A vállalati reputáció és a vállalatok társadalmi felelősségvállalása érintetti szempontból – ​kvalitatív kutatás egy bevásárlóközösségben

15 

Loading.... (view fulltext now)

Loading....

Loading....

Loading....

Loading....

Texto completo

(1)

Lukács Rita

Budapesti Corvinus Egyetem

A vállalati reputáció és a vállalatok

társadalmi felelősségvállalása érintetti

szempontból – kvalitatív kutatás egy

bevásárlóközösségben

A TANULMÁNY CÉLJA

A vállalatok társadalmi felelősségvállalása (Corporate Social Responsibility, CSR) egyre jelentősebb szerepet tölt be a vállalatok megítélésében, ezért a szervezeteknek egyre inkább üzleti érdeke fűződik ahhoz, hogy érintettjeik kedvező véleménnyel legyenek CSR-tevékenységükről. A vállalati reputáció és a társadalmi felelősségvállalás kapcsolatát érintetti szempontból elemző elméleti modell alapján egy szervezet érintettjeinek körében vizsgálom meg a cég társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó megítélését. Egy olyan kvalitatív módszert mutatok be, amelynek segítségével a vállalatok visszajel-zést kaphatnak arról, hogy társadalmi felelősségvállalási tevékenységüket mennyire ismerik és hogyan értékelik az érintettek. Az érintettek által megalkotott „tükörkép” segítségével mind a társadalmi felelősségvállalás, mind a CSR-kommunikáció folyamatait lehet finomhangolni.

ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN

Kvalitatív mélyinterjús kutatás az érintettek körében egy több elemből álló, vegyes módszertanon alapuló kutatás részeként.

LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK, ÚJDONSÁGOK:

A kutatás elméleti jelentősége az, hogy összekapcsolja egymással az érintettek, a társadalmi felelős-ségvállalás, az identitás és a reputáció fogalmait és együttesen vizsgálja ezeket. Az elvégzett kutatás különlegessége, hogy az érintettek bevonásával, az általuk alkotott „tükörkép” segítségével mutatja be egy szervezet társadalmi felelősségvállalását. A vizsgált szervezet, Szatyor Egyesület és Szatyorbolt érdekessége, hogy a szervezet egy nonprofit egyesületből és egy üzleti vállalkozásból áll, amelyek szimbiózisban működnek. A cikkben egy olyan modell hazai gyakorlati alkalmazását mutatom be, amely lehetővé teszi a vállalatok számára érintettjeik elvárásainak és észlelésének megismerését tár-sadalmi felelősségvállalásukkal kapcsolatban. A CSR-szempontú reputáció elemzése hozzájárulhat az érintettek számára fontos ügyek meghatározásához, az érintetti bevonás megalapozásához, valamint az érintetti elvárásoknak való jobb megfeleléshez.

GYAKORLATI JAVASLATOK

A Szatyorbolt és Szatyor Egyesület társadalmi felelősségvállalásáról sokat tudtak az érintettjeik, a szervezet reputációja nagyon pozitív volt körükben. Bár nagyon elkötelezettek, az érintettek nem látták át a CSR-programok sokféleségét, ami a kommunikáció hiányosságaira vezethető vissza. Ezen a téren továbblépést jelenthetne egy, az elkötelezett érintettekre alapozott márka-nagyköveti rendszer, amely támogathatná a szervezet kommunikációs üzeneteinek közvetítését. A cikk azt szemléltette, hogy hogyan lehet a bemutatott elméleti modell gyakorlati alkalmazásával elemezni egy szervezet társadalmi felelősségvállalását, valamint reputációját.

Kulcsszavak: vállalatok társadalmi felelősségvállalása (Corporate Social Responsibility – CSR), érin-tettek, vállalati reputáció, kvalitatív kutatás

(2)

BEVEZETÉS

Az elmúlt évek kutatásai azt igazolják, hogy a vállalatok egyre inkább felismerik a CSR jelentőségét a vállalat megítélése szempontjából. A KPMG a száz legnagyobb magyarországi cég honlapját és CSR-jelentését elemezte és tartalmuk alapján arra a következtetésre jutott, hogy hazánkban a reputáció az elsődleges motivációja a jelen-téskészítésnek, ami a CSR-kommunikáció elsődleges eszköze (KPMG Tanácsadó Kft. 2010).

A Reputation Institute érintettek bevo-násával évek óta értékeli a legnagyobb globális cégek reputációját. Az általuk vizsgált hét dimenzió közül három kapcso-lódik a társadalmi felelősségvállaláshoz: a vállalati polgárság, a felelős vállalatirá-nyítás, valamint a munkavállalókkal való megfelelő bánásmód. A 2008-as és 2009-es kutatások során a teljes reputáció negyven százalékát ezek a tényezők határozták meg (Reputation Institute 2010).

A vállalatok számára tehát egyre fon-tosabbá válik, hogy érintettjeik hogyan vélekednek társadalmi felelősségvállalá-sukkal kapcsolatban. De mi is pontosan a társadalmi felelősségvállalás és a vállalati reputáció, és kik az érintettek?

TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLA

-LÁS, ÉRINTETTEK ÉS VÁLLALATI REPUTÁCIÓ

A vállalati reputáció és a vállalatok tár-sadalmi felelősségvállalásának érintetti szempontú elemzését megelőzően külön-külön bemutatom a három fogalom jelentését, valamint a kvalitatív kutatás alapját képező elméleti modellt.

Az Európai Unió CSR-ről szóló Zöld Könyve a következőképpen határozta meg a CSR lényegét: „A vállalati társadalmi

felelősség (CSR) fogalom jelentése, hogy a vállalatok önkéntesen szociális és környezeti szempontokat érvényesítenek üzleti tevékenységükben és a partnerekkel fenntartott kapcsolatokban.” (EC 2001: 4)

A társadalmi felelősségvállalási tevé-kenység legfőbb célcsoportját az érintettek

alkotják. Ferrell és társai (2010, 94) szerint érintettek azok az egyének vagy csoportok, amelyekre a következő állítások közül leg-alább az egyik igaz:

„1. A szereplőt pozitívan vagy negatívan érinthetik a vállalat cselekedetei és/vagy aggályai vannak azokkal a hatásokkal kapcsolatban, amelyeket a vállalat a jóllétére gyakorolhat.

2. A szereplő megvonhat vagy biztosíthat olyan erőforrásokat, amelyek a vállalat tevékenységéhez szükségesek.

3. A szervezeti kultúra szempontjából érté

-kes szereplő.”

