• • ACTA A C A D E M I A E P E D A G O G I C A E A G R I E N S I S N O V A S E R I E S T O M . III. / 11 _ - . , . « ' . \
AZ
EGRI TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA
TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI
i.' • •. •. '
III.
/ I
•1
•
•
V
Eszterházy Károly Főiskola. Központi könyvtár
O
exs>
A C T A A C A D E M I A E P E D A G O G I C A E A G R I E N S I S N O V A S E R I E S T O M . III.AZ
EGRI TANÁRKÉPZŐ F Ő I S K O L A
TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI
n i . S E R I E S M E T H O D I C A E G E R , H U N G A R I A 1 9 6 5A szerkesztő bizottság
Dr. Beude Sándor Dr. Berencz János Dr. Pelle Béla Somos János Dr. Somos Lajos Dr. Szántó Imre
Szerkeszti — Redigit D R . S O M O S L A J O S
W f
Felelős kiadó : Dr. S Z Á N T Ó I M R E
AZ Ó R Á N K Í V Ü L I N E V E L É S N É H Á N Y K É R D É S E A T A N Á R K É P Z Ő F Ő I S K O L Á K O N
SZERKESZTŐI E L Ő S Z Ó
Az órán kívüli nevelés kérdéseit érintő tanulmány-gyűjteményünk kiadásával egy igen jelentős gyakorlati szükséglet kielégítéséhez szeret-nénk hozzájárulni. Vállalkozásunk abból a meggyőződésből fakad, hogy a főiskolai reform célkitűzései csak akkor valósulhatnak meg, ha nem-csak az oktatás szervezeti keretei (tanítási órák, szemináriumi gyakor-latok) között folyó nevelőmunka válik korszerűvé és elmélyültté, ha-nem a hallgatók órán kívüli tevékenységét is áthatják azok a célkitű-zések, amelyeket a reform a kommunista tanárképzés elé tűz. Tisztában vagyunk vele, hogy a tantervileg szabályozott és meghatározott óra-keretekben végbemenő oktató-nevelő munka a tanárképzés folyamatá-ban a legalapvetőbb és legdöntőbb, ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a pedagógus-személyiség formálásában szükség van azoknak a nevelő-hatásoknak az igénybevételére is, amelyek hallgatóink órán kívüli tevé-kenységében, a KISZ-szervezet életében, a kollégiumi együttélésben, különböző szakkörökben és tudományos diákkörökben, sportkörben, ének- és zenekarokban, továbbá a főiskola és az ifjúság különféle tudo-mányos, társadalmi és kulturális rendezvényeiben, mint lehetőségek adva vannak.
A hallgatók órán kívüli élete és tevékenysége jelentősen hozzá-járulhat ahhoz a differenciálódási és integrálódási folyamathoz, amely-nek eredményeként kialakul az összetételében gazdag és színes, ugyan-akkor a kommunista tanárképzés célkitűzéseitől meghatározott szemé-lyiség.
Az órán kívül folyó főiskolai nevelés jelentőségét abban látjuk, hogy a személyiség-formálás feladatait egyre növekvő mértékben átru-házhatjuk az egyénre, ami lehetővé teszi, hogy a hallgató fokozódó akti-vitással vegye kezébe fejlődésének irányítását. Az órán kívüli nevelés-ben szabadon érvényesülhet az önkéntesség, önállóság, aktivitás elve, s mindezek lehetővé teszik a felelősségnek és az önmagunkkal szemben támasztott követelményeknek előtérbe helyezését, vagyis az önnevelés tudatosabbá és tervszerűbbé tételét.
Ugyanakkor, amikor az önnevelés jelentőségét kiemeljük, szeret-nénk azt is hangsúlyozni, hogy az órán kívül végbemenő nevelési folya-matokat nem lehet és nem is szabad a véletlen és spontán hatásokra
bízni. A főiskola nevelési tervébe igen gondosan bele kell építenünk mindazokat az alkalmakat, rendezvényeket és tevékenységi formákat, amelyek tovább erősíthetik főiskolai hallgatóink szocialista tudatát, a szocialista hazához, a közösséghez és a munkához való viszonyát, mind-ezeken felül pedig lehetőséget adnak olyan társadalmi gyakorlat vég-zésére, amelyben az eszmei és érzelmi hatások megfelelő cselekvésben realizálódnak.
Ennek a kis gyűjteménynek az összeállításához és kiadásához töb-bek között az a tapasztalat adott indítást, hogy főiskolai nevelő-oktató munkánknak talán ez a legelhanyagoltabb és legkidolgozatlanabb terü-lete. Az órán kívüli nevelésnek a területe sem tisztázott eléggé, még kevésbé a tartalma és módszerei. Tisztában vagyunk vele, hogy az isko-lán kívüli nevelés teljes rendszerének a kidolgozása felülmúlja egyetlen munkaközösség erejét, de hogy mégis vállalkoztunk néhány fontos-nak vélt kérdés kidolgozására, az a tanárképzés ügye iránt érzett szere-tetünkből és felelősségünkből fakad. Ez legyen a mentség is azokra a hiányosságokra és fogyatékosságokra, amelyek szükségképpen adódnak a terv kivitelezésében. Feladatunkat ezzel a szerény kiadvánnyal nem tekintjük befejezettnek. Tervbe vettük, hogy a megkezdett témát tovább folytatjuk, s kutatásunkat kiterjesztjük az iskolán kívüli nevelés egyéb területeire is.
GONDOLATOK A TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLÁK HALLGATÓI KÖRÉBEN VÉGZENDŐ PÁRTÉPÍTŐ MUNKÁHOZ
Dr. PELLE BÉLA
Ezen dolgozatunkban azt az utat próbáljuk felvázolni, amelyet hall-gatóink megtehetnek, amig e l j u t n a k a párthoz. A t é m a feldolgozása igen lényeges számunkra. Szükségességét egyrészt az indokolja, hogy m i n é l több olyan t a n á r t a d j u n k az életnek, akik mind szakmai, mind világ-nézeti felkészültségük révén aktív tényezői a falu életének, irányítói és harcosai a haladásnak, formálói és lelkesítői környezetüknek; akik ú j , fiatal kommunista erői lesznek a falusi pártszervezeteknek és t a n -testületeknek.
Másrészt e témával való foglalkozás szükségességét az indokolja, hogy a hallgatóink körében k i f e j t e t t pártépítő m u n k á n k n e m mondható eléggé rendszeresnek, minden oldalról megalapozottnak. Az egyén k o m -m u n i s t a jelle-mvonásainak kialakításában a tudatos ele-m -mellett sok még az ösztönös, nem eléggé átgondolt és következetes vonás is. így minden írásos munka, amely n é h á n y elv és szempont rögzítésével t u d a -tosabbá teszi a pártépítő m u n k á t , hasznos és szükséges a gyakorlati élet számára.
Ezek figyelembevételével u t a l u n k azokra a jellemvonásokra, ame-lyek megkülönböztetik a párttag hallgatót a pártonkívülitől, m a j d szól u n k arrószól, hogyan aszólakíthatók 'ki ezek a tuszólajdonságok. Továbbá a h a szól szól -gatók tagjelölt-felvételével kapcsolatban rögzítünk n é h á n y szempontot, a tagjelöltséggel kapcsolatos feladatokra teszünk e g y - k é t megjegyzést. Mindezek kidolgozásában n e m törekszünk teljességre, a r r a n e m is vállalkozhatunk, de n é h á n y olyan pontot szeretnénk megragadni, kidolgozni, amelyek további gondolatokat ébresztenek, és emellett a g y a k o r -lati realizálódásuk előbbre viszi a fiatalok kommunistákká válását.
1. A párttag hallgatóinkkal szemben támasztott főbb követelmények
Amikor e feladat kidolgozásához fogunk, tisztán kell látni, hogy középiskolából milyen nevelési szintű fiatalokat k a p h a t u n k . Meddig j u t -h a t el a középiskolás diák a fejlődésben, és erre alapozva meddig kell eljutni a főiskolán. Ezzel kapcsolatban a következőket m o n d h a t j u k el:
A tanulók a középiskolában e l s a j á t í t h a t j á k a tudományok a l a p j a i -n a k re-ndszerét. Biztosítottak a m a r x i s t a világ-nézet ismereti alapjai, hiszen a t a n a n y a g a l k a l m a s arra, hogy a valóságot nagyobb összefüg-géseiben i s m e r j é k meg. Az igaz hazafiság egyre jobban beépülhet világ-nézetükbe, meggyőződésrendszerükbe. Meggyőződésükké válhat, hogy a marxista—leninista világnézet nemcsak a valóság megismerésének, hanem a megváltoztatásának is eszköze. Elindulnak azon az úton, hogy készek k i f e j t e m és m e g v é d e n i materialista nézeteiket. Ebben a k o r b a n •az i f j ú s á g m á r kezd szenvedélyesen érdeklődni az elvont elméleti k é r -dések iránt, keresi az élet célját, azt az embereszményt, akit követni érdemes. Mindezek azt jelentik, hogy a középiskolás ifjúság képessé válik arra, hogy a világról, annak jelenségeiről bizonyos mértékig t u d o -mányosan hiteles f o g a l m a legyen, és álláspontja kialakításában s a j á t önálló véleménye legyen. A középiskolának t e h á t feladata megterem-teni azokat a szilárd alapokat, amelyek meghatározzák a világnézeti-politikai fejlődésük t o v á b b i irányát. Ez a fejlődés az ember egész élete folyamán tovább tart. A főiskolán ez folytatódva elmélyülhet, illetve sajátos i r á n y t kap a tanárképzésnek megfelelően.
