Erdélyi fejedelemség

Top PDF Erdélyi fejedelemség:

Pax és pacificatio: Kísérlet egy fogalmi tisztázásra a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség viszonyának megértése érdekében

Pax és pacificatio: Kísérlet egy fogalmi tisztázásra a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség viszonyának megértése érdekében

Kísérlet egy fogalmi tisztázásra a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség viszonyának megértése érdekében* A z Erdélyi Fejedelemség nemzetközi stá- tuszának kérdése az elmúlt évtizedben a legtöbb fi gyelmet kiváltó témák közé tar- tozott a koraújkor-történeti kutatások körében. Tanulmányok sora járta körül a fe- jedelemség Oszmán Birodalomba való betagozódásának kereteit és egyre több szó esik arról is, hogyan határozhatjuk meg az országot a Magyar Királysághoz fűző közjogi viszonyt. Oborni Teréz kutatásainak köszönhetően alapos ismeretekkel rendelkezünk arról, hogy a 17. század második évtizedéig a magyar királyok és erdélyi fejedelmek közötti szerződésekben újra és újra megtörtént annak rögzítése, hogy – akárcsak Mohács előtt – a fejedelemség a királyság részét képezi. 1 Ennek a
Mostrar más

16 Lee mas

Bányaigazgatás a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség területén

Bányaigazgatás a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség területén

hiányában általában inkább bérbe adták őket. 35 Mélyművelésű tárnáknál komoly összegeket kellett a vízmentesítésre, a szelőzés megoldására, illetve járatok kiépítésére fordítani, ezért döntöttek az „árendába adás mellett”. A nagy hagyományokkal bíró három központi bányavárost: Zalatnát, Abrudbányát és Offenbányát a Báthory korszakban az esetek döntő többségében magánbérlő irányította, mint zalatnai prefektus, ezzel kapcsolatban egy sajátosságot megje- gyezhetünk, két család birtokolta huzamosabb ideig a zalatnai bérletet, a Grison és a Genga család, mindkét família itáliai származású volt. 36 Az ércbányászat igazgatása az Erdélyi Fejedelemség területén másképpen fejlődött, mint a Magyar Királyságban, itt nem alakult egy központi kincstári hatóság, amelynek vannak területi alárendelt szervei, hanem megmarad a későközépkori struktúra, a bányakamarák és a pénzverdék kettősével, a kancellária és a fejedelmi prefektus paralel igazgatása alatt. Ezt a rendszert azonban nem szabad lebecsülni, a feje- delmek erőikhez mérten megpróbálták megreformálni, jobbá tenni, és a reális
Mostrar más

17 Lee mas

Báthory István lengyel király és az Erdélyi Fejedelemség kapcsolata a livón háború (1558-1583) befejezésének küszöbén, 1579-1581-ben

Báthory István lengyel király és az Erdélyi Fejedelemség kapcsolata a livón háború (1558-1583) befejezésének küszöbén, 1579-1581-ben

Köztársaság (Rzeczpospolita = Respublica) háborúba induló nemesei (slachticsok) főleg azért szomjúhoztak a bosszúra, mert a „moszkvai fejede- lem" lovagiatlanul, a nemesi tisztességet semmibe nézőén, hadüzenet nélkül támadt a Rzeczpospolitára. Bezzeg most, 1579-ben Báthory István lengyel király a szokásoknak és a nemzetközi jognak megfelelően, csak a hadakozás kinyilvánítása után indította el támadását a Nyugati-Dvina-menti várak ellen. A hadjárat külföldi katonáit - a tekintélyes zsoldról nem elfeledkezve - ve- szélyérzetük fokozásával kívánta Báthory a háborús célok mellett elkötelez- ni. Ez a Moszkóvia elleni háború a szomszédos országok biztonságát garan- tálja - hangoztatta a lengyel király - litván nagyfejedelem - erdélyi fejede- lem - , mert a lángra lobbant és tűzbe borult szomszédos ház oltásában segítkeznek. 13
Mostrar más

