Az aesthetica fogalma és a Magyar Museum programja

Texto completo

(1)

ATTILA

és a Magyar Museum

programja

Érzékenyítő erő és hasznosság

„ S Z A B A D igen-is, a p a l l é r o z o t t a b b n y e l v e k n e k szépségeikből n é k ü n k - i s h o l m i t k ő l t s ö n ö z n ü n k ; t s a k h o g y az illyen k ő l t s ö n ö z é s igen s z e m b e - t ű n ő , 's a' n y e l v n e k t e r m é s z e t e ellen n e légyen".1 í g y szól B a t s á n y i k o n k l ú z i ó j a

a M a g y a r M u s e u m első s z á m á b a n közölt f o r d í t á s t a n u l m á n y b a n , plaszti­ kussá téve a szoros fordítás elvében rejlő m i n t a k ö v e t ő s z á n d é k lényegét és korlátait. A z első s z á m m u t a t v á n y f o r d í t á s a i G e s s n e r b ő l , M i l t o n b ó l , K l o p -stockból, O s s z i á n b ó l ezzel a m e g h i r d e t e t t elvvel e g y ü t t é r t e l m e z h e t ő e k , ezt k í v á n j á k d e m o n s t r á l n i . A b e n n ü k rejlő i r o d a l o m t e r e m t ő a k a r a t a n a i v és a fenséges korszerű h a n g n e m e i n e k m a g y a r nyelven t ö r t é n ő megvalósulá­ sában ölt testet. A fordításokat kísérő ö n é r t e i m e z ő gesztusok, illetve e g y m á s szövegeinek h e l y e n k é n t k r i t i k u s k o m m e n t á l á s a az ifjú szerkesztők t u d a t o s ­ ságáról v a l l a n a k . A M u s e u m m ű h e l y é b e n a naiv és a fenséges h a n g n e m e i ­ nek a századközepi e u r ó p a i m i n t á k n y o m á n t ö r t é n ő leírásai születnek m e g .

Egy korábbi d o l g o z a t o m b a n2 m e g p r ó b á l t a m részletesen b e m u t a t n i , h o g y

az egyszerűség és csinosság, az inverzió és s z o k a t l a n s á g , a t ö m ö r s é g és h o ­ mály, v a l a m i n t a r ö v i d s é g és h a t h a t ó s s á g s z ö v e g f o r m á l ó elvei, a m e l y e k e t e leírások a m u t a t v á n y o k fő jellemzőiként neveznek m e g , m i l y e n n a g y m é r ­ tékben k ö t ő d n e k az 1760-as évek angolszász elméleti g o n d o l k o d á s á h o z is.

1 Elsőfolyóirataink: Magyar Museum, I—II. kötet, kiad. D E B R E C Z E N I Attila, Kossuth Egye­ temi Kiadó, Debrecen 2 0 0 4 . , [a továbbiakban: Magyar M u s e u m ] , Itt: I. 24.

2 DEBRECZENI Attila, „Bacchánsok " és Proselyták ", Poétikai törekvések a Magyar Museum prog­

ramjában, It, 2007, 373-397.; vö. még DEBRECZENI Attila, „Fenség"és „Grácia", Izléstörek-vések a XVIII. század végének magyar irodalmában, ItK, 2 0 0 0 , 311-352.

(2)

B ü r k e közvetlen hatásáról u g y a n n e m r e n d e l k e z ü n k a d a t o k k a l , de az emlí­ t e t t szövegformáló elvek k ö z ö t t B ü r k e jól i s m e r t t e r m i n u s a i n a k feltűnésé­ re figyelhetünk fel, s ezek p é l d á i k ö z ö t t m e g t a l á l h a t j u k M i l t o n eposzát is, illetve az e k ö r ü l k i a l a k u l t v i t á b a n felhasználják a B u r k e - n é l is szereplő é r v e k e t . M o s t e z e k e t az e l e m z é s e k e t é r t e l e m s z e r ű e n n e m k í v á n o m meg­ i s m é t e l n i , csakis azt s z e r e t n é m k ö r ü l j á r n i , h o g y a M u s e u m b a n jelentkező újszerű h a n g n e m i törekvések, a m e l y e k a fenséges és a n a i v megteremtésére i r á n y u l t a k , h o g y a n függenek össze az aesthetica' ú j o n n a n feltűnt fogalmá­ val, s h o g y m i t is jelent ez a f o g a l o m .

A fenséges és a n a i v f o g a l m a i felfoghatóak az asperitas és a suavitas re­ t o r i k u s k a t e g ó r i á i n a k m o d e r n i z á l á s a k é n t ,3 a M u s e u m k ö r é n e k p r o g r a m o s

g o n d o l a t a i így a r e t o r i k a i h a g y o m á n y belső m e g ú j í t á s á t képviselik, k a p ­ csolatban állván az érzékenység fogalmával, a m e l y a h a n g n e m e k értelmezé­ sében is áthelyezi a h a n g s ú l y t az ábrázolás n o r m a t í v szabályozásáról a kife­ jezés k e l t e t t e é r z e l m e k r e . A M u s e u m k ö r é h e z t a r t o z ó F ö l d i J á n o s 1790-es g r a m m a t i k á j á b a n elég p o n t o s a n m e g f o g a l m a z z a e n n e k a h a n g s ú l y v á l t á s ­ n a k a lényegét, m i k o r a poézist olyan beszédként határozza m e g , „melly azon elő állatást, mellyet jelent, az érző e r ő n e k leg m a g a s a b b és hozzája leg illen­ d ő b b gráditsára felemeli". Itt világosan a t á r g y kiváltotta érzelemről van szó, s n e m p u s z t á n a r e t o r i k a i h a t á s r ó l , a n n a k t e c h n i k á j á r ó l . Á l l á s p o n t j á t még e g y é r t e l m ű b b é teszik a következő elhatárolások: „ N e m a S z ó t a g o k n a k mér­ t é k é b e n , n e m a R i t h m u s o k b a n , nem a kifejezéseknek válogatott különössé­

gében, n e m a költésben, n e m a Lelkesíttetésben (Begeisterung), n e m a kö­

vetésben, nem is az indulatos beszédben kell h á t keresni a Poésisnek termé­ szetét".4 A z á l t a l u n k k u r z i v á l t m e g h a t á r o z á s o k a h a t á s t e g y é r t e l m ű e n és

elsődlegesen a b e s z é d b i z o n y o s n e m e i h e z , eszközeihez k ö t i k , a t e c h n i k á r a helyezvén a h a n g s ú l y t , n e m a kiváltott érzelemre. T a g a d á s u k ezt a viszonyt fordítja m e g .

A z , h o g y a p o é z i s lényege az é r z é k e n y s é g e k i n g e r l é s é b e n , vagyis az ér­ zelmek keltésében áll, teoretikus kifejtést a M a g y a r M u s e u m hasábjain majd

3 C S E T R I Lajos, Egység vagy különbözőség? Nyelv- és irodalomszemlélet a magyar irodalmi

nyelvújítás korszakában, Budapest, 1 9 9 0 , 5 5 - 5 6 .

(3)

csak Verseghy Sulzer-fordításaiban k a p o t t , a h a t o d i k számtól k e z d ő d ő e n .5

M i n t h o g y a h a t o d i k s z á m 1792 elején jelent m e g , 179l-re d a t á l h a t j u k ezek keletkezését, s ez ö s s z h a n g b a n áll azzal a ténnyel, h o g y Verseghy 1791-ben Bécsben k i a d t a a Rövid értekezések a muzsikáról című m u n k á j á t , a m e l y b e n m á r m e g t a l á l h a t ó a k a S u l z e r b ő l v e t t a l a p g o n d o l a t o k . A poézis lényegéről a l k o t o t t e l g o n d o l á s két, e g y m á s t ó l e l v á l a s z t h a t a t l a n tételre é p ü l : „ A szép M e s t e r s é g e k n e k leg-közelebb-való tzéllyok t e h á t a szíveknek hathatós

ille-téséből [áll]; t á v ó l a b b - v a l ó tzéllyok a b b ó l , h o g y ezen illetések által bennün­

ket a jónak szeretetére gerjesszenek"\6 A ' k ö z e l e b b ' és a 'távolabb való cél' itt

m e g n e v e z e t t k e t t ő s s é g é b e n jól felismerhető az utile et d u l c e elve, a m e l y ­ n e k érvénye m e g k é r d ő j e l e z n e t é t l e n ü l f e n n á l l n i látszik.7 R é s z l e t e s e b b e n a

közelebb való cél k e r ü l kifejtésre, a b b ó l a tételből k i i n d u l v a , h o g y a szép mesterségek lényege ,,a' s z í v e k n e k h a t h a t ó s illetésében" áll: „Az ő mivóltok, avagy belső béllyegjek, és természet-szerént-való hívatallyok az, h o g y k é p ­ z e t e s ü n k ' t á r g y a i n a k Eszthetikabéli, vagy-is olly é r z é k e n y e r ő t a d g y a n a k , melly b e n n ü n k e t meg-illessen." E z t a g o n d o l a t o t p á r sorral l e n t e b b m a j d ­ n e m szó szerint m e g is i s m é t l i .8 E tétel teoretikus összefoglalását adja a M u ­

s e u m p o é t i k a i t ö r e k v é s e i n e k , m i n d a n n a k , a m i t a m u t a t v á n y o k m u t a t n i h i v a t o t t a k , s a m i a m a g á n l e v e l e z é s e k b e n és a szétszórt m e g j e g y z é s e k b e n m á r a k o r á b b i a k b a n m e g j e l e n t .9

5 J o h a n n Georg SULZER, Allgemeine Theorie der schönen Künste in einzelnen, nach

alpha-betischer Ordnung der Kunstwörter auf einander folgenden Artikeln abgehandelt című

lexi-konának két szócikkéből fordította Magyar Museum-beli két-két folytatásos közleményét (Magyar Museum I. 3 3 9 - 3 4 8 , 353-359, 4 0 5 - 4 0 7 , 4 4 2 - 4 4 7 . ; vö. II. 179-181, 191, 199.).

