Irodalom a sajtóban. Acta Acad. Agriensis, Nova Series Tom. XXXIX (2012)
Mészáros Zsolt
A MODERNITÁS ÉS AZ EMANCIPÁCIÓ
HATÁRVIDÉKÉN
A Magyar Bazár irodalmi vonatkozásai a Wohl-nővérek szerkesztése alatt (1873–1901)
A Magyar Bazár működésében és vele a magyar női sajtó történetében új fe-jezet kezdődött 1873 őszén. A Wohl-nővérek által korábban szerkesztett A nők
munkaköre című közlöny egyesült a Magyar Bazárral és felvette a Magyar Ba-zár mint a Nők Munkaköre nevet. Kiállításában és tartalmában a divatlapok
ele-gáns tipográfiáját, részletes ruhamodell-leírásait, gyakorlati rovatait ötvözte a női művelődés és munka témaköreivel. Olyan modern hangvételű sajtóorgánum jött létre, amely a kor irodalmi és társadalmi folyamataival, változásaival tartotta a lépést. Az 1873 és 1901 között ívelő széles időintervallum, valamint e tanul-mány terjedelmének kerete csupán az erővonalak, csomópontok felrajzolását engedi. Remélem azért így is átfogó képet tud nyújtani a Wohl-nővérek szer-kesztői munkásságáról, amely a modernitás és az emancipáció mentén formáló-dott a 19. század második felében.
Az 1866-ban a lipcsei Bazar magyar kiadásként indult Magyar Bazárt a Wohl- nővérek vették át az első szerkesztő Szabó Richárd (1820–1873) halála után. Az idősebbik, Janka (1843–1901) költőként nagy figyelmet keltett verses-kötetével, amelyet 1861-ben Jókai Mór adott ki. A későbbiekben egzisztenciális okokból a sajtónak kötelezte el magát, és őt tekinthetjük az 1901-ben bekövetke-zett haláláig a Magyar Bazár főszerkesztőjének. Főmunkatársa húga, Stefánia (1848–1889) a próza műfajában alkotott. Első kötetéről, a Regekönyvről (1865) Arany János írt recenziót a Figyelőben. Főműve az 1887-es Aranyfüst című re-gény a kor magyar társadalmáról ad széles látképet.
A szépirodalom mellett, mindketten komoly újságírói múlttal rendelkeztek. Első önálló folyóiratuk, a Nők Munkakör,e a Nőképző- Gazdaasszony- és Nő-iparegylet hivatalos közlönye előszavában a nőkérdés harcosaiként definiálták magukat, és a következő mottóban fogalmazták meg az általuk képviselt irányt:
„Nevelni, dolgozni, jótteni!”.1 Ez a fajta irány folytatódott a Magyar Bazárban is, retorikáját tekintve ugyan szelídebb tónusban, de következetesen foglalkozva a nőket érintő nevelés, tudomány, munkaképesítés és –vállalás fontos kérdései-vel, megoldási alternatíváival. Az 1873. szeptember 15-én megjelent bemutatko-zó szerkesztői levelükben az „anya”, a „serdülő lány” és az „egyedül álló nő” típusaiban jelölték meg a célközönségüket. Különösen ez utóbbi kategória figye-lemreméltó, szerepeltetése valós és széles körben létező társadalmi jelenségre (ön)reflektál (hiszen maguk a szerkesztők is ehhez a csoporthoz tartoztak), amely deklarálta a női egzisztencia- és életpályamodellekben bekövetkezett vál-tozásokat. Kéri Katalin a dualizmus kori nők történetét feldolgozó kiváló mo-nográfiájában például arra figyel fel a statisztikai adatok alapján, hogy az egye-dül álló nők (hajadonok és özvegyek) foglalkoztatási aránya viszonylag magas volt a monarchiabeli Magyarországon.2
Az 1890-es évekre a Magyar Bazár tartalmában megfigyelhető egyfajta el-mozdulás az úgynevezett „high society” felé, „a magyar úri családok barátja” arculatot öltve fel.3 Úgy is fogalmazhatunk, hogy a modernitás aurája biztosítot-ta az újság eladhatóságát, népszerűségét, valamint az előfizetők táborának mind horizontális, mint vertikális irányban való megtartását, bővítését. A lap áthang-szerelése mögött a főszerkesztő, Wohl Janka állt, akinek szerkesztői víziójában a század utolsó évtizedében a társasági orgánum eszméje rajzolódott ki. Le kell azonban szögeznünk, hogy a Magyar Bazár mint a Nők Munkaköre nem