17 Lee mas

Az erdélyi fejedelemség szerepe az 1646-48-as Oszmán Birodalom elleni koalíciós kísérletben

Az erdélyi fejedelemség szerepe az 1646-48-as Oszmán Birodalom elleni koalíciós kísérletben

nem szerezhettek tudomást a készülődésről a törökök, s ezért a törökök gyanúját elaltató, konspirativ megoldást kellett találni. Egy minden szem- pontból kifogástalan személyre, Janusz Radziwill litván hercegre esett a választás. A herceg Moldvába, majd Erdélybe történő utazása a be nem avatottak számára csak egy szokványos rokonlátogatásnak minősült. J. Radziwill ti. az apósához, Vasile Lupu moldvai vajdához érkezett látogató- ba, és ugyancsak családi okok miatt kereste fel az erdélyi fejedelmet. Ek- koriban mind a fejedelmi, mind a vajdai udvarban egy kölcsönös előnyöket hordozó házasságon töprengtek, a Rákóczi-család komoly szándékkal ér- deklődött Lupu vajda szépséges leánya, Roxanda iránt. Ily módon a litván herceg erdélyi tartózkodása senkiben sem keltett gyanakvást.
Mostrar más

17 Lee mas

Az erdélyi ítélőmesterek társadalmi helyzetéről

Az erdélyi ítélőmesterek társadalmi helyzetéről

A hadadi és zsibói birtokokhoz viszonyítva Wesselényi Miklós saját részére tett birtokszerzéseiről keveset tudunk. A caput bonorumának számító gyekei ud- varházhoz és részjószághoz utóbb Doboka vármegyében Marokházán 37 és Móri- con 38 szerzett birtokrészeket, de arról is van tudomásunk, hogy 1583 előtt Gyula- fehérváron is birtokolt Thetei Lőrinc királyi jogügyigazgatóval és Cserényi Ist- vánnal közösen egy hajdani kanonokházat, amelyet utóbb – a többiek részeit fel- vásárolva – Ferenc nevű testvérének engedett át. 39 És itt álljunk meg egy pilla- natra, mert a gyulafehérvári ház birtoklásának hivataltörténeti jelentősége is van. Az eddig feldolgozott források alapján ugyanis úgy tűnik, hogy az ítélőmesteri és a kancellári tisztséggel együtt járt egy akár hivatalinak is nevezhető (többnyire örökölhető és elidegeníthető) ház Gyulafehérvár központjában, a fejedelmi palo- ta közvetlen közelében. Ezt a házat a protonotariusok esetében olykor „domus iudiciaria”-nak, olykor a tábla házának nevezik, a kancellár esetében pedig „can- cellariae domus”-nak. Az Erdélyi Fejedelemség hivatali és politikai elitjének há- zai természetesen a palota szomszédságában helyezkedtek el, így Wesselényi íté- lőmester és az ítélőszék ülnökeinek épülete (egregii Nicolai Vysseleny magistri
Mostrar más

12 Lee mas

Az erdélyi fejedelmek és az egri pasák 1596–1660

Az erdélyi fejedelmek és az egri pasák 1596–1660

A tizenöt éves háborúig az oszmánok nem számítottak támadásra a birodalom területébe szervezetileg is betagolt hódoltságban kelet felől: erődrendszerük nyugat és észak felé fordult, keletre alig néhány erősség nézett. A várháborúk elültével (1566), a határok megszilárdulása után Hatvan és Jenő (Ineu, RO) között csak Szolnok és Gyula, valamint a sorban kiépített Szentmiklós, Békés, Szarvas és Erdőhegy palánkjai tartották a frontot. Mindez nem meglepő: a Szapolyaiak királysága, majd az Erdélyi Fejedelemség az oszmánok vazallusa volt, léte az oszmánoktól függött, ráadásul a román fejedelemségekkel sakkban tartották egymást, s a háttérben ott állt a Krími Kánság is. A kölcsönös függési rendszer kellőképpen biztosította az oszmánok hatalomgyakorlását. Erdéllyel a
Mostrar más

