PDF superior A kognitív tudomány metaforái és az agy

A kognitív tudomány metaforái és az agy

A kognitív tudomány metaforái és az agy

2014). Az elképzelés lényege az, hogy a metaforák megértéséhez sem szó szerinti (hasonlat- vagy kategorizációalapú) parafrazálásra, sem pedig fogalmi leképezé- sekre nincs szükség. Ehelyett elég lehet például a „cifra beszéd” megértéséhez, ha az átvitt értelemben használt szó, a „cifra”, egy gyors szemantikai szűrésen menne keresztül, amely során minden konkrét fizikai tulajdonsága elnyomódik (a szó szerint díszes, tarka stb.), és a fennmaradó, felerősített absztrakt jellemzők közül pedig (bonyolult, kimunkált, szokatlan stb.) az adott kontextusban legrelevánsabb kerül felhasználásra. Az emergens tulajdonságok, a fogalmi leképezések vagy a strukturális illesztés mind létrejöhetnének a metafora későbbi kibontása során, de az első interpretációhoz így nem lenne szükség másra, csak egy gyors szemantikai behelyettesítésre. Egy metafora megértéshez elegendő lenne egy absztrakt tulaj- donság, amelyre közvetetten, az átvitt értelmű szó segítségével utalunk: így lenne a „cifra beszéd” nem szó szerint csillogó vagy díszes, hanem elvont módon külön- leges vagy kidolgozott. Ez a megközelítés közel áll ahhoz, ahogy például Murphy (1996, 1997) a metaforát a poliszémia egy speciális esetének tartja, ám kiegészíti egy csak a metaforára jellemző mechanizmussal, és azzal, hogy a metafora nem annyira kifejezi, mint inkább létrehozza a fogalmak közötti strukturális hasonlósá- got – és idővel a poliszémiát.
Mostrar más

10 Lee mas

Evolúciós és kognitív kultúratudomány

Evolúciós és kognitív kultúratudomány

Az észlelés biológiája Az evolúciós esztétika és az ún. neuroesztétika 33 abból az elképzelésbõl indul ki, hogy esztétikai észlelésünk, az ún. mûvészi befogadás alapvetõ mûködését illetõen nem különbözik a hétköznapi észleléstõl. Ennek a tézisnek a belátásához azonban nem az esztétikai észlelés mûködésérõl alkotott eddigi felfogásunkat kell felülvizs- gálnunk, hanem, ellenkezõleg, a hétköznapi észlelésrõl ismert fogalmainkat kell újragondolni. Az ehhez vezetõ egyik legfontosabb lépést a huszadik század elsõ felében az alaklélektan képviselõi tették meg, akik a vizuális érzékelésre vonatko- zóan mutatták meg, milyen nagy szerepe van az agynak a „valóság” mentális leké- pezésében, azaz, amit valóságként érzékelünk, valójában agyunk erõteljes „alko- tó” közremûködésével jön létre. Elég néhány elszórt pontot látnunk egy fehér la- pon, ha ezek a „jó kontinuitás” elvének megfelelõen viszonylag könnyen összeköt- hetõk egy képzeletbeli vonallal, hajlamosak vagyunk az így létrejövõ formát látni a véletlenszerûen elhelyezkedõ pontok helyett. Mindez az agy egyik legalapve- tõbb tulajdonságának köszönhetõ: annak, hogy sokkal inkább értelemmel bíró és szabályszerû, mint véletlenszerû dolgok észlelésére törekszik, és ott is hajlamos ér- telmet és szabályosságot tulajdonítani a látottaknak, ahol azt a vizuális ingerek kevésbé támogatják. A mentális mûködésnek ez az univerzális tulajdonsága ter- mészetesen evolúciós elõnyeivel magyarázható: az értelemmel rendelkezõ, szabá- lyos formák az ember számára a kiszámíthatóság és a tudatos irányítás lehetõségé- nek érzését adják, ami elengedhetetlen a racionális cselekvés szempontjából.
Mostrar más

