PDF superior Az alkotmánykonform értelmezés és az Alaptörvény

Az alkotmánykonform értelmezés és az Alaptörvény

Az alkotmánykonform értelmezés és az Alaptörvény

Az Alaptörvény sajátosságai közé tartozik, hogy van- nak benne önmagára és az alkotmány alatti normákra vonatkozó értelmezési szabályok. 1 Az utóbbi körben a bíróságok számára előírja a 28. cikkben, hogy a jogsza- bályokat az Alaptörvénnyel összhangban kötelesek ér- telmezni, amely az alkotmánykonform értelmezés kö- vetelményét jelenti. A tanulmányban azt vizsgálom, hogy ez a jogértelmezési parancs mit implikál dogmati- kailag, majd áttekintem a magyar Alkotmánybíróság releváns gyakorlatát. A célom azt körvonalazni, hogy mennyiben járul hozzá az explicit követelmény az Alap- törvény jogrendszerre gyakorolt „hatásához”. Az elmé- leti kiindulópont, amelyet a chartális alkotmányok jel- lemzően pozitív jogilag is kifejezésre juttatnak, az a té- tel, amely szerint az alkotmány a jogrend alapnormája, a legfőbb jog az államban. A jogi értelemben vett alkot- mányok továbbá normatívak és kikényszeríthetők – a „sollen” szférájában. Az alkotmányosság relációjában mutatkozik meg, hogy valójában mennyiben érvénye- sülnek ezek az elvárások, és ez azon is múlik, hogy az alkotmány érvényesüléséhez milyen garanciarendszer, megsértéséhez milyen szankciórendszer társul. 2 A kon- form értelmezés követelménye ennek a garanciarend- szernek része lehet, amennyiben működik. Ez nyilván több tényező függvénye, számításba jönnek magának a konkrét alkotmánynak az adottságai (elfogadásának körülményei, kora, átfogó jellege, ideológiai karaktere, rugalmassága), a vele kapcsolatos attitűdök (tisztelet, beágyazottság, követés), és az érvényesülését szolgáló intézmények (kapacitásuk, függetlenségük, beléjük ve- tett bizalom). A tágabb alkotmányos környezet átfogó feltérképezésére az Alaptörvény esetében most nincs mód, de hipotézisként megfogalmazható, hogy túl az ál- tala implikált jogalkotási feladatokon, sajátos érték- rendjével és értékválasztásaival minden bizonnyal – hatályosságának hat éve alatt – már befolyásolta a jog- rendszert és a jogalkalmazást. A központi kérdés ebben a tanulmányban annak a normának a működése, amely ezt a hatást kifejezetten a jogalkalmazói gyakorlatban előmozdítani hivatott.
Mostrar más

9 Lee mas

A szociális biztonság alkotmányos védelme az Alaptörvény hatálybalépése előtt és után

A szociális biztonság alkotmányos védelme az Alaptörvény hatálybalépése előtt és után

Juhász szerint ez az értelmezés következik az Alkotmánybíróság értelmezéséből is: „…az Alaptörvény a  szociális biztonsághoz való alkotmányos alanyi jogot nem tartalmaz […] [a XIX. cikk (1) bekezdésének első mondata] a ’törekszik’ kifejezés- sel egyértelműen deklarálja, hogy Magyarországon a szociális biztonság garantálása nem alanyi alapjog, hanem csak államcél. Ez összhangban az Alaptörvény [kiegyen- súlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodást előíró] N) cikkével… mindössze annyi kötelezettséget ró Magyarországra, hogy […] az ország gazdasági állapotát, teljesítőképességét figyelembe véve határozzák meg az állami szociálpoli- tikának azon alapelemeit, melyek garantálása állami feladat. Ez mindössze a szociális ellátórendszer fenntartását és működtetését követeli meg az államtól, anélkül azon- ban, hogy bármely ellátás konkrét formájára és mértékére vonatkozón bárki számá- ra Alaptörvényben biztosított jogot keletkeztetne. A második mondat azon kitétele, miszerint az állampolgárok még egyes speciális esetekben […] is csak ’törvényben meghatározott’ mértékű támogatásra jogosultak, ezt erősíti meg; vagyis az egyes tá- mogatások konkrét formáját és mértékét a törvényhozó szabadon határozza meg.” 41
Mostrar más

