• No se han encontrado resultados

Adatok a Tanácsköztársaság egri történetéhez (1918. július-1919. május)

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2021

Share "Adatok a Tanácsköztársaság egri történetéhez (1918. július-1919. május)"

Copied!
10
0
0

Texto completo

(1)

SZOKODI J Ó Z S E F tanszékvezető, főiskolai adjunktus:

ADATOK A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG EGRI TÖRTÉNETÉHEZ

(1918 július—1919 má j u s)

I.

Az Egri Újság 1918. j úl iu s 3-i s zá má b a n me g j el e nt egy cikk, a me l y azt a célt volt hiva tva szolgálni, ho gy fe l h í v j a a v ár o s polgárságát a nehéz id őkbe n való f e lt é t l en összetartás fonto sságára, s mi nd e nf é le pártoskodá stól me n t es egységre, amely a v á ros nyugodt , békés, éle tének alapvető k r i t é r i u m á t jelenti. Me rt ott, ahol az egység hiá nyz ik, fe lborul a rend, a n ar ch iá b a fu l l ad az élet, s nincs mi me g m e n t s e az ó h a j t o t t békét, a t á rs ad a lma t . P é l d á n a k Oroszországot említi, a me l y — ú g y mond — el re t te n tő pé l dá j a an nak , hogy m i t e re dmé ny ez ,,a polgári t á r -sadalmi re n d me gb ont ás a . . . mi t hoz az inte rnaci onális szélső szocializ-m u s ál l aszocializ-m re n d g y a n á n t " [1].

A ,,pártos politiká tól" való intés lén ye gé be n egy pá rt os politika fo ly ta tá s ár a és erősítésér e való fe lhívást j el en tet t, a mi ko r a cikk felszó-lított arra, hogy a város közönsége a l eg h at á ro z ot ta b ba n utasíts a el az inte rnacion alis ta irá nyzatot, s a polgári t árs ad almi re nd v éd e lmé r e

sorakozzék föl.

Az e gysé gre való fe l hív ás ne m ta lál t követőkre; az ország bels ő helyzete, a m on a rc h ik u s áll amrend fe l bo ml ób an volt, a mel yne k legvilágosabb jeleit az osztályellenté tek kiéleződése szolgáltatta, s a m e l y -nek vé gére az 1918. októberi polgári d em ok ra ti k us f or ra d a lo m t e t t e a ké rdő- és felki áltó jelet, m in te gy jelezve, hogy ezzel m é g nincs vége. Eger 1918. októbere u t á n n em „politikai specia litás" az országos ese mé nye k fe jlő dés e köze pe tte, mint pl. Gyöngyös , a hol a f o r r a d a -lomra azonnal lecsap — és átme net ile g győz elmesen — a ny íl t „Bozsik-fé le " e lle nforra da lom. (Bozsik Pál gy öngyösi ap át pl éb án os feg yve res e lle nfo rra da lmi k ü l ö n í t mé n y t szervez és 1918. n ove mbe r 2 -ra vi rra d ór a leveri a f o rr a d a l mi megmozdulást) [2].

Eger az országos es e mé ny e k lá nco lat ába n fejlődik t o vá b b politika-ilag. Itt fokozatosan, lépés ről-lépés r e hódít a szociáldemokrata eszme, ame ly m e re v e n elzárkózva a „ vörös-esz métől", a kom muni zmu stó l, a a ma ga sa já t os ú t j á t tapossa, a „bék és de m ok r a ti k u s szocializmus" zászlajá t lobogtatva . Jelszava i „ ú j sz e r ű e n" ha tnak, s a háb orúb a, az un ot t és ú tá lt anarchiába , lé tbiz onyt ala nság ba bele süppe dt, be l ef ára d t

(2)

t ömegekben jövőt csi llantana k meg. A szociáldemokrata illúziók a köz-vetlen megvalósulás r e m é n y é t hi ntik szét az emb er ek között és ez az S Z DP b e való belépést szint e tömegmozgalomm á duzzasztja. Ez a f ol y a -mat — amely kül önösen 1919. j a n u á r j á b a n és f e b r uá r j á b an szélesedik ki — mi ndenes et re azt m u t a t j a , hogy az egri dolgozók valami ú j a t k é r -nek, a mel y helyzetük lényeges meg ja vul ás át eredményezi [3].

A város politikai erőviszonyainak alakulására t e h á t a szociáldemok-rata p á rt tömegbefol yásána k növekedése a jellemző. A különböző politi-kai ir ányzat o k hol nyí lt — elsősorban s aj tóvit ába n — hol burkolt f o r m á-ban mér ik össze e re j ük et . De minden egyes összecsapás az eseményeket márciu s 21. fel é h a j t j a . A sajáto s vonás ebben az, hogy egyrészt a k om -mu ni zm u s eszméinek p r opa ga nd áj a igen gyér és a kom-muni zm u s bázisa a városban nem erős, más részt viszont a polgári demokrat iku s f or r a -dalom még meg nem valósult „ví vm ányai " lezár hat atl ann á teszik a megkezdet t utat.