műked-velői, kultúrafogyasztói magatartásmintákat, hanem az egzisztenciateremtés, valamint a szellemi térnyerés lehetőségeivel, irányaival és példáival kapcsolatos útmutatást, megerősítést közvetített női olvasói felé. Ugyanakkor bizonyos am-bivalens magatartás mégis megfigyelhető esetében, amely megkülönböztette magát az emancipációtól, mint mozgalomtól. A nőkérdéssel foglalkozó írások rendszerint elhatárolódtak az egyenlőségi törekvésektől, illetve nem kérdőjelez-ték meg a hagyományos női hivatásokat (család, házasság, jókérdőjelez-tékonyság), min-damellett a művelődéshez, a neveléshez, a munkához való jogot szorgalmazták és mindig reflektáltak a hozzájuk kapcsolódó aktuális eseményekre.4 A cikkek retorikáját úgy, mint a nőkérdéshez kapcsolódó korabeli közbeszédet áthatja a nemzeti narratíva, illetve egyfajta „gyarmatosító” attitűd, amely a nőknek a nemzeti identitás misszionáriusaiként, a hazai tradíció terjesztésében, ápolásában kiemelt szerepet tulajdonít, és állami képzésükben látja biztosítottnak a haza
1
Idézi RÉZLER Ilona 1936: 146.p.
2
KÉRI Katalin 2008: 132. p.
3
Előfizetésre való felhívás! Magyar Bazár, 1900. 45. sz., címlap
4
„Felkutatjuk a női lélek kiváló megnyilatkozásait és különösen, mikor hazánk hölgyei közt
talá-lunk ilyen kincsekre, büszkén mutatunk rájuk és példakép állítjuk olvasóink elé” olvashatjuk az
felemelkedését és a magyarosítás sikerességét.5 Úgy tűnik, az emancipációs mozgalom hazánkban többek között nacionalista motívumok mentén formáló-dott, legitimitását is csak úgy nyerhette el a Magyar Bazár hasábjain, ha nemzeti gyökerekre hivatkozva távol tartja a függetlenné váló nőt övező társadalmi fóbi-ákat.
A második részben a Magyar Bazár szépirodalmi mellékletének felépítését és szerzői gárdáját térképezzük fel, elsősorban Justh Zsigmondra és a köré csopor-tosuló írókra összpontosítva, akik a lap szellemi táborának markáns egységét alkották a 19. század utolsó évtizedében. Bár a lap profilját eredendően a divat és a közművelődés határozta meg, a ugyanolyan nagy ambícióval állította össze Wohl Janka és Stefánia szépirodalmi mellékletet, amely tartalmát tekintve tagol-tabb, változatosabb, szerkesztői elvében pedig modern törekvésekre érzékenyebb volt, mint a kor hasonló műfajú sajtótermékei (Hölgyek Lapja, Budapesti Bazár). Ez a tendencia különösen az 1890-es évekre válik izgalmassá, mikor irodalmi ízlésében és szerzőválogatásában A Hét című lappal mutat rokon vonásokat, ahogy azt majd látni fogjuk. Az évfolyamok két ünnepi számát a májusi és a karácsonyi melléklet jelentette, a nővérek főleg ide gyűjtötték a nagyobb presztí-zsű írókat és szövegeket. Általában két regény folytatódott párhuzamosan, egy a lapban, a másik regénymelléklet formájában, amit a végén könyv formájában be lehetett köttetni. Az elején kísérleteztek könyvsorozattal (Magyar Bazár
Könyv-tára címmel) főleg külföldi szerzőktől, de hamar kudarcba fulladt előfizetők
híján.6 A nemzetközi irodalmat figyelemmel kísérték és vezércikkekben, műfor-dításokban adtak ízelítőt egy-egy rangos alkotó, mint Victor Hugo, George Eliot, Henry Longfellow életművéből. A nagy nyugati nemzetek mellett a régióból egyetlen szomszédos országra, Romániára terjedt ki még a tájékozódás. Az 1870-es évektől népdalokat, népmeséket találhatunk Moldován Gergely fordítá-sában, azonban a rákövetkező évtizedben valószínű a magyar közhangulatban erősödő Erdélyt féltő, soviniszta tendenciák miatt eltűnnek. Kivételt képez ez alól az íróként Carmen Sylva néven publikáló Erzsébet román királyné (1843– 1916) és a Párizsban élő írónő, utóbb politikus, diplomata, Elena Vacarescu (1864–1947), előbbi nemzetközi népszerűsége, utóbbi Justh Zsigmond közvetí-tése miatt.