18 Lee mas

A regionális tudomány az elmélet és a gyakorlat között

A regionális tudomány az elmélet és a gyakorlat között

A regionális tudományt érő talán legsúlyosabb vádnak tekinthető, hogy nin- csen benső értéke, azaz önmagában való léte (Bailly et al. 2004), teljes egészében más diszciplínákra támaszkodik mind módszerei, mind előszeretettel alkalmazott metaforái és kölcsönvett fogalmai tekintetében. Vajon a tudománynak miben mérhető az értéke, ha eltekintünk az önmagáért valóság élvezetétől, amelyre a módszertani készlet folyamatos finomodásával juthatnak el egyes „hard” irány- zatok? Hogyan javítható a tudomány megítélése a hagyományos akadémiai disz- ciplínák szemében? Ezek a kérdések időről időre felmerülnek, vitát váltanak ki, majd elcsitulnak a regionális tudomány művelői körében, különösen az intézetek összeolvadása, egyesítése, megszüntetése kapcsán. Mára már talán axióma, hogy az intézmények ugyanúgy születnek, fejlődnek, meghalnak, mint az élő szerveze- tek, egyesek letűnnek, majd újak keletkeznek, és a különböző életkorokban van- nak válsággócok, amelyekre figyelve elkerülhető vagy elodázható az intézmények megszűnése. Ilyen lehet példának okáért a diskurzus folyamatos megújítása. Az intézmények kialakulásának fázisában a diskurzus még tele van újszerűséggel. A diskurzus célja a kommunikáció, majd az intézményesüléssel a nyelv szerepe át- alakul: már nem a kommunikáció, hanem a kommunikáció elleni védekezés, majd pedig a terület megőrzése, az eredmények megvédése a cél – s amint az ellenáll az újításnak, az érett vagy elöregedő intézmények esetében a diskurzus már a véde- kezést szolgálja. Az intézmények érett fázisában pedig az tapasztalható, hogy a diskurzus a kommunikáció elkerülését célozza.
Mostrar más

20 Lee mas

Az alvó agy egyedspecifikus vonatkozásai - az intelligencia és az alvó agy

Az alvó agy egyedspecifikus vonatkozásai - az intelligencia és az alvó agy

129 gálta a Raven-féle intelligencia teszttel és a Wechsler intelligencia teszttel. Eredményei szerint az S2 fázisban detektált orsók száma pozitívan függött össze az S2 alvás időtartamával (perc) a tanulási és a kontroll helyzetben egyaránt. A ku- tatók robusztus összefüggéseket találtak mind a lassú, mind pedig a gyors alvási orsózás és a kognitív és emlékezeti képességek között, függetlenül attól, hogy tanulási feladat vagy kontroll feladat előzte- e meg az alvást. Meglepő módon tehát nem találtak megnövekedett orsóaktivitást a tanulási helyzetben a kontrollhoz viszonyítva, amit azzal magyaráz- nak, hogy a megnövekedett orsóaktivitás specifikusan az alvás előtt sikeresen memorizáló alanyokra jellemző, tehát ál- talánosan jobb képességhez kötött. A vizsgálat pontosított verziója során (2008) kiderült, hogy léteznek egyéni különb- ségek is és jelen vannak a tanulás nyomán fellelhető változások is, utóbbiak összefüggnek a tanulás mérhető hatékony- ságával. Ezek a változások azonban jóval kisebb léptékűek, mint az egyéni variabilitás, amely a vizsgálat bármely sza- kaszában meghatározó és jellemző az egyénre. A kétféle jelenség tehát érvényes, de mérés szempontjából külön kell választanunk őket (Schabus, 2008).
Mostrar más

8 Lee mas

Az áldozat fogalma kognitív vallástudományi megközelítésben

Az áldozat fogalma kognitív vallástudományi megközelítésben

Ebben a megközelítésben, szemben a korábbi kognitív antropológi- ával, a kogníció nem a kutatás tárgya, hanem az elméletalkotás eszkö- ze. Elfogadom, e kettő szorosan összefügg, nehezen választható külön egymástól. Mégis, úgy vélem, érdemes e kettőt egymástól megkülön- böztetni. Az újabb megközelítésben nem csak a kultúránként eltérő gondolati sémák, fogalmak, összefüggések a kutatás tárgyai (mesék, dallamok, rítusok, kultikus tárgyak… elemzése révén), hanem maguk a kulturális termékek is: mesék, dallamok, öltözködési divatok, intéz- mények, valamint – a vallástudományra fókuszálva – mítoszok, kulti- kus tárgyak, vallási hiedelmek, vallási intézmények, valamint rítusok. Ezeket mind az emberi kogníció sémáival szeretnénk megérteni; más- ként megfogalmazva: az emberi agy, ill. elme (angolul a brain és a mind) működési mechanizmusaival. Ezen a ponton érkezünk el a régebbi és az újabb értelemben vett kognitív megközelítések közötti újabb nagy különbséghez: míg korábban a hangsúly az emberi kogníció kultúrán- ként eltérő sémáin volt, addig most a kognitív sémák univerzalitásán van. A kultúrák közötti eltérések nem többek, mint ennek az univer- zális sémának a változatos megjelenési formái. A Homo sapiens faj agyi
Mostrar más

16 Lee mas

Atipikus agy és a tehetség II. - Az átütő tehetség és a tehetségvizsgálatok ma.