6 Magyar M u s e u m I. 3 4 4 . A fordítás a Künste szócikkből készült.

7 A szövegnek mindjárt a második m o n d a t a is leszögezi ezt, ez még nem a sulzeri szöveg

fordítása: „A ki ezeket a Mesterségeket leg-elősször szépeknek nevezte, által-látta minden bizonnyal, hogy azoknak mivolta a kellemetesnek a' hasznossal való öszve-szerkeztetésé-ben, avagy azoknak az állapotoknak meg-szépíttésében áll, mellyeket a' közönséges mesterség köz haszonra fel-talált." (Magyar M u s e u m I. 339.)

8 „Hogy a' szép Mesterségeknek mivóltok az érzékeny erőnek, avagy az Eszthetikabéli

tö-kélletességnek, a képzelésbéli tárgyakkal való közléséből áll, ki-tetszik akármellyik mes­ terséges mű-darabból, melly ezt a' nevet meg-érdemli." (Magyar M u s e u m I. 342.)

9 Meg kell itt említeni, hogy 1791 körűire, mikor e közleményeket publikálták, a Museum

mögötti társaság már kettészakadt, ez a szakadás azonban nem jelenti a folyóirat indulá­ sakor vállalt, poézist illető törekvések teljes meghasonlását is, az első szám mutatványai

(4)

V a n a z o n b a n e g y é r t e l m e z ő i szerkezet az i d é z e t t m o n d a t o k b a n , a m e l y egy e d d i g n e m látott fogalmat vezet be. A z 'Eszthetikabéli, vagy-is olly érzé­ k e n y erőt', illetve az érzékeny erőnek, avagy az E s z t h e t i k a b é l i tökélletesség-n e k ' szerkezetek azotökélletesség-nosítják az 'érzéketökélletesség-ny e r ő tökélletesség-n e k ' az e d d i g i e k b e tökélletesség-n részletesetökélletesség-n k i b o n t o t t f o g a l m á t az e s z t h e t i k a b é l i ' e r ő , tökéletesség f o g a l m á v a l . A kér­ d é s n y i l v á n az l e h e t , h o g y h o g y a n is é r t s ü k ezt az a z o n o s í t á s t . A válasz keresésében először persze a forrásra kell v e t n ü n k t e k i n t e t ü n k e t , hiszen egy Sulzer-fordításról v a n szó, a m e l y r á a d á s u l „a korabeli m ó d s z e r e k h e z képest m e g l e p ő e n hű", sőt, a „ m a i mér cév el m é r v e is k o r r e k t " .1 0 É p p ezért t ű n i k

m e g l e p ő n e k , h o g y az idézett m o n d a t o k a t t a r t a l m a z ó két eredeti bekezdés e g y é b k é n t p o n t o s f o r d í t á s á b a n ez az é r t e l m e z ő i szerkezet b e t o l d á s , vagyis n i n c s m e g Sulzernél. A z eredeti szövegben csak 'sinnliche K r a f t ' áll, ennek a fordítása az ' é r z é k e n y e r ő ' ( h o g y a Sulzer-lexikon n é g y k i a d á s a közül p o n t o s a n m e l y i k e t h a s z n á l t a Verseghy, n e m t u d j u k , d e az i d é z e t t szöveg­ hely m i n d a n é g y b e n u g y a n a z ) .1 1 A z a z o n o s í t á s t e h á t V e r s e g h y tői szárma­

zik, így h a s z n á l t a ezt a Mi a Poézis? és ki az igaz Poéta? c í m ű 1793-ban B u d á n k i a d o t t m u n k á j á b a n i s .1 2 D e h o n n a n s z á r m a z i k az a z o n o s í t ó szer­

kezet, s a n n a k új e l e m e , az ' e s z t h e t i k a ' fogalma? M i t jelent ez valójában? A n n á l is i n k á b b j o g o s a k l e h e t n e k e kérdések, m e r t i s m e r e t e i n k szerint maga a szó se m volt e k k o r m é g igazán elterjedt, sőt, é p p ú g y t ű n i k , h o g y 1791-től f o r d u l t elő g y a k r a b b a n .

által megtestesített irányt alapvetően továbbra is képviselték, igaz, külön-külön és más összefüggésekbe helyezvén azokat.

1 0 M A R G Ó C S Y István, Verseghy Ferenc esztétikája, ItK, 1981, 547.

1 1 A négy kiadás Lipcsében jelent meg 1771-ben, 1778-79-ben, 1788-89-ben és

1792-93-ban. Ezt az utolsót nyilván nem használhatta, s azt tudjuk még, hogy Kazinczynak a har­ madik volt meg, ezt ajándékozta utóbb Csokonainak, s ma is megvan a Debreceni Refor­ mátus Kollégium Nagykönyvtárában. Vö. C S O K O N A I V I T É Z Mihály, Levelezés, sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta: D E B R E C Z E N I Attila, Akadémiai, Budapest, 1999, (Csokonai Vitéz Mihály Összes Művei), 790, 7 9 4 - 7 9 6 . Az idézett m o n d a t o k így hangzanak: „Ihr Wesen besteht darin, dafí sie den Gegenstánden unser Vorstellung sinnliche Kraft ein-prágen, ihr Zwek ist lebhafte R ü h r u n g der Gemüther, u n d in ihrer Anwendung habén sie die Erhöhung des Geistes und Herzens zum Augenmerke." „Dafé das Wesen der schöncn Künste, in E i n p r á g u n g sinnlicher Kraft bestehe, zeiget sich in jedem Werke der Kunst, das diesen N a m e n verdienet."

(5)

Tudomány és (ízlés)kritika

Az aesthetica t u d o m á n y k é n t való meghatározása, m i n t ismeretes, E u r ó p á b a n is csak az 1750-es éveket, B a u m g a r t e n m ű v é n e k megjelenését k ö v e t ő e n ter­ jedt el. N á l u n k S z e r d a h e l y G y ö r g y Alajos 1778-as, k é t k ö t e t e s Aestheticája (s e n n e k k é t évvel k é s ő b b i k i v o n a t o s változata) v e z e t t e b e a m e g n e v e z é s t és vele az új t u d o m á n y t , ezt majd csak 1794-ben követte Szép J á n o s rövidí­ tett m a g y a r á t d o l g o z á s a , v a l a m i n t S c h e d i u s Lajos J á n o s u g y a n c s a k Szer­ d a h e l y r e h i v a t k o z ó , d e ő t á t é r t e l m e z ő 1 8 0 0 k ö r ü l i kéziratos Aesthetikd)a. Szerdahely m ű v é r ő l az 1780-as évek elejének szélesebb nyilvánossága R á t h M á t y á s és M o l n á r J á n o s ismertetéseiből é r t e s ü l h e t e t t .1 3 A M a g y a r M u s e u m

körében Földi J á n o s volt az, a k i kéziratos G r a m m a t i k á j a legelején részlete­ sen f o g l a l k o z o t t ezen új t u d o m á n n y a l , p o n t o s a n h i v a t k o z v á n B a u m g a r -tenre és S z e r d a h e l y r e is, B a t s á n y i T u d ó s í t á s a p e d i g a M u s e u m e g y i k cél­ k i t ű z é s e k é n t e m l í t i az E s z t h e t i k á v a l k a p c s o l a t o s í r á s o k közlését.

A H a d i és m á s nevezetes t ö r t é n e t e k szerkesztői l a p j u k b a n kétszer is szól­ nak az új t u d o m á n y r ó l 1791 t a v a s z á n , a n n a k a p r o p ó j á b ó l , h o g y a pesti egyetem m e g ü r e s e d e t t a e s t h e t i c a i professzori állására p á l y á z a t o t í r t a k k i . M i k é n t a M i n d e n e s G y ű j t e m é n y b e n kicsit k o r á b b a n és a M a g y a r K u r í r ­ ban k é s ő b b ,1 4 ezen i s m e r t e t é s b e n is fontos szerepet k a p az a e s t h e t i c a m a ­

gyar nyelvűségének s z o r g a l m a z á s a és a hazai literaturára való a l k a l m a z á s a , amely az eredeti kiírás szövegében csak utólagos betoldás volt.1 5 A szerkesz­

tők a z o n b a n e z ú t t a l n e m érzik elégségesnek a m a g y a r n y e l v ű s é g p u s z t a hangsúlyozását, m o n d v á n , „az Esthetika tsak ezen folyó S z á z a d n a k k ö z e p e tájján v é t e t ő d ö t t m é g Baumgarten Filosofus által t u d o m á n y i f o r m á b a ; k ö

-1 3 Magyar Hírmondó, 1781. augusztus 4., 60. szám, 477-479. (új kiadása: Magyar Hírmondó.