A Wohl-nővérek szerkesztői munkáját nagyban segítette legendás szalonuk, ahol a kor neves értelmiségei, tudósai, művészei találkoztak rendszeresen. Jókai Róza jegyezte meg róla, hogy elsősorban a „Párizs-imádás” határozta meg szel-lemi orientációját.7 Ez tetten érhető a lap szerkesztésében, tartalmában,
5
Kereszty Orsolya foglalkozott behatóbban ezzel a témával doktori disszertációjában és tanulmá-nyaiban. KERESZTY Orsolya, 2007; KERESZTY Orsolya 2005; KERESZTY Orsolya 2006.
6
A következő művek megjelenését harangozták be a felhívásban: Detlef Károly: Feloldhatatlan
kötelékek, Octave Feuillet: Julia de Trécoeur, Ouida: Cigarette, Charles de Besnard: Vadászat udvarlókra
7
sában is, itt nem csak a divatlapokra, vagy a divattudósításokra gondolhatunk, hanem a cikkek hivatkozási horizontjára, amely rendszerint a francia kultúra.8 Társasági kapcsolataikat sikerrel kamatoztatták az újságkészítés során, amelyre Csapodiné Gárdonyi Klára is felhívja a figyelmet Wohl Janka emlékkönyvéről írott tanulmányában.9 A törzsvendégek közül többet bekapcsoltak a lap munká-jába, kéziratokat kértek tőlük, illetve pályájuk alakulásáról adtak folyamatosan hírt olvasóiknak. Az egyik csoportba zeneszerzők tartoztak, mindenekelőtt Liszt Ferenc, később Hubay Jenő vagy az Anton Brucknernél tanult Aggházy Károly, a két utóbbitól kották is megjelentek a Magyar Bazárban. A másik csoport a Magyar Tudományos Akadémia, illetve a Kisfaludy Társaság magas pozíciójú tagjai közül kerültek ki, például Szász Károly, Greguss Ágost, Beöthy Zsolt és Győry Vilmos. Tőlük esszéket, tanulmányrészleteket, fordításokat adtak közre a Wohl- nővérek, illetve a Kisfaludy Társaság gyűléseiről, tevékenységéről rend-szeresen és részletesen tudósítottak. A szalon tudósvendégeinek aktuális kutatá-sairól, eredményeiről, új könyveiről szintén adott hírt a Magyar Bazár, vagy közölt ismeretterjesztő jelleggel mutatványokat.10 1889-ben következett be a cezúra mind a szalon, mind pedig a Magyar Bazár életében: Stefánia halála után a társaság felbomlott, majd az újraszerveződésnél az akadémikusok helyére fia-tal írók léptek (például Justh Zsigmond, Pekár Gyula).
A Wohl-nővérek és személyükön keresztül a Magyar Bazár két idolja, tiszte-letbeli szellemi védnöke: Arany János és Jókai Mór volt. A két írót gyerekkoruk-tól fogva ismerték, szellemi tájékozódásukat, irodalmi hivatásukat orientálta ez a kapcsolat. Arany János halálakor, valamint az 1893-as Jókai-jubileumkor emlék-számokat adtak ki, illetve ezeken túl rendszeresen megemlékeztek munkássá-gukról. A Gyulai Pál által megkonstruált epikus Arany helyett a Magyar Bazár-ban publikált anyag és a róla szóló írások fényében a lírai költő válik hangsú-lyossá. Ugyanakkor közölték megjelenése évében a Toldi szerelme című elbe-szélő költemény befejező részét, és a balladákból is közzé tettek néhányat a lap-ban.11 Az 1893-ban meghirdetett Jókai-évben aktívan közreműködött a Magyar
Bazár, helyet adott a jubileummal kapcsolatos híreknek, felhívásoknak,
gyűjté-seknek, sőt az újság nevében egy szmirnai szőnyeg is készült az olvasók,
8
Főleg De Gerando Antónia ilyen tárgyú cikkeit említhetjük, pl. A családi élet Franciaországban.