5 Lee mas

Az egyházi javak szekularizációja és az erdélyi fejedelmek székvárosának születése

Az egyházi javak szekularizációja és az erdélyi fejedelmek székvárosának születése

Az egyházi javak szekularizációja és az erdélyi fejedelmek székvárosának születése Az önálló Erdélyi Fejedelemség létrejöttének a folyamatában az egyik legnagyobb hord- erejű esemény az 1556-ban végbement szekularizáció volt, amelynek következtében az egyházi javakat a kincstárhoz csatolták. Az egyházi birtokok kincstári tulajdonba kerülése megvetette a mindenkori fejedelmi birtok alapját, ugyanakkor megteremtette a valódi ural- kodás lehetőségét is. 1542-ben az erdélyi püspök birtokait ugyan a királyné és fi a udvarának eltartására rendelték a rendek, eladományozásukat azonban megtiltották, 1 és maguk a bir- toktestek (a gyulafehérvári és gyalui) sem érték el a középkori püspöki birtok nagyságát, 2 hiszen a tasnádi és a zilahi püspöki uradalom nagy valószínűséggel nem került a királyné birtokába, hanem már kezdettől Fráter Györgyöt uralta. 3 1556-ban ez a helyzet megváltozott, az egyházi javak Erdélyben is tetemesek voltak, és átadásuk a mindenkori uralkodó kezébe valódi hatalmi alapot teremtett.
Mostrar más

10 Lee mas

Útkereső Csákyak az Erdélyi Fejedelemségben és a Magyar Királyságban

Útkereső Csákyak az Erdélyi Fejedelemségben és a Magyar Királyságban

Az utóbbi megállapítás teljes mértékben igazolható, ugyanis a mihályi ágból származó Csáky Mihály családjából valóban nem épített senki karriert a fejede- lemségben. 2 Nem írja azonban le teljesen a megállapítás a valóságot a Csáky csa- lád erdélyi szerepvállalásával, s működési területének Magyar Királyságba he- lyezésével kapcsolatban. Egyrészt, mert a körösszegi Csáky ág tagjai Bihar vár- megyében kapták első jelentős adományaikat, s már a 14. század végétől vállal- tak feladatokat a vajdaságban, másrészt, mert a formálódó Erdélyi Fejedelemség első fél évszázadában több jelentős tisztséget viseltek, s harmadrészt, mert ma- gyarországi és erdélyi szerepvállalásuk – a 17. század második felében –, a tár- nokmester gyermekeinek és leszármazottainak idején, jelentősen módosult.
Mostrar más

25 Lee mas

Az erdélyi fejedelmi udvar besztercei látogatásai

Az erdélyi fejedelmi udvar besztercei látogatásai

viszonylag megkímélt legnagyobb szász városokat (Szeben, Brassó, Beszterce) ezután jóval sűrűbben keresték fel a fejedelmek. Báthory Gábor részben erre a valós gazdasági kényszerre hivatkozva foglalta el 1610 végén az Universitas központját, Szebent, és tette meg székvárosává. Bethlen Gábor uralkodásának elején Kolozsvár és Fogaras jutott nagy jelentőséghez, majd Gyulafehérvár újjáépítését követően az egykori székhely fokozatosan egyre több központi funkciót ragadott magához, és az országgyűlések szinte kizárólagos helyszí- névé vált. Az összkép az 1658–1661. évek török-tatár dúlásai után változott meg újra. Apai Mihály uralkodása idején a romos Gyulafehérvár csak részben tudott talpra állni, rezidenciaként háttérbe szorult Fogaras, Radnót és Ebesfalva mögött. 30 Az erdélyi fejedelmi udvar itineráns vagy rögzített jellege tehát nagy- mértékben függött a külső körülményektől. I. és II. Rákóczi György példája azonban arra igyelmeztet, hogy az udvartartás (illetve annak egy jelentős ré- sze) akkor is sokat utazott, amikor a fejedelemség szilárd, jól kiépített szék- hellyel bírt. Úgy véljük, hogy az állandó mozgás hátterében nem kell mindig gazdasági tényezőket keresnünk, hiszen a politikai/közigazgatási szempontok, vagy a fejedelmek személyes preferenciái legalább ilyen nagy súllyal bírhattak. Gyulafehérvár ambivalens szerepéből, és hullámzó fontosságából következik, hogy az európai történettudományban népszerű „város és udvar” tematika alap- esete az Erdélyi Fejedelemség esetében csak igen korlátozottan vizsgálható, 31 és Báthory Gábor szebeni éveit, Bethlen hosszabb kassai tartózkodásait (illetve talán a váradi várat) 32 leszámítva nem igazán beszélhetünk klasszikus városi re- zidenciáról. 33 A nagybetűs város a kora újkori Erdélyben pusztán az utazó udvar ideiglenes tartózkodási helye, így kölcsönhatásuk is csak átmeneti.
Mostrar más