Atipikus agy és a tehetség II. - Az átütő tehetség és a tehetségvizsgálatok ma.

Ugyanakkor a kiemelkedő intelligenciájú egyéneknél kimutathatóan gyakoribb az intelli- gencia-struktúrán belüli nagyobb szórás. Detterman és Daniel (1989) vizsgálatai azt mu- tatták, hogy minél magasabb az IQ, annál alacsonyabb a korreláció a teszt altesztjei között. Kaufman (1979) szerint a 12 pontnál nagyobb nyelvi és cselekvéses hányados különbség 34%-ban fordul elő normál populációban. Az a tény, hogy “tehetség ígéretek” intelligencia- struktúráját vizsgáló kutatásunkban a minta nagyobbik felénél, 58%-ánál, találtunk ilyen nagy különbséget jelzi, hogy a tehetség megismerésében az intelligencia sajátosságai és a kognitív teljesítmény hátterében szerepet játszó egyéb tényezők kell, hogy hangsúlyos szerepet kapjanak. Bebizonyosodott, hogy még az eddigieknél is óvatosabban kell használni az intelligencia tesztek nyelvi-cselekvéses hányadosában mutatkozó különbségeket diag- nosztikai célokra a magas intelligenciájú, illetve tehetséges gyermekek esetében (Herskovits és Gyarmathy, 1993).
Mostrar más

10 Lee mas

A tudomány és a harmadik kultúra

A tudomány és a harmadik kultúra

A mesterséges intelligencia vagy a kiborgok világa már nem a távoli jövő. A világ nagyon gyorsan változik körülöttünk, és az emberi agy ezzel együtt változik. Ma már a telefon az „okos”, és a tudásunkat nem a fejünkben hanem a kezünkben tartjuk. A gépek kezdenek gondolkodni, miközben a gyerekek harmada kap valamilyen kognitív zavarról diagnózist. Ebben a helyzetben két út bontakozik ki előttünk: az egyik, hogy az ember átadja az irányítást a gépeknek, a másik, hogy az ember a gépek által még nagyobb önirányításra tesz szert.
Mostrar más

11 Lee mas

Az egészségmagatartás változásának szociális-kognitív folyamatmodellje (HAPA-modell)

Az egészségmagatartás változásának szociális-kognitív folyamatmodellje (HAPA-modell)

Mindezeken túl, általánosságban elmondható – jelen tanulmány szem- pontjából kifejezetten releváns kritikaként – hogy a korábbi modellek, ame- lyek az egészségviselkedések folyamatának bemutatása és értelmezése ér- dekében a viselkedéses szándék vagy célok kialakítására ható tényezőket vizsgálták (ld. SCT), nem tudnak magyarázatot adni az ún. szándék–visel- kedés-rés (intention-behavior gap) problémájára (Sheeran, 2002). Sheeran (2002) érvelése szerint a viselkedésváltozást magyarázni kívánó modellek ugyanis azon a feltevésen alapulnak, hogy egy adott viselkedés közvetlen és legfontosabb előrejelzője a viselkedésre vonatkozó szándék. Noha a szán- dék és a tényleges viselkedés közötti együttjárás valóban szignifikáns, a mindennapi tapasztalat és kutatási eredmények is igazolják, hogy az em- berek nem mindig cselekszenek szándékaik szerint. A szerző 10 korábbi meta-analízis meta-analízisét végezte el (összesen 422 tanulmányt vizsgálva ezzel) és úgy találta, hogy a viselkedésre vonatkozó szándék mindössze 28%-át magyarázza a jövőbeli viselkedés varianciájának (Sheeran, 2002). Hasonlóképp Webb és Sheeran (2006) 47 tanulmány metaanalízise során arra a következtetésre jutottak, hogy közepes vagy nagymértékű növekedés a szándékban mindössze kis- vagy közepes mértékű változáshoz vezet a vi- selkedésben.
Mostrar más

