PDF superior Az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság. Együttműködő alkotmánybíráskodás?

Az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság. Együttműködő alkotmánybíráskodás?

Az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság. Együttműködő alkotmánybíráskodás?

161 A fentiek fényében nem a Szövetségi Alkotmánybíróság feladata, hogy ami- kor uniós jogi értelmezési kérdésekkel szembesül, az Európai Bíróság értelmezését a sajátjával helyettesítse, még akkor sem, ha ezek – még a módszertanilag korrekt módon, a jogviták [legal debate] szokásos határain belül – eltérő eredményt adnak. Ellenkezőleg, mindaddig, amíg az Európai Bíróság elismert módszertani elveket alkalmaz, és nem jár el objektíve önkényes módon, a Szövetségi Alkotmánybíróság köteles tiszteletben tartani az Európai Bíróság jogfejlesztését, még akkor is, ha az Európai Bíróság olyan álláspontot fogad el, amellyel szemben komoly érvek hozha- tók fel. Ez egyaránt vonatkozik az identitáskontrollra és az ultra vires kontrollra. 162 Az Európai Unió intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei olyan aktusai, amelyek túllépik az európai integrációs agendát (23. cikk 1. bekezdés 1. mondat és 20. cikk 2. mondat) ultra viresnek minősülnek, és nem vonatkozik rájuk az uniós jog alkalmazási elsőbbsége. Mivel nem alkalmazhatók Németországban, nem bírnak jog- hatással a német állami szervekre. A német alkotmányos szervek, közigazgatási szer- vek, bíróságok nem vehetnek részt ilyen aktusok fejlesztésében [development], átül- tetésében, végrehajtásában vagy működésének elősegítésében [operationalising]. [Ezek a szervek] kötelesek a maguk számára megvizsgálni, hogy az ultra vires aktu- sokkal szemben támasztott követelmények teljesülnek-e, és ha szükséges, kérniük kell a Szövetségi Alkotmánybíróság határozatát. 79
Mostrar más

29 Lee mas

Az alapvető jogok és a jogállamiság védelmének aktuális kérdései az Európai Unióban II.

Az alapvető jogok és a jogállamiság védelmének aktuális kérdései az Európai Unióban II.

dítottak, és 2012 szeptemberében Zalaegerszegen a bíróság két kaposvári bírót vissza is helyezett hivatalába, kimondva a felmentések jogellenességét. Időközben az új köztársa- sági elnök, Áder János további mintegy 40 bírót mentett fel, így 2012-ben a nyugdíjkor- határ elérése miatt a 2996 fős bírói karból 236 bíró jogviszonya szűnt meg. Amint erre már utalás történt, az intézkedéseket az Alkotmánybíróság előtt is többen megtámad- ták, és ezeket az ügyeket az Alkotmánybíróság egyesítette. A beadványok alapja többek között az volt, hogy „A bíró foglalkozásának gyakorlását pályaválasztása óta folyama- tosan kettős törvényi védelem biztosítja. Törvény garantálja a 70 éves felső korhatár eléréséig a jogviszony fenntartásának kötelezettségét, és a bírót ugyancsak törvényben biztosított mértékű jövedelem illeti meg. (…) Ezekre alapozhatja emberi méltóságát, és azok létformáit (attribútumait), mint a rendelkezési jogát, az önazonossághoz, a ma- gánszférához való jogát, a személyiség szabad kibontakoztatásához való jogát. Az állam önkényes jogalkotással nem sértheti meg a bírók személyiségi jogait, nem hozhat létre olyan élethelyzeteket, amelyek magán- és családi életüket szétzilálja, kapcsolataikat fel- bontja, jó hírnevüket erodálja, törvényben garantált tulajdoni várományukat elvonja.”
Mostrar más