37 Lee mas

Erdélyi és moldvai karácsonyi szokásdallamok a Deák–Szentes kéziratban: a Kájoni Cantionalétól a népzenei gyűjtésekig

Erdélyi és moldvai karácsonyi szokásdallamok a Deák–Szentes kéziratban: a Kájoni Cantionalétól a népzenei gyűjtésekig

2 Kájoni János, Cantionale Catholicum, Csíksomlyó, 1676 (a továbbiakban: Kájoni, 1676). Mo- dern, koĴ ás kiadása: Domokos Pál Péter, „…édes Hazámnak akartam szolgálni…”, Szent István Társulat, Budapest, 1979 (a továbbiakban: Domokos, 1979). A Kájoni Cantionale szakirodalma rendkívül gazdag, lásd:. Jénáki Ferenc, Kájoni János Énekes Könyve és forrásai, Kolozsvár, 1914.; Benedek Fidél, Csíksomlyó – Tanulmányok (Szent Bonaventura – Új soro- zat 22). Sajtó alá rendezte, a bevezetæ tanulmányt írta Sas Péter, a kíséræ tanulmányt írta, a bibliográÞ át összeállítoĴ a Pap Leonárd OFM, Szent István királyról elnevezeĴ Erdélyi Ferences Rendtartomány, Kolozsvár, 2000.
Mostrar más

22 Lee mas

Formai változások az erdélyi Belső-Mezőség tánckészletében a 20. század folyamán

Formai változások az erdélyi Belső-Mezőség tánckészletében a 20. század folyamán

Romániában az 1970-es évektől elterjedő újabb szórakozási forma, a házibuli környékünkön az 1980-as években jelent meg. A korai diszkó- és popzene mellett46 itt az 1990-es évek elejétől egyre inkább a magyar rockzene került előtérbe,47 amire a fiatalok a rock and roll stílusnál már említett módon, összekapaszkodva táncoltak, a páros táncforma, az összekapaszkodás és a lányok kiforgatása azonban már elmaradt. Ezután néhány Kolozsváron dolgozó fiatal fiúnak köszönhe­ tően a magyar és angol nyelvű kemény rockzene is bekerült a helyi zenei repertoárba, az erdélyi magyar közösségekben dívó, akkori zenei trendeknek megfelelően (vö. Patakfalvi 2007, 79).48 Az erre jellemző táncolási mód az egy helyben állva ugrálás, a „headbang”-elés (a zene ütemére való fejrázás) és a „léggitározás” (gitározás imitálása) volt (vö. Szapu 2002, 267; Szőnyi 2010, 9). Ez a zenei és táncstílus rövid ideig, az 1990-es évek közepéig-végéig élt a Belső-Mezőségen. A gyors térvesztés oka vélhetően az, hogy a heavy-metal zene a közeli városok, elsősorban Kolozsvár zenei piacáról is gyorsan kiszorult, illetve hogy a nagyvárosi szubkulturális határok meggyengülésével a stílusok közötti átjárások elfogadottá váltak (vö. Patakfalvi 2007, 87).
Mostrar más