22 Lee mas

Az Alaptörvény preferenciáiról

Az Alaptörvény preferenciáiról

61 Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló 2003. évi III. törvény alapján közszereplőnek az a személy minősül, „aki közhatalmat gyakorol, gyakorolt vagy közhatalom gyakorlásával járó tisztségre jelölték, illetve, aki a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja vagy alakította”. Bővebben lásd: A közszereplők személyiségvédelme a bírói gyakorlatban. Médiakutató, 2006/3. Bayer Judit így ír erről: „Az Alkotmánybíróság számos határozatában említi a „közszereplő politikus” fogalmát […] A 36/1994 (VI. 24.) alkotmánybírósági határozat indokolásában így fogalmaz: »a kritika megengedhetőségének határai tágabbak a kormányzat, a közhivatalnokok esetében, mint a politikusok tekintetében, és valamennyi közszereplő esetében tágabbak, mint a magánszemélyek tekintetében«. Ebből nyelvtani értelmezés útján arra következtethetünk, hogy a közszereplő tágabb kategória, mint a politikusok és közhivatalnokok köre. Ugyanabban a bekezdésben pedig »közszereplést vállaló személyeknek« nevezi őket (II. 2.). De nevezi őket »közfeladatot ellátó, illetve a közéletben szerepet vállaló« személyeknek is, máshol pedig a „közélet szereplőinek« (III. 1.). [...] A Ptk. kommentárja szerint közszereplésnek az a megnyilvánulás minősül, amely befolyásolja a szűkebb vagy a tágabb társadalom életét, a helyi vagy az országos viszonyok alakulását [...] Nyilvánvalóan nem csupán a közhatalmat birtokló, politikai közszereplőket tekinti ilyennek, mivel megemlíti a »művészi, tudományos, illetve irodalmi működés körén kívül eső, így tehát az ’egyébként’ közszereplést vállaló személy« esetét is. Ebből arra következtethetünk, hogy a művész, az irodalmár stb. is közszereplőnek minősül, és ehhez képest vannak »egyéb« közszereplők.” A közélet és a közszereplés fogalmának változásai a webes társadalomban. Médiakutató, 2005/3 sz.
Mostrar más

23 Lee mas

Az Alkotmánybíróság szerepvállalása és annak kötöttségei az uniós jog, valamint az alkotmány kapcsolatának meghatározásában

Az Alkotmánybíróság szerepvállalása és annak kötöttségei az uniós jog, valamint az alkotmány kapcsolatának meghatározásában

különösen megalapozzák, hogy az EUMSZ 267. cikke szerint az Alkotmánybíróság az unió bíróságához forduljon, hiszen sok esetben vetődhet fel az is a jövőben, hogy az ügy eldöntése szempontjából alapvető az uniós norma lehetséges alkotmánykonform értelmezéseinek feltárása. Főleg akkor lesz ez égető, ha az alkotmányjogi panaszos ügyben az Alkotmánybíróság által alkalmazott uniós szabályértelmezés alapjogsérelmet okoz, holott lehetséges, hogy az EU Bírósága az Alapjogi Chartával összhangban adott ügyben másként értelmezte és alkalmazta volna a szóban forgó normát. Az Alkotmánybíróság önállóan, a saját értelmezésére támaszkodva aligha tud jogszerű következtetést levonni ilyen esetekben az alaptörvény-sérelemre vonatkozóan. Az acte claire esetkörének meghatározása természetesen ebben az esetben is a tagállami fórumra, tehát alkotmányossági kérdésben az Alkotmánybíróságra tartozik, de ez esetben is figyelembe kell venni a vertikális együttműködés Alaptörvényből következő kényszerét. Az Alaptörvény úgy rendeli, hogy a közös ügyinket az európai együttműködés szellemében intézzük, ehhez pedig hozzátartozik
Mostrar más