A társadalmi felelősségvállalás érintetti észlelése befolyást gyakorol a vállalati reputációra, éppen ezért a CSR-tevékenység szerepe jelentős a reputációmenedzsment-ben. Ennek egyik legfőbb okát a szervezet és érintettjei közötti kapcsolat, az érintetti párbeszéd jelenti. A vállalati reputáció az érintetti elvárások megismerését, az azoknak való megfelelést, valamint a cég tevékenységének és magatartásának bemu-tatását jelenti, ami párbeszédet feltételez a cég és érintettjei között (Szeles és tsai. 2014).

Fombrun 1996-os reputációdefi-níciója a szakirodalomban leginkább elfogadott és leggyakrabban idézett megha-tározás (Fombrun, idézi Walker 2010: 72):

„A vállalati reputáció a vállalat múltbeli cselekedeteinek és jövőbeli kilátásainak észlelésen alapuló értelmezése, ami leírja a vállalat általános vonzerejét fő választói szemében, más versenytársakkal összeha

-sonlítva.”

Barnett és szerzőtársai szerint a reputációs tőke létrejötte olyan folyamat végpontjaként értelmezhető, amely a vál-lalati identitásnál kezdődik és a válvál-lalati imázson, valamint reputáción keresztül jut el a reputációs tőkéig (Barnett et al. 2006).

Balmer a 6C-nek nevezett marketing mix modelljének segítségével ábrázolta a vállalat és a különböző érintett-csoportok viszonyrendszerének elemeit. Az eredeti modell hat, egyaránt „C” betűvel kezdődő

(3)

fogalmat tartalmaz (Balmer, & Greyser 2006):

• Character, azaz jellem.

• Culture, azaz kultúra.

• Communication, azaz kommunikáció.

• Constituencies, azaz választók.

• Covenant, azaz egyezség.

• Conceptualisations, azaz felfogások. A koncepció jelentősége, hogy meg-különbözteti egymástól a vállalati és a szervezeti identitást, azaz a vállalat objektívnek tartott jellemét a szubjektív észleléstől.

Balmer és Greyser (2002) közös mun-kájának eredménye az AC2ID-teszt, amely

a szervezetek köt különböző szempontú identitását különbözteti meg:

• Aktuális identitás: a szervezet egyedi attribútumai.

• Kommunikált identitás: mit kommuni-kál magáról a szervezet.

• Észlelt identitás: az érintettek észlelései.

• Ideális identitás: a szervezet számára optimális pozíció.

• Vágyott identitás: szervezeti vízió, a felső vezetés szemszögéből.

A reputáció egyfajta lenyomata az érin-tettek fejében a vállalat tevékenységének – annak is, amiről kommunikál a vállalat és annak is, amiről nem. Felmerül azonban a kérdés, hogy az érintetteken kívül mi az, ami még összeköti egymással a reputációt és a társadalmi felelősségvállalást?

Hildebrand és társai (2011) a szervezeti magatartás, a menedzsment és a marketing aktuális szakirodalmára hivatkozva úgy vélték, hogy a társadalmi felelősségvállalás az aktuális, az észlelt és a szándékolt iden-titásokból sugárzik ki, ugyanakkor meg is határozza azok kölcsönhatásait. A belső érintettek maguk is résztvevői és alakítói a vállalat társadalmi felelősségvállalásának, a szervezeten kívüli érintettek pedig a válla-lat által irányított kommunikáció révén (ez a szándékolt identitás), illetve a médiából és más érintettektől szereznek tudomást a CSR-tevékenységekről. Az informáltság

természetesen sosem lehet teljes, így az érintettek csak azokra az információkra tudják alapozni a benyomásaikat, ami a rendelkezésükre áll. A társadalmi felelős-ségvállalás reputációra gyakorolt kedvező hatása pedig csak akkor érvényesül, ha az érintettek hitelesnek találják a céget (Brammer, Pavelin 2010).

A kedvező reputáció a fő magyarázó változó a társadalmi felelősségvállalás és a pénzügyi teljesítmény között (Fombrun, Shanley 1990, Orlitzky et al. 2003, Bhattacharya, Sen 2004), tehát a vállalatok-nak anyagi érdeke is fűződhet a CSR-hez. Az érintettek vállalati folyamatokba tör-ténő bevonásával tovább növelhető az érintettek elégedettsége és elkötelezettsége (Nádasi – Lukács 2006). A vállalattal való azonosulás jelentőségét Balmer (2008), valamint Hildebrand és tsai. (2011) mellett Scott és Lane (2000) is hangsúlyozta, akik a különböző érintett-elméletek szervezeti identitásra gyakorolt hatását vizsgálták.

Kérdés azonban, hogy mi volt előbb: a társadalmilag felelős vállalat vagy a kedvező reputáció? Hillenbrand és Money (2007) szerint a szakirodalom nem tekint-hető egységesnek ebben a tekintetben. Az egyik álláspont szerint a társadalmi felelős-ségvállalás hozzájárul a kedvező reputáció kialakulásához. Ezzel ellentétben áll azok véleménye, akik szerint viszont a CSR a reputáció egyik fontos alkotóeleme, tehát nem eredménye, hanem része annak.

A kérdés eldöntése érdekében a szerzők kutatást végeztek egy angol pénzügyi cég munkavállalói és ügyfelei körében. Azt vizsgálták, hogy az érintettek számára mit jelent a társadalmi felelősségvállalás, milyen elvárásokat fogalmaznak meg. Három fő és nyolc alkategóriát azonosítot-tak, amelyek az 1. táblázatban olvashatók.

“A reputáció egyfajta lenyomata az érintettek

fejében a vállalat tevékenységének – annak

is, amiről kommunikál a vállalat és annak is,

amiről nem.”

(4)

A két szerző arra a megállapításra jutott, hogy hasonló vállalati magatartás alapján tartanak egy céget felelősnek és jó repu-tációval rendelkezőnek, a két koncepció között sok az átfedés. Tehát a társadalmi felelősségvállalás és a reputáció nem feltét-lenül két külön kategóriarendszer, hanem „ugyanannak az érmének a két oldala”. Ez a felismerés tulajdonképpen azt is lehetővé teszi, hogy a vállalatok reputációs mérési modelleket alkalmazzanak CSR-kommunikációjuk során az érintettek számára fontos ügyek meghatározására. Ezáltal a korábbinál nagyobb mértékben tudnak megfelelni az érintettek elvárásai-nak (Hillenbrand, Money 2007).

A KUTATÁS MÓDSZERTANA

A megfogalmazott kutatási célok és kérdé-sek, a kutatási terület sajátosságai, valamint a kvantitatív jellegű reputáció-elemzési módszerekkel szemben megfogalmazott kritikák (Bromley 2002, Wartick 2002, Wal-ker 2010) miatt egy több módszert ötvöző kvalitatív kutatást végeztem el, Money és tsai (2012) RELATE-keretrendszerét figye-lembe véve, amely a szervezet vezetőinek és érintettjeinek bevonásával vizsgálja a szervezet és érintettjei egymásra gyakorolt hatásait.