Az egyénnek a t a n á r k é p z ő főiskolán materialista világnézetű, m ű velt, hivatását szerető t a n á r r á kell válnia, aki képes a szocialista t á r -sadalom fejlődő követelményeinek megfelelő f e l a d a t o k ellátására, az oktató-nevelő munka, a t a n á r i m u n k a k ö r r e l kapcsolatos egyéb feladatok megvalósítására. Ismerik a marxizmus—leninizmus elméletét, a marxista világnézet jellemzi állásfoglalásukat, általános emberi és nevelői m a g a -tartásukat, minden tevékenységükben tudatosan alkalmazzák azt. Jól ismerik szaktárgyaik tudományosan igazolt alapvető k u t a t á s i módszereit, korszerű problémáit, és így képesek megszerzett ismereteik alkotó alkal-mazására, a t u d o m á n y fejlődésének állandó követésére. Széleskörű, jól megalapozott általános műveltséggel rendelkeznek. Az alapvető problé-mákról önálló v é l e m é n y t t u d n a k kialakítani, emberi magatartásukban kifejezésre j u t n a k a szocialista erkölcs követelményei. Képesekké vál-nak az úttörő- és K I S Z - m u n k a irányítására, továbbá a tudományos ismeretterjesztésre.
Ezt a szintet m a m é g egységesen n e m éri el m i n d e n hallgatónk, amikorra tanári oklevelet szerez. Vannak, akik tudatosabban és gyor-sabban haladnak a szint felé, sőt képesek másokat is magukkal ragadni, segíteni a fejlődésiben, E z e k vezetőikké válnak a többségnek, kiemel-kednek ezen tulajdonságaikkal közülük. Belőlük k e r ü l h e t n e k ki a p á r t utánpótlásai, az élcsapat tagjai. Többnek kell t e h á t nekik lenni m á s hallgatóknál. Ugyanis a z előző elvek az intézet m i n d e n hallgatójára vonatkoznak. A kitűzött célokat megfelelő tudatos irányító m u n k á v a l el kellene érni hallgatóink egészének. Melyek azok a pluszok, amelyek-ben többet kell m u t a t n i a párttag hallgatóknak? Igen sokan kérdezik napjainikban: mi az, ami megkülönbözteti a párttagot a pártonkívüli tői? E kérdéseket annál is i n k á b b felteszik, m e r t az utóbbi időben r e n d -szeresen hangsúlyozzuk és valljuk, hogy bárki segítheti ügyünket, a szocializmus teljes felépítését, még magas vezetői posztokon is, anélkül,
hogy párttag lenne. Valóban, kommunistának lenni nem j e l e n t előnyt, vagy valamilyen kiváltságos helyzetet, a m e l y a k o m m u n i s t á k a t más dolgozók fölé emeli. K o m m u n i s t á n a k lenni annyit jelent, m i n t tudato-s a n vállalni a harcot, mátudato-soknál többet tenni a közötudato-s ügyért, a környe-zetükben levők neveléséért, t u d a t u k formálásáért, a párt politikai fel-világosító m u n k á j á é r t . A kommunisták számára minden m u n k a harci őrhely, ahol követésre méltó példát kell m u t a t n i o k a szó és t e t t egy-ségében, a p á r t ügyének szentelve e r e j ü k e t és alkotó energiájukat. A k o m m u n i s t á k n e m próféták, s nem valamiféle sugárzó l é n y e k ön-t u d a ön-t á v a l járnak-kelnek környezeön-tükben. P á r ön-t u n k e r e j e abban van, hogy a tagság képes hatni környezetére, képes felrázni, magával ra-gadni az emberek százezreit, ha az élet t e t t e k e t követel. Senki sem tagadhatja, hogy a kommunisták hordozták nemcsak az ú j világ fel-építésének legnagyobb terheit, de az ő szavaik, tetteik és emberségük n y o m á b a n formálódott ú j életünk hangulata is. Társadalmunkban i t t él egy különösen hatékony, sokszor kipróbált erő, a kommunisták környe-zetformáló, hangulatteremtő ereje. S erre az erőre, amint húsz év során mindig lehetett, ezután is kell számítani.
Ezek a l a p j á n m á r könnyebb összefoglalni azoknak az ismérveknek egy részét, amelyek megkülönböztetik párttag hallgatóinkat a párton-kívüliektől. Ezek a következők:
a) Teljesíteniük kell azokat az alapvető követelményeket, amelye-ket a szervezeti szabályzat rögzít. Ezek mellett az egyes idő-szakok még mást és m á s t követelnek meg a kommunistáktól. Nekik mindenkor teljesíteniük kell azokat a követelményeket, amelyeket az egyes időszakokban a párt kitűz, meghatároz, illetve kér.
b) A kommunistának képességéhez m é r t e n kiválót kell n y ú j t a n i a tanulmányi m u n k á b a n . A tanulmányi m u n k á n nemcsak külső t a n u l m á n y i fegyelmet, szorgalmat, ,,leckék rendes m e g t a n u l á -sát" é r t j ü k , h a n e m azt, hogy a hallgató milyen ambícióval, mi-lyen érdeklődéssel f o r d u l szakmája, választott hivatása felé, milyen m é r t é k b e n megy túl a kötelező anyagon, előadásokon, jegyzet-megtanulásokon. Olvassa-e a szakfolyóiratokat, tájéko-zódik-e a szakma, a kulturális élet fő problémáiról, figyelemmel kíséri-e az adott szakmában felmerülő vitákat. Vagyis egész szellemi élete életszerű, intenzív szellemi élet-e? A kommunista pluszt tehát egyrészt ott kell keresni, hogy a hallgató elismert „szaktekintély"-e abban a szakban, amelynek t a n á r a óhajt lenni. Vezető szerepe v a n - e szakmai vitákban. Meggyőzően és rokonszenvesen t u d j a - e helyes álláspontját képviselni, elfogad-tatni. Szakmai-ideológiai tudására, s a j á t munkájával, szellemi
életével elért tekintélyére támaszkodva t u d j a - e az embereket, társait helyes irányba befolyásolni. Azt a szilárd szakmai tudást, amelyben b e n n e van a továbbfejlődés ígérete, az ú j elsajátításának biztos reménye, és az ezekből ú j r a összeállított tudás
anyag alkalmazásának biztosítéka, szükséges a kommunista hallgatók fontos k r i t é r i u m a k é n t hangsúlyozni.
c) Minden kommunista számára kötelező a marxista—leninista tu-domány magasfokú ismerete, a n n a k alkalmazása mindennapi tevékenységében. Bátran és elvszerűen kell küzdenie minden ellenséges ideológia és politikai megnyilvánulás ellen, a tudo-mánytalan nézetek ellen. A kommunistáktól nem megalkuvást, hanem elvi szilárdságot v á r a környezete. Hallgatóinknál ehhez elsősorban az szükséges, hogy a marxizmus—leninizmus tudo-mányának legjobb elsajátítói legyenek. Ha az elméleti órákon és szemináriumokon példamutató tudás érvényesül, akkor a k ü -lönböző csoportokban és egyéni beszélgetések során m á r szilárd elvi alapról t u d n a k vitázni, és érveiket másokkal meggyőzőbben el t u d j á k fogadtatni.
d) Élénken kell érdeklődnie országa sorsa iránt. Belső igényévé kell hogy v á l j o n a közügyek iránti szenvedélyes érdeklődés. A kommunista sohasem passzív szemlélője az életnek, soha nem érzi magát egy pillanatra sem szolgálaton kívüli f o r r a d a l m á r nak, hanem éberen figyelve minden jelenségre, azonnal b e a v a t -kozik, ha a helyzet úgy k í v á n j a . Hallgatóink körében m i n d e n n a p adódik alkalom e tulajdonság gyakorlására. Aktív magyarázói legyenek a napi eseményeknek. (Ez kétoldalú dolog: egyrészt fel kell őket készíteni erre, másrészt ők is r a g a d j a n a k meg minden olyan lehetőséget, amely segíti őket e felkészülésben.)
e) Tudományos marxista meggyőződéséből derült optimizmussal tekint a jövőbe, és ezt a légkört igyekszik megteremteni saját környezetében is. A k ö r n y e z e t sosem nyugtalankodni, kétségbe-esni akar, h a n e m szeretne biztos lenni afelől, hogy jó ú t o n já-runk, hogy minden körülmények között úrrá t u d u n k lenni a gondokon. S kitől v á r h a t n á n k ezt a m e g n y u g t a t ó útmutatást, ha nem a kommunistáktól. Fiataljainknak is ilyen optimista erővel kell h a t n i haligatótársaikra.
f) Szavai és t e t t e i mindig összhangban állnak. Társadalmi és ma-gánéletében fegyelmezett, becsületes, igazságos, egyszerű és sze-rény. A kommunista hallgató tehát ezért tud mások előtt be-szélni a rendszeres tanulásról, mert m a g a is így cselekszik. Azért tud beszélni a helyes magatartási formákról, m e r t ő is eszerint él. Azért meggyőző és hiteles erejű a z elmondott véleménye egy-egy dologgal kapcsolatban, m e r t a valóságot adja vissza, tehát becsületes, reálisan és mélyrehatóan értékel, vagyis meg-közelíti az igazságot.
g) Véleménye nyilvánításában őszinte, ítéletében bátor és megfon-tolt. Tárgyilagosan értékeli önmagát és másokat.
Gondosan mérlegeli a személyét ért bírálatot.
A 'kommunistákra az jellemző, hogy nemcsak ők t a n í t j á k a kör-nyezetüket, h a n e m t a n u l n a k is tőlük. Mindenkor fontos szá-mukra a környezetük intése, véleménye.