29 Lee mas

Szorongás és depresszió – a vér-agy gát integritásának szerepe

Szorongás és depresszió – a vér-agy gát integritásának szerepe

A TIGHT JUNCTION KAPCSOLATOK LEHETSÉGES SZEREPE A SZORONGÁS ÉS A DEPRESSZIÓ KIALAKULÁSÁBAN A vér-agy gát feladata a keringési-rendszer és a köz- ponti idegrendszer közötti anyagtranszport ellenőrzé- se, modulálása. Ennek a neurovaszkuláris egységnek a kialakításában az erek endotélsejtjei, a neuronok, az asztrociták, a mikrogliasejtek valamint a periciták vesznek részt (Daneman & Prat 2015). A megfelelő kapcsolóstruktúra kialakításához a sejtmembránban található fehérjék extracelluláris részeikkel egymás- hoz kapcsolódva a sejtek közti rést teljesen elzárják, korlátozva ezzel a paracelluláris anyagtranszportot (Greene & Campbell 2016). A központi idegrendszer szempontjából rendkívül fontos a vér-agy gát megfe- lelő működése, hiszen a jelentős energiát igénylő ideg- sejtek táplálásához, növekedéséhez, szinaptikus kap- csolataik fenntartásához nélkülözhetetlen molekulákat specifikusan és szelektíven kell átengedni. A vér-agy gát részt vesz a perifériás immunrendszer sejtjeinek és molekuláinak távoltartásában, valamint szerepet játszik a szervezeten kívülről érkező anyagok bejutá- sának megakadályozásában is. A keringési rendszer- ből, illetve a perifériáról származó makromolekulákat a vér-agy gát kialakításában résztvevő endotélsejtek közötti tight junction kapcsolatok izolálják az agy szövetétől (Hindle et al. 2017). A szoros kapcsolatok (tight junction) kialakításában részt vevő transzmemb- rán fehérjéket három fő csoportra oszthatjuk: ezek az okkludinok, klaudinok és a JAM-fehérjék (junctional adhesion molecules) (Almutairi et al. 2016; Daneman &
Mostrar más

7 Lee mas

A hadviselés, mint tudományelméleti és tudomány-rendszertani kategória

A hadviselés, mint tudományelméleti és tudomány-rendszertani kategória

elõítéletek és felismerések együttese, amelyek átalakítják és meghatározzák a kapcsolatot az alkotórészek között. Ennek eredményeképpen a katonai kultúra határozza meg a belsõ feltétele- ket. Így például a kritériumok kiválasztását és támogatását, a kiképzést, a nevelést, az erõfor- rások biztosítását és a katonai nyelvezet szókészletét; ezek lényegében úgy kapcsolódnak egy- máshoz, hogy megkülönböztetõ jelleget adnak a katonai szervezetnek, és meghatározzák azoknak a hadmûveleteknek a jellegét, amelyeket képesek végrehajtani, következésképpen a szá- mításba vett háború formáját is. Ily módon egy hadsereg belsõ feltételei (azaz kultúrája) nagyobb befolyást gyakorolhat a szóba jövõ háború formájára, mint a külsõ feltételek és körül- mények – amelyek adott esetben negatív következményekkel is járhatnak.” 5 A magyar állás- pont alapján: „… a hadkultúra a hadviselést érintõ katonai, szellemi és anyagi értékek azon
Mostrar más

24 Lee mas

Dzsiun japán buddhista szerzetes és a sziddham-tudomány

Dzsiun japán buddhista szerzetes és a sziddham-tudomány

között a japán Cukuba Egyetem könyvtára egy különle- ges kiállítást rendezett Dzsiun Onkó japán buddhista szerzetes (1718 Osza- ka-1804 Kyotó) Sziddham-gyüjteményéből, a Bongaku-sinr[r]