Magyar Bazár, 1883. 3. sz., címlap; A francia szellem valódi tulajdonairól, s valódi francia
művek fő jellegéről. Magyar Bazár, 1885. 1. sz., 1–2. pp.; Minő francia könyveket olvassanak nálunk a fiatal leányok? Magyar Bazár, 1887. 15. sz., 110–111. pp.
9
CSAPODINÉ GÁRDONYI Klára 1959.
10
Pl. Grünwald Béla: Az első magyar hírlapok és irodalmunk úttörői [Régi Magyarország című munkájából], Magyar Bazár, 1888. 6. sz., címlap; Ipolyi Arnold: Nyári Krisztina [Magyar
tör-ténelmi életrajzok novemberi füzetéből], Magyar Bazár, 1887. 22–23. sz., címlap 11
Arany János: A lepke. Magyar Bazár, 1878. 1. sz., 1. p.; Arany János: Nem kell dér… Magyar
Bazár, 1878. 21. sz., 161. p.; Arany János: Toldi szerelme (részlet). Magyar Bazár, 1879. 23.
sz., 178 p..; Arany János: Éjféli párbaj. Magyar Bazár, 1880. 4. sz., 25. p.; Arany János: Az ün-neprontók. Magyar Bazár, 1886. 24. sz., címlap
katársak bevonásával, amelyet ünnepélyes keretek között adtak át az írónak. A
Magyar Bazár évfolyamain legitimációs és marketing szempontból sem
elha-nyagolható gesztus húzódik meg azzal, ahogy Janka tudatosan belekomponálta magát emlékezéseinek, levelezéseinek beemelése révén az Aranyt, Jókait, majd később Justhot övező kultuszba és ezáltal pozícionálta lapját a kor irodalmi kö-zegében.12
Az akkoriban már befutottnak számító, népszerű írók, mint Endrődi Sándor, Bartók Lajos, Vajda János mellett nagy gondot fordítottak tehetséges pályakez-dők szerepeltetésére is.13 Közülük kiemelkedik mind jelentőségében, mind hatá-sában Justh Zsigmond. A fiatal író párizsi naplójában olvashatunk arról a nem-zetközi folyóirattervről, amely munkatársai között ott találjuk a Wohl-nővérek neveit.14 A 1888. február 28-án született bejegyzés, valamint az Országos Széc-hényi Könyvtárban őrzött levelezésük legkorábbi darabjai, amelyek az 1887-es év második felére datálódnak, arra engednek következtetni, hogy Justh párizsi útja előtt már ismerte őket. Stefánia halála után az idősebbik Wohl-nővér és az akkor pályakezdő író között a levelezésük tanúsága szerint egyfajta anya-fiú kapcsolat alakult ki. A familiáris viszony mellett azonban nem elhanyagolható minőséget jelentett a mester-tanítvány kapcsolat. Janka mentorként formálta Justh stílusát, tájékozódását, illetve a levelezésükből tudjuk, hogy ő, illetve amíg élt, Stefánia lektorálta a párizsi jegyzeteket. Ha a pontos eseménytörténetet, amely összehozta hármójukat, még nem is ismerjük, mindenesetre magától érte-tődően következhetett, hiszen mindkét fél világnézete, társaságkoncepciója rokonult egymással. Justh a magyar társasági életre vonatkozó reformelképzelé-seibe beleillett a Wohl-szalon francia atmoszférájú miliője. Jankát igazi parisienne-nek nevezte több helyütt, ami szótárában a legmagasabb elismerést jelentette.15 Továbbá Justh különféle revue-tervei párhuzamba állíthatóak a
12
Pl. Wohl Janka: Gyermekéveimből. Visszaemlékezés Arany Jánosra. Magyar Bazár, 1882. 21. sz., 161–163.pp.; Justh Zsigmond Wohl Jankának írt leveleiből (1890–1892). Magyar Bazár, 1895. 4. 6. 8. 12. 16. 20. 24. számaiban
13
Hírlapjaink: A magyarországi hírlapok monographiája című a millenniumi sajtókiállításra megjelentetett lapismertetésekből összeállított hat kötetes kiadvány Magyar Bazár fejezete fel-sorolja azoknak a munkatársaknak névsorát, akik évek óta közreműködnek a lapnál: Szász Ká-roly, Szász Béla, gróf Csáky Albinné, Jókai Mór, Feszty Árpád, Justh Béla, Czóbel Minka, De Gerando Antónia, Gyarmathy Zsigáné, Pekár Gyula, Malonyay Dezső, Szalay Fruzina, Fanghné Gyujtó Izabella, Hentaller Elma, Székely Ilona, Versényi, Dr. Szabóné Illéssy Piroska, Prém József, Ehrenheimy Schytra Ilona, Báthory Róbert.