21 Lee mas

Jósika Antal kolozsi főispán tervezete az erdélyi katolikus ifjúság oktatásáról

Jósika Antal kolozsi főispán tervezete az erdélyi katolikus ifjúság oktatásáról

„készíttetik most Gyarmathi úr, Hunyad vármegyei doctor által, amelynek meg- vallom, még eddig párját nem láttam.” 24 A készülő munkára való hivatkozás azért érdekes, mert a Gyarmathi munkásságát feldolgozók a szebeni szabadkő- művesek közé tartozónak tudják az orvos-nyelvész tudóst is, feltételezve, hogy éppen tőlük kapta az indíttatást munkájának megírásához. Az 1791-re elkészült kéziratot a nyelvész elküldte Jósikának, mint kolozsi főispánnak, aki a július 20-i erdélyi országgyűlésen be is mutatta azt, s az ő javaslatára (valamint Bethlen Gergely, Wesselényi Miklós és Tűri László támogatásával) a rendek elhatározták a kinyomtatását. Így jelent meg a kétkötetes mű 1794-ben – egy Natorp Vilmos nevű nemes 1500 forintos adományának felhasználásával – Hochmeister szebeni és kolozsvári nyomdájában „Okoskodva tanító magyar nyelvmester” címmel. 25
Mostrar más

14 Lee mas

Marton Ernő beszámolója az Észak-erdélyi zsidóság helyzetéről 1944 novemberében

Marton Ernő beszámolója az Észak-erdélyi zsidóság helyzetéről 1944 novemberében

Az észak-erdélyi zsidóság sorsa 1944 márciusától, a német megszállást követően vált tragikus kimenetelűvé. A dél-erdélyi és a Bukarestben élő er- délyi származású zsidók ezekben az első hetekben szervezetten próbáltak segítséget nyújtani a Magyarországról Romániába szökött zsidóknak. 3 A mentőakciók 1944 nyarán vettek új fordulatot. Közvetlenül az észak-erdélyi zsidóság gettóba történő kényszerítését megelőzően, 1944 májusának elején szökött át Romániába ugyanis Marton Ernő, az erdélyi zsidóság egyik meg- határozó személyisége. Júniusban alakult meg Bukarestben a Cionista Alija Iroda keretében működő menekültügyi bizottság (teljes nevén Észak-Erdélyi Zsidó Menekültek Segélyezési Bizottsága), amelynek Marton lett a vezető- je. A bizottság ebben az időszakban a menekültek elhelyezésével, ellátásával és a Palesztinába kivándorolni kívánó személyek útjának megszervezésével foglalkozott. 4 Az 1944. augusztus 23-i román kiugrást követően a szervezet hivatalos státuszt nyert, és október 20-tól Észak-Erdélyi Zsidó Kuratórium néven folytatta tevékenységét. 5 1944. november 4-én Ionel Pop észak-erdélyi kormánybiztos egy másik szerv létrehozását is engedélyezte Felszabadított Területek Zsidókérdéseinek Speciális Ügyosztálya néven. Ennek ugyancsak Marton Ernő lett a vezetője. 6
Mostrar más

21 Lee mas

A göttingeni tudáseszmény hatása a 18. századi magyarországi és erdélyi orvoslás területén

A göttingeni tudáseszmény hatása a 18. századi magyarországi és erdélyi orvoslás területén

reformálásával valóban új utakat nyitott meg. 2 a következő évtizedekben halle mintá- ját kezdték követni – sőt idővel meghaladni – többek között a straßburgi, a göttingeni, a bécsi egyetemek orvosi fakultásai. az egyetemi orvosképzés modernizációjában a 17. századtól végbement súlypontel- tolódásoknak köszönhetően a magyarországi és erdélyi peregrinusok a 18. század első felétől mind inkább a német egyetemek felé kezdtek orientálódni. előbb halle, majd a század közepétől göttingen, Jéna, erlangen egyetemei váltak a legnépszerűbbekké. a német nyelvterület orvosi fakultásai közül külön is ki kell emelnünk a bécsi egyetem orvoskarát, amely 1750 után a holland származású Boerhaave-tanítvány, gerard van swieten reformjainak köszönhetően a felvilágosodás korának egyik legmodernebb okta- tási intézményévé vált. az 1760-as évektől a közép-kelet-európai régió vezető orvosi fakultásának számított, amelyet a „Hungarus” és „Transylvanus” diákok – földrajzi fekvé- sének is köszönhetően – igen nagy számban látogattak. 3 1769-ben bővült a nagyszom- bati jezsuita egyetem orvoskarral, amely szellemiségében, tanulmányi programjában a bécsi mintát követte: az első öt professzor is van swieten tanítványai közül került ki. 4
Mostrar más