7 Lee mas

A reformkor hadikultúrájáról. A magyar hadügy és tudomány kérdéseiről

A reformkor hadikultúrájáról. A magyar hadügy és tudomány kérdéseiről

A munka második része, a „Háború idõbeli oktatás” címet viselõ, kilenc fejezetében fejti ki a háborúról, a hadszíntérrõl, a menetrõl, az õrségekrõl, a járõrökrõl, az ütközetrõl tételeit. Érdekesen határozza meg a háborút: „Mi a háború? A háború két vagy több más seregnek ellenségeskedése. Hányféle a háború, katonai szempontból? Kétféle: támadó és védõ. Miben határoztatik mégis végczélja mindkét háborút illetõ cselekvésünknek? A diadalban vagy gyõzelemben, azaz vagy saját hasznunk elérésén, vagy az ellenség haszna hátráltatásán s akadályozásán törekszünk. Mi a védõ háború? Olly háború, menyben megelégszünk az ellenség megtámadását megsemmisíteni, vagy pe- dig állásunk, hazánk vagy tartományunknak csupán védelmére szorítkozunk.” A továbbiakban bemutatja a hadszíntér földrajzi jellemzõit, a menetek leg- fõbb szabályait, az elõ-, oldal- és utóvéd feladatait, a tábori elõõrs és a külön- bözõ õrségek kötelmeit, az õrjáratok szerepét, az ún. kis háború lényegét és harceljárásait. Megfogalmazza az ütközet tartalmát is: „Az ütközet azon kö- vetkezménye két ellenségi sereg összecsapásának, meny által fegyverét egy- más ellen tettlegesen használja; s e cselekmény általában ütközetnek vagy csatának neveztetik”. Végül a hadsereg háborús helytállásának jellemzõivel foglalkozik, feltéve a kérdést: „Mi tulajdonokkal kell bírnia minden hadviselõ és vitéz seregnek általában?”. Válasza szerint: „Vitézsége mellett, mi lelke a háborúnak, s mi nélkül katonát nem is képzelhetni, a seregnek még e három fõtulajdonnal kell bírnia: 1-ször hogy az ország és haza benne helyezett bizo- dalmának teljes lelkébõl igazán megfeleljen; 2-szor. Mindig erõs és csatára edzett legyen; 3-szor. Hogy a háborúviselést alaposan értse.”
Mostrar más

330 Lee mas

A tanítás metaforái

A tanítás metaforái

A világ megismerésében a metaforának kiemelt szerepe van. Bencze Lóránt azt a felfogást képvise- li, miszerint a szóképek nem tekinthetők valamifé- le „szemantikai balesetnek”, hanem a gondolkodás és a kommunikáció nélkülözhetetlen eszközei: a nyelv „szükségképpen metaforikus, nemcsak a köl- tészetben, hanem a köznyelvben, sőt a tudományos nyelvben is” (Bencze, 1996, 284. o.). A metafora meggyőződése szerint „az emberi gondolkodás szükségszerű velejárója” (Bencze, 1996, 271.o.). A fentiekben láttuk, hogy a metafora olyan nyelvi eszköz, melynek segítségével képesek vagyunk absztrakt tartalmak konkrét módon való kifejezésé- re. Érthető tehát, hogy a metafora-vizsgálat a 80-as évektől kezdve egyre gyakoribb a tudományos ku- tatásokban, amikor olyan jelenségekről van szó, amelyek másként nem vagy nehezen értelmezhetők, hiszen lehetővé teszik a nehezen verbalizálható és tudatosítható tartalmak előhívását, feltárását is (Vámos, 2003).
Mostrar más

9 Lee mas

Lehetőség keresése a tudomány- és technikatörténeti örökség védelmében és hasznosításában

Lehetőség keresése a tudomány- és technikatörténeti örökség védelmében és hasznosításában

> Európa Tanács határozata alapján létrejön az Európai Örökség cím 2011. november 16-án. > Az Európai Parlament (EP) Strasbourgban megszavazta az Európai Örökség cím létrehozásáról és kétévenkénti adományozásáról szóló előterjesztést. Eszerint 2013-tól ezt a címet nyerhetik el Európa olyan jelképértékű helyei, amelyek kiemelkedő történelmi jelentőségűek, illetve amelyek az európai integráció szempontjából valamilyen okból különösen fontosak. A címet elnyerhetik emlékművek, természeti, régészeti, ipari vagy települési helyek, kultúrtájak, emlékhelyek, illetve valamely helyhez köthető kulturális javak és objektumok.
Mostrar más