Fiatal kommunistáink mindig hívei a bátor, őszinte szókimon-dásnák. Ez sosem olyan „őszinte és tisztességes" szókimondás, hogy a bajok okának vizsgálata helyett egy n ó t á t f ú j n á n a k a méltatlankodókkal. H a n e m olyan, hogy az elemző, alapos ítélet,
ú t m u t a t ó a jövőre nézve. Nem t a r t a n a k attól, hogy „haragost" szerzek magamnak, hogy „megsértődik" az illető, m e r t a reális
valóságot igyekeznek felfedni azért; hogy segítsenek az egyéne
nek, a közösségnek vagy más jellegű problémák megoldásában. h) Egyéni érdekeit képes alárendelni a közösség érdekeinek még akkor is, ha az pillanatnyilag kedvezőtlen következményekkel j á r h a t számára.
i) Szívesen dolgozik a közösségben és a közösségért. Képes t e r -vezni, szer-vezni, vezetni és értékelni a közösség tevékenységét. Önállóság és kezdeményezőkészség jellemzi. Ügy él és dolgozik a közösségben, hogy annak alapján felelősséget tud és mer vál-lalni társaiért és önmagáért.
j) Minden helyzetben b e t a r t j a a szocialista együttélés szabályait. A másik nemmel való kapcsolatát felelősség jellemzi.
k) Meggyőződéssel vallja, hogy a m u n k a a mi t á r s a d a l m u n k b a n m i n d e n egészséges e m b e r kötelessége. Példamutatóan, lelkiisme-retesen kiveszi részét a társadalom javát szolgáló munkából. Társát mindenkor segíti a m u n k á b a n . Kérlelhetetlen a köny-n y e l m ű életet élőkkel, muköny-nkakerülőkkel, a társadalmi és közös-ségi érdekek megsértőivel.
1) Hazaszeretetét a proletárinternacionalizmus hatja át. Büszke a m a g y a r nép alkotóerejére, ugyanakkor közösséget vállal vala-m e n n y i szocialista ország népével, a nevala-mzetközi vala- munkásosz-tállyal.
Mindezek az ismérvek olyanok, amelyek nem hiányozhatnak egy párttag jellemzői közül. Olyanok, amelyek valamelyikének hiányában n e m t a r t j á k teljes értékű kommunistának az egyént, ellentétes ismér-vek tudatos vallásával pedig n e m lehet tagja a kommunisták élcsapa-tának. Ezeket a tulajdonságokat az egyén hosszú időn keresztül nehe-zen, sokszor kerülő utakon t u d j a csak önmagában kialakítani. Szükség v a n a kommunisták, a tanárok, az ifjúsági szervezet aktív nevelő ere-jére, irányító és ellenőrző tevékenységére, céltudatos m u n k á j á r a . Ezt é r t j ü k mi a tevékeny pártépítéssel való foglalkozás alatt. Számunkra ez n e m k a m p á n y , h a n e m tervszerű, tudatos munka, következetes prog-rammegvalósítás, amelynek végén az egyén önként, belső meggyőződé-séből kéri felvételét a kommunisták szervezetébe. A pártépítéssel való foglalkozás t e h á t nem a p á r t b a való agitációt jelenti, h a n e m az egyén kommunista jellemvonásainak tudatos kialakítását.
A következőkben ennek alaposabb kifejtésével fogunk foglalkozni.
2. A hallgatók párttaggá neveléséhez az intézmény minden szervének
és nevelőjének közreműködésére van szükség.
Az előbb elmondottakból következik, hogy e b b e n a m u n k á b a n n e m -csak a kommunisták vesznek részt, h a n e m intézetünik minden oktatója,
akár tudatosan, akár ösztönösen. Az e r e d m é n y e k olyan mértékben
sok-szorozódnak meg, a p á r t i g vezető ú t megtételének ideje az a r r a alkal-mas egyéneknél a n n y i b a n rövidül meg, amiennyiben oktatóink többségénél tudatosul a nevelőd tevékenység szükségességének igénye, a m e n y -nyiben konkrétan kidolgozott elképzelések s z e r i n t végzik a tanszékek oktatói a nevelőmunkát, és amennyiben a tanszékvezetők irányító és ellenőrző tevékenysége határozottan érvényesül ezen a területen is.
Itt felvetődhet a z a kérdés, h o g y miért t u l a j d o n í t u n k mi e n n e k olyan lényeges szerepet? Mennyire fogjuk megoldani a pártonkívüli tanárokkal a hallgatók párttaggá formálását? — Ügy gondoljuk, hogy nem a r r ó l kell itt beszélni vagy vitázni, hogy egyáltalán szükséges-e a kommunistává váláshoz az ő n e v e l ő m u n k á j u k , vagy el t u d j u k azt vé-gezni n á l u k nélkül is. Inkább azt kell hangsúlyozni, hogy ők a folya-m a t n a k szerves részei, s az intézet egységes nevelői ráhatása során vál-nak ki és térnek r á egyesek a p á r t h o z vezető ú t r a . Nagy szerepük van tehát n e k i k is, pártonkívüli tanárainknak. M u n k á j u k során mennyiség-ben és minőségmennyiség-ben változik az a hallgatóság, a k i k a pártszervezet segít-ségével megteszik az u t a t a párt felé. Nem mellékes dolog az sem, hogy e m u n k á b a n a pártonkívüli oktató világnézete is változik, fejlődik.
Az ú t első részét a következőképpen k é p z e l j ü k el:
Első feladat az, h o g y i s m e r j ü k meg minél előbb — legalább meg-közelítően — a főiskolára került hallgatóink „neveltségi szintjét". Ezt a m u n k á t egyedül a, KISZ, mint szervezeti egység nem t u d j a elvégezni, oktatóink egyedül p e d i g csak részben t u d j á k teljesíteni. Hiszen n e m tagjai a n n a k a közösségnek, amelyekben hallgatóink idejük n a g y részét töltik, n e m ismerhetik meg a k ö r ü l m é n y e k n e k megfelelő véleménynyil-vánításaikat, k o n k r é t helyzetekkel kapcsolatos reagálásukat és állásfog-lalásukat a tényleges helyzetből kiragadva. A K I S Z pedig, amely azok-ból az egyénekből szerveződött, a k i k e t meg kell ismerni és nevelni kell, még szervezeti egységénél és e r e j é n é l fogva s e m képes a helyes peda-gógiai módszerek m a r a d é k t a l a n ismeretére és alkalmazására. E m u n k á t csak t a n á r ós hallgató, tanszéki kollektíva és KISZ-szervezet egységé-ben t u d j u k elvégezni. A kiemelkedő szerep csoportonként egy tanáré kell hogy legyen e m u n k á b a n , nevezzük őt K I S Z - t segítő tanárnak, aki egyrészt tanácsadója, segítője a szervezett kollektíva életének, u g y a n
-akkor tanszéki oktató is, összekötője tehát e k é t pólusnak. Ő tájékoz-t a tájékoz-t h a tájékoz-t j a kollégáitájékoz-t a hallgatájékoz-tók k ö r é b e n szerzetájékoz-ttájékoz-t tájékoz-tapasztájékoz-talatájékoz-tairól, kérhetájékoz-ti segítségüket egy-egy nevelési elképzelés megvalósítása érdekében, ugyanakkor a reá bízott csoporttal foglalkozó nevelőktől szerzett érté-kes tapasztalatokat, meglátásokat és elképzeléseket a KISZ-kollektíva erejével és segítségével valósíthatja meg. Csakis így mérhető fel, hogy a középiskolában k i t ű z ö t t nevelési szintet a hallgatóink egyénenként
hogyan é r t é k el, m e n n y i r e közelítették meg. E helyzet értékelésében segíthetnek a következő szempontok, amelyeknek egy részét a KISZ segítő tanároknak kell teljesíteni, másik részét pedig a KISZ-kollektí-vának:
a) A középiskolából k a p o t t véleményezések tanulmányozása, KISZ megbízólevelek figy elem bev étele.
b) Egyéni beszélgetés, amely k i t e r j e d a hallgató középiskolai tevé-kenységére, tanulmányi eredményére, K I S Z - m u n k á j á r a , kollé-giumi életére, saját f a l u j a problémáinak, eredményeinek isme-retére, otthoni szereplésére, szülei életére, főiskolai terveire ás elképzeléseire.
c) Fel kell venni a kapcsolatot a szülőkkel is. Általában minden szülő meglátogatja gyermekét az ú j helyen. Ezt f e l kell hasz-nálni arra, hogy a KISZ segítő t a n á r beszélgessen el velük. d) Levélben a volt osztályfőnököt is megkereshetjük, aki
mélyre-hatóan megismerte n e v e l t j é t négy év alatt, és így sok hasznos, k o n k r é t tanácsot tud adni.
e) A tanuláshoz való hozzáállásának, az intézetben és kollégiumban megnyilvánuló munkaszeretetének ismerete.
f) A közösség életébe való aktív bekapcsolódása: m i l y e n e k az el-gondolásai, a feladatok elvégzésére hogyan lelkesít és szervez, továbbá, hogyan teljesíti a megbízatásokat.
g) Szereplése marxizmus—leninizmus szemináriumokon stb. h) Milyen a baráti kapcsolata?