28 Lee mas

Az alkotmánykonform értelmezés és az Alaptörvény

Az alkotmánykonform értelmezés és az Alaptörvény

Az alkotmánybíráskodás és a jogalkotás közötti vi- szonyban a kérdés az, hogy elsődlegesen kinek a felada- ta az alkotmány konkretizálása. Ha az alkotmánykon- form értelmezés keretében arra helyezzük a hangsúlyt, hogy az célja szerint lehetőleg fenntartja a jogszabály érvényességét, akkor az elv funkcionálisan a jogalkotó elsődlegességét szolgálja, és a jogszabályok alkotmá- nyosságának a vélelmét állítja fel. Másként fogalmazva, a demokratikusan legitimált törvényhozás élvezi aka- ratának és cselekedeteinek az alkotmányszerűségi vé- lelmét. A jogalkotó elsődlegessége nem vitatható az életviszonyok jogi rendezése terén, mert az alkotmány- bíráskodást nem terheli a jogalkotás mint állami tevé- kenységfajta felelőssége, cserében viszont az alkotmá- nyos értelmezési tartomány kijelölésével az utóbbi el- terelheti a törvényi jelentéstartalmat. Az alkotmány- konform értelmezés ebből a szempontból akár ér- demibb beavatkozást jelenthet a jogalkotó „felségterü- letébe”, mint a megsemmisítés. Míg a megsemmisítés egyértelmű helyzetet teremt, és megnyitja az utat a jog- alkotó számára az új, immár alkotmánnyal összhang- ban álló jogszabályi tartalom kialakítására, addig az al- kotmánykonform értelmezéssel az alkotmánybíróság vagy a rendes bíróság maga alakítja pozitív módon a jogszabályi jelentéstartalmat. Minél nagyobb a korrek- ció, annál jobban közelítünk az alkotmánykonform ér- telmezés funkcionális határához. 14 A gyakorlatban a határokat esetről esetre kell megvonni, általánosság- ban mindössze az a követelmény támasztható, hogy az alkotmánykonform értelmezés nem kerülhet szembe a szabályozás szövegével, céljával, szubjektív 15 vagy ob- jektív szándékával (az egyértelműen kifejezett tör- vényhozói akarattal 16 ), avagy – pozitívan megfogal- mazva – az egyértelműsítésnek és a tartalmi restrikció- nak az előbbiekkel összhangban kell maradnia. 17
Mostrar más

9 Lee mas

Az intézményi gazdaságtan és a főáram

Az intézményi gazdaságtan és a főáram

a gyakorlati megvalósítás szempontjából a kötet hatása igen csekély volt. a nyu- gati országokban a magántulajdon túlsúlya eleve csak indikatív tervezést enged, ami korlátja a szerkezeti döntések matematikai tervezhetőségének. a tervgazdaságban elvileg nem ez a helyzet, és az összehasonlító gazdaságtan ebben a korban éppen ebben látta a tervezés előnyét. ugyanakkor a valós kommunista gazdaságban – de még a reform utáni Kínában és Vietnamban is – más a helyzet, mert a gyakorlatban a zárt ajtók mögötti bürokratikus alkuk uralkodnak a tervszámok fölött. nem volt ez másképpen a korabeli magyarországon sem. ahogy balassa ákosnak a korabeli tervezési rendszert kimerítő leírása bemutatta, az anyagmérlegekre épülő tervezés és a politikai alkuk kettőse a partvonalra szorította a matematikai módszerekre építő megoldásokat (Balassa [1979]). elvileg a keleti kereskedelmi blokkban, a KgsT-ben az ötéves tervegyeztetés lehetőséget adott volna e technikák nemzetközi alkalma- zására. a korabeli gyakorlat leíró elemzése (Csaba [1981]) azonban a legprimitívebb kétoldalú politikai alkudozás továbbélését dokumentálta. ebben csak alárendelt szerepe volt a számítástechnikai kapacitás mai szemmel nézve gyermeteg szint- jének vagy annak, hogy – nem meglepő módon – az induló harmadik ötéves terv szempontjából szükséges időben nem készültek el a kétszintű tervezés modelljével.
Mostrar más

23 Lee mas

Az erdélyi fejedelmek és az egri pasák 1596–1660

Az erdélyi fejedelmek és az egri pasák 1596–1660

Eger azonban nem csupán ebben a válságos időszakban, hanem a későbbiekben, Erdély újbóli vazallitásba kerülése után is hasznosnak bizonyult, mert többé- kevésbé szemmel tarthatta a fejedelemség és a Magyar Királyság határát. Ez egyfelől Erdély védelme, másrészt Erdély féken tartása miatt volt fontos. Az Erdélyből induló, s a Magyar Királyság ellen irányuló támadások (1604–1606, 1619–1621, 1623–1624, 1626, 1644, 1645) ugyanis mindig felvetették a Habsburg-oszmán béke felbomlásának lehetőségét, ami általában az Oszmán Birodalom szempontjából sem volt kívánatos. Egerrel együtt immár három pasaság „vigyázott” Erdélyre, hiszen Temesvár mellett 1593-ban kialakították az Özü/Szilisztrai pasaságot is: a fejedelemséget tehát körbevették az oszmán erők. A következőkben néhány esettanulmányon keresztül azt tekintjük át, hogy a gyakorlatban hogyan is működött Erdély és az Egri Vilájet kapcsolata.
Mostrar más