5 Lee mas

A tudomány és a felsőoktatás egy minőségibb rendszeréről

A tudomány és a felsőoktatás egy minőségibb rendszeréről

Nagy a kísértés, hogy egy kis ország – pláne ha történelmi hagyományai, és aktuálpolitikai erıtere is efelé terelik - monopol megoldásokat keressen a felsıoktatásban és a tudományban is. Hányszor hallani, hogy párhuzamosságok vannak a közösségi közlekedésben, a kórházi ellátásban, stb., stb., s a felsıoktatásban, és a kutatásban is. És, hogy ezek a párhuzamosságok nem racionálisak. Pedig a párhuzamosság versenyt jelent, s versenynél nincs jobb minıségbiztosítás, s nincs jobb teljesítményösztönzés (legfeljebb a piaci verseny). A hazai tudománypolitika súlyos hibája, hogy az Akadémiával olyan monopólium továbbélését tőri, amely egyes intézményeivel akadályozza a verseny kibontakozását. Az akadémiai tudományos minısítés éppen ilyen. Helyette a tudományos teljesítmények (publikációk, szabadalmak, citációk)
Mostrar más

9 Lee mas

Az 1912. évi XXXVI. törvénycikk „A Debreczeni és a Pozsonyi Magyar Királyi Tudomány Egyetem felállításáról” szövege és miniszteri indokolása

Az 1912. évi XXXVI. törvénycikk „A Debreczeni és a Pozsonyi Magyar Királyi Tudomány Egyetem felállításáról” szövege és miniszteri indokolása

A pozsonyi. egyetem terve határozott alakot azután 1885-ben öltött, a mikor Trefort Ágoston minister törvény javaslatot közölt ministertársaival »a pozsonyi orvostudományi kar felállításának megindításáról és az e czélra szükséges póthitel megadásáról.« E törvény- javaslat a tanszabadság elvének alapján és a budapesti és kolozsvári egyetemek orvostudo- mányi karain fennálló tanrendszer alkalmazásával Pozsonyban orvostudományi kart terve- zett a hozzátartozó természettudományi szakokkal együtt. Ezen orvostudományi kar fokozatosan lett volna felállítandó: 1885/6. tanévvel nyílt volna meg az 1. évfolyam; a végleges administrativ szervezés iránt az V. évfolyam megnyitásakor lett volna törvényhozá- silag intézkedés teendő. Az akkorára már különválasztandó orvosi és természettudományi karok a pozsonyi jogakadémiával és ennek bölcsészeti tanszékeivel teljes egyetemmé egyesít- ve, a doctori graduálás jogával felruháztattak volna. E törvényjavaslat indokolása a fentebb jelzett érveken kívül Pozsony mellett különösen azt hozta fel, hogy a bécsi egyetemet látoga- tó orvostanhallgatók nagyobb része a dunántúli, északnyugati és északi megyékből való, a kikről fel lehet tenni, hogy Pozsonyt szívesen keresnék fel Bécs helyett. E törvényjavaslat előzményeihez tartozik, hogy 1885. elején gróf Bylandt-Rheidt akkori hadügyminister is- mét javaslatba hozta az egykori »Josephinum«-nak nevezett bécsi katonai orvosi akadémia visszaállításának tervét. Trefort minister ellenezte ezen tervet, s különösen rámutatott arra, hogy a mikor Magyarország új egyetemnek, s különösen új orvostudományi karnak felállí- tására gondol, s a mikor úgy is csaknem 800 magyar ifjú keresi fel a bécsi egyetemet orvosi kiképzés végett, lehetetlen egy újabb bécsi orvosképző tanintézetre gondolni, a moly még több hallgatót vonna el a hazai egyetemektől. Bizonyos, hogy Trefort ministert a pozsonyi orvostudományi karra vonatkozó törvényjavaslat elkészítésében ezek a »Josephinum«-tervek erősen befolyásolták; hozzájárultak ehhez azon mozgalmak, a melyek a bécsi egyetemen, annak túlzsúfoltsága miatt a magyar orvosnövendékekkel szemben megindultak és később legerősebb kifejezést nyertek Billroth 1886-ki röpiratában, a melyben a magyar orvosnöven- dékek eltávolítását olyképen javasolta, hogy az ausztriai egyetemekre való felvétel Ausztriá- ban nyert érettségi bizonyítvány feltételéhez köttessék.
Mostrar más