A vegyes módszertannak (vezetői mélyinterjúk, dokumentum-elemzés, meg-figyelés, érintetti mélyinterjúk) köszönhető

módszertani trianguláció erősítette a kuta-tás minőségét és pontosságát, a két forrásból származó információk (szervezeti-érintetti szempontok) összehasonlítása pedig az adatok triangulációja révén a fogalmi érvé-nyességet erősítette (Yin 2009).

A doktori disszertációm részeként Hillenbrand és Money (2007) 1. táblázatban bemutatott elméleti modelljét alkalmaztam egy kvalitatív kutatás során, amelyben a Szatyor Egyesület és Szatyorbolt érintettjei körében vizsgáltam meg a szervezet meg-ítélését, különös tekintettel a társadalmi felelősségvállalásra. A kutatás során vizsgált dimenziókat az 1. ábra mutatja. A cikk terjedelmi korlátaiból kifolyólag csak a Hillenbrand és Money (2007) által vizsgált CSR-kategóriákra vonatkozó ered-ményeket fogom bemutatni (Társadalmi felelősségvállalás dimenzió).

A kutatás során vizsgált Szatyor Egyesület és a Szatyorbolt különlegessége, hogy egy nonprofit egyesületből és egy üzleti vállalkozásból áll, amelyek szimbiózisban működnek. Az előbbi célja a szemléletformálás a tudatos táplálkozás és az élelmiszer-önrendelkezés terén, az utóbbi pedig hazai, szezonális, friss zöldségeket-gyümölcsöket és rengeteg más, felelős forrásból származó terméket kínál vásárlói számára.

A szervezet működése szempontjából releváns érintetti kategóriákat a szervezet 1. táblázat. A társadalmi felelősségvállalás kategóriái érintetti nézőpontból

Forrás: Hillenbrand, Money 2007, p.271

Fő kategória Alkategória

A vállalat viszonya HOZZÁM

Amit elmond, azaz a kommunikáció A számomra biztosított előnyök

Hozzáállása az integritáshoz, az átláthatósághoz és az elszámol-tathatósághoz

Ahogy érzem magam A vállalat viszonya

MÁSOKHOZ

Helyi közösségek

A széles értelemben vett társadalom

Olyan érintettek, akikkel közvetlen, tranzakciókra épülő kapcsolatban áll (munkavállalók, vevők, beszállítók, befektetők)

A vállalat viszonya

(5)

vezetőivel közösen határoztuk meg, a konkrét személyek kiválasztása során is egyeztettem velük. Összesen 19 fővel készítettem mélyinterjút 2015. január 26. és március 23. között. Az interjúk hossza 30 és 90 perc között szóródott, jellemzően az interjúalany személyisége, „beszédessége”, valamint a Szatyor Egyesülettel, illetve a Szatyorbolttal való kapcsolatának szoros-sága befolyásolta a beszélgetés hosszát. Az interjúkat digitális diktafonnal rögzítettem, a hangfelvételek alapján mindegyik beszél-getésről szó szerinti leirat készült. Ezeket a szövegeket az NVivo kvalitatív kutatási szoftver 10-es verziójának segítségével elemeztem.

Félig strukturált interjúkat készítettem, annak érdekében, hogy a kutatás témájával kapcsolatban hasonló információkat gyűjtsek össze az érintettektől, ugyanakkor biztosítsam az interjúk rugalmasságát és mélyebb információk megszerzését. Igyekeztem a távolságtartó, racionális

kutató helyett a résztvevő érintett szerepét felvenni az interjúk készítése során és közvetlen légkört teremteni, a bizalmuk elnyerése érdekében (Fontana & Frey 2003).

Az érintettek pozitívan viszonyultak a megkereséshez és örömmel álltak a ren-delkezésemre. A mélyinterjús kutatásban részt vevő érintettek listáját a következő, 2. táblázat mutatja. Ebben felsorolom az elsődleges érintetti szerepeket, amelyek-ben megkérdeztem az interjúalanyokat, a későbbiek során ezen a „néven” fogok hivatkozni rájuk. Illetve bemutatom a többi érintetti szerepüket is, amelyet betöltenek a Szatyorbolt életében. Emellett az érintet-teknek egymással is sokszor van kapcsolata – ezeket a kapcsolatokat nem sikerült teljes mértékben feltérképeznem, ezért csak azo-kat a kötődéseket mutatom be, amelyekről az interjúalanyok beszámoltak a beszélgetés során. A kapcsolatokat, valamint az érintet-tek feltételezett távolságát a szervezettől a 2. ábra mutatja.

1. ábra. A kutatás során vizsgált dimenziók Forrás: Saját szerkesztés

(6)

2. táblázat. A mélyinterjús kutatás résztvevőinek bemutatása Forrás: Saját szerkesztés

Elnevezés Szerepek

Akadémia akadémiai szféra, vásárló, együtt-gondolkodó Beszállító 1 beszállító

Beszállító 2 beszállító

Céges ügyfél céges ügyfél

Civil civil, ügyvivő, vásárló

Helyi közösség helyi közösség, együtt-gondolkodó

Munkavállaló 1 munkavállaló, vásárló

Munkavállaló 2 munkavállaló

Önkéntes önkéntes, vásárló

Partner 1 partner, civil, beszállító, vásárló, együtt-gondolkodó

Partner 2 partner, céges ügyfél, együtt-gondolkodó

Szabályozó 1 szabályozó hatóság

Szabályozó 2 szabályozó hatóság

Szakmai szervezet szakmai szervezet, civil

Újságíró újságíró, vásárló

Ügyvivő 1 ügyvivő, vásárló, önkéntes, céges ügyfél

Ügyvivő 2 ügyvivő, vásárló

Vásárló 1 vásárló

Vásárló 2 vásárló, egyesületi tag, önkéntes, ügyvivő, helyi közösség 2. ábra. A Szatyor érintetti térképe

(7)

KUTATÁSI EREDMÉNYEK

Hillenbrand és Money (2007) három fő kategóriába sorolta a vállalati és érintetti viszonyrendszereket, amelyeket a reputá-ció fő dimenzióiként, illetve a társadalmi felelősségvállalás fő kategóriáiként hatá-roztak meg. Azt vizsgáltam meg, hogy az érintettek milyennek látják a Szatyorboltot ezekben a dimenziókban, azaz hogyan érté-kelik a társadalmi felelősségvállalás, illetve a reputáció szempontjából.

A szervezet viszonya az adott érintetthez Hillenbrand és Money (2007) elmélete alapján saját maguk szervezet iránti viszo-nyát négy alkategória mentén határozták meg az érintettek, amelyek a következők voltak: kommunikáció, személyes előnyök, a szervezet hozzáállása az integritáshoz, átláthatósághoz és elszámoltathatósághoz, valamint személyes érzéseik.