24 Lee mas

I. Rákóczi György erdélyi fejedelem királyellenes hadjárata a harmincéves háborúban (1644−1645)

I. Rákóczi György erdélyi fejedelem királyellenes hadjárata a harmincéves háborúban (1644−1645)

Rákóczi számára viszont kedvezőbben alakult a helyzet. III. Ferdinánd ki- rály a vallás és a közügyek terén a fejedelem számos követelését elfogadta, így elérhető közelségbe került a „jó békesség”. Torstenson gyanakvással figyelte Rákóczi béketörekvéseit, és Alsó-Ausztria keleti részének elfoglalását köve- tően egyre türelmetlenebbül sürgette Rákóczi csatlakozását. Erre igen nagy szüksége volt, mivel a veszteségek és a helyőrségek hátrahagyása után a svéd sereg létszáma alig haladta meg a 11000 főt. Az erdélyi hadak zöme azon- ban még csak gyülekezett Erdélyben és Tokaj környékén. Végül Bakos Gá- bort 6000 lovassal és 1200 gyalogossal indult a svédek megsegítésére. A svéd erőkkel, pontosabban Robert Douglas tábornok lovasaival végül Nagyszom- bat elfoglalásakor egyesültek az erdélyi csapatok.
Mostrar más

22 Lee mas

Hitújítás és egyházalapítás között : 

Tanulmányok az erdélyi unitarizmus 16-17. századi történetéről

Hitújítás és egyházalapítás között : Tanulmányok az erdélyi unitarizmus 16-17. századi történetéről

könyvének értelmezésekor igyekezett kézzel foghatóvá tenni világszemléletének a feleke- zetváltások közepette is megőrződött olyan állandó elemeit, amelyeken minden bizony- nyal osztozott kolozsvári polgártársaival is. A tanulmányok középpontjában persze az akkor még antitrinitáriusoknak nevezett unitáriusok állnak. Indokoltnak tartható, hogy beszámoló készüljön arról, milyen új eredmények vannak a fellépéséért az életével fi zető bátor kezdeményező, Servet életművének kutatásában, hogy aztán tágabb térségünk fej- leményei következzenek. Szándékos ez a megfogalmazás, mert mint az egyik tanulmány címéből is kiderül, a szerző az erdélyi jelenségeket megpróbálja abban a kelet-közép-eu- rópai közegben szemlélni, amelyben kibontakoztak. Közismert a lengyel–erdélyi kapcso- latok fontossága, s ezeknek néhány eddig ismeretlen epizódját a kötet új forrásokra tá- maszkodva mutatja be. Az itteni sajátosságok persze nem vizsgálhatók az európai össze- függések fi gyelembe vétele nélkül, s ezt igyekeznek bemutatni azok az írások, amelyek azzal foglakoznak, hogy milyen ösztönzést kaptak az itteni vallási útkeresők, Rotterdami Erasmus , Lorenzo Valla , vagy Th omas Morus műveiből. Az alkotó felhasználás elkönyve- lése összekapcsolódik azzal, hogy miképpen formálódott ki az 1570-es évek végére az erdélyi unitarizmusnak, e térségen belül legalább, a 17. század derekáig megőrződött ön- álló arculata, amelyet a nonadorantizmus markáns jelenléte mellett a legjobban talán a több áramlat egymásmellettiségével jellemezhetünk. Az újabb német kutatási eredmé- nyek bemutatására koncentráló Neuser -tanulmány ugyanakkor azt is érzékeltetni kíván- ta, hogy még ezen a Krisztus imádását és segítségül hívását tagadó áramlaton belül is fontos eltérések mutathatók ki, többek között a muszlim hithez és törökökhöz való vi- szony tekintetében, amely az Erdélyben élők számára értelemszerűn több volt egyszerű dogmatikai kérdésnél. A szerző határozottan cáfolja azt a külföldi, főleg amerikai szakiro- dalomban olvasható modernizáló tézist, amely a multikulturalitás előfutárait akarja bele- látni az időnkénti szellemi érintkezés szereplőibe, s érveket hoz fel azon felekezeti han- goltságú tétele ellenében is, amely a törökök szekértolóinak és a keresztény hit elárulóinak tartja az unitáriusokat. Mondandójának lényege az, hogy az unitárius egyház sohasem jutott el a muszlim hitben a kereszténységgel közös elemeket kereső szinkretizmusig, a török hatóságoknak az unitáriusokhoz való viszonyát pedig a politikai megfontolásokat mindennél fontosabbnak tartó pragmatizmus jellemezte.
Mostrar más