Mindezeket nem t u d j u k egy-két hét alatt „többé-kevésbé megbíz-h a t ó a n " teljesíteni. Ez megbíz-hosszabb időt igényel. Ügy kell t e megbíz-h á t az első év m u n k á j á t megszervezni, hogy ténykedésünk ezen reális tapasztalatszer-zés mellett m á r a főiskolai célkitűtapasztalatszer-zések, nevelési programok irányában is hasson. Mint pl. az ú j helyzetnek megfelelő szervezeti élet kezdő lépé-seinek kialakítása (a középiskolai és főiskolai különbségre gondolunk itt) és állandó tökéletesítése (konkrét m u n k a t e r v kidolgozása, a vezető-ség állandó segítése, a személyekre szóló ideiglenes megbízatások kiosz-tása, ezek teljesítésének ellenőrzése, a kialakult szokások és szabályok megtartásának biztosítása stb.). A jegyzetelés és tanulás helyes formái-nak kialakítása. Több közös összejövetel szervezése (városismertetés, kirándulás, szakösszejövetel). Kulturális megmozdulás egy-egy csoport részére, ahol egyrészt ők szerepelnek, másrészt ízelítőt a d u n k mások szerepeltetésével abból a formából, amelyet el kell érniük. Több meg-jegyzést és értékelést a d j u n k nekik a mindennapi eseményekről (ezt a t a n á r szünetekben, vagy óra alatt is megteheti), egyrészt azért, hogy
megszokják azok figyelemmel kísérését, másrészt annak helyes értéke-lését, a m e n n y i r e azt elméleti felkészültségük megengedi. A szobakollek-tívák részére irányított, nevelő jellegű beszélgetések szervezése is fon-tos. N e m a r a d j o n el a következetes, céltudatos egyéni beszélgetés t a n á r és hallgató között stb.!
Ezen m u n k a kapcsán sohasem m o n d h a t j u k el, hogy a
ból jött fiatalt most m á r teljesen megismertük, a megismerésnek ezt a szakaszát lezárhatjuk, és á t t é r h e t ü n k a következőre, az ú j a b b és ú j a b b feladatok kitűzésének, megvalósíttatásának szakaszára. A megismerés-nek e folyamata végigkíséri a főiskolán töltött éveket, de bizonyos idő-szakokban nagyobb jelentőséggel bír egy másik folyamat, a m e l y már az eddigi megismerésből alakul ki a céltudatos nevelői elképzelés kö-vetkeztében. Tehát e l j u t u n k oda, hogy a hallgatókról szerzett ismere-teink elégséges alapot adnak az ú j a b b nevelési szintek kitűzéséhez, az ezekhez tartozó helyes formák és módszerek kialakításához. Éz igen lényeges lépés a további fejlődés szempontjából. Ezen célkitűzések reá-lis voltától függ az, hogy milyen m é r t é k b e n és gyorsasággal halad az egyén a m á r előbb ismertetett szintek elérése felé. Mi, nevelők v a g y u n k elsősorban felelősek azért, hogy neveltjeink m e n n y i t tettek meg ebből az útból, botladoznak vagy letévedneik-e a helyes útról. A mi átgondolt, megtervezett, céltudatos munkánk függvénye a társadalom igényeinek megfelelő tanártípus kialakítása.
Mivel hallgatóink összetétele eléggé heterogén — hiszen különbö-zőek az értelmi adottságok, a középiskolai nevelési eredmények, a szü-lői házból hozott élmények és meggyőződések, a kialakult erkölcsi fel-fogások és jellemvonások —, így e folyamatban egyesek előbbre halad-nak, példát tudnak m u t a t n i társaikhalad-nak, szilárdabbá válik marxista világ-nézetük, és segítségükre tudnak l e n n i a nevelőnek és szervezetnek má-sok alakításában, formálásában. Közülük k e r ü l h e t n e k ki azok, akik el-jutnak a párthoz, akik alkalmasaknak találják m a g u k a t a kommunisták kötelességeinek teljesítésére, és m e r i k vállalni a többletmunkát, a
példa-mutatást, a vezetést, irányítást és a fejlődésért vívott aktív harcot. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy ezek az egyének közösségek-ben élő, tevékenykedő hallgatók. Nemcsak a t a n á r n e v e l ő m u n k á j á n a k eredményeként v á l n a k tehát ilyenné, hanem a közösségben, a közösség által. A közösség neveli önmagát, akár akarjuik, akár nem, a n n a k min-den t a g j a neveli a másikat. Minmin-den közösségnek van valamilyen köz-véleménye, légköre, beállítottsága. Ennek formálása, helyes irányba való fejlesztése a t a n á r o k és hallgatók feladata, azoknak a hallgatóknak, akiket a legjobbaknak tekintünk, vagy hozzá a k a r u n k segíteni, hogy ilyenekké legyenek. Ebben sokat tehet a KISZ vezető tanár úgy, hogy támaszkodik a „pozitív magra", ugyanakkor segít nekik abban, hogy az egész közösség hangulatát, beállítottságát, fejlődését, közvéleményét pozitív irányban t u d j á k befolyásolni. Ebben a dinamikus közösségben alakulnak ki a k o m m u n i s t a tulajdonságok. A párttagjelöltek ilyen kör-nyezetből kerülnek ki, nem egyszerűen e g y m á s mellett élő emberek közül. Az a jó, h a a közösség közvéleménye, köztudata, értékelése szinte egyidejűleg, párhuzamosan „szüli meg" a p á r t t a g jelöltségre érdemes tagot, h a egybevág a kommunista nevelő t a n á r , a pártszervezet „diag-nózisa" a közösség diagnózisával, ha a n e m kommunista hallgató is e g y ü t t érez és e g y e t é r t abban, hogy ez és ez a hallgató alkalmas és
meg-érett a tag jelöltségre. Ehhez azonban az kell, hogy a közösség fejlődése m á r megelőzően olyan legyen, amely megfelel e követelményeknek.
A kommunista hallgatók kialakításának folyamatában t e h á t nem-csak a párttagok vesznek részt, h a n e m az egész intézeti nevelő közös-ség. A kommunista tulajdonságok kialakítása egyrészt az egész főiskolai nevelőközösségen múlik, másrészt az ifjúsági szervezeten, a kollégiumi közösségen. Az ő t u d a t o s m u n k á j u k e r e d m é n y e k é n t fejlődnek ki azok a szokások, vonások és jellemzők, amelyek szerint alkalmassá válik a hallgató arra, hogy az élcsapatnak t a g j a legyen.
Ha ezen nevelési egységen belül valamelyik fél nem végzi céltuda-tosan és aktívan az összehangolt, alakító, formáló, nevelői tevékenysé-get, akkor az intézeten belüli nevelői r á h a t á s t n e m n e v e z h e t j ü k teljesnek, az egyén egységes fejlődésének összhangja megbomlik, a k o m m u -nista e m b e r r é válás folyamata lelassul. E h á r m a s nevelői egység össze-hangolt m u n k á j a , céltudatos terve, az egységes nevelői ráhatás gyorsít-h a t j a csak meg a kommunista embertípus kialakítását. E m u n k á é r t egyik oldalról a tanszékvezető tanáraink tartoznak felelősséggel, másik oldalról pedig az i f j ú s á g i tömeg,szervezeteink irányítói.
3. Hogyan foglalkozzon a pártszervezet a tagjelöltség felé közeledő
hallgatókkal?
Az előzőekben m á r szóltunk arról, hogy a hallgatóink nevelése összfőiskolai ügy, és minden Oktatónk elsőrendű kötelessége. Ez a folya-m a t egyrészt folya-megköveteli a folya-m á r elért szintek folya-megállapítását, folya-másrészt az erre épülő ú j a b b célok kitűzését és az ez irányú tudatos m u n k á t . Mindezeket egységesen kell megoldaniok azoknak a szerveknek és egyé-neknek, akiJk az i f j ú s á g nevelőmunkájávai foglalkoznak. E sokirányú m u n k á t mindig össze kell fogni valakinek, a k i közvetlenül irányítója egy kollektíva fejlődésének, és ezen belül az egyének formálását a k ü -lönböző hatások, f o r m á k és lehetőségek egységesítésével f o g j a össze. Valószínű, hogy ez a f o r m a időnként változik, tartalma is alakul. Jelen körülmények között most KISZ Segítő T a n á r n a k nevezzük. Ilyen egy-séges nevelői r á h a t á s közepette fejlődhetnek hallgatóink az eszményi t a n á r t í p u s felé. Ahhoz, hogy a jobbak ezen folyamaton belül e l j u s s a n a k a párthoz, szükséges, d e n e m elégséges minden esetben ez a nevelési egység. Többet kell n y ú j t a n i azoknak, és többet kell követelni azoktól, akiknek fejlődése a párt felé halad. A következőkben n é h á n y olyan módszert v e t ü n k fel, amely azt a pluszt t u d j a adni, hogy gyorsabb, h a -tározottabb és kiforrottabb legyen a közeledés a párthoz.
a) A pártcsoportok tanszékekre épülnek. A tanszékeken — olykor az i f j ú s á g i szervezettel karöltve — időszakonként értékelik a nevelőmunkát. Már ezen beszélgetésen is, továbbá a KISZ segítő t a n á r r a l és az ifjúsági vezetőkkel történő alaposabb eszmecsere folytán kialakul többé-kevésbé azoknak a névsora, akikből a p á r t utánpótlásai k e r ü l n e k ki. Igen alkalmasak azonban a „ke-r e t " kialakításához a IV. félévben — n é h á n y felsőoktatási
m é n y b e n megvalósult forma — megejtett taggyűlések közül azok, ahol a II. évesek jellemzését beszélik meg a kiszesek. A tapasztalat szerint ezeknek értéke a pártépítő m u n k a szem-pontjából felmérhetetlen. A tanári pártcsoportoknak ismerniök kell ezeken a f o r m á k o n kialakult anyagot. Meg kell oldaniok azt, hogy egy ilyen fiatal további életútját, fejlődését egy-egy k o m m u n i s t a t a n á r is figyelemmel kísérje. A megbízott kommunista több alkalommal találkozzon vele, „törődjön" a hallgatóval, szinte „ b a r á t k é n t " beszélgessenek (ezzel azt akar-juk mondani, hogy igen komoly elvtársi kapcsolat alakuljon ki közöttük). A kommunista tanár így még közelebbről m e g i s m e r -tetheti a hallgatóval a p á r t eszméit, m u n k á j á t , harcát stb. Köze-lebb viheti őt a p á r t m u n k a lényegéhez, a mindennapi esemé-n y e k helyes értékeléséhez. A t a esemé-n á r eszmei felfogásával, reális, értékelésével, szilárd helytállásával, a jövőt illető derűs opti-mizmusával a hallgatóban is erősítheti ezeket a tulajdonságokat. A pártcsoport előtt egy-egy párttag nevelő legyen felelős azoknak a fejlődéséért, akiket a párttagságra készítünk elő. A p á r t csoport és a pártszervezet így t u d j a figyelemmel kísérni a f i a -talok k o m m u n i s t á v á válását.