Kommunikáció

Az észlelt kommunikáció kapcsán azt vizs-gáltam, hogy az érintettek szerint mit mond el magáról a szervezet, mit kommunikál feléjük. Azt kérdeztem meg tőlük, hogy mit tudnak a kezdeményezés történetéről. A mélyinterjús kutatásban részt vevő tizenkilenc érintett közül meglepően sokan, tizenegyen tudták kisebb-nagyobb részle-tességgel felidézni a Szatyor „legendáját”, közülük hárman részt is vettek a szervezet kezdeti munkájában önkéntesként. A többiek közül négyen részletesen, négyen részlege-sen tudták elmesélni a szervezet történetét.

A „Szatyor-legenda” alábbi elemeit említették:

• családi, baráti kör önszerveződése, akik

• helyi mezőgazdasági kistermelőktől rendeltek közösen

• egészséges élelmiszereket,

• hogy összekössék a városban élő tudatos vásárlókat a kistermelőkkel

• először komolyabb informatikai háttér nélkül, egy megosztott Excel-táblában gyűjtötték össze az igényeket

• a rendeléseket hetente egyszer egy ide-iglenes átvevőponton lehetett átvenni,

• ahol önkéntesek segítettek a csomagok összeállításában

• később a kezdeményezés növekedésnek indult, újabb átvevőpontok jöttek létre és elindult a házhozszállítás

• végül pedig létrejött a Szatyorbolt üzlet-helyisége

Megállapíthatjuk tehát, hogy a szervezet formális és informális kommunikációjának hatására az érintettek többsége tisztában volt a szervezet eddigi történetével. Jellem-zően a szervezethez közelebb álló érintettek tudása volt alaposabb, azonban egyáltalán nem biztos, hogy a Szatyor érintettjeinek szélesebb köréhez is elér a szervezet kom-munikációja és ők is ilyen részletesen ismerik a „legendáját”.

Személyes előnyök

Az érintettek által megfogalmazott sze-mélyes előnyök a következő hat csoportba sorolhatóak: • elismerés • inspiráló • itt vásárol • jó érzés • kapcsolati háló • közösség

Az elismerést a beszállítók említették személyes előnyként, számukra egyfajta védjegyet, rangot jelent, hogy termékeik minősége alapján a Szatyorbolt beszállítói közé tartozhatnak.

„Azt szokták mondani, hogy biztos piac. Meg erkölcsileg is jó. Tehát, hogy ez egy biztos pont, hogy én oda szál

-líthatok. Kvázi mintha egy védjegyet is jelentene egyébként.” (Beszállító 1) A Szatyorboltot ismerők közül töb-ben tekintettek egyfajta példaképként a kezdeményezésre, amely inspirálja őket. Kuriózumnak, értékes és szimpatikus kezdeményezésnek látják, emellett az együttműködés során megismert szereplő-ket is inspirálónak tartják:

(8)

„Újságíróként iszonyatosan örü

-lök, hogy ezt a sorozatot csinálhatom, nekem ez az abszolút szívem csücske azok közül, amiket csinálok. Mindig nagyon felvillanyozódom, amikor ilyen emberekkel lehet beszélgetni. És kiderül, hogy vannak emberek, akik ilyeneket csinálnak, nagyon elhivatot

-tan.” (Újságíró)

Talán a leginkább kézzelfogható sze-mélyes előny az, hogy az érintetteknek lehetőségük van a Szatyorbolt termékei-nek megvásárlására. Véleményük szerint több olyan termék is kapható az üzletben, amelyet máshonnan csak jelentős utánajá-rással tudnának beszerezni. A kapcsolatnak köszönhetően könnyen jutnak hozzá minő-ségi alapanyagokhoz:

„Innen viszem haza én is mindig a kaját, megvannak az előnyei, mert min

-dig csak nagyon minőségi alapanyagok vannak otthon, amire én nagyon büszke vagyok.” (Munkavállaló 1)

Különböző érintetti szerepekből nézve jó érzés a Szatyorbolttal fenntartott kapcso-lat, legyen szó ott dolgozó munkavállalóról (testreszabott, szerethető munkakör), ügy-vivőről (önkéntes munka), vásárlóról (szemléletformálás).

A jó érzésen túl előnyként értelmezhető az a kapcsolati háló is, ami összegyűlt a Szatyorboltban és amit jó szívvel osztanak meg az érintettekkel is:

„Szerintem ezek a kapcsolatok hoz

-zám adnak. Van egy ilyen tudásbázis, hogy meg tudom kérdezni az Egyesü

-letvezetőt, hogy őt most ajánlja-e, vagy sem, vagy hogyan kell megkeresni így xy termelőket. Van speciális tudás, vagy tanácsadásszerűen.” (Civil)

A leginkább jellemző személyes előny-nek azonban az a közösség bizonyult, ami a Szatyorbolt környezetében kialakult, és

amelynek életében örömmel és öntevéke-nyen vesznek részt az érintettek, legyen szó beszállítóról, civil szervezet képviselőjéről, partnerről, önkéntesről vagy ügyvivőről:

„Én nagyon hiszek ebben, hogy sze

-rintem a mai világban az tök jó, hogyha az ember egy ilyen közösségnek a tagja. Tehát, mint régen a vallás volt, vagy hasonló dolgok. Tehát ott is valahogy behúzott téged, egy csoporthoz tartoz

-tál.” (Ügyvivő 2)

Hozzáállás integritáshoz, átláthatósághoz, elszámoltathatósághoz

Hillenbrand és Money (2007) a nagyvállala-tok és érintettjeik szempontjaira fókuszáltak elméletük megalkotása során. Egy akkora méretű szervezet esetében, mint amilyen a Szatyorbolt, egészen más dimenziókban jelenik meg a becsületesség, az átlátható működés vagy az elszámoltathatóság. Az ezeket biztosító rendszerek és intézmények helyett sokkal nagyobb a személyes bizalom és hitelesség jelentősége.

Az egyesület vezetőjének személyes hitelessége, elismertsége és kiterjedt kap-csolatrendszere van „zöld körökben” – erről számolt be több érintett is, köztük ügyvivő, civil, illetve az akadémiai szféra képviselője is. Ez a magas szintű bizalom egyik fő for-rása:

„Azt gondolom, hogy az Egyesület

-vezető kommunikációján keresztül ez a hitelesség ez él, tehát, hogy minket hiteles szervezetnek tartanak, akivel érdemes együtt dolgozni.” (Ügyvivő 2) A másik fő forrást pedig a pozitív tapasz-talatok jelentik, amelyet vásárlói szerepben szereztek a különböző érintettek: az esetek döntő többségében jó minőségű árut kap-tak, ha mégis bármilyen probléma volt, azt pedig zökkenőmentesen sikerült orvosolni. A hitelességet tovább fokozza, hogy a web-oldalon van egy olyan menüpont, amelyben a kistermelőkkel lehet megismerkedni: a nevük mellett általában szerepel egy fotó

(9)

is (van, ahol portrékép helyett termékfotót találunk), illetve az az információ, hogy honnan és milyen termékeket szállítanak a Szatyorboltba. Van, akinél ez kiegészül egy rövid bemutatkozással, hitvallással is.