13 Lee mas

A történeti alkotmány és az alkotmányos identitás az Alaptörvény tükrében​​​​​​​

A történeti alkotmány és az alkotmányos identitás az Alaptörvény tükrében​​​​​​​

39 „[81] 3. a határozat indokolása (indokolás [21]) szerint a történeti alkotmányról csak az 1949. évi XX. törvény- nyel elfogadott chartális alkotmány hatálybalépéséig beszélhetünk. álláspontom szerint azonban az 1989. évi XXXi. törvénnyel módosított, a demokratikus jogállamot megteremtő alkotmányon alapuló, a negyedik alap- törvény-módosítással azonban hatályon kívül helyezett alkotmánybírósági határozatok jelentős részét a törté- neti alkotmány vívmányai közé kell sorolni. véleményem szerint sem egyértelmű, hogy az 1949-es chartális alkotmány, illetve annak módosításai a történeti alkotmány (illetve annak vívmányai) közé sorolhatók-e. az azonban vitathatatlannak tűnik számomra, hogy az alkotmánybíróság 1990 és 2012 között született határo- zatainak többsége az alkotmányjog (hazai) fejlődése, a demokratikus átmenet, a jogállam kialakulása és meg- szilárdulása szempontjából jelentős állomásnak tekinthetők. álláspontom szerint a fenti határozatok a történe- ti alkotmány vívmányaiként élnek tovább, tekintettel arra a tényre is, hogy 2013. április 1-jével hatályukat vesz- tették. megjegyzem, hogy ez az értelmezés nem sérti az írott és történeti alkotmány közötti, a jogtudomány vi- lágában kétségtelenül jelen lévő markáns különbségtételt.”
Mostrar más

16 Lee mas

A padozat és az almozás hatása a kocák életteljesítményére

A padozat és az almozás hatása a kocák életteljesítményére

esetében lehetett megfigyelni, amelyet a szalma nélküli szilárd padozat követett. Körömbetegségek kialakulá­ sánál viszont a szilárd almozatlan padozatnak van a legrosszabb hatása. KilBride et al. (2008) és Voslárová et al. (2010) szintén leírta a rácspadozat egészségi ál­ lapotra káros hatását. Tanulmányaikban összevetették a rácspadozaton hizlalt sertéseket a szilárd padozaton hizlaltakkal. Vizsgálatuk eredménye nem mutatott ki szignifikáns különbséget az alom nélküli szilárd pado­ zat és a mélyalmos tartás között, bár némileg alacsonyabb elhullás volt tapasztalható az almozatlan szilárd padozat esetében. Más szerzők (Anil et al., 2005; Heinonen et al., 2006; Balogh et al., 2009; Geverink et al., 2009) a beton padozatot hasonlították a mélyalmos rendszer­ hez, amelyben a beton padozat negatív hatása lett ki­ mutatva. Klinikai vizsgálatok bizonyították, hogy a
Mostrar más