A politikai erők csoportosulását a különböző társadal mi ér dekek szabják meg. A klerikáli s reakció és a vele szövetséges elemek szeret -nék a fej lődést leállítani és az eseményeket visszapergetn i a monarchi a állapotába . Abba a hel yzet be, amikor a papi hatalom, a föld f eudáli s bi rt okl ása érintetlen és a vag yongyűj t ést a nyílt kizsákmányolá s l ehe-tősége biztosítja . A pol gár i demokr at iku s átalakulás híyei ezzel szemben állva a polgári t árs adal mi rendnek a demokrácia, a szabadság az egyen-lőség elve alapján való kiépítését tűzik zászlajukra, amely azonban ment es minde n olyan lépéstől, ami a „csőcselék" ur a l om r a j ut á s án a k csupán a lehetőségét is megcsillantaná .

A szociáldemokratá k tüzet oká dnak mindenkir e és mindenre, aki és ami a fejlődést le a k a r j a állítani; a jogot követelik maguknak, — a tár sadal mi kérdések megol dásának jogát. A szociáldemokraták politika i ha r cuk ban nem esnek egyoldalúságba . Bár az Egri Űjság [4] (1919. j anu ár 22) megáll apí tja , hogy t alán sehol annyi ellensége nincs az országban a szociális szer vezkedésne k mi nt Heves megyében és így Egerben, mégis a szociáldemokrata p ár t mereven elzárkózik a baloldali f orr adal mi erőkkel való szövetségtől. Ezt az erőt m i n t a „katasztrofál is végl etet" löki el magát ól, s a jobboldali és baloldali végletek között a „ha rm oni ku s har madik ú t " egyedüli járhatóságá t propagálj a. Van ebben valami radikális vonás is. Ennek a radi kali zmusnak a mért ékét a f o r r a -dalomtól való félelem illusztrálja . „ Két f ronto n küzd egyszerre nag y-szerű l endül ette l a szociáldemokrácia." — í rják. „Egyrészt a kiszipo-lyozó kapitalizmus , másrészt az anarchiára h aj l ó kom muni z mu s ellen" [5]. Az anarchia (értsd: forradal om ) az államiság fel boml ás át jelenti, államiság né l kül viszont nincs társadalom , társadalom nélkül nincs emberi élet. Az anarchia, azaz a kommuni zmu s tehát veszélyes és végzetes, ezért ell en e harcolni kell.

A szociáldemokrata elv szerint az átalakul ás nem ér int heti az államot. Az átalakulás, illetve a m eghi rde te t t „szociáldemokrata szoci-alizmus" n em más, m i n t normálisan berendezett polgári demokr atikus életf or ma . Ennél tö bbr e az adott időszak adott gazdasági és politikai feltétel ei szerint a m a g y a r tár sadal o m nem képes. E z ' az a „h arm adik út", a haladásnak ez az az útj a, ame ly előtt két akadály tornyosul ,

(3)

s ezért szükséges a „két fr ont os " harc. A szociáldemokraták j obbszárny a egyet ér t a kettős akadál y megfogalmazásáva l úgy is, ahogy ezt az Egri Újság publi kálj a, hogy ti. a haladás ú t j á b a n álló egyik akadály „a tehetetlensé g ércfala", „a ha t al m uk at vesztő osztályok i lyedt makacs-sága", — a másik akadál y pedig „a robbanóanyagáva l t elí tet t tömeg-anarchia, a tömegőrület, mi nt a háborúnak a f a t t y ú j a , — ,,a háborúnak ul ti ma ratiój a a maga irracionális logikájával", ami a szociáldemok-rácia iskolájáva l mi n t „ésszerűtlenség" „i mmuni zálhat ó " [6].

í m e a kommunizmus , mi nt a háború szülötte, a háború va d hajtása, rossz kinövése j el enik meg a város publi kuma előtt. Az ellene való harc, ha r c a háború, a háb orú réme s emlékei, a há bor ú utórezgése i ellen. A h ábor ú és annak következményei elleni har c a t ár sadalmi boldogság érdekében tett fáradozás. Aki ezt teszi, igaz hazafi, s aki t eh á t a kom-m uni z kom-mus ellen harcol „középről" (kom-mert a jobboldali reakció ellen is harcoln i kell) az az igazi magyar.