Az átlátható működés terén ugyanakkor tapasztaltak hiányosságokat az érintettek – ez elsősorban azok esetében merült fel, akik napi kapcsolatban állnak a szervezettel és valamilyen módon részt vesznek a műkö-désében:

„Ennek a pénzügyi része, ez meny

-nyire rentábilis, meg, hogy egyáltalán fenntartható-e, ha már ennyit beszélünk a fenntarthatóságról, akkor maga az üzlet fenntartható-e gazdasági szem

-pontból? Ebbe nem látok bele. Azt sem tudom, mennyit árulunk egy héten, vagy milyen a forgalmunk, ebbe a pénzügyi részébe abszolút nem látok bele, és ez zavaró is egy kicsit.” (Munkavállaló 1)

Személyes érzések

Amikor arról kérdeztem az érintetteket, hogy hogyan érzik magukat a Szatyor-bolttal való kapcsolatban, döntően pozitív személyes érzésekről számoltak be.

„Szerintem egy nagyon pozitív közösség. Amikor indult a bolt, akkor is annyira jó volt látni, hogy micsoda elkötelezett emberek dolgoztak ott önkéntesként, és tényleg annyira lel

-kesek voltak és látszott, hogy teljesen elkötelezettek az ügy, a dolog mellett, és ez szerintem nagyon pozitív volt ezt gazdaként is megélni. Minket is lelkesí

-tenek. És az ő sikereik a mi sikerünk is.”

(Beszállító 1)

Csupán két érintett számolt be negatív személyes érzésekről, azonban közvetlenül egyik sem köthető a Szatyorbolt maga-tartásához, sokkal inkább szituációfüggő esetekről van szó. Az egyik szabályozó szeretne hosszabb távon együttműködni a Szatyorbolttal a kerületi termelői piac üzemeltetésében, amelynek keretében a

szervezet segítene a kistermelők megnye-résében, azonban ennek megvalósítása egyelőre még nem sikerült. A civil szerve-zet képviselője pedig egyszerre vesz részt a Szatyor Egyesület munkájában ügyvi-vőként, valamint vezet egy másik, szintén fenntartható életmóddal és táplálkozással foglalkozó civil szervezetet. Az ő negatív személyes érzése tehát ebből az identitás-konfliktusból származik.

A szervezet viszonya a többi érintetthez A szervezet mások iránti viszonya három alkategória mentén elemezhető: a helyi közösségek, a szélesebb értelemben vett társadalom, valamint azok a közvetlen érintettek, akikkel tranzakcióra épülő kapcsolatban áll a szervezet – például: mun-kavállalók, vevők, beszállítók, befektetők.

Helyi közösség

A Szatyorbolt szűkebb értelemben vett helyi közösségét az a társasház jelenti, amelynek aljában, egy önkormányzati üzlethelyi-ségben a szervezet működik. Az interjúk készítése során beszélgettem a ház egyik lakójával is, ő annyira szoros kapcsolatban van a szervezettel, hogy annak idején már az üzlethelyiség felújításában is segéd-kezett, emellett pedig egyesületi tagként, ügyvivőként és önkéntesként is támogatja a kezdeményezést. Számára a közösségi kap-csolatok mellett a Szatyorbolt az elsődleges beszerzési forrást is jelenti.

„Az a nehéz, hogy ilyenkor próbálom felidézni, hogy jó, de előtte hol vásárol

-tam? (…) egyre bővült a termékkínálat, nyilván ebben is változott, és most már szinte mindent lehet kapni, a citromon és banánon, meg a WC-papíron kívül, mert ezeket szoktam máshol venni.”

(Vásárló 2)

Tágabb értelemben véve pedig a VIII. kerület Palotanegyed nevű városrésze alkotja a helyi közösséget. Azok, akik nap, mint nap találkoznak az üzlettel, ami a Sza-tyorbolt egyik elsődleges kommunikációs

(10)

eszköze. Éppen ezért kellene az egyik ügy-vivő megítélése szerint nagyobb figyelmet fordítani a környéken lakók becsábítására, arra, hogy egyáltalán be merjenek jönni az üzletbe.

A Palotanegyed közösségi életét a Civilek a Palotavárosért Egyesület igyekszik összefogni, amelynek a Szatyorbolt is aktív tagja, szervezeti szinten tehát ebben a formában kapcsolódik a helyi közösséghez.

Szélesebb értelemben vett társadalom

A szélesebb értelemben vett társadalom érdekében, a fenntarthatóság jegyében sok mindent tesz a szervezet, ez a tevékenység két fő részre bontható: az egyesület által szervezett közösségi, szemléletformáló programokra, valamint a bolt működésének fenntarthatóvá tételére.

Az érintettek beszámolói alapján eddig a következő látókör-bővítő és tudatosabb életmódot népszerűsítő programokra került sor, amelyek nagy része az ételkészítéshez kötődik:

• közös befőzés, szörpkészítés

• főzőtanfolyamok (például ötelemes főzés a hagyományos kínai orvoslás módszertana alapján)

• részvétel a Restaurant Day kezdeménye-zésben (nyitott étterem nap, amikor egy napra bárki nyithat egy éttermet)

• mini piac: nagyon kis mennyiségben terméket előállító termelők számára biztosított értékesítési lehetőség

• magcsere, palántacsere a városi

kerté-szek számára

• gyerekeknek szóló programok, például szaloncukor-készítés

• permakultúra-kurzus (a permakultúra ökológiai folyamatokat utánzó mező-gazdasági rendszer)

• termelői beszélgetések vagy ter-melő-látogatás: az üzlethelyiségben mesélnek a termelők a saját módszereik-ről, termékkóstolót tartanak vagy pedig az érdeklődők látogatják meg a termelő gazdaságát és végeznek önkéntes

mun-kát • filmklub

• natúr szappanokat, szépítőszereket készítő kurzus, környezetbarát tisztító-szerek készítése

• környezeti, fenntarthatósági témájú könyvtársarok kialakítása

• közösségi tér: a bolt helyisége önma-gában is használható közösségi rendezvényekre

A programok egy részének a bevétel-szerzés is a célja, ezekből a bevételekből az egyesület más programokat tud finanszí-rozni. Vannak azonban olyan lehetőségek is, amelyeken önköltségi áron lehet részt venni. Az egyesület programjai elsősorban, de nem kizárólag az egyesületi tagokat célozzák meg, tehát ezeken előzetes jelent-kezést követően minden érdeklődő részt vehet.