8 Lee mas

Európai kaleidoszkóp. Az Európai Unió és a kisebbségek

Európai kaleidoszkóp. Az Európai Unió és a kisebbségek

lemzően a stabilitási és társulási megállapodások). Az első szint eléréséhez még nem nevesítik a kisebbségek védelmének követelményét, de a második lépcső, a Phare- program, már megköveteli az ország „hiteles elkötelezett ségét a demokratikus refor- mok mellett és az előrelépést az általánosan elismert emberi és kisebbségi jogi stan- dardok tiszteletben tartásában”. A csatlakozási tárgyalások megkezdése pedig csak akkor lehetséges, ha az érintett ország tíz általános feltételt teljesít. Így egyebek mel- lett „a lakóhelyükről elüldözött személyek [displaced persons] (beleértve a belső migránsokat is), valamint a menekültek számára hiteles módon valós lehetőségeket nyújt a lakóhelyükre visszatérésükhöz és ezeket láthatóan alkalmazza, valamint meg- szünteti a hatóságok által megtűrt és kezdeményezett zaklatásokat”, továbbá „meg- szünteti a kisebbségek zaklatását és általános diszkriminációját a hatóságok részéről”. A tárgyalások megkezdéséhez „alacsonyabb szintű feltételeket kell teljesíteni, mint a megállapodások megkötéséhez. Minden szakaszban, beleértve a megállapodások megkötése utáni szakaszt is, a megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek megfele- lően értékelni kell a helyzetet és a [megállapodás] felfüggeszthető, amennyiben sú- lyos kötelezett ségszegés történt”. A feltételek teljesítésének ellenőrzéséhez a tanácsi következtetések melléklete ad útmutatót, amely a kisebbségi jogok terén három ele- met emel ki: I) a saját oktatási, kulturális és vallási intézmények, szervezetek és egye- sületek alapításának és fenntartásának jogát; II) megfelelő lehetőségeket a kisebbsé- geknek arra, hogy a hatóságok és a bíróságok előtt anyanyelvüket használhassák; III) a menekültek és a lakhelyükről elüldözött személyek védelme azokon a területeken, ahol kisebbségben élnek. A stabilitási és társulási megállapodásoknál ezt a fokozatos megközelítést egy országra szabott értékelési mechanizmus egészíti ki, amely kellő rugalmasságot ad a Bizott ságnak és a Tanácsnak az egyes országok előrehaladásának megítélésében. A legtöbb stabilitási és társulási megállapodás hivatkozik ezekre a fel- tételekre, anélkül azonban, hogy a kisebbségek helyzetére maga a megállapodás hi- vatkozna. Ugyanez vonatkozik a CARDS szabályozására is. 82 De az Európai Partner-
Mostrar más

188 Lee mas

Az európai uniós energiapolitika és energiaszabályozás (Fordulópontok)

Az európai uniós energiapolitika és energiaszabályozás (Fordulópontok)

belül. Habár a harmadik energiacsomag irányelvei előírták, hogy a szolgáltatóváltásnak három héten belül meg kell történnie 66 , a Bizottság még jelenleg is bonyolultnak ítéli meg a folyamatot. A fogyasztói érdekek védelme és a fogyasztók helyzetének javítása érdekében el kell látni őket könnyen érthető és hozzáférhető információkkal, felhasználóbarát eszközöket, valamint energiatakarékosságra ösztönző pénzügyi támogatásokat kell rendelkezésükre bocsátani. Mindezek érdekében továbbra is ösztönözni kell az okos mérők és mérési hálózatok elterjedését. Okos mérők bevezetéséről egyedül a harmadik csomag irányelvei szólnak. Az előírások mind a villamosenergia-, mind a földgázszektorra vonatkoznak, habár szankciót kizárólag a villamos energia irányelv tartalmaz. A tagállamoknak 2012. szeptember 3-ig értékelést és ezen belül költség-haszon elemzést kellett készíteniük arról, mely fogyasztói körökben ésszerű és gazdaságilag költséghatékony az okos mérési rendszerek bevezetése. A költséghatékonynak ítélt esetekben el kellett készíteni az intelligens mérési rendszerek megvalósításának legfeljebb tízéves ütemtervét. Amennyiben erre nem került sor, a tagállamnak biztosítani kell, hogy 2020-ig valamennyi fogyasztói körben legalább a fogyasztók 80 %-át ellátja intelligens mérési rendszerrel. Ugyanezeket a százalékos arányokat rögzítették a kedvező értékelések esetén is, azonban csak a pozitívan értékelt fogyasztói körök tekintetében. Jelenleg a tagállamok jelentős része nem tervezi bevezetni az okos mérési rendszereket.
Mostrar más