A város politikai at moszf érá j a a március 21. előtti he te kben re nd-kí vül ellentmondásos, s ebben az el lent mondásban a fő ha ngot egyre i nkább és egyre ha tár ozot tabba n a szociáldemokrata párt üti meg. De ez a ha ngnem még messze áll a kommunizmustól . Az S Z DP- vel szem-ben m int politikai ellenfelek jelent kezne k a polgári radikálisok, a tömeg nélküli Károlyi- pár tia k és a klerikális reakció.

Ez utóbbi haj landóságo t m u t a t arra, hogy egy — a „mérsékel t" szocialistákat is felölelő polgári egységfrontot hozzon létre a kommuni z-m us ellen. Törekvése azonban n ez-m z-ment es a restaurációs kísérletektől, a papi hatalom stabilizálására irányul ó tendenciáktól . Az érsek 1919. j a n u á r j á b a n [7] egy főpásztori levélben szólt a katholiku s hívőkhöz, amel ybe n a csend, a béke, a nyugal om hangzatos jelszavaival áti tatott egyházi ó haj megvalósítására hí v j a fel híveit. A szabadsá g — mint í r j a — „ . . . csak rá te rm et t , rá megért ember eknek való, m e r t különben n em áldás, hanem átok és pusztulást hoz magával ". A szabadságra csak az ér et t meg, aki a krisztusi t anításoka t vallva magáénak az isteni tör-vén yeknek engedelmeskedik. Hogy mi az isteni tör tör-vén y és mi nem, azt az egyház szabja meg. A pásztorlevé l szerint „n em jól él, h a ne m visszaél szabadságával, aki embe rt ár sáva l gyűlölködő . . . aki a közbékét, a köz-nyuga lm at erőszakosan hábor í tj a,' aki a haza békéj ét és biztonságá t veszélyezteti." A szocialista mozgalmat, mint „na gy igazságtalanságot" jelent ő mozgalmat ítéli meg, amellyel szemben a békéhez, a rendhez kell visszatérni.

Az egri klerikális reakció a rombolást, a pusztulást lát ja mindabban , ami a társadalmi előrehaladást jelenti, s ellene a l eghatározottab b ha rc ra hív föl. „A fészek ég! — í r j a az Egri K athol iku s Tudósító egyik cikke — Özönlik a vér, de azért ne l együn k gyáva, vagy fatalista szemlélői a pusztulásnak , h an em közreműködve m ent s ük a m ent h et őt " . „Most a polgári párt oknak tömörülniö k kell, szövetséget kell alkotni, hogy a fenyegető vörös r émet a mérsékelt szocialistákkal eg yüt t mű -ködve elüzhessük" [8].

Ehel yütt most el égedj ünk meg csupán a nn ak a megállapításával, hogy az egri fe ket e reakció a legnagyob b ellensége volt a polgári

(4)

demok-r at i k u s át alakulásna k és annak az egydemok-r e szélesedő tömegmozgalomnak, amely március 21-hez vezetett . A szószék és a klérus kezében lévő s sj t ó voltak azok a f egyverek , ahon nan Össztüzet zúdított a demokra-tikus és szocialista t örekvésekre .

Ha az érem má si k oldalát vizsgálju k — a szociáldemokrata pá rt politikai vonalát —, a megfelelő politikai disztinkció fe lt ét l enü l szük -séges az egri reakció és a szociáldemokrata pá r t tevékenységé t illetően. A kér dés úgy vetődi k fel, hogy mi az ami az egri reakciót és a szociál-demokr at a pártot szembeáll ítja és mi az, ami ezt a szembekerülést rel atí vv á teszi. A szociáldemokrata párt tevékenységé t n e m ít él het jü k meg egyoldalúan. A polgári demokratikus átalakulás során kétségtelen, hogy progresszív erőt jelent és a reakció elleni harca pozitív. Ha viszont a kommunizmushoz való viszonyát vizsgáljuk a szociáldemokrata párt-nak, akkor mint a polgári társadalmat konzerválni akaró erő jelenik meg előttünk, s a reakcióhoz illetve a polgári radikalizmushoz sodródik. Még a bban az esetben is, ha az egyes pártok politikai kon-kur r enc i áj a az S Z D P - t is magába foglaló sajtócsatározás t eredményez . A fentiek il lusztrálásár a számt al an példa említhető. Ismeretes, hogy a Budapesti M unkást anác s 1919. január- vég i ülésén a komm u-nis tákat a munkásszer vezet ekből kizáró határozato t hozott, elítélve a K M P - t , mondván, hogy polit ikája történelmiet len , kalandorpolitika, am el ynek nincs reáli s alapja. M a j d az S ZDP „Márciusi Szózat"-a ezt í r j a : ,,A vörös ell enforr adalom . . . tűznek és v ér ne k tenger én keresztül a k a r j a megsemmisít en i a mai t ársadal mat . . . A szociáldemokrata párt f él re ak ar j a t ak ar ít a n i az útból az el lenfor radalm i törekvéseket. . ." [9]. A SZDP hivatolo s vonala henrizseg a reformist a , kispolgári burzsoá és nacionalista eszméktől . Agrárpolitika i vonal ára a kisbirtokosi t u l aj -don mer ev és makacs védelme jellemző, amelyben inkább rugal masságot m ut at jobbf elé mi nt balfelé. Ezzel kapcsolatban az egyik újság -cikkben ez olvasható: ,, . . . helyteleníti a szociáldemokrácia a kisbirtok kommunizálását és te lj es erejével küzd a kommuni st ák ellen." „A mező-gazdasági kisüzem m a még nem kom muni zál ható és beletelik még vagy pár száz esztendő, mig azzá lesz" [10].