5 Lee mas

A történeti alkotmány és az alkotmányos identitás az Alaptörvény tükrében​​​​​​​

A történeti alkotmány és az alkotmányos identitás az Alaptörvény tükrében​​​​​​​

39 „[81] 3. a határozat indokolása (indokolás [21]) szerint a történeti alkotmányról csak az 1949. évi XX. törvény- nyel elfogadott chartális alkotmány hatálybalépéséig beszélhetünk. álláspontom szerint azonban az 1989. évi XXXi. törvénnyel módosított, a demokratikus jogállamot megteremtő alkotmányon alapuló, a negyedik alap- törvény-módosítással azonban hatályon kívül helyezett alkotmánybírósági határozatok jelentős részét a törté- neti alkotmány vívmányai közé kell sorolni. véleményem szerint sem egyértelmű, hogy az 1949-es chartális alkotmány, illetve annak módosításai a történeti alkotmány (illetve annak vívmányai) közé sorolhatók-e. az azonban vitathatatlannak tűnik számomra, hogy az alkotmánybíróság 1990 és 2012 között született határo- zatainak többsége az alkotmányjog (hazai) fejlődése, a demokratikus átmenet, a jogállam kialakulása és meg- szilárdulása szempontjából jelentős állomásnak tekinthetők. álláspontom szerint a fenti határozatok a történe- ti alkotmány vívmányaiként élnek tovább, tekintettel arra a tényre is, hogy 2013. április 1-jével hatályukat vesz- tették. megjegyzem, hogy ez az értelmezés nem sérti az írott és történeti alkotmány közötti, a jogtudomány vi- lágában kétségtelenül jelen lévő markáns különbségtételt.”
Mostrar más

16 Lee mas

A hagyományos és az újító Csáth

A hagyományos és az újító Csáth

Ilyen a kevésbé ismert Katonai behívó címû szöveg. Lehet ezt szatirikus mûnek, krokinak, humoreszknek tekinteni – én arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy talán kicsit több is kiolvasható belõle. Noha az idõkezelés ismét teljesen konven- cionális, itt talán túlságosan is az: az elbeszélõ órára, félórára pontosan közli, mi- kor mit csinált – voltaképpen éppen ez beszámolójának a lényege, hogy a lehetõ legpontosabban számot adjon cselekedeteirõl és a ráfordított idõrõl. Fõnöke el- küldi elintézni egy látszólag egyszerû ügyet, de rengeteg bürokratikus akadályba ütközik, és végül dolgavégezetlenül jelentkezik a fõnöknél. Mindezt a fõszereplõ- elbeszélõ a helyek, helyszínek, nevek és idõpontok aggályos felsorolásával mond- ja el, imitálva a katonai és a bürokratikus nyelvhasználatot és gondolkodásmódot. Itt sokkal finomabban, visszafogottabban, s ezért többértelmûen jelzi a szöveg, hogy elbeszélõje, aki egyúttal a fõszereplõ, s akinek a nézõpontjából minden ese- ményt látunk, a maga zárt, furcsa mûködésû univerzumában él. Lehetséges olyan értelmezés, hogy a szöveg végére az elbeszélõ megõrül, s ezt észlelik a külsõ szem- lélõk is: „De észrevettem, hogy két fiatalember megáll, néznek engem, és súg va- lamit egyik a másiknak.” Sõt arra is utal a szöveg – éspedig kurzívval szedve, te- hát kiemelve –, hogy az elbeszélõnek kényszerképzetei vannak: „A laktanyánál a sarkon egy katona állott, kezében mannlicher puskával. Mialatt tovább haladtam, egyszerre fölemelte a fegyvert, és rám célzott.” Igaz ugyan, hogy ezek a jelek csaknem a novella végén, tehát igen hangsúlyos helyen vannak elhelyezve, de több megerõ- sítés nincs – fenntartható egy olyan értelmezés is, hogy csak a kánikulai forróság téveszti meg, zavarja össze az egyébként normális elbeszélõt.
Mostrar más