32 Lee mas

A válság hatása az orosz gazdaságra és államra

A válság hatása az orosz gazdaságra és államra

Fontos hangsúlyozni, nem csak Oroszországon múlott az, hogy végül elvetették az Energiacharta-szerződést és a tranzitjegyzőkönyvet, annak ellenére, hogy azok optimális megoldást nyújthattak volna. Az okok közül két kérdést külön ki kell emelni. Az egyik a tranzitjegyzőkönyv úgyneve- zett REIO-klauzulája, amely az uniót regionális gazdasági integrációs szervezetként kezelné. Ezt Oroszország nem fogadta el. A másik fontos pont az Energiacharta-szerződés tranzitszállításról szóló 7. cikke 6. be- kezdésének alkalmazása, amely szerint a tranzitország semmilyen vita esetén sem szakíthatja meg vagy csökkentheti a tranzitot. Oroszország számára nagy csalódás, hogy Ukrajna ezt a rendelkezést hivatalos európai elítélés nélkül sérthette meg. Másfelől a hosszúra nyúlt 2009. januári gáz- vita megmutatta azt is, hogy Oroszország (és természetesen Ukrajna) nem foglalkozik a következményekkel.
Mostrar más

69 Lee mas

A versenyképesség és az innováció vállalati szintű vizsgálata

A versenyképesség és az innováció vállalati szintű vizsgálata

A vállalatoknak egyaránt szükségük van magas ter- melékenységre és magas felvevőképességre a dinami- kus komparatív előny megszerzéséhez, amelynek alap- vető feltétele a vezetés erős jövőorientáltsága. Szem előtt kell tartani, hogy mit tartogat a jövő, és előre kell vetí- teni a jövőbeni eseményeket (Bluedorn, 2002), akkor is, ha ezeket nehéz pontosan előre megjósolni. A szervezet proaktívan keresi az újszerű tudást maga körül, amibe a külső környezet céltudatos megfigyelése is beletar- tozik. A begyűjtött információkat a szervezeti tagok folyamatosan megvitatják és értelmezik, a meglévő tu- dásbázisukat folyamatosan gazdagítják. Összességében a szervezeti tanulás tudatosan menedzselt folyamat. A nemzetközi szakirodalomban nagy visszhangot váltott ki Rita McGrath „Transient Advantage” című cikke, amely a Harvard Business Review 2013. júniusi számá- ban jelent meg. A tanulmányban a szerző amellett érvel, hogy napjainkban a gyors gazdasági és technológiai vál- tozások következtében a tartós versenyelőny megtartása nem reális. A vállalatoknak inkább arra kell törekedni- ük, hogy a rövid, vagy középtávú versenyelőny birtok- lásának időszakában felkészüljenek arra, hogy miként tudnak előnyös pozíciókra szert tenni a változó környe- zeti feltételek közepette (McGrath, 2013).
Mostrar más

8 Lee mas

Az uniós válság hatása a lakosság- és elitpercepciókra

Az uniós válság hatása a lakosság- és elitpercepciókra

2008-tól 2012-ig, hatásaiban pedig még tovább tartott az Európai Unió minden eddiginél sokrétűbb gazdasági válsága. A krízis, amely az üzleti szférában, a pénzvi- lágban és a társadalomban egyaránt rombolást végzett, véget vetett az euró csak- nem egy évtizedes sikertörténetének. Megbukott az euróövezet Stabilitási és növe- kedési egyezménye, és kiderült, hogy a közös valuta nem válságálló. Az unió egésze 2009-ben – Lengyelországot leszámítva – mély recesszióba süllyedt, és évekbe tel- lett, amíg a tagállamok elérték a válság előtti gazdasági teljesítményüket. A válságra az EU átfogó és többszintű újraszabályozással és intézményépítéssel reagált, így pél- dául a fiskális politikára vonatkozó szabályok koordináltabbak lettek. Távlati cél- ként a „valódi” gazdasági unió megteremtését tűzték ki: azt, hogy a közös pénzpoli- tikához egységes költségvetési politika társuljon. A politikai unió létrehozásának igénye inkább csak szimbolikus értelemben értendő, és az európai egységesülés kisebb-nagyobb lépésenként megvalósítani kívánt folyamatát takarja, nem pedig az egységes – föderális – államot, amelynek megvalósulása belátható időn belül a nyel- vi és kulturális széttagoltság és az eltérő tagállami érdekek miatt minden bizonnyal lehetetlen.
Mostrar más

18 Lee mas

Az alapvető jogok és a jogállamiság védelmének aktuális kérdései az Európai Unióban II.