A helyi szociáldemokrata agitáció t aktikai alapját n em a t udomá-nyos marxi sta elvek adj ák; az öncélúság a jellemző arra, amely az elvhűséget há t t ér b e kergeti. Öncélúsá g az abszolút tömeg-többség érdekében, a „békés", „de mo kr at i kus " át alakul ás érdekében. De az agitáció is telve v a n ellentmondással. Hogy csak egyet em lí t sünk : egy-részt az SZDP hivatalo s vonala a szocializmust csak mint a távoli jövő él et f or máj át pr opagá lj a és ezért a szociális elvek hirdetését és megvaló-sítását alárendeli a polgári demokráci a érdekeinek , másrészt viszont szocializmust hi rdet , mi nt az „igazi szocializmus" p á r t j a azért, hogy s aj át fölényét más pár t okkal szemben ki ver ekedj e és így mi nt a polgári demokrácia legnagyob b p á r t j a funkc ioná lj o n tovább. Világos azután, hogy ebben a t ör ekvésébe n a l eghat ározott abba n szembef ordu l a kom-munist ákkal, s zembef ordu l a prol etár forradal ommal. Legyen általános választójog, s az m a j d elhozza a szocializmust. Mert min t í r j ák az egri szociáldemokratá k is: „a szocializmust demokrácia nélkül megvalósítani

(5)

ne m lehet, tehát csak akkor lehet erről szó, ha a demokrácia segélyével többségre j u t " [11]. Ez az úgynevezet t „többségi szocializmus", vagy „demokrati ku s szocializmus", amel ynek azonban „nem szabad maga ellen kihívni az istenek ha ra gj át " , az ant idemokr ati kus osztályok, a reakció nyílt ellenállását, h an em az azokkal való „békés" elvi csatározás al apjá n kialakult val amiféle ultra polgári demokrácia hozza el a várt boldogságot.

Szocializmus, forradalmi átalakulás, — kommunisták nélkül, a demokrácia hatalomra jutása, — demokratikus úton stb. Mindezek olyan f orr adalom -ment e s jelszavak, amel yekbe n feloldódik a lényeg, elvész, eltűnik az, ami ut án a kizsákmányolt tömegek áhítoznak , a szocializmus. A szociáldemokrata opportunizmu s a jelszavaiból elt ün -teti az oszt ál ytart al ma t és egy határozot t cél nélküli, elvtelen osztály-szövetséget akar megvalósítani, amely jobbra és balra is egyf or mán üt ve halad előre a középúton. A munka jogát és kötelességét hangoz-tató jelszavakban oldja fel az osztálycélt. „A produktí v és fegyel mezett munka ur al mána k ke l l . . . elkövetkeznie , ha azt a ka rj u k , hogy nehezen el ért sikereinket mi nden időkre biztosítsuk" [12]. — í r j a az egyik újságcikk. Egész vázlatosan bem ut at va : ez az a politikai irányvonal, ami a város közéletét uralt a — a Tanácsköztársaság győzelme előtt.

Természetese n emellett látn i kell, hogy az események, a politikai élet gyakorlata sokszor rácáfol a propagandában ki fejezésre j utt at ott elvekre, rácáfol arr a a sok szubj ektív óhajra, amely papíron napvilágot lát. így t ör tén t ez 1919-ben is. Az események objektív menet e f él re söpört az útból minde n olyan törekvést, amel y nem felelt meg az élet-di ktálta követelményeknek . így ne m t udta kiállni a történelem kriti-k áj á t a szociáldemokriti-krata reformi zmu s sem. M ert addig amíg az írásbeli propagand a a „hadmadik ú t on" haladt, az élet márciu s 21-hez j ut ott el. A dolgozó tömegek forradalmasodása kényszerí tette a szociálde-mokrat a vezetést arra, hogy a prol et árdi ktat úrá t t udomásul vegye és kommuni st ákka l egységforontra lépve a prolet ariátu s hatal mát hi vata-losan megtestesítse .