A hallgatók közvetlen környezetükben állandóan keresik azo-kat, akiket példaképnek tekinthetnek, akikhez hasonlítani akar-nak. A kornak megfelelő eszmény csak hús-vér ember lehet, akitől kritikus pillanatban meg lehet kérdezni: „Te m i t tennél a helyemben?". Ez lehet történelmi személyiség, n a g y ember, emellett nagyon sok esetben ma élő egyszerű egyén. Olyan sze-mély közül választanak példaképet általában fiataljaink, a k i „a gondok súlyától n e m megtörik, h a n e m edződik", „aki a b e n -nem levő kérdésekre t u d választ adni", aki „becsületes, soha nem hazudik, bármilyen kegyetlen is . . . az igazság, k i m o n d j a " . Ha ez a példakép a kommunista t a n á r o k közül kerül ki, hozzá-j á r u l h a t n a k ahhoz, hogy hallgatóink a kommunistákban találhozzá-ják meg ezeket az értékeket. A k o m m u n i s t á k pedig nem téveszthe-tik el egy pillanatra sem szemük elől, olyanoknak kell lenniük, hogy ezt hallgatóink meg is találják bennük.
Segíteni kell tehát a fiatalokat. Az idős kommunisták is h ű t á r -sak segítségével váltak a kommunista mozgalom aktív kato-náivá. Őket is nevelte valaki. Nem támasz és tanácsok nélkül járták be az utat, amely tele volt tettekkel, győztes ütközetek-kel. A mostani fiatalok sem lehetnek útmutatás, példaadás nélkül, csak a m a g u k erejéből nehezen vagy egyáltalán nem v á l h a t n a k igazi kommunistákká. Türelemmel és szeretettel kell á t -adni n e k i k a gazdag tapasztalatokat, hogy sajátos jellemvoná-saikat sikerrel ötvözhessék egybe a harcok v e t e r á n j a i n a k alap-vető k o m m u n i s t a erényeivel,
-csoportjának is — aihol ezek léteznek — ismerni kell az elkép-zeléseket, terveket. A megfelelő tanári és hallgatói pártcsopor-toknak e f o l y a m a t b a n szorosan együtt kell működni. Célra-vezető pl. az a módszer, hogy a két pártcsoport közös össze-jövetelen beszéli meg a hallgatók körében végzendő p á r t m u n k a feladatait. H a párttag f i a t a l j a i n k szorosabbra f ű z i k baráti k a p -csolataikat ezekkel a hallgatókkal, és a közös eszmecserék során kiforrottabb világnézetükkel, határozottabb állásfoglalásukkal, reálisabb elképzelésükkel, következetesebb elgondolásaikkal, példamutató m u n k á j u k k a l h a t n a k rájuk, sokat segítenek nekik a továbbfejlődésben,
c) A legfontosabb és leglényegesebb tényező azonban az aktív meg-bízatás, a tevékeny m u n k a . A káderek előkészítésének és poli-tikai edzésének legjobb iskolája a gyakorlati tevékenység. Az emberi személyiség nagymértékben a k o n k r é t gyakorlati tevékenységben épül ki. Ezt n e m szűkíthetjük l e tisztán a p á r t m e g -bízatások kérdésére. Ugyanis a pártmegbízatásnak szervesen rá kell épülni a t a n u l m á n y i munka, az egész szellemi fejlődés, szakmai képzés és önképzés eleven folyamatára. Abban kell érlelni a hallgatókat, abból kell általában 'kiindulni. Ha a f ő -iskolán intenzív szellemi élet van az egyes szakokon, ha lépést t a r t a n a k a t u d o m á n y fejlődésével, a tudomány társadalmi k o n -zekvenciáinak kibontakozásáról diákkörökben, csoportokban vagy kollégiumokban elmélyült vitaélet van, akkor ebben a közegben szükségképpen m e g kell mutatkozni a legjobbaknak. Azoknak, akik nemcsak politikailag a legjobbak és n e m is csak „szakmai" szempontból azok, hanem akik politikailag is, szak-mailag is élen járnak, képesek és készek a legjobb szint eléré-sére a szakmai képzésben, önképzésben, s ugyanakkor n e m zárkóznak be szakmájukba, h a n e m közéleti e m b e r k é n t is t e v é k e n y -kednek.
Az a feladatunk tehát, hogy a politikailag jó, aktív hallgatókat a szakmai m u n k a optimális fokára emeljük, ehhez hozzásegít-sük, e r r e buzdítsuk, e r r e ösztönözzük.'A szakmailag jó, de pasz-szív, zárkózott, visszahúzódó, esetleg kissé önösnek t ű n ő hallga-tókat „maszek" barlangjaikból kiemeljük és t ü r e l m e s m u n k á v a l társadalmi kérdések iránt érdeklődő, társadalmilag aktív hall-gatókká f o r m á l j u k . E téren a szaktanszékek a d h a t n a k legtöbbet. Amit egy-egy tudomány t e r ü l e t e n n y ú j t a n i t u d u n k a hallgatók-nak a hivatásra való felkészülésben, a szakmai képzésben, az elsősorban a tanszékeken múlik. Mindezt f i g y e l e m b e kell venni a pártépítő m u n k a során, e r r e alapozunk és elválaszthatatlan
a párttag megfelelő fejlődésétől.
A politikai m u n k a tehát n e m választható el a szakmai m u n k á -tól, a politikai fejlődés a szakmai fejlődéstől. N e m választhatjuk el az egyéni felkészültség, a világnézet próbatételét a szakmai tanulmányok során jelentkező kérdésektől, vitáktól,
ben külön megbízatás nélkül is helyt kell állni a hallgatónak, és szükségképpen próbára tétetik egyéni felkészültsége, világ-nézete is.
Ugyanakkor szükségesnek t a r t j u k azoknak a k o n k r é t pártmeg-bízatásoknak egész sorát, amely továbbfejleszti és próbára teszi a hallgatók a k a r a t e r e j é t , szilárd világnézetét, szervező készségét stb. Olyan f e l a d a t o k szükségesek, amelyeknek elvégzése után érzi az egyén a végzett m u n k a utáni örömet, hogy az többé-kevésbé az ő „ m ű v e " . Éreznie kell, hogy bíznak benne, azért követelnek tőle. A bizalmat hallgatóink mindig nagyon komo-lyan értékelik, és ez óriási h a j t ó e r ő náluk. Az a tudat, hogy „ne csalódjanak bennem", ütemes motorként h a j t j a az egyént a munkavégzésben.
Ez a k o n k r é t megbízatás többé-kevésbé meg is van. Hiszen egy év m ú l v a m á r a legrátermettebbek közül k e r ü l n e k ki az ifjúsági vezetők. Az a legfontosabb feladat tehát, hogy segítsünk nekik az „önállóvá" válásban, a reszortok önálló irányításának elsajá-tításában. É r t é k e l j ü k tevékenységüket, k í s é r j ü k figyelemmel azt, hallgassuk meg elképzeléseiket, a d j u n k n e k i k tanácsokat stb. így érezni fogják, hogy az ő m u n k á j u k r a szüksége van az intézetnek, és t e t t e k valamit az intézet eredményeiért.
Ha a konkrét megbízatásokat n e m sikerül megszervezni hallga-tóink számára, l e m o n d h a t u n k a körükben végzendő pártépítő munkáról. A k o m m u n i s t a tudatosság ugyanis a közjót szolgál*) m u n k á b a n alakul k i és szilárdul meg. Az egyén sokoldalú f e j -lődésének .alapja az alkotó m u n k a . A kommunista nevelőmunka lényege és m a g v a : előkészíteni a m u n k á r a és megedzeni a m u n -kában.
Megemlítünk n é h á n y megbízatást, amely az előző módon j á r u l hozzá az egyén fejlődéséhez: KISZ-bizottsági és alapszervezeti vezető, kollégiumi bizottsági tag, szobafelelős, úttörő vezető, kul-turális csoportok ifjúsági felelőse, sportszervező, vidéki vagy „külső" KISZ-szervezetekben propagandista vagy kultúros. Idő-szakos megbízatások keretében: egy szakösszejövetel felelős szervezője, egy főiskolai összejövetel szervezésének reszortfele-lőse, kollektív beszélgetés levezetése, politikai jellegű előadások megtartása, m a j á l i s szervezésében reszortfelelős stb. Ilyen m u n -ka során v a l l h a t j u k , hogy a KISZ a párttagság előiskolája, a kommunisták élcsapatának legtermészetesebb utánpótlása. d) Vigyázni kell azonban, hogy egy hallgatóra sok funkciót n e
bízzunk. Ha a f u n k c i ó k a t nem t u d j a m a r a d é k t a l a n u l ellátni, a f e l ü -letesség f e j l ő d h e t k i benne, vagy a sikertelenségek sorozatán keresztül az alkalmatlanság gondolata. Mindkettő igen veszé-lyes. Ezt elsősorban a KISZ segítő t a n á r és az alapszervezeti vezetőség t u d j a figyelemmel kísérni, legfontosabb azonban, hogy maga a hallgató jelentkezzen az ilyen i r á n y ú problémáival. e) Meg kell hívni a kiválasztott fiatalokat azokra a
pártcsoportülésekre vagy aktívaértekezletekre, ahol a fiatal k o m m u n i s t á -k a t t á j é -k o z t a t j u -k az a-ktuális politi-kai -kérdése-kről.
f) A kiválasztott, fejlettebb hallgatókkal ismertessük meg a párt szervezeti szabályzatát, beszéljünk n e k i k a párt feladatairól, tevékenységéről.