Az első magyar nyelvű újság. Válogatás, sajtó alá rendezte, a bevezetést és a jegyzeteket írta:

KÓKAY György, Gondolat, Budapest, 1981, 354-355.); M O L N Á R János: Magyar Könyv-ház, III. kötet, Pozsony 1783., 230. (vö. M A R G Ó C S Y István, Szerdahely György Alajos művészet­

elmélete, ItK, 1989, 1989., 7-8.)

1 4 Mindenes Gyűjtemény, 1790. április 2 1 . , 6. szám, IV. 87.; Magyar Kurir, 1791. július

19., 865.

1 5 Lásd D O R O M B Y Karola, Schedius Lajos mint német—magyar kultúrközvetítö, Budapest,

(6)

v é t k e z é s k é p p e n n e m is lehet olly k ö z ö n s é g e s s e n e s m e r e t e s , m i n t m á s ré­ g i b b T u d o m á n y o k : k i v á n t u n k e g y kis rövid o k t a t á s t ide i k t a t n i felőle".1 6

A b e k e z d é s n y i szöveget p e d i g a t é m á b a v á g ó újabb k ö n y v e k c í m e i n e k jó egy o l d a l n y i v á l o g a t á s a k ö v e t i .

M a g a a rövid o k t a t á s ' az aesthetica érvényességi t e r ü l e t é n e k kijelölésé­ vel k e z d ő d i k : „A' szép T u d o m á n y o k alatt é r t e t ő d n e k : a Versszerzésy és a folyó

ékesen-szollás. A szép mesterségek alatt p e d i g a musika, tántz, tedtromi mes­ terség, rajzolás, kép-irás, réz-mettzés, faragás, kö-mettzés, és építő-mesterség

(architectura) 's kertészség."17 Ez a leírás lényegileg m e g e g y e z i k m i n d e n ha­

sonló leírással, legyen az Földinél, Verseghynél, S c h e d i u s n á l , Szép Jánosnál, a m i a v a l ó s z í n ű k ö z ö s forrásra, S z e r d a h e l y r e v e z e t h e t ő vissza.1 8 E g y e d ü l

B a t s á n y i látszik s z ű k e b b r e v o n n i e k ö r t : „Ez [ti. az E s z t h e t i k a ] , szorossabb é r t e l e m b e n , a P o é t i k á t (a P o é z i s n a k regulájit k ö z ö n s é g e s e n ) és R e t o r i k á t (a folyó, vagy k ö t t e t l e n Ekesen-szóllásnak theoriáját) foglallya m a g á b a n . "1 9

A „ s z o r o s s a b b é r t e l e m b e n " k i t é t e l a z o n b a n jelzi, h o g y a k o r l á t o z á s n e m feltétlen é r v é n y ű , c s a k e h e l y e n n i n c s kifejtve a „ t á g a b b é r t e l e m b e n " vett érvényességi kör, m e l y r e a szövegkörnyezet utal, a h o l a poézis és a muzsika is a 'szép m e s t e r s é g e k ' k ö z é t a r t o z ó k é n t e m l í t t e t n e k . í g y legfeljebb Batsá­ n y i p o é z i s i r á n t i k i t ü n t e t e t t é r d e k l ő d é s é t k o n s t a t á l h a t j u k a „szorosabb é r t e l e m " k i e m e l é s é b e n , n e m p e d i g a k o r t ö b b i , S z e r d a h e l y r e visszevezethető é r t e l m e z é s é t ő l való lényegi eltérést.

A H a d i és m á s n e v e z e t e s t ö r t é n e t e k i s m e r t e t é s é n e k m á s i k felében u g y a n c s a k Szerdahelyre visszavezethető m e g h a t á r o z á s t t a l á l u n k : „Szép tu­ d o m á n y o k n a k 's m e s t e r s é g e k n e k azért n e v e z t e t n e k , m i v e l h o g y ezen tulaj-d o n s á g j o k b a n m i n tulaj-d o tulaj-d a t z é l o z n a k , h o g y m a g o k k ü l ö m b k ü l ö m b f é l e

tár-1 6 H a d i és más nevezetes történetek, IV., 1 7 9 1 . április 2 2 . , 5 1 6 .

u Uo.

1 8 Uo.; vö. FÖLDI, /. m., 1 2 . ; Magyar Museum I. 3 3 9 . (Verseghy); Doctrinapulchr,. Schedius

Lajos János széptani írásai, kiad. B A L O G H Piroska, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen,

2 0 0 5 , 3 4 . ; A magyar kritika évszázadai, Budapest, 1 9 8 1 , 2 6 2 . (Szép János); SZERDAHELY György Alajos, Aesthetica, sive doctrina boni gustus exphilosophia pulchri deducta in

scientias et artes amoeniores, I - I I . kötet, Buda, 1 7 7 8 . Itt: I. 2 9 . : „Porro Scientiarum, et

P u l c e r r i m a r u m nomine veniunt Poetica, Eloquentia, Musica, Pictura, Statuaria, Archi­ tectura, qua parte venustatem sequitur, et H o r t i cultura."

(7)

g y a i k b a n a valóságos szép"s gyönyörködtetőnek el-találását 's érzését esz­ közölhessék. E z e n szépségek k ö r ü l f o g l a l a t o s k o d i k az Esthetika, a h o n n a n

Szép Filosofiájának, s Iz Tudományának is h i v a t t a t i k . "2 0 F ö l d i n é l az ezzel

lényegileg egyező definíció a S z e r d a h e l y m ű v é r e {Aesthetica sive Doctrina

Boni Gustus ex Philosophia Pulchri deductá) való közvetlen hivatkozást k ö ­

veti: „ M a g á b a n foglalja p e d i g az A e s t h e t i k a a Szép T u d o m á n y o k n a k és M e s t e r s é g e k n e k tökélletes Szemlélésbeli esméretét (Theoria) a jó ízlés sze­ rént."2 1 B a t s á n y i p e d i g m é g a m e g h a t á r o z á s b a n is k ö v e t i a S z e r d a h e l y - m ű

címét, m i k o r az „Eszthetika, v a g y Jó ízlésről való Tudomány"11 k e t t ő s m e g ­ h a t á r o z á s á t a l k a l m a z z a .

A m i k o r az a e s t h e t i c a m i n t t u d o m á n y egyszerre v o n a t k o z i k a szépre és a jóízlésre, egyszerre j e l e n i k m e g í z l é s k r i t i k a k é n t és filozófiai t u d o m á n y ­ ként, a k k o r az e r e d e t i b a u m g a r t e n i m ű k e t t ő s tendenciája v á l i k explicitté. „Definiciója szerint az e s z t é t i k a az érzéki m e g i s m e r é s tökéletesítésének t u d o m á n y a is volt. N e m c s u p á n a szép e l m é l e t é n e k kellett l e n n i e , h a n e m el is kellett v e z e t n i e a s z é p h e z . "2 3 H a t e h á t n e m c s a k a tárgy, h a n e m m a g a

a m e g i s m e r é s is a szépség f o g a l m á h o z v o n h a t ó , a k k o r az ezt a k e t t ő s s é g e t tárgyául választó a e s t h e t i c á n a k n e m c s a k vizsgálnia kell a szépet (teoretice), de (praktice) el is kell hozzá vezetnie, a m i így az ízlés és az ízléskritika érvé­ nyességi k ö r é b e vonja az a e s t h e t i c á t . E p o n t o t b í r á l t a H e r d e r , elválasztani javasolván e két területet. „Az esztétika n e m arra tartozik, aki érez, h a n e m valaki m á s r a : nevezetesen a filozófusra, aki az érzésről e l g o n d o l k o d i k ,

esz­

t é t i k á n k t u d o m á n y , és a legkevésbé sem zsenivel és ízléssel bíró e m b e r e k e t , h a n e m csakis filozófusokat a k a r k é p e z n i « " .2 4

2 0 Hadi és más nevezetes történetek, IV, 1791. április 22., 516.

2 1 F Ö L D I , / . m., 12.

2 2 Magyar M u s e u m I. 510.

2 3 Alfréd BAEUMLER, AZ irracionalitás problémája a XVIII. századi esztétikában és logikában

Az ítélöerő kritikájáig, Budapest, 2 0 0 2 , 104. Lásd Baumgarten 10.§ (Alexander Gottlieb

BAUMGARTEN, Esztétika, ford. BOLONYAI Gábor, Budapest, 1999, 14.).