„Itt nem csak főzőprogramok szoktak lenni, hanem egyéb tevé

-kenységek is, amiket az egyesület szervez. Ezeket a főzőtanfolyamokat valamennyire, sőt, nem valamennyire, de bevételforrás miatt is csináljuk, nem kifejezetten nonprofit, hanem legyen egy visszaforgatható része. (…) Vannak olyan programok, amik abszolút non

-profit jellegűek, ezek a közös befőzések, alapanyag áron, kifizeted a paradicso

-mot, vagy a gyümölcsöt, amiből lekvárt csinálunk, és akkor itt együtt azt befőz

-zük.” (Munkavállaló 1)

Ezek a programok tehát elsősorban társa-dalmi jellegű felelősségvállalást jelentenek, hiszen az emberek számára biztosítanak különböző lehetőségeket a fejlődésre, tanu-lásra, ugyanakkor azonban közvetve környezeti célokat is megvalósítanak, hiszen a fenntarthatóbb életmódot elsajátító részt-vevők a jövőben kevésbé fogják terhelni a környezetet, ha megtanulnak egészségeseb-ben és környezettudatosabban étkezni és tisztálkodni. A helyi és környezettudatos termelők és termékek népszerűsítésével pedig a helyi gazdaságot erősíti az egyesü-let. A társadalmi felelősségvállalásnak tehát

(11)

a környezeti, a társadalmi és a gazdasági dimenziója is megjelenik a szervezet műkö-désében és programjaiban.

A Szatyorbolt többféleképpen igyekszik saját működését fenntarthatóbbá tenni, ezek közül az érintettek a következőket azonosí-tották:

• bizonyos termékek nem kaphatóak (pl. banán, narancs), mert nem hazai, szezo-nális termékek

• műanyag palackos üdítők helyett csak üveges kiszerelésű üdítőt árulnak

• nem roskadoznak a polcok az árukész-lettől

• odafigyelnek arra, hogy minél kevesebb csomagolóanyagot használjanak, ha a használatuk elkerülhetetlen, akkor próbálnak környezetbarát csomagoló-anyagokat használni (visszaváltható üvegek, újrahasznosított anyagból készült papírzacskó stb.)

• az előre csomagolt termékek mellett sok termék kapható kimért változatban is (pl. olaj, joghurt)

• a bolt berendezése, bútorai újra-hasznosított anyagból készültek (pl. üvegpalackokból készült lámpa)

• a lejárat határán lévő, megmaradt termékeket szombaton fél áron lehet megvásárolni (kevesebb a hulladék, valamint így azok is tudnak az üzletben vásárolni, akik egyébként nem enged-hetnék meg maguknak)

• komposztálják a hulladékot

• a friss termékek jelentős része 50 kilo-méteren belülről származik, hogy így csökkentsék a szállításból eredő káros-anyag-kibocsátást

• igyekeznek kistermelőkkel együtt dolgozni, akik átgondolt kiválasztási, „minősítési” folyamatot követően vál-hatnak a Szatyorbolt beszállítóivá

• az üzletben található termékekből rendezvényekre készítenek a fenntart-hatóság szempontjait szem előtt tartó szendvicseket, hidegtálakat

A környezeti, gazdasági és társadalmi elvek ilyen szintű szem előtt tartása

természetesen nem csupán öncélú tevé-kenység, hanem egyúttal versenyelőnyt is jelenthet a tudatos fogyasztókért folytatott küzdelemben, ez az, ami megkülönbözteti a kezdeményezést más, esetleg „engedéke-nyebb” versenytársaitól:

De amit megkapunk, hogy miért jobb a Szatyor bolt, mint más helyek, vagy mint egy termelői piac, azért, mert egy nagyon szigorú rendszeren kell átmenni, ami nekünk abszolút plusz energia és fontos szempont, hogy meg

-bízható forrásból legyenek nagyjából állandó jó minőségű dolgok. (Munka-vállaló 1)

A Szatyorbolt által képviselt tudatosság ugyanakkor igényel egyfajta nyitottságot, szemléletváltást is az érintettek, különösen a fogyasztók részéről, hiszen a környezet védelme érdekében például nincs túl sok termék készleten, ami eltér a fogyasztói társadalomban megszokott, roskadozó polcoktól:

Nekem ott az volt meglepő, hogy nincs sok termék, vagy legalább is ahányszor én ott jártam, nem éreztem, hogy roskadoznának a polcok, és ez nekem meglepő volt. De az Egyesület

-vezetővel beszélgetve kiderült, hogy ebben van tudatosság is, merthogy a hulladék-termelődés elkerülésének ez az egyik módja, hogy nem táraz be túl sokat, de mint vásárló, nekem nagyon meglepő volt, hogy ránézésre egy félig üres üzletbe megyek be. (Újságíró) Az érintettek által felsorolt tevékeny-ségekből megállapítható tehát, hogy az egyesület mellett a bolt működésében is megjelenik a társadalmi felelősségvállalás környezeti, társadalmi és gazdasági dimen-ziója is.

Közvetlen érintettek

Hillenbrand és Money (2007) elméletében azok számítanak közvetlen érintettnek,

(12)

akik közvetlen, tranzakciókra épülő kap-csolatban állnak a szervezettel, mint például a munkavállalók, a vevők, a beszállítók, illetve a befektetők.

A Szatyorbolt esetében nagyon kevesen tudnak arról, hogy egy befektető a háttérből támogatja a szervezet tevékenységét, ezért a kapcsolat jellegéről nem esett szó az interjúk során. A munkavállalók egyelőre kevesen vannak (egy vezető, illetve két alkalmazott), így kifejezetten erre az érintetti viszonyra nézve csekély rálátásuk volt a kutatás résztvevőinek. Amiről viszont sokan be tudtak számolni, az a Szatyorbolt vásárlók és beszállítók iránti viszonya, valamint az üzletben tapasztalható általánosan pozitív fogadtatás.