A fiatal alkotókhoz hozzá kell vennünk még Reviczky Gyulát, Makai Emilt. Janka pályakezdő kortársaira kiterjesztett, érzékeny figyelmét jelzi Justhoz intézett kérdése: „Olvasta az Ignotust?
Írja meg róla a véleményét.” OSZK, Levelestár , Wohl Janka levelei Justh Zsigmondhoz,
1887-1894, 70. db. [1891. tél]
14
Justh Zsigmond naplója 1941: 144. p.
15
Ugyanakkor teljesen sajátjának mégsem érezhette a Wohl-szalont, azért is vethette bele magát akkora ambícióval a Feszty-szalon kialakításába, megteremtésébe az 1890-es évek elején.
gyar Bazár szellemiségével és művelődéskoncepciójával. A barátság egyik
fon-tos hozadéka a Magyar Bazár szempontjából, hogy a lap bekapcsolódott az arisztokrata körökbe, a másik pedig az új szerzők megjelenése, mint Czóbel Minka, Pekár Gyula vagy Malonyay Dezső.
Justh Zsigmondtól először egy aforizmát közöltek a Magyar Bazár 1887. szeptember 1-jei számában a tűzvész sújtotta Eperjes, Nagykároly, Torockó újjáépítésének a javára Jókai szerkesztésében kiadott Segítség című albumból. Utána az 1888. január 1-jei számban az Istennő című folytatásos elbeszélése jelent meg, majd ez év április 1-jén tették közzé a Művész-szerelem című első regényének első fejezetét. A mellékelt szerkesztői előszóban Janka az új nemze-dék legtehetségesebbjeinek egyikeként üdvözölte a szerzőt, aki „határozott írói
egyéniséggel bír”. Előrebocsátotta, hogy nem tökéletes mű (vázlatszerű,
jellem-alkotási gyengeségek), viszont ereje a lelki konfliktusok ábrázolásában és a le-írásokban rejlik.16 A Párizs elemei című kötet megjelenése kapcsán a könyvaján-ló rovat finom, ritka műnek nevezte, és a több érzékre ható plasztikus kifejezés-módját emelte ki.17 Justh 1888-tól rendszeresen publikált a Magyar Bazárban, nemcsak elbeszéléseket, hanem cikkeket, útirajzokat (Párizs, Egyiptom, India), ismerőseiről, barátairól portrékat, például a Műbarátok Körének egyik kezdemé-nyezőjéről, gr. Csáky Albinnéról, az ausztrál festő Rupert C. W. Bunny-ról vagy a német-magyar származású francia íróról, Jean de Néthyről (Némethy Emmy).