A kommunizmus, a pr olet árdi ktat úra eszméje Egerben is fokozato-san teret hódított a dolgozók között, ami t a Tanácsköztársaság győzel-mének lelkes tudomásulvétel e bizonyít.

II.

1919. március 21-én győzött a prol et árdiktat úra . Március 22-én plakát, 23-án pedig az Egri Újság közli a „Mindenkihez" c. ki áltvány -ban, hogy Magyarországon a hat al om a proletári átu s kezébe ment át, s hogy ennek f ol yt án „Eger vár osában is az összes kar hat al mi alaku-latok fölött az egri Katona- és Munkástanács intézkedik [13].

Március 22-én a Katona- és Munkástanács fel ügyelet e alá vonj a a megyét, a várost, a postát, a távírót, a rendőrséget, a pénzügyigazgató--ságot, stb. s az összes közhivatalok a Katona- és Munkástanács intéz-kedései al apj án funkcionálnak tovább. A polgárőrséget feloszlatjá k és

(6)

intézkedés történik, hogy a ha talo m — közigazgatás, stb. — pozicióit is megfelelő személyek töltsék be. A hatalom — formálisan is — a direktóriu m megalakulásával k e rü l a proletáriátus kezébe. A Munkás-tanács megyei népbiztosnak Láyer Dezsőt, alispánnak Kolacskovszky Lajost, re ndőrk apitá nyn a k Németi (Neszvadba) Lajost nevezi ki, s a közoktatásügy dr. Kalovits Alajos kezébe kerül. A különböző hivatalok élére is népbiztosok ke rüln ek : a közélelmezésügyi — (egy ideig) Fischer Manó, pénzügyi — dr. Lipovniczky István, igazságügyi népbiztos pedig — Káló Miklós lesz. A két mu n k ásp á r t egyesülése a lapján újjá al aku l a pártvezetőség, a me ly a Munkástanács és a 3 tagú megyei direktórium mellett tevékenyen részt vesz a megye és a város ügyeinek irányításában. A hatalomra ke rü lt egri Katona- és Munkástanács az adminiszt-ratív ügyintézés mellett igen fontos általános politikai jellegű kérdések-kel is foglalkozott. Az egyik ilyen kérdés a papság ügye volt. Tekintettel arra, hogy Eger érseki székhely és így a papság a közvélemény irányí-tásá ban a városban, de megyeszerte is nagy szerepet játszott, szüksé-gessé vált a papsá g helyzeténe k az értékelése és a proletárdiktatúra papsághoz való viszonyának a megvilágítása.

Éppen ezért a március 23i tanácsülés foglalkozott a fe nti kérdés -sel. általában a me gy e terüle té n tartózkodó papoknak és egyházi egyé-ne kn e k a proletá rdiktatúr a r e nd j é b e való beilleszkedését, illetve a proletárdiktatúrá val szembeni magatartás át vitatta meg. A tanácsülés után kiadott hivatalos közlemény megállapította, hogy a polgári demok-ratikus forradalom u tá n a ma gy ar papság és így a megye papságának a tagjai között is sokan voltak, akik az idők szavát meg ne m értve a forradalom vívmán yai ellen lázítottak és a régi monarchikus állapotok visszaállításán tevéke nykedtek. Megállapította, hogy az e llenforrada -lom, a reakció a papság körében virágzott és hogy az ilyen ellen-forrada lmi kísérletekre éppen ezért a proletárdiktatúra időszaká-ban is számítani lehet. A közlemény fe lhívja a papságot, hogy ne éljen vissza közülük senki papi hivatásával, ne a dj a ellenforradalmi haza--fiatlan célok megvalósítására a fe jé t, mert ebben az esetben a proletár-dik tatú ra mint a haza ellenségével fog az illetővel eljárni [14].

A papság h elyé t és szerepét úgy értékelik, mint amelv játszhat pozitív szerepet a proletárdiktatúrába n, amennyiben a vallást mint magá nügyet kezelik, és a vallásos világnézetet ne m állítják szembe a proletárhatalom érdekeivel. Az a tény, hogy a fe nti kérdéssel foglal-kozott a megye hatalmi testülete azt mu tatja , hogy a prole tá rdiktatúr a nem helyezkedett szembe egyáltalán a vallásos érzelmű egyénekkel, azok helyét és szerepét világosan látta a munkás hatalom időszakában, ellenük adminisztratí v intézkedésekkel ne m lépett fel, ha a rr a mint a proletárhaza ellenségei nem szolgáltak rá.