340 Lee mas

Apafi Mihály erdélyi fejedelem portai diplomatáinak felekezeti hovatartozása és kapcsolatrendszere

Apafi Mihály erdélyi fejedelem portai diplomatáinak felekezeti hovatartozása és kapcsolatrendszere

ségesebben fogják képviselni. Erre a szoros összefonódásra lehet példa a Rozsnyai Dávid által megfogalmazott álom tartalma is. Mindemellett jól látható, hogy az Apafi-kormányzat és Teleki Mihály kancellár szívesen emelte be bizalmi tisztségek- be az erdélyi nemesség második vonalához tartozó családok képviselőit, minthogy jobban bíztak az általuk felemelt – és főképpen hozzájuk kötődő – új elitben, mint az őket kissé lenéző „régi” elit tagjaiban. Apafi – főleg uralma első felében – tar- tott a török váratlan döntéseitől. Ennek nyilvánvaló oka volt a II. Rákóczi György fejedelemsége végén történt többszöri fejedelemváltás és a Porta ezzel kapcsolatos viselkedése. Ennek a bizonytalanságnak volt a következménye az is, hogy Apafi a portai követeitől reverzálist kért. A követek református volta lehetett olyan elem, ami a fejedelmi bizalmat erősítette.
Mostrar más

24 Lee mas

Nemzeti kötődés és haza fogalmának konstrukciója, nemzeti sztereotípiák az erdélyi fiatalok körében

Nemzeti kötődés és haza fogalmának konstrukciója, nemzeti sztereotípiák az erdélyi fiatalok körében

Az erős sztereotípiák minden régióban előfordultak, de markánsabban jelentek meg a székelyföldi (Gyergyószentmiklós) fókusz esetében, és Marosvásárhelyen is, de némiképp más formában, mint Gyergyószentmiklóson. Minkét esetben a válaszadók egyik csoportja élesebben az öltözködés és az interakciók szintjén is először a nagy nemzeti csoportok szerinti elkülönülést feltételezték, hogy először az erdélyi magyarok a székelyekkel lépnek kapcsolatba, aztán a magyarországi magyarokkal is. Az erdélyi románok esetében, többen is úgy vélték, hogy először az óromániaiakkal lépnek kapcsolatba velük beszélgetnek. Ennek az elkülönülésnek elsősorban a nyelvi okait említették, de megjelentek más érvek is, mint az ízlés. Főleg a Kárpátokon túli románok esetében feltételezték, több fókuszban is, hogy az öltözékük jelentősebben elüt a többiekétől, gyenge minőségű, „fényes” inget, nadrágot említetek, vagy egyenesen rendőrnek öltözve írták le, a lányok esetében pedig a „túlsminkelést” említették. A magyarországi magyarok esetében is egy jelentősebben eltérő megjelenést feltételeznek, de nem a gyengébb minőségű ruhák irányában, hanem inkább a változatosság, a feltűnés irányában, bár ezeket a jellemzéseket eléggé ironikusnak szánták, és megtörtént, hogy felnevettek rá (hogy előfordul, akin Michael Jackson-os poló lesz).
Mostrar más