Bevonhatjuk ezeket a fiatalokat a p á r toktatásba. Lehet a III. és IV. éveseknek magasabb szintű, t a r t a l m a s a b b és mélyrehatóbb pártoktatási f o r m á t szervezni. Ezeken is megoldhatók a rendsze-res tájékoztatók.
g) Vannak olyan esetek is, hogy az egyén maga szervezi meg, és követel ki magának különböző megbízatásokat, ezek becsületes teljesítése során s a j á t erejéből jut el a tagjelölt-felvételi kéré-séhez. Ezek száma azonban oly csekély, hogy n e m jellemzője m i n d e n n a p i életünknek. Ezek a f o r m á k éis módszerek alkalma-sak arra, hogy a hallgatóink egy része el jussion a p á r t b a való felvétel kérésének gondolatához.
Amikor az egyén kommunista környezete m á r alkalmasnak ta-lálja őt, nyilván felvetik neki ezt a gondolatot, hiszen vannak olyan egyéniségűek, akik v á r j á k ezt, vagyis nem jelentkeznek önként. Nem tervszerűtlen, kampány-felvetés tehát ez, hanem a fejlődés sorozatának egy állomása.
4. A hallgatók tagjelölt-felvétele.
Amikor hallgatóink a tagjelöltség küszöbéig eljutottak, a követke-zőképpen i r á n y í t j u k tovább ezt a folyamatot:
a) A hallgató felkér egy ajánlót, aki teljes felelősséggel tartozik a p á r t előtt az ajánlott politikai és emberi magatartásáért. Na-gyon jó, ha az ajánló a megfelelő t a n á r i vagy hallgatói pártcso-port egyik kommunistája. A másik a j á n l ó a KISZ-szervezet. Az ajánlók és minden párttag részéről egy-egy tagjelölt felvé-tele megfontolt emberismereten, lelkiismeretességen és felelős-ségérzeten alapuló ítéletet követel meg. Sem a párt, sem a párt-ba jelentkező számára nem lehet közömbös, megalapozottan döntenek-e. A felvétel kettős felelősséget jelent: felelősséget a p á r t iránt és felelősséget a felvett tagjelöltek iránt. Ezek figye-lembevételével kell dönteniök az ajánlóknak.
b) Amikor a szükséges adminisztrációs részt a hallgató befejezte és átadta a pártvezetőségnek, vezetőségi értekezleten beszélge-t ü n k a hallgabeszélge-tóval és az ajánlókkal. Az így kialakulbeszélge-t és elfoga-dott határozat alapján taggyűlés elé kerül a tagjelölt felvételi kérelme.
c) A taggyűlésnek ez a n a p i r e n d j e külsőségekben is legyen ünne-pélyes. Ezeken a tagjelölt tetteit és é l e t ú t j á t bogozva, ismét át-élik a fiatalok, mit jelent kommunistának lenni. Minden jelölt-ben ú j elhatározások születnek ezekjelölt-ben a percekjelölt-ben.
Egyik hallgatónk a következőképp í r j a le ezeket a perceket: „Nagyon örültem, amikor a tagság javasolt. Még ott elhatároz-tam, hogy meg fogom becsülni magam, s feladatok elvégzésére fogok jelentkezni. A hozzám fűzött r e m é n y e k e t szeretném be-váltani, amihez k é r e m az elvtársak segítségét, irányítását. Ta-nulásommal s erkölcsi m a g a t a r t á s o m m a l szeretnék méltó tagja lenni p á r t u n k n a k . "
Az ilyen szilárd elhatározások kialakulását kell elősegíteni a taggyűlés f o r m á j á n a k és tartalmának is. Az itteni vélemények alapján kialakult határozatot a pártvezetőség a felsőbb szervek-hez terjeszti, amely felülvizsgálja a döntést és j ó v á h a g y j a vagy elutasítja a taggyűlés határozatát. Erről a pártszervezet tájékoz-tatja a hallgatót.
Ezek a beszélgetések m i n d e n fórumon alapos elemző m u n k á v a l folynak. A következő lényeges dolgokról kell itt meggyőződnie a veze-tőségnek és párttagságnak:
a) Hogyan t e t t e magáévá a jelentkező a marxista—leninista eszmé-ket; p é l d a m u t a t ó volt-e a marxizmus elméletének elsajátításá-ban; h o g y a n igazolják ezt a szemináriumi szereplései és vizsgái; a közösségbeli megnyilatkozásai; felkészültsége a l a p j á n hirde-tője és m a g y a r á z ó j a t u d - e lenni politikánknak? meg t u d j a - e azt védeni a helytelen, demagóg, ellenséges hangokkal és rágal-makkal szemben; meggyőző erővel t u d j a - e és a k a r j a - e hirdetni ideológiánkat?
b) Példát m u t a t - e hallgatótársainak a tanulásban; s a j á t szorgalmá-val, a k a r a t á v a l és szaktudásával ösztönzője-e a t a n u l m á n y i szín-vonal emelésének; h o g y a n vannak megelégedve t a n u l m á n y i eredményével tanárai?
c) Megbízatásait, amelyek a különböző m u n k á k r a vonatkoznak, hogyan teljesíti; v á l l a l j a - e a pluszt, a többletmunkát; azt mi-lyen eredménnyel, akaraterővel, tudással és következetességgel h a j t j a végre; m e n n y i r e t u d szervezője, irányítója és vezetője lenni a társadalmi m u n k á n a k , tevékenységnek?
d) Mennyire felel meg magánélete, magatartása és tulajdonságai a társadalmi szabályoknak, követelményeknek; m e n n y i r e t a r t j a be a szocialista erkölcs szabályait; jellemzi-e a bátorság, őszinteség, szókimondás és egészséges lázongás, harag és t ü r e l m e t -lenség m i n d e n n e l szemben, ami az ú j és jobb ú t j á b a n áll, az igazságos bírálat és önbírálat m e n n y i r e vált jellemzőjévé; sze-mélyre való tekintet n é l k ü l fel m e r i - e vetni az észlelt fogyaté-kosságokat; az érdeklődés az ország eseményei iránt m e n n y i r e jellemzője; m e n n y i r e h á t r á l meg a nehézségek előtt?
e) Milyen a közösségen belül elfoglalt szerepe; aktív tényező-e a kollektívában; vezetője, irányítója-e annak; követik-e szaktár-sai, elismert egyén-e a közösségben; m e n n y i r e tud h a t n i az
emberekre; elgondolásaival, gyakorlati ténykedésével m e n n y i r e j á -r u l hozzá a közösség fejlődéséhez?
f) Mi az elképzelése a jövőről; hogyan akar dolgozni tovább; mi-lyen elgondolásai v a n n a k közvetlen környezete m u n k á j á n a k megjavításával kapcsolatban? Milyen kérdések, p r o b l é m á k fog-lalkoztatják, amelyek egyrészt intézeten belüliek, másrészt inté-zeten kívüliek?
g) Ha a kommunisták élcsapatának t a g j a lesz, milyen ú j a b b köve-telményeknek és kötelességeknek kell még megfelelni?
Ilyen jellegű beszélgetésen győzi meg a jelölt és a j á n l ó j a a p á r t -tagságot arról, hogy alkalmas a kommunisták szervezetének tagságára, vagy azzá fog válni.
Ennek az eszmecserének meggyőző jellegűnek kell lenni a p á r t t a g -ság felé, és komoly nevelő tényezőnek a jelölt felé. Legyen tisztában ezután az egyén saját értékeivel és hibáival. Kapja meg azok kijavítá-sára a szükséges útmutatásokat, tisztán lássa, hogy mit kell tennie, hol kell javítania, milyen m u n k á t kell végeznie a következő időkben. Nyil-ván, a vázolt követelményeknek teljes m é r t é k b e n nem felel még meg az egyén m i n d e n ponton. De ha az eddigi m u n k á j a , élete, magatartása biztosíték arra, hogy meg fog felelni, felvesszük tagjelöltnek.