Fontos eseménye volt a Tanácsköztársaságnak az április 7-én meg-ta rto tt választás. A forradalmi kormányzómeg-tanács rendelete értelmében mind en 25 000 lakosnál többet számláló város 500 lakos ut án egy tanács-tagot delegál a városi tanácsba. Ege r ennek alap já n 60 tanácstanács-tagot válasz-tott. A választás lebonyolítására egy előkészítő választási bizottság ala-kult, amelynek a választás formális előkészítése mellett igen fontos poli-tikai feladatai is voltak: megmagyarázni a város dolgozóinak, hogy ez az

(7)

első olyan választás, amely nem zár j a ki a proletárok széles rétegeit az állami életnek ebből az igen font os mozzanatábó l sem, és am ely éppen ezen keresztül mélt ón demonstrálj a, hogy a hatalo m valóban a dolgozó tömegek kezébe ment át. A választások E gerben lelkesen fo ly t ak le és kül ön esemény volt, hogy Móricz Zsigmond a Magyar Tanácsköztársaság egyik lelkes í rója is résztvett az egri választásokon [15]. Móricz Zsig-mond s or r aj ár t a a választási helyiségeke t és a dolgozókkal való beszél-getés al apján egy a választás hangul at át összegező cikk megí rására is vállalkozott.

A választások lezajlása ut á n megt ört ént az egyes vezetőpoziciókba a vezetők megválasztása. A tanács elnöke Láyer Dezső, alelnöke pedig Német hi Lajos lett. A tanács 15 tagból álló intéző bizottságot választott. A tanács tagjai a választások ut án fogadal mat tett ek , amel ynek szövege a következő : „F ogadjuk , mi mi nt a Munkások-, Katonák-, és F öldmű-vesek Tanácsa, hogy a f or radal mi Kormányzótanácsho z hű e k leszünk, illetőleg annak és szerveinek, rendelkezéseinek, intézkedéseinek mi n-denkor és mindenben fel tétl enü l alávet j ü k és mindenben a legszigorúbb tit oktartásra kötelezzük magunkat . F ogadj uk becsületszavunkra" .

III.

Április f olya mán a reakció — remélv e az i nt ervenció gyors győzelmét a proletár hatal o m fel et t — országosan aktivizálódott. Eger-ben is különböző ré mhí re ket kezdtek t erjes zten i a reakciós elemek, megjósolva a Tanácsköztársasá g rövid-életűségét. Hogy a ré mhí rekne k és az ellenf orradalm i lázításnak elejét vegyék , az egri Forradalmi Törvényszék 1919. április 21-én el rendelte a túszszedést és a következő szövegű plakáto t jelentett e meg: „A hazafias gazdagok egyes helyeken megkísérelték, hogy az imperialista ellenséggel szövetkezve a dolgozók Tanácsköztársaság a ellen szennyes pénzükön fehérgár dát vásároljanak. Nekik nem volt elég még a négy és féléves vérontás. Még mindig a proletárok drága vérére s z o m j a z n a k . . . Hogy biztosítsuk a rendet, nyugal ma t és a proletárság ura lmát, túszokként vet tü k a következő polgárokat: (15 egyén t tar tózt at ta k le). Ezeknek a haj a szála sem görbül meg addig, míg Egerben r end és nyugal om lesz, amíg a proletársá g ural m a ellen valaki merészletet el nem követ, de ha ez mégis megtör-ténik, érte a túszok életükkel fi zet nek " [16].

A cseh burzsoá intervenciós csapatok előnyomulása azonban továbbra is t áp t al a j ul szolgált a különböző rémhí reknek , amelyek a Vöröshadsereg vereségéről, széteséséről és így a pr olet árdi ktat úra gyors bukásáról szóltak. Ellencsapásként 1919. m á j u s elsej ének a meg-ünneplését mél tóképpen igyekezett előkészíteni a szocialista pá rt és a munkáshatal om . Egerben is úgy készültek a nagy nemzetközi mun -kásünnepr e, hogy az mélt óképpen demons tr ál ja a hatalom proletár jellegét. A burzsoá intervenciós csapatok tovább i előnyomulása azon-ba n megakadályozta az egri ünnepség megrendezését, és így a má j u s elsej ér e tervezet t nagyszabású fel vonulá s elmaradt.