Czóbel Minka verseit Justh ajánlotta szerkesztő barátja figyelmébe, de Aggházy Károly és Zichy Géza is dicsérte az akkor még teljesen ismeretlen köl-tőt Wohl Janka előtt. Első verse Hát nem tudod? címmel az 1889-es év karácso-nyi számában jelent meg. 1890-ben az első három számban látott napvilágot
Czinka Panna című elbeszélő költeménye, amelyet Janka először visszaküldött a
szerzőnek javításra megadott szempontjai alapján.18 Verseivel 1890-től találko-zunk rendszeresen a Magyar Bazár hasábjain. Az 1894. évi 3. számának címlap-ján mint új hazai költőnő együtt szerepelt Szalay Fruzinával, és az arcképét is közölték. Pekár Gyula cikkében új, forradalmi hangként üdvözölte, akinek mo-dern tehetsége mély gondolati lírájában gyökerezik.19 A Magyar Bazár végigkí-sérte Czóbel Minka pályájának kezdeti szakaszát, nyomon követhetjük költésze-tének alakulását, termékeny időszakának (1890–1903) főbb csomópontjait. Kö-zölt mutatványokat a nagyobb lélegzetvételű műveiből, mint a Lélekvándorlás,
16 Magyar Bazár, 1888. 7. sz., 50.p. 17 Magyar Bazár, 1889. 7. sz., 55. p. 18
Tömörítést, összevonást és kevesebb szóismétlést, több eszmét javasolt, illetve felállította az arányokat is, hány versszakból álljon egy rész. Pár nap múlva kérte vissza a javított verziót, hogy átnézhesse és elküldhesse a nyomdába. OSZK, Levelestár, Wohl Janka levele Czóbel Minkának 28. db. [1889 vége]
19
vagy a Don Juanna elbeszélő költeményekből.20 Az előbbiből itt jelent meg részlet először magyarul 1897-ben Janka kérésére, amely francia fordításban La
migration de l’âme címmel került a könyvpiacra a párizsi Ollendorf kiadó
gon-dozásában ugyanebben az évben. Czóbel Minka sok más lapban is publikált, a fontosabbak közül A Hét, a Vasárnapi Ujság, Magyar Salon, Fővárosi Lapok hasábjain. Ezek mellé sorakozik fel a Magyar Bazár, amely a kezdetektől fogva dokumentálta Czóbel Minka írói pályáját.21
Pekár Gyula Justh révén került Wohl Janka köreibe, aki hamar megkedvelte a
„rendkívül érdekes gondolkodású és rengeteg olvasottságú fiatal óriás”-t.22 Az
Árnyak című folytatásos elbeszélésével debütált a Magyar Bazár 1892-es
évfo-lyam első számában, amit számos változó terjedelmű próza követett (A holtak
keze, A Manöver-éji álom, Egy huszártiszt cartoucheából). A Don Juan című
könyve kapcsán olvashatunk róla hosszabb jellemzést a Magyar Bazárban: „a
legérdekesebb alakok közé tartozik a magyar litteratúrában. Olyan író ő, aki a megfigyelőképességen és leíró erőn kívül a tudásnak és műveltségnek oly általá-nosságával rendelkezik, amely különösen magyar írónál szokatlan”.23
Szintén Justh társaságából érkezett Szabolcska Mihály, akinek a megjelenés alatt álló verseskötetéből közölt a lap két verset az 1893-as évfolyam karácsonyi számában (Ébredés, Szép voltál te…). Janka 1891. december 2-án kelt levelében furcsállotta, hogy Justh és Szabolcska közösen utazott az év őszén Párizsba, meg is kérdezte barátját, vajon értették-e egymást. Mindenesetre felkérte, hogy sze-rezzen kéziratot Szabolcskától a Magyar Bazár számára.24
Malonyay Dezső Justhtal 1893. őszén került szoros barátságba és valószínű az ő révén kerülhetett be a Halál című elbeszélése Wohl Janka lapjának az évi karácsonyi számába. Novellái mellett a fiatal művészettörténész és író tollából jelent meg méltató elemzés Wohl Stefánia regéiről harmadik kiadásuk kapcsán, amely a lap 1898. 22. számának címoldalán jelent meg.
Czóbel Minka mellett Szalay Fruzina számított a lap másik állandó női költő-jének. A Fővárosi Lapokban, az Ország-Világban, a Koszorúban és A Hétben publikált. 1892-től szerepelt rendszeresen a Magyar Bazár hasábjain, zömében verseivel, versműfordításaival, de érdekesek és különlegesek a prózai munkái (Rózsanyílás, Répaemberkék). Esetében is, mint Czóbelnél, az életmű első tíz évét jól nyomon lehet követni az egyes lapszámokon keresztül. Az 1897-ben
20
Czóbel Minka: Lélekvándorlás XII. hullám. Magyar Bazár, 1897. 48. sz. címlap; Czóbel Minka: Don Juanna VIII. ének. Magyar Bazár, 1900. 21. sz. címlap
21
A Hírlapjaink (1896) Czóbel Minka nevét emeli ki, mint fiatal írótehetséget, akit az újság indí-tott el a pályáján.
22
OSZK, Levelestár, Wohl Janka levele Czóbel Minkának, 8. db. 1892. április 18. 2–3. lap
23
Magyar Bazár, 1899. 5. sz., 12. p.