8 Lee mas

A testedzés és az asztma kapcsolata

A testedzés és az asztma kapcsolata

1935-ben, a Lancetben jelent meg az első olyan közlemény, amelyben kontrollcsoportot is „használva”, az asztmás betegek speciális légzőgyakorlattal történő kezelésének eredményéről számoltak be. 1968-ban amerikai szerzők java- solták először asztmás gyermekek számára az úszást mint kiegészítő kezelést. Magyarországon 1981 augusztusa óta folyik rendszeresen asztmás gyermekek úszótréningje. Ennek eredményeként az azon évekig, rendszeresen részt ve- vők teljesítőképessége látványosan javult (sokkal jobb, mint a nem sportoló, egészséges kortársaiké), gyógyszerigé- nyük csökkent, betegségük súlyossága jelentősen mérséklődött. Másrészt az asztma az élsportolók között sem ritka- ság. Leggyakoribb a nagy kitartást igénylő sportot űzők között. Észak-Európában a sífutók 14–54%-a, a hosszútávfutók 15–24%-a, az úszók 13–44%-a asztmás. E jelenség lehetséges magyarázata: az élsportolók percenként 200 liter levegőt lélegeznek be (nagyrészt szájon át). A légszennyező anyagok és az allergének az alsó légútjaikba is lejutnak. Nyálkahártyájuk lehűl és kiszárad, emiatt mediátorok szabadulnak fel, ez nyálkahártya-duzzanatot és kishör- gő-görcsöt okoz. Ez a jelenség béta-2-agonista előzetes belégzésével megelőzhető (vagy jelentősen csökkenthető). E szereket világhírű élsportolók is rendszeresen használják. A nem gyógyszeres megelőzési módszerek közé tartozik a maszk viselése, az uszodák légterének gyakori szellőztetése, ómega-3 zsírsav fogyasztása és igen apróra porlasztott száraz só (nagyon tiszta nátrium-klorid) belégzése. Orv. Hetil., 2016, 157(26), 1019–1027.
Mostrar más

9 Lee mas

Az életkor és az intézmények szerepe a munkaerő-piaci integráció és dezintegráció alakulásában

Az életkor és az intézmények szerepe a munkaerő-piaci integráció és dezintegráció alakulásában

A munkáltatók toborzási szokásairól és a hátrányos csoportokkal kapcsolatos percepcióiról hat Európai Uniós országban készült kutatás 8 három hátrányos helyzetű csoporttal kapcsolatos attitűdre kérdezett rá: az 50 évesnél idősebbekre, az etnikai kisebbségekhez tartozókra, valamint a tartós munkanélküliekre. Az összeurópai mintára vetítve, a munkáltatók negyede tartotta az 50 év feletti korosztályhoz tartozó jelentkezőket kockázatos választásnak (Tardos – Petersen 2011). Gringart és szerzőtársai (2005) vállalati döntéshozók körében készített kutatásukban négy fő területen találtak gyengébb értékelést az idősekről a fiatalokhoz képest: képezhetőség, alkalmazkodás a változásokhoz, kreativitás, és az új technológiákhoz való viszony. Ugyanakkor mind a fiataloknál és az idősebbeknél is megjelennek pozitív és negatív sztereotípiák is. Kuncze és munkatársai (2014) összegezve az ezen a területen készített kutatásokat, a fiatalokkal kapcsolatban pozitív vonásként említik, hogy nagy teherbírásúak, lelkesek, negatívumként, hogy elhamarkodottan ítélkeznek, lazák, könnyen elterelődik a figyelmük, nem udvariasak. Másfelől az idősekkel kapcsolatos pozitív sztereotípia lehet, hogy bölcsek, kitartóak, lojálisak, megfontoltak, míg a negatív oldalon a lassúság, nehézkesség, nem nyitottság az új dolgokra, tanulásra szokott előfordulni.
Mostrar más

36 Lee mas

Az európai vállalat (Societas Europea) kialakulása

Az európai vállalat (Societas Europea) kialakulása

A Societas Europaea formát választó cégek meg- nevezésükben is viselik a SE megjelölést, ami önma- gában is azt képes sugallni, hogy nem egy „egyszerű” multinacionális vállalatról van szó, nem is az egyikről a sok-sok ezer, tagállamokszerte működő cégből. A meg- jelölésnek és az elnevezésnek tehát van egy pótlólagos üzenete, nevezetesen, hogy a szóban forgó cég valami más kategóriát, esetleg minőséget jelent, talán a nem- zeti jogrendektől való függetlenségük folytán a relatíve nagyobb tevékenységi szabadság is társítható hozzá. A cég megnevezése reklámértékűen utal arra, hogy te- vékenysége kontinentális léptékű, bizonyos nagyságot és erőt sugallhat. Emellett egyfajta identitás-jelölésnek is felfogható. Tegyük hozzá azért az igazság kedvéért, hogy mindez csak abban a mértékben érvényesülhet, amennyire az emberekben azeurópai” kifejezés és a vállalat szabadsága pozitív értékítéletet vált ki. Ha azonban ez így van, a Societas Europaea fogadtatá- sa egy-egy tagállamban kedvezőbb lehet, mintha egy vagy több másik tagállam vállalatáról lenne szó. Ezzel hozzájárulhat az államok közötti pszichológiai korlá- tok leépítéséhez.
Mostrar más