(8)

Az egri reakci ó elérkezettnek vélte az időt arra, hogy az ellenfor-radalmi propagand a felszításával a hatalmat visszaszerezze. Tekintettel arra, hogy a városi tanácsban és az intéző bizottságban sem volt meg min denb en a teljes egyetértés, az egységnek ez a hiánya még inkább biztosította a lehetőségét annak, hogy a reakció a hatalmat átvegye. Különböző hírek ke ltek szárnyra, — hogy a direktórium tagjai eltá-voztak a városból, hogy a város vezetés nélkül maradt, stb. — és így a reakció három egyént, Káinoki Istvánt, Bá rá ny Gézát és Militzer Gyula szőlőbirtokost bízta meg azzal, hogy a direktórium tagjaival érintkezésbe lé pje n ek és a hatalo m átvételéről tárgyaljanak . Ezzel párhuzamos an a város utcáin sétáló igen nagyszámú tömeg között nyílt ellenforradalmi agitációt kezdtek, és a tömeget a proletárhatalom helyi szervei ellen lázították. Mindennek az lett az eredménye, hogy má j u s elsején d él utá n a városi ta nács erkélyén már a régi kapitalista rend hű kiszolgálói szónokoltak és Láyer Dezsőt a direktórium elnökét, aki ugyancsak beszélni akart a té ren összesereglett emberekhez a tömegből az e llenforradalmi lázítók lehurrogták. A tüntetésbe átcsapott délutáni megmozdulást csak úgy lehetett szétriasztani, hogy a vörös őrség megszólaltatott egy gépfegyvert, amelynek a hatására szétszéledt a városi tanács előtt összegyülekezett né h á ny száz főnyi csoport. A kibontakozott ellenforradalmi lázadást azonban megakadályozni már nem lehetett. M á ju s 2-án röpcédula tuda tta a város lakosságával, bogv a hatalom a burzsoázia képviselői kezébe k erült.

Ebben az egész ellenforradalmi folyamatban jelentős szerepet ját-szott v élemén yünk szerint Szakáll Kálmán vezérkar i ezredes, az V. vörös hadosztályparancsnoka, aki Füzesabonyban állomásozva semmit sem tett a lázadás letörés e érdekében, ellenkezőleg, má jus 2-án délután Egerbe jött és a városi tanács nagyte rmé ben összegyűlt egyénekkel kö-zölte a véleményét, amely szerint Egerben nem ellenforradalmi folyamat bontakozott ki, te h át — mint mondotta — helytele n az az álláspont, miszerint itt ellenforradalom lett volna. Csupán arról van szó, hogy egy tisztogatási akció következett be és e nnek lett az eredménye az, hogy „a hatalom jellegének megváltoztatása nélkül " személycserék történtek.

Ezt a nyilatkozattételt az egri reakció örömme l fogadta, me rt ebből azt is tudták, hogy a Vörös Hadsereg Eger mellett tartózkodó egysége nem avatkozik bele abba, ami Egerbe n történik.

Hogy a hatalom jellege megváltozott-e vagy nem és hogy Egerben ellenforradalom za jlott- e le avagy nem, mu t a t ja az, hogy a direktóriumot likvidálva egy úgyne vezet t polgári nyolcas bizottságot hoztak létre, amelybe csupa reakciós egyének kerültek és csak a formalitás és az egységfront színezetének a kedvéér t választották be nagy huza-vona u tá n Láyer Dezsőt intéző bizottsági elnököt, aki azonban a nyolcas bizottság mu n k á já b a n egyáltalán n e m vett részt. Ez a nyolcas bizottság már má j u s 2-án t u d a tt a a város lakosságával, hogy a h ata lmat átvette és a re nd fe nn ta rtá sa érdekében mind en intézkedést megtett. A hatalom jellegének megváltozását, azaz az ellenforradalom tényét mi sem bizo-n y í tj a jobbabizo-n mibizo-nt az, hogy a polgári bizo-nyolcas bizottság előkészületeket

(9)

t et t a cseh burzsoá intervenciós csapatok fogadására és ugyanakkor fel fegyverzet t ellenforradalmi karha tal mi alakulat okat helyezet t el a város déli részén, hogy a vörös csapatok bevonulásá t megakadályozza. Az ellenforradal om azonban nem ural kodhat ott sokáig: Tormási vezetéséve l Mezőkövesd felől a Vörös Hadsereg egyik kis egysége köze-ledet t Eger felé azzal a céllal, hogy a városban a pr ol etár hatal ma t visszaállítsa. A város reakciós elemei között igen nagy izgalom lett úrrá, me r t már kijelölték a par lament ereket is, akik az intervenciós csapatok elé mentek volna, hogy mél tóképpe n f og adj ak őket. Tormási közeledtének hal latára a prolet árhatalomho z hű egri dolgozók ismét szervezkedni kezdtek és lelkesen fogadt ák a városba ellenállás nélkül bevonul ó vörös egységet. A reakció képtelen volt bá rm i nemű ellen-állás szervezésére is. Vagy a szökést, vagy más eszközt választottak arra. hogy bőrüket megment sék . Tormási késő éjszaka vonult be a városba. Menetközbe n Mészöly Gézát a polgári nyolcas bizottság ellenforradalm i katonat isztj ét kivégezték. A városháza nagyt erm e megtelt proletár elemekkel és üdvrivalgássa l fogadták a felszabadító vörös egységet. Tormási lelkesedéssel kísér t beszédében közölte a lakossággal, hogy a pr ol etár dikt atúr a u ra l ma ismét helyreáll t a városban és az ő célja az, hogy ezt megvédelmezze és az ellenforradalm i lázadókat mi nt haza-árulókat elfogja és az illetékes igazságügyi szerveknek át adja. Több egyént letartóztattak , akik közül néhán yat a Mezőkövesden állomásozó Katonai Forradalmi Törvényszék szabadlábra helyezett, másokat pedig a budapesti gyűjt őfogházb a szállítottak. M áj us 4-én reggel ismét meg-jelen t a vörös szín, a vörös zászló és a prol etári át u s hat al mát hirdet ő plakát a házak falain. A proletárhatalo m újbóli megszervezésére m áj u s 4-én ker ült sor: a f elfegyverzet t ellenforradalm i egységeket lefegy-verzik és a dir ektóriu m új ból hozzákezd a prolet ár hatal o m gyakor-lásához.