2 4 BAEUMLER, /. m., 104. Az itt szereplő Herder-idézet az 1769-es Kritikai erdők negyedik

darabjából való (vö. ehhez még Bacsó Béla bevezetőjét: BAUMGARTEN, /. m., 7. és BALOGH Piroska, Ars scientiae. Közelítések Schedius Lajos János tudományos pályájának dokumentu­

(8)

A z a e s t h e t i c a a z o n b a n a k o r b a n , részben B a u m g a r t e n n y o m á n , é p p e n n e m e m e d i s t i n k c i ó j e g y é b e n a l a k u l t , h a n e m a r e t o r i k a i h a g y o m á n y ant­ r o p o l ó g i a i - p s z i c h o l ó g i a i á t é r t e l m e z é s é h e z k e r ü l t közel. A z 1760-as évek d ö n t ő e n ízléskritikai i r á n y a így az a e s t h e t i c a neve a l a t t b o n t a k o z o t t ki. Batsányi Tudósítása a preferálni kívánt területek felsorolásában az Eszthetika u t á n é p p e n a K r i t i k á t említi: a k r i t i k a „közönségesen a' T u d o m á n y o k n a k a z o n n e m é t jelenti, m e l l y az e m b e r t az E s z t h e t i k á n a k reguláji által akár-melly t u d o m á n y b é l i m u n k a é r d e m é n e k (tökélletességeinek v a g y hiánossá-g a i n a k ) okos mehiánossá-g-vishiánossá-gálására, s Filozófusi mehiánossá-g-itélésére t a n í t t y a , vezérli."2 5

A M a g y a r M u s e u m b a n a kezdetektől kiemelt szerepet játszó kritika, amely H o m e n y o m á n a jó ízlés elterjesztéséért vívott h a r c eszköze v o l t ,2 6 új szövet­

ségesre talált az ú j o n n a n felfedezett a e s t h e t i c á b a n , m i n t t u d o m á n y b a n . E s z t é t i k a és k r i t i k a ezen ö s s z e f o n ó d á s a az ízlés k i m ű v e l é s e érdekében n a g y o n h a s o n l ó szerepet t ö l t ö t t b e az e g y e t e m e s z t é t i k a i t a n s z é k e körüli p á l y á z a t b a n is ( n o h a természetesen eltérve a M u s e u m ízléspreferenciáitól). A H a d i és m á s n e v e z e t e s t ö r t é n e t e k a p á l y á z a t i felhívást i s m e r t e t v é n ki­ emeli: „az Aesthetica'Tanítójának, n e m t s a k a Poésisnak (a'Hazainak is) m i n d e n részeiben kell j á r t a s n a k l e n n i ; h a n e m o l l y a n n a k is, a' ki a festés, k é p - f a r a g á s , m e t t z é s , 's a szép m e s t e r s é g e k n e k f u n d a m e n t o m a i r a tartozó m á s t á r g y a k r ó l helyes Ítéletet t u d j o n p l á n t á l n i , 's valóságos jó ízt önteni H a l g a t ó i b a . "2 7 A M a g y a r K u r i r július 19-i s z á m a p e d i g az aesthetica oktatá­

s á n a k elméleti és gyakorlati kettőségét mutatja be egy d i á k beszámolójában: „Meg-fejtegetett fel olvasások t a r t a t t a k az igaz ízlésről, a ki m o n d á s o k n a k tulajdonságairól, az ész L á n g n a k (genie) erejéről, a K r i t i k á r ó l , a fentségek-ről (Sublimitas) ú g y a g o n d o l a t o k r a , m i n t a szóllásokra nézve. Ezen kívül p é l d á k k a l v i l á g o s í t t a t t a k a szabások. E d d i g v á l o g a t o t t rajzolásokkal maga fejtegetett volt m e g Kir. Professor Ú r ; m o s t p e d i g m a g u n k gyakorolyuk m i m a g u n k a t . Választ ki-ki a m a g a t e h e t t s é g e szerint o l l y a n mondásokat a M a g y a r k ö n y v e k b ő l , a mellyeket m e g visgálhat? k i - s z o k t u k m u t a t n i mind a h i b á k a t , m i n d a szépségeket, m í g m á r m o s t m a g u n k - i s a Kritika-béli SÍM

2 3 Magyar M u s e u m I. 510.

2 6 A Home-utalás a h a r m a d i k szám Toldalékában található: Magyar M u s e u m I. 166.

(9)

b á s o k a t a l k a l m a z t a t n á n k . "2 8 A m i k o r tehát 1791 k ö r ü l szélesebb k ö r b e n el­

k e z d i k h a s z n á l n i az a e s t h e t i c a t e r m i n u s t , azt S z e r d a h e l y B a u m g a r t e n o l -vasata n y o m á n teszik: a filozófiai t u d o m á n y e g y b e n gyakorlati ízléskritikát

E t t ő l eltérő é r t e l m e z é s t S c h e d i u s Aesthetica)^ képvisel, a m e l y e l m o z d u l az (esetében u g y a n c s a k közvetlen forrást jelentő) S z e r d a h e l y - m ű ezen alapve­ tésétől az a e s t h e t i c á n a k elsődlegesen az érzékelés és az é r z é k e l ő e r ő t u d o ­ m á n y a k é n t való m e g h a t á r o z á s a felé. A z e l m o z d u l á s o k és á t é r t e l m e z é s e k n e m explicitek, j o b b á r a csak az átvett Szerdahely-szövegekhez fűzött k o m ­ m e n t á r o k b a n é r h e t ő e k t e t t e n .2 9 A z á l t a l á n o s esztétikai rész 6 § - á b a n a k ö ­

vetkező a m e g h a t á r o z á s a az esztétikának: „Az utat és m ó d o t , mellyel a szép­ é r z é k e t t ö k é l e t e s í t e n i és fejleszteni kell, az esztétika m u t a t j a m e g , m e l y a szépérzék t u d o m á n y a . E g y b e n filozófiai d i s z c i p l i n a is, a m e l y a z o n a l a p ­ elveket és t ö r v é n y e k e t fejti k i , m e l y e k e t a szépérzék a szép és c s ú f m e g k ü ­ l ö n b ö z t e t é s e k o r követ." A z e h h e z f ű z ö t t megjegyzés a z o n b a n m á r c s a k az utóbbi v o n a t k o z á s t h a n g s ú l y o z z a , m i k o r az a e s t h e t i c a d i s c i p l i n a jelenté­ sét „az é r z é k e l ő e r ő t u d o m á n y a á l t a l á b a n véve, és a z o n m ó d t e k i n t e t é b e n , mellyel érzékelésünk a t á r g y á u l szolgáló d o l g o k a t felfogja" formulával adja meg (ez n a g y j á b ó l h a s o n l ó a n , B a u m g a r t e n r e h i v a t k o z v a m á r k o r á b b a n is feltűnt).3 0 S c h e d i u s m ű v e 1 8 0 0 k ö r ü l k e l e t k e z e t t , k é z i r a t o s , d e e g y e t e m i

előadásai vezérfonalát rögzíti, s így h a t á s t ö r t é n e t i l e g é r t é k e l h e t ő . M i n d

-2 8 Magyar Kurir, 1 7 9 1 . július 19., 8 6 5 . ; idézi: SZAUDER József, Az esztétikai tanszék betölté­

sére kiírt pályázat és kritikai irányzataink 1791-ben és Schedius és Szentjóbi Szabó 1791-ben készült, ismeretlen esztétikai tanulmányai, ItK, 1 9 7 1 , 8 2 .

2 9 A „Schedius-szöveg alfejezeteinek és paragrafusainak címei követik a Szerdahely-kötet

fejezetstruktúráját, többnyire pontos címátvételekkel és a tételmondatok idézetszerű újra­ írásával. A sorrendiség esetleges megváltoztatása, a hangsúlyeltolódások, illetve az idézett tételmondatokhoz helyenként csatolt megjegyzések vizsgálata tehát termékeny lehet, ha Schedius olvasatának (át) értei mező jellegére is kíváncsi az olvasó." B A L O G H , /. m., 3 6 6 .

3 0 SCHEDIUS, /. m., 1 2 4 . ; korábban: 3 7 .

(10)

a z o n á l t a l az a e s t h e t i c a t e r m i n u s 1791 k ö r ü l i , a n y i l v á n o s s á g b a n h a s z n á ­ latos j e l e n t é s é n e k v i z s g á l a t á h o z ö n m a g á b a n c s a k k o r l á t o z o t t érvényességei v e h e t ő figyelembe. F e n n m a r a d t a z o n b a n Schedius vizsgadolgozata, amely-lyel e l n y e r t e az e s z t é t i k a i t a n s z é k e t , s az o t t kifejtett g o n d o l a t o k lényegi p o n t o k o n e g y b e e s n e k a k é s ő b b i m ű m e g á l l a p í t á s a i v a l . A z egybeesés m e g ­ figyelhető a z o n jellegzetes k e t t ő s s é g b e n is, a h o g y S c h e d i u s a f o r r á s á h o z v i s z o n y u l .

Lehetséges, h o g y a vizsgahelyzet, a „szabott témaválasztás kényszere"3 1

p r o b l e m a t i k u s s á teheti a dolgozat fejlődéstörténeti s z e m p o n t ú elhelyezését a k á r az egyéni é l e t m ű , a k á r egy korszak v o n a t k o z á s á b a n . V a n n a k a z o n b a n olyan m o z z a n a t o k a d o l g o z a t b a n , a m e l y e k é p p e n a vizsgahelyzet összefüg­ gésében v á l n a k igazán jelentésesekké, s n y ú j t a n a k t á m p o n t o t kontextuali-z á l á s u k h o kontextuali-z . S c h e d i u s (és Skontextuali-zentjóbi) d o l g o kontextuali-z a t á b a n is t a l á l u n k olyan fogalmi elemeket, a m e l y e k é p p e n h o g y a feltett kérdésekkel való rejtett v a g y kevés­ bé rejtett v i t á t j e l e n t e n e k . H a t e h á t ezek vizsgálatára k o n c e n t r á l u n k , nagy valószínűséggel lényegi összefüggésekhez j u t u n k , hiszen a dolgozatírók azo­ k a t m é g a vizsgaszituáció e l l e n é b e n is k é p v i s e l n i k í v á n t á k . S c h e d i u s ese­ t é b e n n e m k e v e s e b b r ő l v a n szó, m i n t a k é r d é s b e n szereplő e g y i k fogalom k o r r e k c i ó j á r ó l . A z első k é r d é s e g y i k része a jóízlés m i b e n l é t é t firtatja.32

S c h e d i u s v á l a s z á b a n e t t ő l eltérve k ö v e t k e z e t e s e n a 'szépérzék v a g y jóízlés' szerkezetet a l k a l m a z z a , t ö b b h e l y ü t t el is h a g y v á n a'jóízlést'. S h o g y ez nem

B A L O G H , / . m., 3 6 3 .