5. A tag jelöltség nemcsak próbaidő
A tag jelöltség ideje alatt a pártszervezetnek meg kell győződni a jelölt alkalmasságáról, a jelölt pedig most ismeri meg közelebbről a p á r t eszméit, céljait, politikáját, szervezeti életét. Tanúbizonyságot tesz kom-munista meggyőződéséről, melynek alapja az élet szeretete, a minden-napok szépségeinek befogadása és gyarapítása, nem pedig valamilyen kényelmetlen, szigorú vakhit. Itt forr össze élete, érzése és tevékeny-sége a párttal, itt válik teljesen életszükségletévé a szervezethez való tartozása. Ügy kell tehát megszervezni a tagjelöltség idejét, úgy kell ellátni feladatokkal a tagjelölteket, hogy ezek valóra v á l j a n a k . Ezekkel kapcsolatban a következőkben rögzítjük elgondolásainkat:
a) A tag jelöltséget elnyerő hallgatóknak általában k o n k r é t meg-bízatásuk, vezető beosztásuk van. Ezeken a területeken dolgoz-nak továbbra is. Bővül azonban a felelősségük azzal, hogy ezt a m u n k á t pártmegbízatásként végzik tovább. Felelősek a p á r t -szervezet előtt, hogy ott a p á r t politikájának megfelelően tevé-kenykedjenek, érvényesüljön r a j t u k keresztül a p á r t vezető sze-repe. Nyilván ez tovább erősíti b e n n ü k az elismerés, megbecsü-lés érzését, növeli felelősségérzetüket. Ennek hatása még na-gyobb lesz, ha rendszeresen é r t é k e l j ü k is m u n k á j u k a t . Ezt az értékelést a hallgatói pártcsoportnak és a vezetőségnek kell el-végezni. A pártmegbízatások teljesítésének értékelése során
csérünk, b í r á l u n k és felelősségre vonunk, kinek-kinek é r d e m e szerint. N a g y o n lényeges követelmény, hogy ne legyen olyan tagjelölt, a k i n e k nincs pártmegbízatása.
b) Általános alapelv, hogy azok az elvtársak, akik javasolták a f e l vételt, k í s é r j é k figyelemmel a tagjelölt fejlődését. Legyen p á r t -feladatuk, megbízatásuk, hogy továbbra is segítsék a tagjelölt eszmei-politikai és jellembeli fejlődését. A tagjelöltségi h a t á r i d ő lejárta után, h a arra mód van, ezek az elvtársak javasolják a párttaggá való felvételt is.
c) A tagjelöltek nevelésének fontos f ó r u m a a párttaggyűlés, a m e lyeken rendszeresen megjelennek és a n n a k m u n k á j á b a n t e v é k e -nyen részt vesznek. Ezt szervezett módon is elő kell készíteni, vagyis r á i r á n y í t a n i a tagjelölt figyelmét a felkészülésre, véle-ményének elmondására.
d) A hallgatói pártcsoportok tevékenységének egyik legfontosabb feladata lehet a tagjelöltek t a n f o l y a m á n a k szervezése és i r á n y í -tása. E n n e k t e m a t i k á j a lehet olyan is, hogy teljesíti a m á r előbb említett pártoktatási f o r m á t a hallgatói párttagok részére. Ez nyilván a k o n k r é t helyzettől függ mindenkor, de mint lehető-ség, említésre méltó.
A pártszervezet nem tekinti tehát a tagjelöltségi évet egysze-r ű e n v a l a m i f é l e pegysze-róbaidőnek, amely alatt, ha nem adódik külö-nösebb panasz a jelölttel szemben, az automatikusan a p á r t tag-jává válik. A tag jelöltség időszakában nagyon is céltudatosan kell t ö r e k e d n i ü k arra, hogy politikai, világnézeti és m a g a t a r t á s -beli t e k i n t e t b e n elérjék a párttagsággal szemben a szervezeti szabályzatban támasztott követelményeket.
Az egyéves tag jelöltség letelte u t á n a tagjelöltfelvételhez hasonló úton és módon, az ott megemlített szervek ismét elemzés alá veszik a fiatal tagjelölt életfelfogását, az életre való felkészültségét, az eddigi gyakorlati tevékenységét; meggyőződnek arról, hogy a tagjelöltfelvétel óta tovább f e j l ő d ö t t - e a fiatal; az akkor elhangzott bíráló megjegyzések szerint kijavította-e a problematikus pontokat; tovább erősödtek-e azok a jó tulajdonságai, amelyek megvoltak m á r a tagjelöltfelvételnél is; a pártmegbízatásokat becsülettel teljesítette-e; biztosítani t u d t a - e azon a területen, ahol dolgozott, a p á r t irányvonalát, a párt vezető szerepé-nek érvényesülését; a p á r t szervezeti szabályzatának megfelelően élt-e, vagyis pártszerűen végrehajtotta-e a hozott határozatokat; t e v é k e n y e n bekapcsolódott-e a taggyűlések m u n k á j á b a ; b á t r a n kifejtette-e ellen-tétes véleményét, h a volt ilyen; pártszerűen gyakorolta-e a bírálatot és önbírálatot; eleget t e t t - e a tagdíjfizetési kötelezettségének.
Mindezekből világosan következik, hogy a legszerencsésebb helyzet az volna, ha u g y a n a z az alapszervezet venné fel tagnak is az egyént, amelyik tagjelöltnek felvette. Ezt n e m t u d j u k minden esetben teljesíteni. Azoknál, akik tagjelöltként kerülnek ki az ú j munkahelyükre, f e l -t é -t l e n ü l szükséges, hogy az ille-tő pár-tszerveze-te-t -tájékoz-tassuk részle-te-
részlete-sen és konkrétan arról, milyen szempontok alapján v e t t ü k fel az illető elvtársat tagjelöltnek, az intézetben töltött tagjelöltségi idő alatt ho-gyan dolgozott. Az ú j pártszervezet erre alapozva foglalkozzon tovább a tagjelölttel és a felvételhez ajánlóként felkérheti intézetünk k o m m u -nistáját is.
A hallgatói párttagok azon elvek szerint végzik t o v á b b m u n k á j u -kat, amelyeket megköveteltünk a tagfelvételnél. A párttagok kötelességei és jogai szerint kell élniök és tevékenykedniük. Helyes, ha p á r t -csoportba tömörülnek a szervezeti élet hatékonyabbá tétele érdekében.. Igaz, hogy azoknak a hallgatói párttagoknak a száma, akik továbbra is az anyaintézetnél maradnak, a mi esetünkben igen kevés, kb. 0,6% (3—4 elvtárs). A hallgatói párttagságunk száma és összetétele évenként változik. Év elején még 3—4, év végén kb. 10—15 fő. A rendszeres, t e v é -keny pártcsoport-élet megteremtése t e h á t elég nehéz közöttük. Ű g y l á t j u k azonban, hogy ilyen körülmények között is létre kell hozni a hallgatói pártcsoportot. Különösen indokolt ez ott, ahol nincs külön alapszervezetük.
Jelen körülményeink között ezeknek a pártcsoportoknak legfonto-sabb feladatuk az lehetne, hogy körükben a pártoktatást megszervez-nék, foglalkoznának a tagjelölt-utánpótlás kérdésével, ellenőriznék a tagjelöltek és tagok pártmegbízatásainak teljesítését, és megbeszélné-nek olyan kérdéseket, amelyekre a taggyűlésen nem kerül sor, viszont őket érdekli.
Külön vizsgálatot követel még annak tisztázása, hogy hogyan le-hetne minél tartalmasabbá tenni a hallgatói pártcsoportok szervezeti életét.
* * *
Befejezésül mondanivalónk lényegesebb pontjait az alábbi követ-keztetésekben foglalhatjuk össze:
a) A hallgatók párttaggá alakulásának folyamata minden t a n á r -képző főiskola nevelőmunkájának szerves része. Ez nem egy-egy kommunistának a feladata csupán, hanem az intézet min-den oktatójának és szervezetének. Tanáraink céltudatos nevelő-m u n k á j á n a k hiányában lelassul a hallgatók konevelő-mnevelő-munistává vá-lásának m e n e t e és vele együtt a tanárképzés céljának megvaló-sítása sem válik teljessé. Az intézetek vezető szerveinek első-rendű feladata e nevelőmunka ellenőrzése és segítése a tanszé-keken.
b) Igen lényeges az ú j hallgatók neveltségi szintjének tisztázása, ezek alapján a fejlődés következő ú t j a i n a k megállapítása, ú j a b b és ú j a b b célok rendszeres kitűzése és következetes megvalósítása. Továbbá ezek során a különböző nevelői hatások és e l j á r á -sok egységbe fogása egy-egy csoportra vagy egyénre vonatko-zóan. Ezt egy t a n á r irányításával oldhatjuk meg, aki egy-ben a csoport ifjúsági szervezetének is tanácsadó tanára. Ez
viszont nem jelenti azt, hogy csak ő végzi ezt a munkát. Hiszen kollégái is részt vállalnak a nevelőmunkából, továbbá a K I S Z -szervezet a m a g a sajátos eszközeivel, -szervezeti egységével ko-moly nevelési tényező.
c) A IV. félév végén m á r többé-kevésbé reálisan kell látni, hogy hallgatóink közül kik j u t h a t n a k el a pártig. Az előbb említett rendszeres nevelőmunka eredményeként az év végi jellemzések során erre k ü l ö n ügyelni kell. A KISZ segítő tanárok k o m m u -nista kollégáikkal és a pártcsoportvezetővel megbeszélik a tapasztalatokat. Ezek a l a p j á n a pártcsoportok egyegy k o m m u -nista tanárt megbíznak k o n k r é t pártépítő munkával. A p á r t felé ő lesz felelős elsősorban a hallgató fejlődéséért, a párthoz való eljutásáért.
d) A hallgatónak k o m m u n i s t á v á válásában sokat segítenek a K I S Z fiatalok személyes barátságuk, kapcsolatuk révén, és a K I S Z -szervezet k o n k r é t feladatok, m u n k a t e r ü l e t e k és megbízatások adása révén.
e) Helyes, ha a tagjelölt egyik ajánlója abból a tanári pártcsoport-ból kerül ki, amely segítette őt, gondoskodott fejlődéséről és így tisztán l á t j a az eredményt is. A másik a j á n l ó a KISZ-szervezet, amelyben a k o n k r é t m u n k á t végezte, a megbízatásokat teljesí-tette, amely közösségben élt és tevékenykedett.
Lényeges, hogy az ajánlók a tagjelöltség i d e j é n is tovább segít-sék a fiatal kommunistát, felelősek fejlődéséért és ők fogják javasolni p á r t t a g n a k is.
f) Minden tanárképző főiskola pártszervezetének tudatosan kell foglalkozni a hallgatói p á r t é p ítéssel.