A prol etárdi kt atúr a egri történetéről is hosszú fej ezeteket l ehetn e írni. A ténye k sokaságával lehet bizonyítani, hogy a Magyar Tanács-köztársaság nem egy szűkkörű csoport hatalmi érdekeit f ej ez t e ki. mint ahog y azt a burzsoá tör ténetí rá s beállítja. A Magyar Tanácsköz-társaság a dolgozók állama volt és politikai, szociális, gazdasági, egész-ségügyi és kulturális intézkedéseivel a dolgozó t ömegek érdekeit kép-viselte. A Magyar Tanácsköztársasá g a magyar nép t ör ténelméne k legf ényeseb b lapjai közé tartozik és mi utódok is meleg és f orró érzel-mekkel gondolunk a rr a a 133 napra, amely megmut at ta , hogy a dolgo-zók gazdasági és kul turális felemelkedése csak úgy lehetséges, ha a hat a-lom is az ő kezükben van.

J E G Y Z E T E K : [Íj Egri Újság. 1918. július 3.

[2] Lásd : Szokodi: Gyöngyös a két f or ra da lo m idején. Az Egri Ped. Főiskola Évkönyve. V. kötet.

[3] Lásd a korabeli helyi sajtót. [4] Egri Újság . 1919. ja nu ár 22. [5] Egri Újsá g 1919. már cius 14. [6] Uo.

(10)

[7] Egri K atholi ku s Tudósító IV. évi. 1. szám.

[8] Egri Katholiku s Tudósító 1919. március. IV. é v i 3. szám. [9] Egri Újság . 1919. má r c iu s 15.

[10] Egri Újság. 1919. j a nu á r 3. szám.

[11] Egri Újság. 1919. j a nu á r 26. szám. ,,Proletár diktatúra " c. cikk. [12] Egri Újság. 1919. f e b r uá r 5. szám.

[13] Egri Újság . 1919. III. 23. [14] Egri Újság. 1919. má r c iu s 24.

[15] Lásd errő l Szokodi: „Adalékok; Móricz Zsigmond politikai port réj ához" c. cikket. Az Egri Ped. Főiskola Évkönyve. V. kötet.

[16] Ebben az időszakiban m á s helyeken is tört én t óvintézkedés; Heves megyében pl. Gyöngyösön.

Referencias

Documento similar

Las aproximaciones cuantitativas a nivel local representan una oportunidad para desarrollar recomendaciones de gestión (Montes y Sala 2007). En este sentido, la valoración económica

Aunque se trata de una disciplina en expansión y cuyas aplicaciones son numerosas y diferentes, los temas funda- mentales que se han abordado a través de la genética y genómica

El crecimiento y la calidad de corcho han sido caracterizadas para ocho alcornocales de la región de producción de Orán (Noroeste, Argelia), mediante una toma de muestras de 30

También existen antecedentes en bosques de ñire bajo uso como SSP de Patagonia donde se evaluó la producción de MS de gramíneas en diferentes niveles de radiación (o coberturas de

Diversidad de abejas en España, tendencia de las poblaciones y medidas para su conservación (Hymenoptera, Apoidea,

En este estudio analizamos la respuesta mor- fológica de las larvas de cuatro especies de anfibios frente a dos tipos de depredadores: larvas de libélulas nativas y cangrejo

Las ecorregiones: Sierra Madre del Sur de Guerrero y Oaxaca, Los Altos de Chiapas, Sierra Madre Oriental y el Centro de México —correspondiente a la Faja Volcánica

Tradicionalmente, la mayoría de los estudios se han centrado en cuantificar la cantidad de Norg disuelto en muestras de agua de lluvia, por lo que gran parte de la