24
napvilágot látott Egy marék virág című második kötetéről ajánlót tett közzé a lap 1897. 46. számában, amelyben munkatársként említették a kaposvári költőt.
A Bródy Sándor megjelenéséből fakadó feszültség rávilágít a Magyar Bazár irodalomkoncepciójára, amely „a nemes ízlés, finom modor s a szellemi
művelő-dés modern irányát” képviselte.25 Tőle mindössze két írást közöltek, mindegyi-ket ugyanabban az évben, 1900-ban. Az első Márkus Emília haja című szöveg-nél Janka jónak látta szerkesztői megjegyzéssel felkészíteni olvasóit. Heinéhez hasonlítja Bródyt, akinek közmondásos gúnyos, cinikus stílusa mindent torzan, fonák módon mutatott. „Milyen kár – folytatja aztán már a magyar íróra térve –,
hogy ő, aki a szépet oly szépen tudja látni, érezni és leírni – oly gyönyörűséget talál a cinizmus kicsapongásaiban és múzsája nemes virágait is – oly – hogy is mondjam? – nem tiszta kézzel kínálja. Kár, kár, kár!”26
A nőírók szempontjából is fontos műhelyként működött a Magyar Bazár. A nagy klasszikusok, mint Beniczkyné, vagy Kisfaludy Atala mellett több alkotó publikált a lapnál, például a 20. század elejei ifjúsági irodalom egyik vezéralak-ja, Tutsek Anna, az erdélyi népi történeteivel ismerté vált Gyarmathy Zsigáné, vagy a nagyívű Budapest című társadalmi regény szerzője, Lux Terka. Továbbá a női újságírás előretörésében is nagy szerepet játszott, számos női kollégát fog-lalkoztatott Wohl Janka, például Hentaller Elmát, aki Stefánia halála után fő-munkatársként dolgozott mellette, vagy Hrabovszky Júliát, aki a divatrészt szer-kesztette, az 1900-as világkiállítás idején pedig párisi tudósítóként működött.
„Arra kell törekednünk, hogy a nők munkájának tért és fogalmat teremt-sünk!” – jelentette ki Wohl Janka halála előtt két héttel egy szerkesztőségi
gyű-lésen. Hozzátehetjük, hogy Wohl Janka és Stefánia szerkesztői munkájának kö-szönhetően a Magyar Bazár nemcsak a nők munkájának, hanem az irodalomnak is tért, fogalmat és új utakat teremtett.
Felhasznált irodalom
OSZK Kézirattár, Levelestár, Wohl Janka levelei Justh Zsigmondhoz, 1887– 1894, és Czóbel Minkához
*
CSAPODINÉ GÁRDONYI Klára: Wohl Janka emlékalbuma. Országos
Széché-nyi Könyvtár Évkönyve 1958. Kossuth Nyomda, Budapest, 1959. 247–
257. pp.
FESZTY Árpádné: Bösendorfer-zongora, párizsi kultúra, teás-csésze. Literatura, 1929. 4. sz., 115–118.pp.
25
Szerkesztői levél. Magyar Bazár, 1899. 1. sz., címlap
26
Hírlapjaink: A magyarországi hírlapok monographiája (1896.)
http://sajtomuzeum.oszk.hu/forrasok/hirlapjaink/pdf/2__magyarbazar.pdf
Justh Zsigmond naplója. S.a.rend., bev. és jegyz.: Halász Gábor. Athenaeum,
Budapest, 1941.
KERESZTY Orsolya: Kulcsfontosságú „rejtett” női terek a nemzetépítésben a Magyar Paedogogiában (1892–1918). Neveléstörténet, 2005. 3–4. sz., 39– 61. pp.
KERESZTY Orsolya: A nők szerepe a magyar nemzet (újra/fel)építésében De Gerando Antónia „Aki másra gondol” írásának tükrében. A Magyar Női
Szemle különkiadása. Szerk. Thun Éva. 2006. 75–83. pp.
KERESZTY Orsolya: Nőnevelés és nemzetépítés Magyarországon (1867–1914). Doktori disszertáció. ELTE-BTK, 2007.
KÉRI Katalin: Hölgyek napernyővel. Nők a dualizmus kori Magyarországon
1867–1914. Pro Pannonia, Pécs, 2008.
RÉZLER Ilona 1936: A mi úttörőink II. Magyar Női Szemle, 1936. június, 146.p.