Az első kérdés a jóízlés és az esztétikai tehetség mibenlétére vonatkozik: „Minthogy fő-képpen két dolog az, amit az esztétikusok a szépművészetek tanulóitól a szellemi ado­ mányok közül megkövetelnek, ti. a jóízlés - goűt, Geschmack - , valamint az esztétikai

tehetség (Genie), azt kell bemutatni, hogy miben áll mindkettő jellege és természete. Vajon $

a lélek veleszületett vagy származékos képességeihez tartoznak-e? És végül: milyen alko*j

tóelemekből tevődnek össze, s milyen okokból eredeztethetők?" (SZAUDER, /. m.y 215.)

A Magyar Kurir idézett cikkének tematikai felsorolása és e kérdés között egyébkén erőteljes az átfedés, erre Szauder József hívta fel a figyelmet, feltételezvén az aesthetik tanszéken az átmeneti időszakban helyettesítő Gabelhofer Gyula hatását a vizsgatétel kiválasztására. Akárhogyan is történt a kérdések meghatározása, azt mindenképpen jel hogy az ízlés és az esztétikai tehetség fogalmai az aesthetica' tárgykörének korabelH

telmezésében kiemelt szerepet töltöttek be, Szerdahely művének első két fő részét is e

(11)

véletlen, azt a 'szépérzék, m e l y e t k ö z ö n s é g e s e n jóízlésnek n e v e z ü n k ' kité­ teléhez f ű z ö t t j e g y z e t e is bizonyítja: „ M á r s o k a n m e g j e g y e z t é k azt, h o g y a szépérzéket, a G e s c h m a c k - o t , a goűt-t n e m elégséges a l a t i n u l szólás ü r ü ­ g y é n » b o n u s g u s t u s « - n a k , azaz jóízlés-nek n e v e z n i . "3 3

Szépérzék (sensus pulchri) és jóízlés ( b o n u s gustus) ezen m e g k ü l ö n b ö z ­ tetése az 1800 körüli Aesthétiedben is fontos szerepet k a p : a fogalom első elő­ fordulásához u g y a n c s a k lábjegyzet csatlakozik („sensus pulchri, Schönheits Gefühl, G e s c h m a c k , goűt, ízlés"), majd a főszövegben az a megjegyzés, h o g y a „szépérzéket helytelenül nevezik jó ízlésnek".3 4 Itt t e h á t a vizsgadolgozat­

hoz képest élesebb a m e g f o g a l m a z á s : n e m 'közönségesen', h a n e m 'helytele­ n ü l ' nevezik a szépérzéket jóízlésnek, s k ü l ö n b ö z i k 'ízlés' és 'jóízlés' fogalma is, az előbbi a s z é p é r z é k s z i n o n i m á j a lesz a n é m e t és francia megfelelőkkel együtt, elválván az utóbbitól, a m e l y a retorikai h a g y o m á n y h o z és közvetle­ nül S z e r d a h e l y m ű v é h e z k ö t ő d i k . ízlés és szépérzék e s e t é b e n az érzékelés képessége m a g a áll a k ö z é p p o n t b a n ( m i n t az a e s t h e t i c a t u d o m á n y á n a k a tárgya), a jóízlés esetében e m e érzőképesség kiművelése (s ez i n k á b b a kritika tárgya lehet). S c h e d i u s Aesthetica)^ az érzékelés k é p e s s é g é n e k é r t e l m e z é s é ­ ben m é g egy további átértelmezést is végrehajt, m i k o r a szépérzékhez fűzött másik megjegyzése k i m o z d í t j a a f o g a l m a t eredeti k o n t e x t u s á b ó l .

A f o g a l o m definiciója u g y a n i s S z e r d a h e l y t ő l s z á r m a z i k : „A szépérzék a szép és c s ú f érzékelésének, és e k é t d o l o g h a t á r a i és fokozatai m e g k ü l ö n ­ böztetésének adottsága; vagyis, rövidebben, a szépnek a csúftól való m e g k ü ­ lönböztetését és érzékelését lehetővé t é v ő a d o t t s á g . "3 5 E h h e z fűzi S c h e d i u s

a következő jegyzetet: „ M i d ő n , a d o l g o k formáját g o n d o l a t a i n k b a n felfog­ ván, é r e z z ü k , h o g y g y ö n y ö r ű s é g t á m a d b e n n ü n k , a k k o r a felfogott for­ mákat szépeknek ítéljük; h a p e d i g u t á l a t t á m a d b e n n ü n k , a k k o r csúfaknak mondjuk. í g y a szépérzék a d o l g o k formájának felfogásából születő g y ö n y ö ­ rűség vagy utálat alapján ítél szépség és csúfság k ö z ö t t ; azaz ez az érzékek ítélete, vagy legalábbis az érzékeken alapul." Egyrészt itt v a l ó b a n a „fizikai és az intelligibilis érzékelés" k ö z ö t t i köztes szférában d e f i n i á l ó d i k a s z é p

-8 SZAUDER, / . m.y 215.

* SCHEDIUS, /. m., 123. és 225.; vö. 1 2 5 - 1 2 6 . * SCHEDIUS, / . m., 123, 225.

(12)

é r z é k f o g a l m a , s ez h a s o n l a t o s s á teszi a ' s i n n l i c h k e i t ' k a n t i f o g a l m á h o z ,3 6

m i n d a z o n á l t a l az é r z é k s z e r v i és az é r z é k i m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e k o r á b b a n m á r B a u m g a r t e n n é l is m e g t ö r t é n t , így l e g i n k á b b c s a k az á l l í t h a t ó , h o g y a schediusi szöveg e f o g a l o m é r t e l m e z é s i v o n u l a t h o z k ö t ő d i k . M á s r é s z t vi­ s z o n t S c h e d i u s j e g y z e t e ezzel p á r h u z a m o s a n a szép érzékelését is e h a g y o ­ m á n y v o n u l a t szerint érti, m i k o r azt „a d o l g o k f o r m á j á n a k felfogásából" e r e d e z t e t i . A z é r z é k e n y s é g itt n e m a b e f o g a d ó r a t e t t h a t á s t jelenti elsősor­ b a n , h a n e m a t á r g y a k b a n lévő tökéletesség felfogásának a m ó d j á t .3 7

S c h e d i u s fejtegetése a v i z s g a d o l g o z a t b a n a s z é p é r z é k e t a lélek szár­ m a z é k o s (tehát n e m elsődleges, veleszületett) képességének m o n d j a , olyan összetett k é p e s s é g n e k , a m e l y „az érzékelésből, vagyis i n k á b b az érzékelés k é p e s s é g é b ő l , v a l a m i n t az ítéletből, v a g y i s az í t é l e t a l k o t á s k é p e s s é g é b ő l " áll. Ilyen m ó d o n v a l a m i l y e n m é r t é k b e n eleve m e g l é v ő a d o t t s á g o t jelent, a m e l y a z o n b a n m ű v e l h e t ő és m ű v e l e n d ő ( h a s o n l ó k e t t ő s s é g figyelhető m e g az e s z t é t i k a i t e h e t s é g e s e t é b e n , c s a k o t t a képesség m é g t ö b b e l e m b ő l áll ö s s z e ) .3 8 Ez a k e t t ő s s é g első p i l l a n t á s r a a n a l o g i k u s á n i l l e s z k e d n i látszik

a b a u m g a r t e n i aesthetica k e t t ő s i r á n y u l t s á g á h o z , amelyet felerősített Szer­ d a h e l y olvasata, vagyis h o g y az aesthetica egyszerre jelenik m e g a jó ízlésre és az érzékelésre v o n a t k o z ó t u d o m á n y k é n t , g y a k o r l a t i í z l é s k r i t i k a k é n t és a szépség filozófiai t u d o m á n y a k é n t . A z ízlés és a jóízlés k ö z ö t t i , m á r látott k ü l ö n b s é g t é t e l a z o n b a n elmozdítja a h a n g s ú l y t e kettősségen belül, s a k ö ­ z é p p o n t b a n i n k á b b a szép érzékelésének t u d o m á n y a áll. A m i k o r p e d i g jegy­ z e t é b e n k ü l ö n b s é g e t tesz az ízlés m i n t a helyes í t é l e t a l k o t á s képessége, va­ l a m i n t a kellemes és szép érzékelésének cselekvésszerű f o l y a m a t a k ö z ö t t , láthatóvá válik, h o g y m á r 1791 táján jelen volt g o n d o l k o d á s á b a n a később egyre h a t á r o z o t t a b b formát öltött gondolati irány. Igaz, belátásai sem akkor,

3 6 B A L O G H , / . m., 3 6 7 .