10 Lee mas

Az állam és a magánvállalatok viszonya az osztrák gazdaságban

Az állam és a magánvállalatok viszonya az osztrák gazdaságban

A Lehman Brothers bank 2008 szeptemberi csődje után a voestalpine megrendelései radikálisan visszaestek a válság miatt, gazdasági helyzete folyamatosan romlott. A konszern átfogó válságkezelési stratégiát dolgozott ki, amelynek keretében az egész konszernre kiterjedő költségoptimalizációs és hatékonyságnövelő programokat indított be. A Forbes magazinnak a világ legnagyobb vállalatait összegző listáján a voestalpine általában a 900. helyezés körül szerepel. A voestalpine a legutóbbi években intenzíven fordult az USA és Kína felé, jelentősen bővítette a termelését mindkét országban. 2014- ben a cég 50 millió euróért épített fel egy saját alkatrészgyártó üzemet Cartersville-ben, Georgia államban. A texasi Corpus Christi városban 550 millió eurós nagyprojekt keretében redukciós berendezéseket gyártó mű épül. Az USA-ban és Kínában további nagy beruházásokra készülnek. 2016-ra a cég K+F-központ létesítését tervezi Németországban, amely a fémipari technológiai fejlesztések kutatási bázisa lesz.
Mostrar más

37 Lee mas

A technológiai rendszerek innovációja - Az elosztott villamosenergia-termelési technológiák fenntarthatósági értékelése és rendszerinnovációs potenciáljának vizsgálata az Európai Unióban

A technológiai rendszerek innovációja - Az elosztott villamosenergia-termelési technológiák fenntarthatósági értékelése és rendszerinnovációs potenciáljának vizsgálata az Európai Unióban

A dolgozat harmadik fı szerkezeti egységében az elosztott termelési egységek és a központosított villamosenergia-rezsim kapcsolatát veszem górcsı alá, az elemzés fókuszát az Európai Unióra szőkítve.). Vizsgálatom során alapvetıen arra keresem a választ, hogy az elosztott villamosenergia-termelési egységek képesek-e az uralkodó rezsim egyes dimenzióiban további innovációkat elıidézni, illetve az ott megjelenı innovációkkal összekapcsolódni. Ennek érdekében az elméleti fejezetben bemutatott, módosított dimenzionális elemzési keretrendszert hívom segítségül, mely révén az elosztott termelési egységeknek a központosított villamosenergia-rendszer fizikai, szervezeti, piaci, jogi és politikai dimenzióira gyakorolt hatásainak, valamint a központosított villamosenergia- rendszer elosztott termelési egységekkel szemben támasztott akadályainak feltárására teszek kísérletet. Az elosztott termelési egységek technológiai változtatási igényét, a központosított rezsim materiális alapjaira gyakorolt hatásait, illetve a rezsim technológiai stabilitásának tényezıit a fizikai dimenzió mentén elemezhetjük. Az elosztott egységek és a központosított rendszer szállítási-elosztási alrendszerének, valamint az elosztott egységek tárolási technológiák iránti igényének vizsgálta segítheti megérteni, milyen infrastrukturális hatásai, igényei és akadályai lehetnek a kisteljesítményő termelési technológiák terjedésének. Az elosztott termelési egységeknek a központosított villamosenergia-rezsim piaci struktúrájára, szereplıinek összetételére, és kapcsolatrendszerére gyakorolt hatásait a szerkezeti dimenzió, az elosztott termelési egységek központosított villamosenergia-rezsim domináns részesedéssel bíró szereplıinek szervezeti és üzleti stratégiáira, felépítésére, tulajdonosi szerkezetére, valamint kockázatkezelési, kutatás-fejlesztési, marketing és tervezési tevékenységeikre gyakorolt hatásait a szervezeti dimenzió keretein belül elemezhetjük. A piaci és szervezeti dimenziók vizsgálata továbbá segítheti az uralkodó rendszer elosztott technológiákkal szemben támasztott piaci és iparági korlátainak azonosítását. Az elosztott termelési egységek diffúzióját korlátozó, valamint a központosított villamosenergia-rendszer mőködését szabályozó formális intézményeket a jogi dimenzió mentén mérhetjük fel. Emellett, a modell lehetıvé teszi, hogy feltárhassuk az elosztott termelési egységek által, a központosított villamosenergia-rendszer ideológiai alapjaiban, informális intézményeiben, döntéshozatali folyamataiban elıidézett változásokat, és rávilágíthassunk az elosztott termelési egységek használata által biztosított elınyök, nekik tulajdonítható hátrányok megoszlását tanulmányozhassuk (politikai dimenzió).
Mostrar más