Az interjúk készítése során nagyon jó érzés volt megtapasztalni, hogy nem csak a szervezetet közelebbről ismerők, hanem a távolabbi érintettek számára is érezhető volt a Szatyorbolt egyedi, barátságos légköre:

„Családias és baráti. Mint egy közösség, tehát nagyon elmosódik az én-határ egymás között. Tehát pontosan kirajzolódik, hogy mi az, ami helyes, és mi az, ami nem és nagyon kisszerű prob

-lémák vannak csak. Bagatell, apróságok csak. (…) Mint egy vidéki lakodalom, amikor mindenki ismer mindenkit, így tudom lefesteni ezt.” (Munkavállaló 2) Aki viszont még nincsen benne a „körben”, azaz még nem ismeri az üzlet munkatársait, az előfordul, hogy kívül-állónak érezheti magát, számára kicsit zártnak és bennfentesnek tűnhet a Szatyor-bolt világa:

„A vásárlók felé kicsit azt érzem, hogy azokkal nagyon jól kommunikál, akik már benne vannak a körben, azok

-kal jól tudnak kommunikálni, de hogy ez picit túl zárt és nagyon kevés látszik ki, holott elvileg fontosak lennének, akik érdeklődők, de még nem vásárlók.”

(Újságíró)

Ennek lehet, hogy az az oka, hogy a szervezet erőforráshiánnyal küzd és sokszor a meglévő vásárlókkal fenntartott kapcso-latai is elég hektikusak, a kommunikáció pedig esetleges. A beszállítói kapcsolatokat pozitívan értékelték az érintettek, tudják, hogy mivel a szervezet működésének alap-ját a megbízható beszállítók által biztosított termékek jelentik, ezért nagy figyelmet fordít rájuk a Szatyorbolt:

Ha jól, tudom a beszállítókkal elég jó (a kapcsolat), mert arra alapul ez az egész, hogy ez épüljön, ha jól tudom, erre elég nagy figyelmet fordítanak, illetve még egy érintett lehet, a poten

-ciális beszállítók, azt nem tudom, hogy ott mennyire építik, vagy nem építik a kapcsolatokat. (Újságíró)

A szervezet viszonya önmagához

A szervezet önmagához való viszonya leg-inkább a hosszú távú üzleti eredményesség terén érhető tetten. Bár a kutatás interjúala-nyai hisznek az üzleti koncepcióban és saját erőforrásaikkal (termékek, szakértelem, idő) is hozzájárulnak annak sikeréhez, többekben megfogalmazódott, hogy vajon hosszú távon életben tud-e maradni ez a példaértékű kezdeményezés. A hosszú távú sikeresség megteremtését az egyik, a szervezet előtt álló jövőbeni kihívásként határozták meg:

„Szerintem az is kihívás, hogy ez pénzügyileg fenntartható-e? Mennyi ember fog vásárolni és mennyit, vagy mennyi program lesz megszervezve, amiből lesz elég bevétel, amiből a munkások lesznek fizetve, szerintem ez egy nagy kihívás és ez egy nagy kérdés. Azért ez egy befektetés. Nagyon-nagyon erős befektetés emberileg is, és pénzügyileg is, ami most nagyon kevés emberen van, és nekik azért nagy kihívás, hogy nehogy belebukjanak, és tényleg sikerüljön.” (Civil)

(13)

Az optimistább álláspont képviselői szerint viszont éppen a sajátos üzleti modell hozhatja meg a hosszú távú üzleti eredmé-nyességet a Szatyorbolt számára:

„Ez mindenképpen csak hosszú távú kifutású lehet. Tehát eleve, ami nagyon rövidtávon hoz üzleti hasznot, az rövid időn belül elhal. A gyorsan berobbanó és nagyon sikeres termékek közül nagyon kevés marad meg később is. Úgy gondolom, hogy ők pontosan olyan jellegű vállalkozás, amelynek hosszú kifutása lesz.” (Céges ügyfél)

A hosszú távú sikeresség esélyeinek értékeléskor figyelembe kell venni a szer-vezet eddigi történetét, fejlődésének ívét. Tulajdonképpen már most is jelentős fejlő-dést tudhat maga mögött a szervezet, hiszen egy baráti kezdeményezésből, önkéntes összefogásból eljutottak odáig, hogy létre tudták hozni a Szatyorboltot.

Amennyiben pedig a szervezet által képviselt egyik legfőbb értéket, a fenn-tarthatóságot is figyelembe vesszük, új dimenzióval gazdagodik a hosszú távú sikeresség értékelése. Nem biztos, hogy az a Szatyorbolt célja, hogy nagyon nagyra nőjön, lehet, hogy ehelyett az önfenntartás és a működés stabilizálása áll a középpontban:

Kérdés, hogy mit tekintünk siker

-nek, ha a profitmaximalizálást, akkor nem biztos, de ha azt mondjuk, hogy önfenntartó legyen, és hogyha ez a cél megvalósul, ez már siker, akkor lehet. Meggazdagodni nem fognak belőle.

(Beszállító 1) ÖSSZEGZÉS

Három fő dimenzió mentén vizsgáltam meg a Szatyorbolt és a Szatyor Egyesület társadalmi felelősségvállalását és érintetti megítélését, a szervezet érintettjei szemszögéből:

A szervezet viszonya az adott érin

-tetthez: Az érintettek alapvetően pozitívnak tartották saját viszonyukat a szervezethez, a kommunikációnak

köszön-hetően ismerték a szervezet történetének főbb mérföldköveit, személyes előnyként pozitív érzéseiket, valamint a közösséget hangsúlyozták. A szervezet integritáshoz, átláthatósághoz és elszámoltathatósághoz való hozzáállásánál az egyesület vezetőjének személyes hiteles-ségét, valamint saját pozitív tapasztalataikat említették, hiányosságnak tartották viszont, hogy nem eléggé átlátható a működése. Az érintettek döntően pozitív személyes érzé-sekkel rendelkeztek a szervezet iránt.

A szervezet viszonya a többi érintetthez:

A többi érintett meglátása szerint a helyi közösségnek aktív tagja a Szatyorbolt, a szélesebb értelemben vett társadalom érdekében pedig közösségi programokat szerveznek és igyekeznek fenntarthatóbbá tenni az üzlet működését. A közvetlen érintettekkel kapcsolatban kevesebb infor-mációval rendelkeztek az érintettek, a vásárlók pozitív fogadtatását viszont kiemelték, bár az is kiderült, hogy erőforráshiány miatt hektikus velük a kap-csolattartás.

A szervezet viszonya önmagához: A hosszú távú üzleti eredményesség sok kérdést vetett fel az érintettekben, akik szerint ez fontos jövőbeni kihívás lesz a Szatyorbolt és a Szatyor Egyesület számára.

A Szatyorbolt és Szatyor Egyesület társa-dalmi felelősségvállalásáról sokat tudtak az érintettek, a szervezet reputációja nagyon pozitív volt körükben. Elkötelezettségük ellenére a lelkes érintettek sem látták át a CSR-programok sokféleségét, ami a kom-munikáció hiányosságaira vezethető vissza. Ezen a téren továbblépést jelenthetne egy, az elkötelezett érintettekre alapozott márka-nagyköveti rendszer, amely támogathatná a szervezet kommunikációs üzeneteinek közvetítését.