3 7 Lásd a szépség értelmezését a későbbiekben: „Három elem van tehát, melyek egyesülésé­

ből a szépség fajtái létrejönnek. A változatosság, esztétikai egységes az érzékenység, vagyis az esztétikai erői". Elválasztódik tehát a szépség a puszta kellemestől éppúgy, mint a jó szolgálatától, s a változatosság egybefoglalásaként értett tökéletességként értetődik. Ennek csak egy része a Sulzernél a lényegi mozzanatot jelentő „érzékenység, vagyis az esztétikai

erő" („sensibilitas sive vis aesthetica") S C H E D I U S , /. m., 1 2 8 .

(13)

sem később n e m f o r m á l ó d t a k a Szerdahelyvei való nyílt vitává, i n k á b b az át­ vett f o g a l m a k átértelmezését, k o n t e x t u s a i k k i m o z d í t á s á t figyelhetjük m e g .

Hatás és/vagy tökéletesség

Szentjóbi álláspontja é p p ezen a p o n t o n , az érzékenység értelmezésében tér el g y ö k e r e s e n n e m c s a k S c h e d i u s v é l e m é n y é t ő l , d e a vizsgakérdés Szerda­ helyhez visszavezethető p r e m i s s z á i t ó l is. Szentjóbi u g y a n i s , m i n t a r r a m á r S z a u d e r J ó z s e f r á m u t a t o t t , az elméleti-filozófiai v i z s g á l a t o k a t t e r m é k e t ­ l e n n e k m o n d j a a s z é p m e s t e r s é g e k e t illetően: „ H a a szépséget b i z o n y o s fi­ lozofikus a l a p o s s á g g a l b o n c o l g a t v a m a g y a r á z z u k , m i n d e n b i z o n n y a l és s z ü k s é g k é p p e n el kell veszítenie m i n d e n esztétikai v o n z á s á t . "3 9 Ilyen tétel

k i m o n d á s á v a l e s z t é t i k a i p r o f e s s z o r s á g r a p á l y á z n i kevéssé volt t a k t i k u s , s a bírálók értékelésében ez m e g is l á t s z o t t .4 0 S z á m u n k r a ebből m o s t i n k á b b

az a m o z z a n a t érdekes, h o g y m i é r t o l y a n fontos Szentjóbi s z á m á r a e g o n ­ dolat, h o g y m é g a v i z s g a d o l g o z a t k ö r ü l m é n y e i k ö z ö t t is s z ü k s é g e s n e k érzi h a n g s ú l y o z á s á t . E n n e k o k á t m i n d e n b i z o n n y a l az e s z t é t i k a i t e h e t s é g r ő l v a l l o t t f e l f o g á s á b a n f e d e z h e t j ü k fel. E g y m o n d a t t a l k é s ő b b u g y a n i s ezt a m e g h a t á r o z á s t olvashatjuk: „Az érzékletesség [az érzéki] az, a m i t k e r e ­ s ü n k a m ű a l k o t á s o k b a n ; s ez a z t á n b ő v e n g o n d o s k o d i k m i n d i g a t i s z t a i d e á k r ó l is. És é p p e n ez a p o n t az, a m i b e n a filozófus e l k ü l ö n í t i m a g á t a művésztől; a m a z elvont, h i d e g , m e l l ő z m i n d e n részrehajlást, s a m e z í t e l e n igazság elkötelezettje; e m e z v e h e m e n s , teli v a n saját anyagával, és éleslátású u g y a n , d e eleven is; n e m az é r t e l e m r e , h a n e m a szívre h a t . És b á r ú g y t ű ­ nik, h o g y a m ű v é s z i t e h e t s é g valamiféle szellemi d o l o g , m é g i s m i n d e n b i ­ z o n n y a l csak az e m b e r i test k ü l s ő érzékszerveiben kell k e r e s n ü n k . "4 1

E g o n d o l a t m e n e t b e n is k é t s é g t e l e n ü l az é r z é k e n y s é g k a p k i t ü n t e t e t t szerepet, o l y a n n y i r a , h o g y a b b ó l és csak a b b ó l v e z e t ő d i k le az e s z t é t i k a i tehetség, a m i így n e m származékos, h a n e m veleszületett képességnek t ű n i k .

3 9 S Z A U D E R , / . w., 2 2 1 .

4 0 S Z A U D E R , / . m., 101.

(14)

Ez az é r t e l m e z é s a m ű a l k o t á s o k h a t á s á t állítja a k ö z é p p o n t b a , h i s z e n az esztétikai tehetség m i n t tiszta érzékenység lényegében az é r z e l m e k keltésé­ n e k k é p e s s é g é b e n áll. Ez a tétel a l a p o z z a m e g S z e n t j ó b i n a k a filozófiai-el­ méleti megközelítés t e r m é k e t l e n s é g é r ő l vallott nézetét is (egyedi és egészen m e g l e p ő i r á n y t a d v á n a fejtegetéseknek, k ü l ö n ö s e n az a d o t t vizsgahelyzet­ ben): „ebből következik az is, h o g y é p p e n a finomabban g o n d o l k o d ó filozó­ fusok az aprólékosságig m e n ő bizonyításaik m e l l e t t sosem t u d t a k m á s o k a t a r r a r á v e n n i , h o g y ezt m e g t e g y é k , a m a z t p e d i g h a g y j á k el. A z kell u g y a n ­ is, h o g y az é r z é k e k e t az érzékletes d o l g o k ö s z t ö n ö z z é k . "4 2 A z á l t a l , h o g y az

é r z é k e k n e k az érzékletes d o l g o k által való ösztönzése a kiváltott h a t á s felől szemléltetik, n e m c s a k a teória é r t é k e l ő d i k le e m e g k ö z e l í t é s b e n , h a n e m látens o p p o z í c i ó k é p z ő d i k m e g az é r z é k e n y s é g f o g a l m á n a k a m a értelme­ zésével s z e m b e n , a m i t S c h e d i u s képviselt u g y a n a z o n a v i z s g á n .

Szentjóbi esetében az 'érzékileg megjelenő tiszta i d e á k ' n e m a tökéletes­ s é g f o g a l o m m a l á l l n a k k a p c s o l a t b a n , h a n e m a szívre tett benyomással, ami így a retorikai h a g y o m á n y hatáselvű átértelmezéseivel rokonítja álláspont­ ját. Ez a p o z í c i ó uralja teljes egészében az ízlésről d o l g o z a t á b a n k o r á b b a n í r o t t a k a t , de az ízlést mégis k e t t ő s , érzéki és é r t e l m i képességként határoz­ za m e g ,4 3 e l t é r ő e n az e s z t é t i k a i t e h e t s é g t ő l , a m e l y e g y n e m ű e n az érzékeny­

ség k ö r é b e v o n ó d i k , m i n t l á t t u k . E lényegi k ü l ö n n e m ű s é g e t , a m e l y kétség­ telen e l l e n t m o n d á s t e r e d m é n y e z a g o n d o l a t m e n e t b e n ,4 4 é p p e n a hatáselv

k é p e s e g y b e f o g n i . M á r az első m o n d a t kijelöli az é r t e l m e z é s i keretet az utile et d u l c i t é t e l é b e n : „Régi i d ő k h i s t ó r i á i t a n í t j á k , d e a m i évszázadunk is bizonyítja, h o g y a m ű v é s z e t e k n e k és a s z é p t u d o m á n y o k n a k mennyire h a t é k o n y a b e f o l y á s u k m i n d az e m b e r e k e r k ö l c s e i n e k j o b b í t á s á r a , mind p e d i g belső és k ü l s ő b o l d o g u l á s u k r a . E z e k u g y a n i s valamiféle kellemes, d e u g y a n a k k o r e l l e n á l l h a t a t l a n e r ő s z a k k a l , k i v ü l r ő l j ö v ő érzékletek által n y i t o t t a k u t a t az e m b e r e k lelkéhez és szívéhez, az e l ő b b i t t a n í t v a , az utób­ bit g y ö n y ö r k ö d t e t é s s e l m e g i n d í t v a , s így a j ó h o z h o z z á a d j á k a szépet is."4 5

4 2 Uo.

4 3 Lásd SZAUDER, /. m.y 2 2 0

4 4 Vö. S Z A U D E R , / . m., 100

(15)

A szépmesterségek tehát a szívre tett h a t á s u k alapján ítélendőek m e g , a szív­ re tett h a t á s p e d i g a hasznosság szerint. Ez az a l a p g o n d o l a t Verseghy Sulzer-f o r d í t á s á n a k i d é z e t t tételeivel egyezik m e g .