30 Lee mas

A nemzetközi migráció hatása az európai nyugdíjrendszerekre

A nemzetközi migráció hatása az európai nyugdíjrendszerekre

A nemzetközi migrációról szóló kiadvány (OECD 2014) bemutatta, hogy a nem- zetközi migráció 2011–2012 folyamán növekedett néhány európai országban (Németország, Svédország, Franciaország és Finnország). Más EU-tagállamok- ban, például az Egyesült Királyságban, Spanyolországban vagy Olaszországban ezen években csökkenő tendenciát figyeltek meg. A legstabilabb migrációs tí- pus a családi migráció volt, bár csökkenő trendet mutatott a 2008–2011-es évekkel összehasonlítva. Az ENSZ által kiadott nemzetközi migrációs jelentés (UN 2016) hasonló következtetésekre jutott a migránsok növekvő számával és a bevándorlók által a magas jövedelmű országok előnyben részesítésével kapcso- latban. 2015-ben a világ 20 legtöbb nemzetközi bevándorlót fogadó országának listáján Németország állt a második helyen (2000-ben a harmadik helyen), az Egyesült Királyság volt az ötödik, Franciaország a hetedik, míg Spanyolország és Olaszország a 10., illetve 11. helyet foglalta el. A bevándorlók medián életkora lassan növekvő tendenciát mutat: 2000-ben 38 év, 2015-ben 39 év volt a medián életkor, a legtöbb nemzetközi migráns munkavállalási korú. Ugyanez a jelentés kimutatta, hogy 2000 és 2015 között gyors ütemben növekedett Románia és Lengyelország diaszpóranépességének aránya (Románia esetében évi 7,3%-kal, Lengyelország esetében évi 5,1%-kal).
Mostrar más

13 Lee mas

Végső mentsvár: Az Európai Központi Bank tartós szerepvállalása az euroövezeti bankrendszer devizalikviditási zavarainak kezelésében

Végső mentsvár: Az Európai Központi Bank tartós szerepvállalása az euroövezeti bankrendszer devizalikviditási zavarainak kezelésében

Végső mentsvár: Az Európai Központi Bank tartós szerepvállalása az euroövezeti... Bár elsőre úgy tűnt, hogy az európai bankrendszer csak ideiglenesen fog az EKB- hoz fordulni devizalikviditásért, a gyakorlat azt mutatja, hogy lassan 13 éve kell alkalmazni ezt az eszközt, sőt a 2020-as év COVID-19-válsága tovább fokozta az így allokált tőke mennyiségét. Munkánk során ezért az EKB által 2007 és 2019 utolsó negyedéve között az eurozóna hitelintézeteivel az amerikai dollárban bonyolított tenderein kihelyezett tőke változását vizsgáljuk vektor-autoregressziós modell segítségével. Ehhez a bankrendszer eurozónán kívüli, nem euróban denominált forrásainak mérlegfőösszeggel vett arányát, az EUR–USD bázis swap által jelzett dollárpiaci feszültségeket, a bankrendszer eszközarányos nyereségességét és az EKB mérlegének eszköz-oldali szerkezeti változásait elemeztük. Az elméleti modell megalapozásához előbb bemutatjuk a jegybankok közötti devizaswap-megállapo- dások kiépülését a vizsgált időszakban, valamint az EKB vonatkozó gyakorlatát. Ezt követően ismertetjük a felhasznált adatokat és az alkalmazott módszertant, vé- gül az elméleti modellnél megfogalmazott intuíciók tükrében értékeljük a kapott eredményeket. Megállapítjuk, hogy bár a forrásköltségek nem, a többi változó már középtávon szignifikáns hatást gyakorolt az eurozóna hitelintézeteinek EKB-hoz for- dulásában, ha devizalikviditásra volt szükségük.
Mostrar más