145 Lee mas

A táncházas turizmus hatása egy erdélyi falu társadalmi kapcsolataira és hagyományaihoz való viszonyára

A táncházas turizmus hatása egy erdélyi falu társadalmi kapcsolataira és hagyományaihoz való viszonyára

A magyarországi néptánckutatás és a néptáncmozgalom rendkívül szoros kapcsolatot tart fent már a kezdetektől: Martin Györgyék ott bábáskodtak a táncházmozgalom születésénél (Halmos 2006: 15), később egy sor táncos vált kutatóvá, így ma olyan főállású néptánckutatóról nem is tudunk, aki korábban ne táncolt volna valamilyen néptáncegyüttesben.5 Az 1970-es években Ma­ gyarországon, majd Erdélyben is elinduló táncházmozgalom a hagyományőrzés „kemény" formáját6 képviselte, terjesztette el országszerte és tette az 1990- es évekre nemzetközileg is ismertté. Az erdélyi Mezőség táncai, amelyek ekkor váltak országszerte ismertté, az elmúlt húsz évben sem vesztettek népszerűsé­ gükből: Magyarországon ma sem múlik el vonósbanda által megtartott táncház mezőségi táncrend nélkül, különböző hazai néptáncfesztiválok állandó vendé­ gei a mezőségi hagyományőrző táncosok stb. (vö: Halmos 2006: 14). Ezzel pár- 3 Niedermüller Péter 1992-ben ezt még az egész magyar néprajzkutatás hiányosságaként
Mostrar más

30 Lee mas

Krisztianizáció és régészet. A Erdélyi-medencei 11–13. századi templomkörüli temetők kutatásának stádiuma

Krisztianizáció és régészet. A Erdélyi-medencei 11–13. századi templomkörüli temetők kutatásának stádiuma

Annak ellenére, hogy nagyon változatos gyûrûtípu- sok ismertek e temetõkbõl, ezek keltezõ értéke nagyon alacsony. Elsõsorban azért, mert haszná- latuk nagyon idõtálló: a sima, poncolt vagy bevag- dosott díszítésû pántgyûrûk használata az avar és a 10. századi honfoglaláskori sírokban már ismert (Doboka-IV. vártérség (Dãbâca, Románia), Gyalu (Gilãu, Románia), Kolozsmonostor (Cluj-Mãnãºtur, Románia), Gyulafehérvár-Székesegyház (Alba Iulia, Románia)). A 11. századtól keltezhetõek a sodrott- (Algyógy (Geoagiu, Románia), Doboka-IV. vártérség (Dãbâca, Románia), Gyulafehérvár- Székesegyház, -Római fürdõk (Alba Iulia, Romá- nia), Kolozsmonostor (Cluj-Mãnãºtur, Románia), Strigyszentgyörgy), a fonott- (Kolozsmonostor (Cluj-Mãnãºtur, Románia)), a sokszögû, felületüket rovásírással díszített pánt- (Kolozsmonostor (Cluj- Mãnãºtur, Románia)), illetve a félkörátmetszetû zárt bronzgyûrû (Doboka-IV. vártérség (Dãbâca, Ro- mánia)). Felhívja a figyelmet az Erdélyi-meden- cében párhuzam nélkül levõ, Gyalu-5. sírjából (Gilãu, Románia) elõkerült ametiszt betétes fejes- gyûrû, illetve a kolozsmonostori (Cluj-Mãnãºtur, Románia) 10. sír granulációs díszítésû nagyméretû hasonló típus. Külön szükséges szólni a dobokai IV. vártérség (Dãbâca, Románia) templom szelvé- nyében elõkerült üveggyûrûrõl is, amely al-dunai import tömegáru lehetett (a 11. századra keltezhetõ zöldmázas „bizánci” edénytöredékek ismertek még a dobokai (Dãbâca, Románia) vár területérõl).
Mostrar más

27 Lee mas

Show all 43 documents...