28 Lee mas

A manipuláció művészete. A machiavellizmus kognitív és evolúciós alapjai

A manipuláció művészete. A machiavellizmus kognitív és evolúciós alapjai

nélkül aligha volna lehetséges, hogy valaki sikeresen manipuláljon másokat, és felismerje mások – néha talán még saját maguk számára sem tudatos – gyenge pontjait (P AÁL és B ERECZKEI , 2007). Kiderült azonban, hogy a machiavellisták nem rendelkeznek átlag feletti képességgel annak megértése és értelmezése terén, hogy a másik mit gondol vagy érez. Az első ilyen kísérletben a kutatók különböző történeteket meséltek a kísérleti személyeknek, és megkérték őket, hogy válaszoljanak azokra a kérdé- sekre, amelyek a történetben szereplő személyek feltételezhető vélekedéseire, céljaira, gondolataira vonatkoztak (P AÁL és B ERECZKEI , 2007). Az elméleti elvárá- sok fényében meglepetésként hatott, hogy a magas Mach-pontszámokkal rendel- kező személyek egyáltalában nem teljesítettek jobban, mint alacsony pontszámú társaik. Sőt, a későbbi kutatások egyértelmű negatív összefüggést tártak fel a machivellizmus és az elmeolvasó képesség szintje között. Bármilyen módszert használtak, az derült ki, hogy a machiavellisták az átlaghoz képest rosszul értelmezik mások mentális tartalmait. Viszonylag gyengén teljesítenek a történe- tek értelmezésében, és ugyancsak alacsony pontszámot érnek el az ún. „szempár teszten”, ahol az arc felső részének – a tekintetnek – a megfigyeléséből kellett következteni arra, hogy a szempár tulajdonosa milyen belső állapotokkal, érzésekkel vagy érzelmekkel rendelkezhet (L YONS , C ALDWELL és S CHULTZ , 2010; A LI és C HAMORRO -P REMUZIC , 2010). Szintén negatív összefüggést találtak a ma- chiavellizmus és az elmeolvasás között abban a tesztben, ahol semleges, negatív, illetve pozitív érzelmeket mutató arcokat kellett értelmezni (A LI és C HAMORRO - P REMUZIC , 2010). Sőt, a magas Mach-személyek az alacsonyokhoz képest rosszab- bul teljesítettek abban a tesztben (RMVT), ahol a beszélő érzelmeit kellett azono- sítani egy rövid szöveg felolvasása után (A LI és C HAMORRO -P REMUZIC , 2010). Nehézségeik voltak még annak a megítélésében is, hogy a beszélő semleges, nega- tív vagy pozitív érzelmeket kommunikál. Nem meglepő ezek után, hogy a machia- vellisták gyenge teljesítményt mutattak azokon a teszteken is, ahol az érzelmi in- telligenciát és az empátiát mérték (P AÁL és B ERECZKEI , 2007; A LI és C HAMORRO - P REMUZIC , 2010, A USTIN és mtsai, 2007). Nem igazolódott tehát be, hogy azok, akik inkább hajlanak mások manipulálására, félrevezetésére és eszközként való felhasználására, jobb elmeállapot-tulajdonító képességgel rendelkeznek másokhoz képest.
Mostrar más

16 Lee mas

Az alkotmányjog-tudomány képviselőinek reflexiói az ún. zsidótörvényekre 1938–1943 között

Az alkotmányjog-tudomány képviselőinek reflexiói az ún. zsidótörvényekre 1938–1943 között

6. összegzés a magyarországi alkotmányjog-tudomány képviselői nem képviseltek egységes felfogást az 1938-at követően elfogadott jogkorlátozó, illetve jogfosztó zsidótör- vényekkel kapcsolatban. a diszkriminatív rendelkezéseknek nemcsak következe- tes és a nyilvánosságot is vállaló opponálói, vagy visszafogottabb hangot megütő ellenzői, hanem elkötelezett legitimálói és az utóbbiakhoz közel álló interpretálói is akadtak. amíg az opponálók számára, bármit is gondoltak a zsidókérdés társadal- mi és gazdasági okairól, elfogadhatatlanok voltak a jogkorlátozások, addig a legiti- málók további érvekkel és szempontokkal támasztották alá a jogkorlátozás szüksé- gességét, az interpretálók pedig a jogkorlátozások mögött meghúzódó kormányzati szándékokra igyekeztek, lehetőleg kritikai felhangok nélkül, rámutatni. néha kes- keny a határvonal a legitimálók és az interpretálók között. az elhatárolást azonban megkönnyítheti annak figyelembevétele, hogy a legitimálókkal szemben, akik önál- ló kiadványokban érveltek a jogkorlátozások mellett, az interpretálók alkotmány- jogi tankönyvekben vagy kézikönyvekben értelmezték a zsidótörvények rendelke- zéseit.
Mostrar más