A cikk azt szemléltette, hogy hogyan lehet a bemutatott elméleti modell gyakor-lati alkalmazásával elemezni egy szervezet társadalmi felelősségvállalását, valamint reputációját.

(14)

HIVATKOZÁSOK

Bhattacharya, C. B., Sen, S.(2004), „Doing Better at Doing Good: When, Why and How Consumers Respond to Corporate Social Initiatives”, California Management Review, 47 1, pp.9-24

Balmer, J. M. T., Greyser, S. A. (2002), “Managing the Multiple Identities of the Corporation”, California Management Review, 44 3, pp.72-86 Balmer, J. M. T., and Greyser, S. A. (2006), “Corporate Marketing: Integrating Corporate Identity, Corporate Branding, Corporate Communications, Corporate Image and Corporate Reputation”, European Journal of Marketing, 40 7-8, pp.730-41

Balmer, J. M. T. (2008), “Identity Based Views of the Corporation: Insights from Corporate Identity, Organisational Identity, Social Identity, Visual Identity, Corporate Brand Identity and Corporate Image”, European Journal of Marketing,42 9-10, pp.879-906

Barnett, M. L., Jermier, J. M., Lafferty, B. A. (2006), “Corporate Reputation: The Definitional Landscape”, Corporate Reputation Review, 9 1, pp.26-38

Brammer, S. J., Pavelin, S. (2010), “Corporate Reputation and Corporate Social Responsibility”, In: Aras, G. & Crowther, D. (Eds.) A Handbook of Corporate Governance and Social Responsibility. Farnham: Gower, pp.437-47

Bromley, D. (2002), “Comparing Corporate Repu-tations: League Tables, Quotients, Benchmarks, or Case Studies?”, Corporate Reputation Review,5 1, pp.35-50

European Commission (EC) (2001), Green Paper: Promoting a European Framework for Corporate Social Responsibility.

Ferrell, O. C., Gonzalez-Padron, T. L., Hult, G. T. M., Maignan, I. (2010), “From Market Orientation to Stakeholder Orientation”, Journal of Public Policy & Marketing,29 1, pp.93-6

Fombrun, C., Shanley, M. (1990), „What’s in a name? Reputation Building and Corporate Strat-egy”, Academy of Management Journal, 33 2, pp.233-58

Fontana, A., Frey, J. H. (2003), “The interview from structured questions to negotiated text”, In: Denzin, N. K. – Lincoln, Y. S. (Eds.), Collecting and Interpreting Qualitative Materials. Thousand Oaks: Sage, pp.61-106

Hildebrand, D., Sen, S., and Bhattacharya, C. B. (2011), “Corporate social responsibility: a corporate marketing perspective”, European Journal of Mar-keting, 45 9/10, pp.1353-64

Hillenbrand, C., Money, K. (2007), “Corporate Responsibility and Corporate Reputation: Two Sep-arate Concepts or Two Sides of the Same Coin?”, Corporate Reputation Review, 10 4, pp.261-77

KPMG Tanácsadó Kft. (2010), Felelősségvállalás és fenntarthatóság a magyarországi nagyválla-latoknál – A 2008-2009-es jelentések tükrében. Budapest: KPMG Tanácsadó Kft.

Nádasi K. – Lukács R. (2006), „Hogyan jelenítse meg egy márka a társadalmi felelősségvállalást? Egy multinacionális FMCG vállalatok vezetőivel végzett interjúsorozat tapasztalatai”, Marketing & Menedzsment, XL 4, pp.12-9

Orlitzky, M., Schmidt, F. L. and Rynes, S. L. (2003), „Corporate Social and Financial Performance: A Meta-analysis”, Organization Studies, 24 3, pp.403-41

Scott, S. G. and Lane, V. R. (2000), “A Stakeholder Approach to Organizational Identity”, Academy of Management Review,25 1, pp.43-62

Szeles P. – Szűcs T. – Varga Zs. (2014), Hírnévme-nedzsment, Budapest: Révai Digitális Kiadó Walker, K. (2010), “A Systematic Review of Corporate Reputation Literature: Definition, Measurement and Theory”, Corporate Reputation Review,12 4, pp.357-87

Wartick, S. L. (2002), “Measuring Corporate Repu-tation: Definition and Data”, Business & Society, 41 4, pp.371-92

“Why CSR Matters to Corporate Reputation”, Reputation Intelligence,2 (2010) 1, pp.4-10 Yin, R. K. (2009), Case Study Research, Design and Methods, 3/e Thousand Oaks: Sage, CA

Lukács Rita doktorjelölt

rita.lukacs@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar

(15)

The corporate reputation and corporate social responsibility from a stakeholder pointofview

-A qualitative research in a shopping community Aim of the paper

Importance of Corporate Social Responsibility in corporate reputation is growing; therefore companies have an increasing business interest in positive perception of their CSR-activities among stakeholders. In this article I examine CSR-based reputation of an organisation, according to a theoretical model analysing the relationship between corporate reputation and Corporate Social Responsibility from a stakeholder point-of-view. A qualitative research method will be described, with which companies can get feedback regarding knowledge and evaluation of their CSR-activities among stakeholders. With help of the reflection created by stakeholders, processes of both Corporate Social Responsibility and its communication can be fine-tuned.

Methodology

Qualitative in-depth interviews were conducted among stakeholders of an organisation, as part of a qualitative research with mixed methodology.

Most important results

The theoretical significance of the research is what connects the concepts of stakeholders, Corporate Social Responsibility, identity and reputation and examines them together. Specialty of the qualitative research is that it describes Corporate Social Responsibility of an organisation through the mirror of its stakeholders. The analysed organisation “Szatyor Egyesület” (Szatyor Association) and “Szatyorbolt” (Szatyor Shop) are special for they make an organisation comprising of a non-profit association and a business that function in symbiosis.

The research method applied in this article enables companies to get more familiar with stakeholder expectations and perceptions in connection with their Corporate Social Responsibility. Analysis of corporate reputation with focus on CSR can contribute to identification of stakeholder issues, estab-lishment of stakeholder engagement, as well as to higher level of correspondence with stakeholder expectations.

Recommendations

The stakeholders of the organisation know a lot about Corporate Social Responsibility of Szatyor Shop and Szatyor Association, the reputation was very positive among them. Despite high level of engagement, stakeholders do not see through variety of CSR-programmes due to incomplete communication. A potential solution for this problem could be a brand ambassador programme, based on engaged stakeholders. This could support the coverage of communicational messages of the organisation among its stakeholders.

This article highlighted how Corporate Social Responsibility and corporate reputation of an organisation can be analysed with help of the introduced empirical model.

Keywords: Corporate Social Responsibility – CSR, stakeholders, corporate reputation, qualitative research

Figure

Actualización...

Referencias

Actualización...