A z e s z t é t i k a t a n s z é k betöltésére k i í r t p á l y á z a t v i z s g a d o l g o z a t a i k ö z ü l S c h e d i u s és Szentjóbi m u n k á j á b a n4 6 k i t a p i n t h a t ó az érzékenység és aesthe­

tica é r t e l m e z é s é b e n m e g s z ü l e t ő b e n lévő k é t eltérő g o n d o l a t i irány, p o n t o ­ s a b b a n : a v a l a m i k é p p e n i s m e r t n e k t e k i n t h e t ő Szerdahely-féle n é z e t e k el­ m o z d í t á s a részben egy erőteljesebben hatáselvű, részben p e d i g egy i n k á b b a tökéletesség f o g a l m á h o z k ö t ő d ő m e g k ö z e l í t é s m ó d felé. M a g u k ezek az e l m o z d u l á s o k is b i z o n y t a l a n o k , j o b b á r a e l l e n t m o n d á s o s a n i l l e s z k e d n e k a forrásvidéket j e l e n t ő s z e m l é l e t h e z . A S c h e d i u s é r á a d á s u l elég t á r s t a l a n p r ó b á l k o z á s t képvisel, s z e m b e n a Szentjobiéval, a m e l y a M u s e u m k ö r é b e n f o r m á l ó d ó törekvésekhez h a s o n l a t o s . T a l á n az egy K a z i n c z y lehet a kivétel e k ö r b e n , a k i n é l t a l á l u n k o l y a n m e g f o g a l m a z á s o k a t , a m e l y e k a schediusi e l m o z d u l á s o k k a l a n a l o g i z á l h a t ó a k . L e g i n k á b b az a f e l t ű n ő , h o g y 1790 körül elkezdi h a s z n á l n i az 'aesthesis' kifejezést, a m i nála l e g i n k á b b a 'szép­ érzék' megfelelőjének t a r t h a t ó . K ü l ö n ö s e n érdekes az e g y i k első (az álta­ lunk ismertek közül a legelső) adat, a m e l y ízlés és aesthesis fogalmait állítja egymás mellé.

A z O r p h e u s e g y i k B a t s á n y i é k k a l f o l y t a t o t t helyesírási v i t á j á b a n e g y m e g t á m a d o t t k o r á b b i jegyzetére hivatkozva elhárítja a n n a k a lehetőségét, hogy „az igazabb izlés a l a t t n e m t s a k Orthographiai ízlést, h a n e m Poetai

Aesthesistis é r t h e t n e v a l a k i " ,4 7 szerinte ez s e m m i logikával n e m bír az a d o t t

szövegösszefüggésben. S z á m u n k r a m o s t mellékes, h o g y v a l ó b a n bír-e ez logikával avagy sem, arra érdemes figyelnünk, h o g y az eredetileg is kurzív­ val szereplő f o g a l m a k egy j e l e n t é s m e z ő b e t a r t o z n a k . ízlés és aesthesis el-w/fgfelcserélhetőnek t ű n i k , h i s z e n K a z i n c z y is csak azt állítja, h o g y a z é r t

4 6 Magára a pályázatra huszonketten jelentkeztek, ami önmagában is kiemelkedően magas

szám, az írásbeli vizsgát hatan írták meg. Szauder József két vizsgadolgozatot közölt (mint a két legkorszerűbbet), Schedius Lajosét és Szentjóbi Szabó Lászlóét. Schedius hosszú időn keresztül fogja betölteni a végül is általa elnyert esztétikai professzori tisztet, Szentjóbi pályáján ez egy volt az egzisztenciateremtés sikertelen próbálkozásai közül.

47 Első folyóirataink: Orpheus, kiad. D E B R E C Z E N I Attila, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debre­ cen, 2001, 7 1 .

(16)

l o g i k á t l a n Poetai Aesthesist é r t e n i a h i v a t k o z o t t h e l y e n , „ m e r t o t t arról szóllani n e m volt helly". Ezzel e g y ü t t is figyelmre m é l t ó a z o n b a n , h o g y a m e g k ü l ö n b ö z t e t é s létezik, m é g h o z z á az aesthesis a p o é t á i jelzőt kapja, va­ gyis e b b e n az ö s s z e f ü g g é s b e n lép ez a f o g a l o m a n y i l v á n o s s á g elé K a z i n ­ czy lapjában. A levelezésben h á r o m előfordulását ismerjük a fogság előtt, m i n d h á r o m 1791-es levélben található. A z egyik szöveghely egy k ö n y v kül­ sejére v o n a t k o z i k , a m á s i k a Messiás kevés előfizetője m i a t t i p a n a s z , a har­ m a d i k a l e o n i n u s o k írói ellen kel k i .4 8 A z u t ó b b i k e t t ő b e n az aesthesis o p ­

pozíciós szerkezet r é s z e k é n t a l i t e r a t u r a p r o s e l y t á i h o z k ö t ő d i k , az elsőben is, d e o p p o z í c i ó n é l k ü l . Jól l á t h a t ó , h o g y az ízléskritikai h a n g ü t é s és irá­ n y u l t s á g veszi ezeket k ö r ü l , d e n e m az ízlés kifejezést használja, a m e l y pe­ d i g az O r p h e u s p r o g r a m j á n a k egyik pillére volt, s a m ú g y g y a k r a n feltűnik szövegeiben.

Ö n m a g á b a n ez a n é h á n y a d a t n e m i g e n a d a l a p o t m e s s z e m e n ő követ­ keztetések levonására szépérzék és ízlés Kazinczy általi megkülönböztetését, e m e g k ü l ö n b ö z t e t é s jelentését illetően. A m i m i a t t ez l e g i n k á b b figyelmet érdemel, az részben a kontextus, amelyet Schedius hasonló kezdeménye jelent u g y a n a b b a n az i d ő b e n , részben p e d i g a K a z i n c z y korabeli gráciafilozófiájá­ b a n m u t a t k o z ó kettősség. Az Áldozó ars poeticája ugyanis összefonja érzéki­ ség és tökéletesség kettősségét, részben a gráciák eredetének két változatára,4 9

4 8 „Azt merem állítani, hogy több aesthesissel még könyv nem jött-ki Magyarországon,

m i n t a' hollandiai papirosra nyomtatott Júlia." Kazinczy A r a n k a Györgynek, 1 7 9 1 . ja­ nuár 7. = K A Z I N C Z Y Ferenc Levelezése, I - X X I . , közzéteszi: VÁCZY János, M T A , Buda­ pest, 1 8 9 0 1 9 1 1 . XXII., közzéteszi: H A R S Á N Y I István, M T A , Budapest, 1 9 2 7 . -XXIII., közzéteszi: BERLÁSZ Jenő, BUSA Margit, C s . G Á R D O N Y I Klára, F Ü L Ö P Géza, Akadémiai, Budapest, 1 9 6 0 . [a továbbiakban: KazLev] Itt: KazLev 3 5 1 . levél „egy Párisi kortsolyásnak több t u d o m á n y a 's Aesthesise van, m i n t Magyar Országon a földes uraknak." Kazinczy A r a n k a Györgynek, 1 7 9 1 . , ápr. 8 . = KazLev 3 7 0 . levél „A' hol ez a' szerentsétlen neme a' poesisnek kedvességben vagyon, ott az aesthesisnek hajnalló sugarát sem lehetett még látni." Kazinczy Édes Gergelynek, 1 7 9 1 . aug. 17. = KazLev 3 8 2 . levél

4 9 A mítosz két változata szerint a gráciák Zeusz és E u r ü n o m é , illetve Dionüszosz és Aph­

rodité gyermekei, vagyis az előbbiben inkább égi, éteri, utóbbiban inkább földi, érzéki vonásaik hangsúlyozódnak. „A lényeg éppen abban rejlik, hogy a lírai énnek nem kell választania, hiszen a költemény végére a bájistennők antropomorfizált nőalakjai révén az »égi« és a »földi« grácia legszerencsésebb arányú kombinációjának megtalálásával sikerül

megfelelő egyensúlyi viszonyokat teremtenie." GERGYE László, Múzsák és Gráciák közÖtty

(17)

részben p e d i g a gráciák tetszést biztosító báj övére való u t a l á s s a l .5 0 E s z e m ­

léleti vonás n e m reflektált, s t e o r e t i k u s a n igazából a k é s ő b b i e k b e n sem válik azzá, m e r t K a z i n c z y szkepszissel viseltetik az e l m é l e t e k i r á n t . D e a grácia-filozófiának a pálya fogság u t á n i szakaszában t ö r t é n ő , w i n c k e l m a n n i indít­ t a t á s ú5 1 t r a n s z f o r m á c i ó j a az érzékileg m e g j e l e n ő tökéletesség g o n d o l a t á t

e g y é r t e l m ű e n felerősíti és előtérbe állítja. A z 1790 k ö r ü l i i d ő s z a k b a n ez az irány m é g rejtett, és erőteljesen összefonódik a M u s e u m p r o g r a m j á b a n köz­ p o n t i helyet elfoglaló m u t a t v á n y o k a z o n jellegzetességével, a m e l y a Poézis lényegét a szívre való h a t á s b a n fedezi fel.