24 Lee mas

Az országimázs és országmárka mérése a településmarketingben

Az országimázs és országmárka mérése a településmarketingben

Az országimázs szakirodalmában elfogadott nézet, hogy az országok és la- kosaik megítélésének hatása van a fogyasztók magatartására, döntéseire, többek között a termékválasztásra, befektetési döntésekre és a desztináció választásra, illetve értékelésre is. Megállapítható, hogy míg korábban az országimázzsal és termékországimázzsal foglalkozó szakterület, valamint a turisztikai desztináció imázzsal foglalkozó szakterület egymástól függetlenül fejlődött (egymástól füg- getlenül kialakítva egy szakirodalmi bázist, valamint kutatói közösséget), az utóbbi időben felmerült az igény – a már jelzett összefüggések okán – a két tu- dományterület összevonására, valamint együttes vizsgálatára (Mossberg – Kleppe, 2005; Nadeau. et.al. 2008)
Mostrar más

8 Lee mas

Európai építészet, japán napfény: Az Alphaville két alkotása

Európai építészet, japán napfény: Az Alphaville két alkotása

lakássá lehessen alakítani, aztán vendégházzá – így rea- gálva a környezet jövõbeni változásaira. Ezért úgy hatá- roztunk, hogy 1×1, illetve 2×1 méteres elõregyártott betonpaneleket használunk szerkezetként, és a panelek széleit úgy alakítjuk, hogy minden szinten más legyen a csatlakozó élek szöge, így 2×2 méteres rácsszerkezetet alkotva hullámzó megnyitásokat és öt vízszintes lemezt formáznak a homlokzatokon. A tereket belsõ és külsõ eszközökkel is fel lehet osztani – ami lehetõvé teszi a környezet háromdimenziós befogadását –, így minden egyes szint programja flexibilisen elrendezhetõ. Az elõ- regyártott betonpanelek keskeny falakként, illetve geren- dákként is mûködnek, illetve együttesen alkotják a hul- lámzó falat. Ezek a hullámzó falak alkotják a különbözõ elrendezésekhez szükséges minimális keretet, és változa- tos, háromdimenziós perspektívákat nyújtanak az épü- letbõl kitekintõknek, miközben a fodrozódó, lüktetõ homlokzatok élõbbé teszik a sûrû, raszteres szerkesztésû városi szövetet. Tervünkkel úgynevezett „puha infra- struktúrát” hoztunk létre, amely használható lakásként, munkahelyként, vagy a kettõ keverékeként, akárcsak a fából épült régi macsija [3] házak, és amely úgy reagál a környezetére, hogy közben tiszteletben tartja az urbánus kereteket.
Mostrar más

5 Lee mas

Földrajz és földtudomány az Eötvös Collegiumban – régen és ma

Földrajz és földtudomány az Eötvös Collegiumban – régen és ma

A földrajzórákat azonban nem Teleki Pál, hanem közeli munkatársa, Fodor Ferenc tartotta meg, aki 1923 szeptemberében kezdte meg szakvezetői tevé- kenységét. Fodor a háborút követő zűrzavarban karánsebesi tanári állásából viszontagságos körülmények között menekült Budapestre, ahol bekapcsolódott a Teleki vezetésével működő Béke-előkészítő Iroda munkájába. Teleki mellett, e kiemelt fontosságú szakmai-politikai feladaton dolgozva rövid idő alatt ke- rült a vezető földrajzosok közé: 1920-ban egyetemi magántanárrá habilitált, a Földrajzi Közlemények szerkesztője lett, 1921-től pedig Teleki frissen alapí- tott gazdaságföldrajzi tanszékén dolgozott a Közgazdaságtudományi Karon (Hajdú Z. 2006). Így a Collegiumban az intenzív műhelymunka megindulása az ambiciózus szakvezető kinevezésének időpontjára, 1923-ra datálható, bár korábban is több földrajzos, földtudós tagja volt az intézménynek. Sokan kö- zülük azonban nem ezeken a szakokon kezdtek, hanem már kollégistaként váltottak szakot, vagy diplomájuk megszerzése után csatlakoztak választott tudományterületükhöz. A kitűnő mineralógus, az egyetem későbbi rektora, Mauritz Béla például vegytan-természetrajz szakon (Patkó 2014) kezdte meg tanulmányait 1898-ban (ahogy a geológus Szádeczky-Kardoss Elemér is 1922- ben), a geográfus Wallner Ernő pedig mennyiségtan-természettan szakpáron kezdett 1909-ben (Czirfusz 2012). 1923-tól viszont már folyamatosan magas volt a földrajz szakosok száma, és (leszámítva az 1944–1946 közötti nehéz éve- ket) egészen a Collegium 1950-es megszüntetéséig mindig volt geográfus szak- vezető is (1. táblázat). (A földrajzosokhoz képest a földtudósok jelenléte viszont esetleges maradt, hiszen a Collegium elsősorban tanárképző intézet volt.)
Mostrar más