20 Lee mas

Az egyház és az állam viszonya

Az egyház és az állam viszonya

CXXXIII. törvénnyel jelentősen módosított és kiegészített Lvetv. pedig egybekapcsolva határozza meg a lelkiismereti és a vallásszabadság összetevőit, valamint a vallási közösségek, ezek között a bevett egyházak és a vallási tevékenységet végző szervezetek jellemzőit. [66] Megállapítást érdemel az is, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a Magyar Keresztény Mennonita Egyház és mások által kezdeményezett ügyekben 2014 április 8-án publikált ítéletében 11 pontban foglalt állást, és megjelölte az Emberi Jogok Európai Egyezményének azon rendelkezéseit, amelyeket bizonyos magyar jogszabályi előírások sértenek. Az ítélet szerint azzal, hogy kevésbé szigorú bánásmód alkalmazása helyett megfosztották a sértetteket az egyházi státuszuktól, hogy nem igazolható módon politikai színezetű újraelismerési eljárásnak vetették alá az egyházakat, valamint hogy a kérelmezőket mind a lehetséges együttműködés, mind a hitéleti tevékenységek támogatása terén a bevett egyházaktól eltérően kezelték, a magyar hatóságok nem tettek eleget a semlegesség követelményének. A bíróság úgy találta, hogy egy demokratikus társadalomban nem volt nyomós társadalmi indoka ezeknek a jogalkotási lépéseknek. Ezért a bíróság felhívta a magyar kormányt és a
Mostrar más

20 Lee mas

Az identitás és az önmagaság létmódja

Az identitás és az önmagaság létmódja

másságként, a másikat másikként, az identitás törését az identitás töréseként szemlélni. Gadamer hermeneutikai megközelítésében kiiktathatatlanul helyet kap nem csak Platón, hanem Hegel, nem csoda tehát, hogy hermeneutikai próbálkozásait dialektikus hermeneutikaként emlegetik. Itt nincs szó befejezettségről, helyreálló azonosságról, lezártságról, az azonosság értelmében felmerülő egységről, de szó van a másságról, a másikról, az önmásságról, ugyanakkor az ezekre irányuló megértési törekvésről. Kihangsúlyozva, hogy maga a megértés sem teljes, hisz tartalmazza a nem értést vagy félreértést, másként értést is, ezért megértés sincs abszolút értelemben véve (de van megértésre való törekvés!). Hermeneutikailag a megértésre és az önértésre való törekvés kerül előtérbe, de sohasem az önbirtoklás értelmében, ugyanis itt „önmagát mindig újból megkérdőjelező megértés”-ről 65 van szó. Csak a beszélgetésben való továbbhaladás az, mi van, amelyben önmagunkat is mindig túl- és meghaladjuk, s ezzel együtt mindinkább érvényre is juttatjuk. Gadamer a dekonstrukció helyett a destrukcióban látja a hermeneutikai feladatot, s ezzel Heideggert követi. A destrukció mint leépítés Heideggernél a szubjektum és a szubsztancia destrukciójában teljesedik ki, azzal a céllal, hogy e fogalmak, s a fogalmiság mint olyan „az élő nyelvbe beleszőtten szólaljon meg”, 66 ez pedig hermeneutikai feladat. Derrida az írást igyekszik rehabilitálni a beszéddel szemben. Hermeneutikailag a beszéd és a beszélgetés az, ami kiemelkedő szerepet kap, ami mi magunk vagyunk a szüntelen továbbhaladásban és befejezetlenségben, megkésettségben. Gadamer elgondolásában a beszélgetés megelőzi az írást, az értelmezés a szöveget, úgy, hogy a lehetséges megértésnek a lehetősége fennáll. Ez a lehetséges megértés pedig mintha megszüntetné a másik másságát és felfüggesztené azt – fogalmazódik meg a hermeneutikai kritika dekonstruktív megközelítésből. A hermeneutikai beállítódásban azonban a másság nem szüntetődik meg, nem számolódik fel. Derridánál a másik minidig radikálisan másik marad, s egyfajta dekonstruktív etika felől szemlélődve akár ez lehet a másság valódi
Mostrar más

35 Lee mas

Show all 5287 documents...