak magától jön” – meghaladja költségeidet, először létre kell hozni ezt a pénztermelő gépezetet. Két kérdés vetődhet fel ennek kapcsán. Az egyik, hogy ezt meg lehet-e egyáltalán valósítani. A válasz egyértelmű IGEN. A történelem során sokaknak sikerült ezt megvalósítaniuk, bár az is igaz, hogy mindig ők voltak kisebbségben. A másik kérdés: hogyan? Mindent összevetve két reális lehetőség létezik. Az egyik egy sikeres, tőlünk függetlenül működő vállalkozás felépítése, a másik egy olyan befektetési portfólió, amelynek hozama fedezi a költségeinket. Mindkettő kiépítése hosszú időbe és sok munkába telik, de nagyon megéri.  A kamatos kamat NEKED dolgozzon, NE ELLENED! Albert Einstein mondta, hogy a kamatos kamat a világ nyolcadik csodája. A középkori templomos lovagrend, vagy a Rotschild család XIX. századi története kiválóan illusztrálja ezt a tételt. Mindkét esetben csupán egy-egy évszázad kellett, hogy a templomosok, illetve a Rotschildok befektetéseik – a kamatos kamat – segítségével a semmiből Európa pénzügyi uraivá váljanak. 37.

(39) Egy zsebszámológéppel könnyen meggyőződhetünk a kamatos kamat fantasztikus tulajdonságairól. Ha évente 1 milliót teszünk félre, és azt évi 10%-os hozammal befektetjük, akkor 20 év múlva 64 milliós befektetés boldog tulajdonosai leszünk. A kamatos kamat azonban dolgozhat ellenünk is. Ha ugyanezt a 20 milliót hitelként vesszük fel 20 éves futamidőre 10%-os kamattal, akkor összesen mintegy 48 milliót fizetünk ki a banknak. Az első esetben mi gazdagodtunk, a második esetben a bank. Az okos ember ezért egyrészt nem vesz fel hitelt, csak olyasmire, ami pénzt fog termelni, és kamatostul visszahozza az árát. Másrészt a megtakarításait befekteti, mert így tudja elérni, hogy a kamatos kamat neki dolgozzon. ****************************************************************************** Amivel jelenleg a pénzedet keresed, megfelel a jövedelem maximalizálásához szükséges három alapelvnek? Ha nem, hogyan tudnál ezen javítani? ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ Van alternatív jövedelemforrásod? Ha nincsen, miért nincsen? ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ Bevételeid hány százaléka tulajdon alapú? Mit teszel, hogy ez a szám növekedjen, és egy nap lefedje minden költségedet? ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ 38.

(40) HARMADIK FEJEZET. PÉNZÜGYI VARÁZSFORMULA 5 LÉPÉSBEN „Ha meg akarod ismerni egy ember igazi jellemét, figyeld meg, hogyan viselkedik, amikor elveszíti a pénzét.” Simone Weil A következő lépés: az eddig tanult alapelvek alkalmazásával olyan stratégia kidolgozása, amiből kiindulva világos irányt szabhatunk mindennapi pénzügyeinknek. Ha anyagi helyzetedet egyszer s mindenkorra rendbe akarod tenni, kövesd ezt az öt lépést: A. Minden hónapban többletet mutasson a cash flow-d! A cash flow a készpénzáramlás nagyságát mutatja. Ha az egyenlege mínusz, akkor abban a hónapban több pénzt költöttél, mint amennyit kerestél. A bevételek nagyságából azonban nem lehet egyértelműen következtetni az egyenlegre; az kizárólag a pénzügyi gazdálkodás hatékonyságától függ. A cash flow azt mutatja meg, hogy menynyit költünk a jövedelmünkhöz képest. Tartsd be az alábbiakat:  Építs ki az általad elképzelt életszínvonalnak megfelelő jövedelemszintet!  Bevételeid minimum kettő – ideális esetben három - forrásból származzanak, 60-30-10% körüli megoszlásban!  Ha vállalkozol, mindig tegyél félre eleget adóra!  Kövesd a bevételeidet és a kiadásaidat!  Óvakodj az eladósodástól! 39.

(41) B. Legyen 200.000 Ft vésztartalékod! Ennek az összegnek az egyetlen célja, hogy a váratlan, előre nem tervezhető családi költségekre nyújtson fedezetet: elmaradt közös költség, vízóra csere, beázás újrafestése, adóhátralék, gyorshajtási bírság, örökösödési illeték, kopott autógumi cseréje. Az élet mindig hoz valami váratlant, ezért a lista gyakorlatilag végtelen. Az alapszabály ez: a „rendes” költségvetéshez nem használhatjuk fel a vésztartalékot, és ha fogyott belőle, a következő hónapban az első dolgunk az legyen, hogy visszapótoljuk. Alapvető ezért, hogy elkülönített számlán tartsuk; így kisebb a kísértés. C. Fizesd vissza minden hiteled és tartozásod! Ez alól egyetlen kivétel van: a lakóhelyül szolgáló ingatlan jelzáloghitele. A lakásra vagy házra felvett összeg általában olyan nagyságrendű, hogy erőltetett visszafizetése pénzügyi krízist okozna a család gazdálkodásában. Minden más hiteltől meg kell szabadulnunk. A felvett kölcsönök leblokkolják a készpénzáramlást, csökkentik életszínvonalunkat, megakadályozzák a kínálkozó pénzügyi lehetőségek megragadását, és folyamatos frusztrációt jelentenek. A hitelek visszafizetésének módszere – elméletben - nagyon egyszerű. A 200 ezres vésztartalék feltöltése után minden megmaradó pluszpénzt fordítsunk hiteltörlesztésre! Először a magas kamatúakat fizessük vissza, majd a kamatláb nagysága szerint csökkenő sorrendben az összes többit!. 40.

Figure

Actualización...

Referencias

Actualización...

Related subjects :