42 Lee mas

Hová tartunk? Az Európai Unió állami támogatási jogának modernizációja

Hová tartunk? Az Európai Unió állami támogatási jogának modernizációja

I. kis- és középvállalkozások; II. kutatás, fejlesztés és innováció; III. környezetvédelem; IV. foglal- koztatás és képzés; V. kultúra és a kulturális örökség megőrzése; VI. természeti csapások által oko- zott károk helyreállítása; VII. a halászati ágazatot érintő kedvezőtlen időjárási körülmények okoz- ta károk helyreállítása; VIII. erdészet és az I. mellékletben nem szereplő élelmiszer-ipari termékek promóciója; IX. a tengerek biológiai erőforrásainak megőrzése; X. amatőr sport; XI. félreeső terü- leteken élők közlekedése, amennyiben a támogatás szociális jellegű, és azt a fuvarozó személyé- re vonatkozó megkülönböztetés nélkül nyújtják; XII. a Szerződés 93. cikke alapján a közlekedés összehangolása vagy a közszolgáltatás fogalmában benne rejlő bizonyos kötelezettségek terheinek megtérítése; XIII. alapszintű szélessávú infrastruktúra vagy az új generációs hozzáférési hálózatok kismértékű egyedi intézkedései azokon a területeken, ahol nem áll rendelkezésre, ill. ahol a közel- jövőben sem valószínű ilyen infrastruktúra kialakítása, valamint a széles sávhoz kapcsolódó építő- mérnöki munkák és a passzív szélessávú infrastruktúra, az I–XIII. pontban és az e bek. b) pontjá- ban felsorolt célkitűzéseket és egyéb, a közös érdeket szolgáló célkitűzéseket – különös tekintettel az Európa 2020 stratégia célkitűzéseire – támogató infrastruktúra.
Mostrar más

26 Lee mas

A gamer bennük van - Az eNET Internetkutató, az Esportmilla és az Esport1 közös magyar videojátékos és e-sport kutatásának főbb eredményei

A gamer bennük van - Az eNET Internetkutató, az Esportmilla és az Esport1 közös magyar videojátékos és e-sport kutatásának főbb eredményei

A videojátékos kutatás után pár hónappal futó e-sport kutatásba e-sportolókat és hard- core gamereket vontunk be – olyan játékokkal intenzíven játszókat, amelyekből létezik e-sport is. Az e-sport kutatás a videojátékos kutatással szemben nem tudott reprezentatív lenni, mivel olyan jelenségről van szó, amelynek a társadalmi elterjedtsége még igen ala- csony (bőven 10% alatti). Így hagyományos kvantitatív kutatási módszerekkel csak igen költségesen lett volna vizsgálható, mert nagyjából 10 000 fős reprezentatív mintát kellett volna venni hozzá. Ezért esett a választásunk a közösségi média alapú kutatásra, amivel mélyfúrás jelleggel képesek voltunk közelebbről is megvizsgálni a jelenséget, miközben a költségek sem „szaladtak el”. Viszont az ebből jövő számok általánosításával óvatosan kell bánnunk, mert a kutatás csak a kitöltőket reprezentálja, abból tágabb következtetések nem vonhatóak le (például a hardcore játékosok számát nem is ebből, hanem a videojáté- kos kutatás adataiból becsültük).
Mostrar más

14 Lee mas

Termelői és fogyasztóvédelem az élelmiszergazdaságban, valamint fogyasztóvédelem az ipar és a kereskedelem egyéb ágazatainál

Termelői és fogyasztóvédelem az élelmiszergazdaságban, valamint fogyasztóvédelem az ipar és a kereskedelem egyéb ágazatainál

Magyarországon 2005-ben két nagy élelmiszerbotránynak volt a lakosság szenvedő alanya, Az egyik a magyar termesztésű őrölt paprikának rákkeltő anyagokat tartalmazó argentin paprikával [r]

10 Lee mas

Show all 602 documents...