Nekünk kell élen járni abban, hogy a jövő nemzedéke igazi kommunistává nevelődjön. Elsősorban n e k ü n k kell megérteni, hogy az i f j ú s á g nevelésével nemcsak a ma, hanem a jövő fel-adatainak a megvalósítását is szolgáljuk. í g y tehetünk eleget annak a követelménynek, hogy a párttagság egészséges u t á n p ó t -lását elsősorban az új, felnövekvő nemzedék legjobbjaiból kell biztosítani. Ok még f i a t a l szemmel, mai szemmel l á t j á k a vilá-got, éppen ezért t u d n a k n a g y segítséget n y ú j t a n i az ú j élet fel-építéséhez.
A pártban t ö b b nemzedék dolgozik együtt. A tapasztalat, hig-gadt megfontolás, fiatalos lendület, frissesség és f o r r a d a l m i tűz együtt a l k o t j a a párt nevelő erejét. Szükséges tehát, hogy a fia-tal kommunisták együtt h a l a d j a n a k idősebb társaikkal a harcok és alkotások ú t j á n . Össze kell kapcsolnunk és egyesítenünk a régi és ú j k á d e r e k e t a p á r t és állam vezető m u n k á j á n a k nagy együttesében.
Ezek az elvek vezettek b e n n ü n k e t , amikor az i f j ú s á g körében vég-zendő pártépítő m u n k á v a l kapcsolatos megjegyzések rögzítésére vállal-koztunk.
I R O D A L O M
1. A Magyar K o m m u n i s t a I f j ú s á g i Szövetség VI. kongresszusa (1964. dec. 11—13.) 2. A M a g y a r Szocialista M u n k á s p á r t VII. kongresszusa (Kossuth).
3. A Magyar Szocialista M u n k á s p á r t VIII. kongresszusa (Kossuth).
4. A t a n á r k é p z ő főiskolákon folyó képzés célja és fő feladatai (Tankönyvkiadó, 1964.).
5. Bozó I s t v á n : Pártszervezeteink a fiatalokért. (Pártélet, 1964. IX.) 6. Bucsi Elek: A pártmegbízatások és ellenőrzése. (Pártélet, 1963. IX.) 7. Csorba J á n o s : Legjobbakat a pártba. (Pártélet, 1963. IV.)
8. Horváth A.: A tagjelölt-tanfolyamok tapasztalatai. (Pártélet, 1964. nov.) 9. Kovács F.: A pártoktatás h a t á s a a tag- és tagjelöltfelvételre.
(Pártélet, 1964. október.) 10. Középiskolai nevelési terv.
11. L a j t a i V e r a : A párttagság fogalmáról. (Pártélet, 1963. április.)
12. Lenin: A k o m m u n i s t a tanulók összoroszországi kongresszusán mondott beszéd. (Lenin Művei 3. kiad. X X I V . köt. oroszul.)
13. Lenin: Beszéd az Oroszországi K o m m u n i s t a I f j ú s á g i Szövetség III. összorosz-országi Kongresszusán. (Lenin Művei 3. kiad. X X X . köt. oroszul.)
14. Lenin: „A mensevizmus válsága." (Lenin Művei 4. kiad. 11. kötet oroszul.) 15. Máté György: Nemcsak próbaidő. (Népszabadság, 1965. f e b r . 19.)
16. Szabó I s t v á n : A tagjelöltek nevelése. (Pártélet, 1963. április.) 17. Szegedi Gyula: Fiatal kommunisták. (Népszabadság, 1965. f e b r . 7.) 18. Szegedi Gyula: Erő, m e l y magával ragad. (Népszabadság, 1965. febr. 28.) 19. Szőllősy Tibor: Életcélok, eszmények. ( I f j ú Kommunista, 1965. f e b r u á r , 2. sz.)
A KISZ-SZERVEZET A TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLÁN
KIRÁLY GYULA
I.
Az utóbbi években egyre sürgetőbben kerül előtérbe a felsőoktatási intézmények K I S Z - m u n k á j a további mélyítésének, tartalmasabbá téte-lének szükségessége. A nevelőmunka hatékonyságát kívánja elősegíteni a bevezetés előtt álló ú j követelményrendszer is. Az a perspektíva, hogy a felsőoktatási intézmények KISZ-szervezeteiben is keressük meg a szakképzésnek megfelelő munkaprof ilt: a KISZ-szervezet tevékeny-ségének egészét ehhez kell alakítani.
Gyakorlatilag mindez azt jelenti: végtére is g y ű j t s ü k hát csokorba azokat a jellegzetességeket, amelyek meghatározzák az adott intézmény KISZ-életét, és pedagógiai elemzéssel fejtsük ki a tennivalókat.
Ez a dolgozat n e m vállalhatja a pedagógusképzés, de m é g csak az általános iskolai tanárképzés KISZ-szervezettel kapcsolatos m i n d e n kér-désének elemzését, sőt még kimutatását sem. Mindössze n é h á n y főbb összefüggés csokorba kötését t ű z t e ki célul.
A r r a sincs lehetőségünk, hogy a tanárképző főiskolákra vonatkozó-sajátosságokat teljességükben, specialitásukban feldolgozzuk: a felvetett problémák sok tekintetben azonosak az egyetemekkel, tanítóképzőkkel.
Az intézmény és a KISZ nevelőmunkájának összefüggése az órán kívüli nevelésben
Az órán kívüli nevelés átfogó szervezete az i f j ú s á g i szervezet. Ala-posan megvizsgálva azt tapasztaljuk, hogy közvetve vagy közvetlenül m i n d e n nevelési alkalom beletartozik az i f j ú s á g i szervezet profiljába.
a) vagy úgy, hogy a KISZ önállóan szervezi az akciót (önálló ki-rándulás, egy regény önálló megvitatása stb.);
b) vagy úgy, hogy a program végrehajtásához nevelői segítséget kér (ismeretesek a kollégiumi szobaestek, ahová nevelőket hív-n a k meg a hallgatók beszélgetésre, vitavezetésre stb.);
c) vagy pedig az i f j ú s á g i szervezet n y ú j t segítséget egyegy t a n -tervi órán kívüli f e l a d a t végrehajtásához (szakági, pedagógiai gyakorlatok szervezése, lebonyolítása stb.).
Nevelőintézményeinkben a Kommunista Ifjúsági Szövetség, mint a p á r t i f j ú s á g i szervezete h i v a t o t t arra, hogy a mozgalom adta f o r m á -k a t és lehetősége-ket felhasználva gazdája legyen a fiatalo-k órán -kívüli nevelésének. Életüket töltse meg tartalommal, gondoskodjék olyan hasz-nos programról, amely e g y a r á n t biztosítja a tanulást, pihenést és a szó-rakozást.
Két fontos dologra kell ezek kapcsán u t a l n u n k :
1. Annak ellenére, hogy a mozgalom élete (az iskolák vonatkozá-sában) időbelileg zömmel az órán kívüli időre tevődik, n e m jelenti azt, hogy független is az oktatástól, az intézmény általános kiképző m u n k á -jától. Tevékenysége azzal szorosan összefügg: akcióinak irányultsága,
t a r t a l m a az i n t é z m é n y által is kitűzött képzési célok elérését kívánja segíteni.
Nem szabad a KISZ-t valamilyen „szabaidő-mozgalomnak" tekin-teni. Egyrészt a „szabad i d ő " fogalma sem egyenlő az „órán kívüli" idő fogalmával — amire történetesen zömmel tevődik a KISZ-élet. Másrészt a KISZ m u n k á j á t n e m egyszerűen a fiatalok „üres ó r á i n a k " kitöltése v a g y lefoglalása jelenti. (Más összefüggésben a szabad idő tartalmas
megszervezéséről van ugyan szó, de ennek elemzése jelenleg n e m t a r
-tozik témánkhoz, és főleg ez, m i n t a KISZ egyik legfontosabb részfel-adata, nem tévesztendő össze a KISZ lényegét illető esetleges nézettel, a m e l y n e k megelőzéséről éppen szó van,)
A KISZ jellegét illetően: politikai, harci szervezet, a szocializmus
építésének fontos bázisa. Komoly társadalmi erőt képvisel: tevékenyen bekapcsolódik a népgazdaság fejlesztésének munkájába, mozgósít jelen-tős társadalmi feladatok megoldására. A párt politikájának népszerűsí-tője s eszméinek terjesznépszerűsí-tője az ifjúság között.
Ugyanakkor: nevelőszervezet; a jövőben végzendő társadalmi gya-korlatra is előkészíti tagjait. őket sokoldalú ifjúkommunistákká neveli, segít az emberek tudatának átformálásában. (Vö. BERECZ—NÁDOR
i. m. 9. o.)
Ezek a feladatok pedig feltételezik a KlSZ-szervezet m i n d e n irányú érdekeltségét, a fiatalok életével kapcsolatos minden összefüggés meg-létét. Üzemekben nemcsak a taggyűlésen foglalkoznak a szocializmus építésének problémáival, h a n e m a m u n k a p a d n á l is hatnia kell a KISZ-becsületnek, a taggyűlés határozatának.
A nevelőintézményben az okoz néha optikai csalódást, hogy a hall-gatók idejének általános m é r c é j e az oktatási óra. Hajlamosak vagyunk a r r a , hogy az órán kívüli időt egyszerűen szabad időnek nevezzük.
I n n e n m á r csak egy logikai lépés eljutni odáig, hogy a KISZ egészét m i n t a hallgatók szabad i d e j é n e k megtöltőjét tekintsük.