'Aestheticai avagy érzékeny

A s z ó h a s z n á l a t b a n t e h á t k é t fő i r á n y k ü l ö n ü l el: az e g y i k az e s z t é t i k a új t u d o m á n y á n a k megnevezésére szolgál (aesthetica, esthetika), a m á s i k a p o é -zisben képviselt új t ö r e k v é s e k s z á m á r a talált n e v e t az e m e új t u d o m á n y megnevezésére szolgáló kifejezés s z á r m a z é k a i n a k h a s z n á l a t á v a l . A z új t u ­ d o m á n y megnevezésére szolgáló kifejezés s z á r m a z é k a i n a k használata során t a l á l k o z u n k az aesthesis', az ' a e s t h e t i k u s ' a l a k k a l m i n d főnévi, m i n d m e l ­ léknévi é r t e l e m b e n , s h a s z n á l t a t i k m a g a az 'aesthetica' is sajátos a l a k o k b a n , a h o g y Verseghynél l á t t u k . L e g g y a k r a b b a n a K a z i n c z y - F ö l d i levélváltások­ b a n j e l e n i k m e g 1791-től k e z d v e ( B a t s á n y i n á l n e m találjuk, a h o g y n e m fordul elő a M i n d e n e s G y ű j t e m é n y b e n s e m ) . Á l t a l á b a n az új t ö r e k v é s e k megnevezésére szolgál, s o p p o z í c i ó b a n é r t e l m e z ő d i k . Földi p é l d á u l 1791. június 11-i levelében n a g y á t t e k i n t é s t a d a k o r a b e l i m a g y a r verselés fő v o ­ n u l a t a i r ó l , s a m a g a p o z í c i ó j á t a z o k k a l s z e m b e n h a t á r o z z a m e g , a k i k ,,a' Poesisnek t e r m é s z e t é t A e s t h e t i c a szerént n e m t a n u l t á k " , s a k i k n e k m i n t a ­ képe G y ö n g y ö s i , az „ A e s t h e t i c a n é l k ü l való v e r s e k n e k b é h o z ó j a , g y a r a p í

-5 0 A tetszést biztosító bájövet a gráciák őrzik. „Amikor a szépség és a szerelem istennője

a maga utolérhetetlen ragyogásában egy halandó szeme előtt akar megmutatkozni, a Kha-riszokhoz folyamodik, mert egyedül ők képesek azokkal a bájakkal felruházni, amelyekkel szépségét a földi embernek is érzékelhetővé teszik." G E R G Y E , /. m., 2 3 .

(18)

tója".5 2 A z aesthetica' első előfordulása itt m é g e g y é r t e l m ű e n a t u d o m á n y ­

ra utal, a m á s o d i k a z o n b a n m á r elsősorban é r t é k k a t e g ó r i a k é n t funkcionál, a h i á n y t jelöli m e g .

A g r a m m a t i k á b ó l p o n t o s a n k i d e r ü l , m i is ez a h i á n y , h i s z e n o t t áll a m e g h a t á r o z á s a poézis lényegéről: „Az E s z t é t i k a szerént, a' Verstudomány avagy a' Poésis, olly tökélletes é r z é k e n y előállatás, ( R e p r a e s e n t a t i o , D a r -s t e l l u n g ) a b e -s z é d n e k e g g y t u l a j d o n m ó d j a által, a mellyel v a g y valamelly érzékenységet illető tárgyak, v a g y g o n d o l a t o k , v a g y érzések, vagy M u n k á k kifejeztetnek, l e í r a t n a k , k ö v e t t e t n e k , és a H a l l g a t ó n a k v a g y O l v a s ó n a k képzelése eleibe leg h a t h a t ó s a b b elevenséggel á l l í t t a t n a k . "5 3 Ez p e d i g egy­

beesik a Verseghy Sulzer-fordításában olvasható meghatározással, amely sze­ r i n t az E s z h e t i k a b é l i a z o n o s az é r z é k e n y í t ő erővel, o l y a n n y i r a , h o g y Földi k ö v e t k e z ő m o n d a t á b a n a sulzeri ' s i n n l i c h e K r a f t ' kifejezés megfelelője is f e l t ű n i k az ' é r z ő e r ő ' s z ó k a p c s o l a t b a n .

A z 'érzékeny erő' értelmezői környezetét kijelölő aesthetikabéli', avagy az e s z t é t i k a szerént' kifejezések a S z e r d a h e l y - m ű B a u m g a r t e n - o l v a s a t á v a l m u t a t n a k r o k o n s á g o t , F ö l d i e s e t é b e n h i v a t k o z á s is u t a l erre. Szerdahely

Aesthetica)^ m i n t azt M a r g ó c s y I s t v á n elemzése b e m u t a t j a , először veti fel

és foglalja össze a k i b o n t a k o z ó új m a g y a r o r s z á g i i r o d a l m i s á g o t jellemző m e g h a t á r o z ó n é z e t e k e t (a költészet felértékelődő szerepéről, a t e r e m t ő fan­ táziáról, a költői t ű z r ő l s t b . ) .5 4 M e g j e l e n i k ezek s o r á b a n a „szívében meg­

i n d í t o t t olvasó" k é p z e t e is, m e r t Szerdahelynél a „Sulzertől á t v e t t gondolat szerint a m ű v é s z e t e k célja a szív megilletése, az é r z e l m e k m o z g á s b a hozása, az érzékenység felébresztése".5 5 A Sulzeréhez h a s o n l ó a n e k l e k t i k u s tenden­

ciájú S z e r d a h e l y - m ű5 6 a r e t o r i k u s h a g y o m á n y virulenciája m e l l e t t a n n a k

á t é r t e l m e z é s é t képviseli. Ez m á s r é s z r ő l azt is jelenti, h o g y a m i n t a k é n t hi­ v a t k o z o t t b a u m g a r t e n i Aesthetica alapvető kettősségéből valójában csak az e g y i k v o n u l a t o t képviseli igazán, s ezáltal a n n a k a század m á s o d i k felében

5 2 KazLev II. 2 1 2 .

5 3 F Ö L D I , / . m., 1 2 .

5 4 M A R G Ó C S Y , / . m. ( 1 9 8 9 ) , 1 9 - 2 8 . 5 5 M A R G Ó C S Y , / . m. ( 1 9 8 9 ) , 2 1 .

5 6 MARGÓCSY, /. m. ( 1 9 8 9 ) , 2 9 . ; a források részletes bemutatását lásd JÁNOSI Béla, Szerda,'

(19)

v i r u l e n s p s z i c h o l ó g i a i - a n t r o p o l ó g i a i á t é r t e l m e z é s e i s o r á b a i l l e s z k e d i k . A z aesthetica fogalma tehát n e m az eredeti b a u m g a r t e n i intenciókat követi elsősorban, vagyis n e m a n n y i r a az érzéki m e g i s m e r é s t u d o m á n y a k é n t je­ lenik m e g ( m i n t p é l d á u l S c h e d i u s n á l ) , s n e m a tökéletesség érzéki formájá­ n a k vizsgálatát látja a fő céljának, h a n e m m i n d e n e k e l ő t t a r e t o r i k a i h a t á s ­ keltés á t é r t e l m e z é s é t végzi el, az utile et d u l c e keretei k ö z ö t t m a r a d v a .

A m i k o r t e h á t F ö l d i S z e r d a h e l y n y o m á n „tökélletes é r z é k e n y előálla-tás"-ról beszél, a k k o r az n e m 'érzékileg felfogható tökéletesség'-ként é r t e n ­ dő, h a n e m olyan beszédként, „melly azon elő állatást, mellyet jelent, az érző e r ő n e k leg m a g a s a b b és hozzája leg i l l e n d ő b b g r á d i t s á r a f e l e m e l i " .5 7 E z

a s u l z e r i á n u s olvasata B a u m g a r t e n n e k , ezt követi S z e r d a h e l y is, s ezt jele­ níti m e g p l a s z t i k u s a n V e r s e g h y f o r d í t á s á b a n az e s z t h e t i k a b é l i a z o n o s í t á s a az érzékenyítő erővel. E fordítás u g y a n m á r a M u s e u m k ö r é n e k kettéválása u t á n jelent m e g a folyóiratban, de egyrészt l á t t u k k o r á b b a n , h o g y a retori­ kai h a g y o m á n y hatáselvét á t é r t e l m e z ő m e g i n d í t ó erő m e g h a t á r o z ó jelen­ tőségű volt a lap kezdeteitől fogva, másrészről filológiailag a d a t o l h a t ó m i n d Kazinczy, m i n d Batsányi Sulzer-ismerete.5 8 A m i k o r t e h á t a M u s e u m k ö r é ­

nek elméleti pozícióját illetően az aestheticai' jelzőt használjuk, a k k o r azt a b a u m g a r t e n i k a t e g ó r i á n a k e b b e n a S u l z e r - és S z e r d a h e l y - f é l e á t é r t e l ­ mezésében, p o n t o s a b b a n : az ezen á t é r t e l m e z é s e k r e p r e z e n t á l t a g o n d o l a t i h a g y o m á n y h o z t a r t o z ó a n5 9 fogjuk fel, d e s e m így, s e m ú g y n i n c s köze az

esztétikai a u t o n ó m i a k a n t i g o n d o l a t á h o z , legfeljebb csak egy utólagos, fej­ lődéselvű n é z ő p o n t i m m a n e n s teleológiája szerint.

FÖLDI, I. m., 1 2 .

Korábban már említettük, hogy Kazinczynak megvolt a Sulzer-lexikon harmadik kiadása, Batsányi levelezésében pedig (a számos egyező tételen túl) közvetlen Sulzer-idézetet is találunk: ,,A' melly tökélletességben van a' nyelv, olly tökéletességben van az ész és jó ízlés-is, akár-melíy nemzetnél. W a r u m solte denn eine so wichtige Sache (námlich die Sprache) dem Zufall überlassen, oder gar der Verpfuschung jedes wahnwitzigen Kopfes Preis gégé­ ben werden? - Ezt mondja Sulzer, és ő-vele én-is." (Batsányi Ráday G e d e o n n a k , 1 7 9 0 . április-május = N É M E T H Balázs, Batsányi három levele Ráday Gedeonhoz, ItK, 1 9 6 0 , 2 0 0 . ) Tehát nem a filológiai hatás és átvétel elsődleges mozzanata szerint.

Figure

Actualización...

Referencias

Actualización...

Related subjects :