Az alapvető jogok és a jogállamiság védelmének aktuális kérdései az Európai Unióban II.

A Lisszaboni Szerződés tovább bővítette a tagság iránti kérelem benyújtása érdeké- ben teljesítendő feltételek körét, amikor az EUSZ újonnan létrehozott 2. cikkében fog- lalt közös értékek tiszteletben tartását írta elő a tagság iránt folyamodó állam számára. A bővítési jogalapokban foglalt kritériumok kivétel nélkül a tagsági kérelem benyúj- tásához szükséges előfeltételek. Ezek lényege, hogy már a tagsági kérelem benyújtásá- nak pillanatában teljesülniük kell a tagságra jelentkező állam részéről, és természetesen azokból ezt követően sem lehet engedni. Ezek olyan előírások, amelyek alól nem adható semmiféle felmentés vagy átmeneti eltérési lehetőség, továbbá nem fogadható el a har- madik állam részéről olyan nyilatkozat sem, hogy majd azoknak a jövőben fog eleget tenni. Az közép- és kelet európai országok esetén inkább a gazdasági kritériumoknak való megfelelés került előtérbe, míg a nyugat-balkáni országoknál a politikai kritérium is fokozottan hangsúlyossá vált. Az eddigi bővítési tapasztalatok azt mutatják, hogy több olyan ország felvételére is sor került, amelyek esetében a mai napig komoly problémák mutatkoznak a jogállamiság normáinak betartása terén, és megállapítható a fékek és ellensúlyok gyengülése.
Mostrar más

28 Lee mas

Az Európai Unió és a liberális eszmerendszer

Az Európai Unió és a liberális eszmerendszer

Erőd, nemzetállam, vagy a jövőbe vetett hit és a globalizáció értékmentes elfoga- dása? A globális kihívásokat szemlélve és látva az Európai Unió küszködését a vál- ság utáni Európában, a konzervatívok szívesen visszamenekülnének a nemzetálla- mok Európájába, a szociális problémák számának és minőségének növekedése miatt a szocialisták erőddé alakítanák az EU-t, amely mindenkit véd, akik a várfala- kon belül élnek, de nem fogad be újakat a védett zónába, hiszen már nincs miből újraelosztani. Nyitott kérdés, hogy vajon végleges és jó megoldások-e ezek. Mind- kettő a jövőtől való elhúzódás, a múltba való visszatekintés, a redisztribúció csaló- ka jóléti mámorába dugja a fejét, holott tudjuk, hogy ilyenformán a globális piacon nincs növekedés. Az újraelosztásból nincs növekvő gazdaság, a nemzetállamok Európája pedig egy letűnt kor világa.
Mostrar más

22 Lee mas

Az Európai Üzemi Tanács. Részvétel, konzultáció és tájékoztatás az Európai Unió munkajogában

Az Európai Üzemi Tanács. Részvétel, konzultáció és tájékoztatás az Európai Unió munkajogában

147 biztosítása. Ebben az esetben a vállalkozás vezetésétől elkülönült képviseleti szerv jön létre, amely rendszeresen, meghatározott időközönként összeül a vállalat vezetésével, tárgyal – gyakorolja a tájékoztatáshoz és a véleményezéshez (konzultációhoz) való jogát minden olyan kérdésben, amely a munkavállalók foglalkoztatásával összefügg. Ad2) Az irányelv 6. cikke alapján a tájékoztatáshoz és a konzultációhoz való jog gyakorlása az Eüt-hez képest eltérő módon, a munkáltató és a munkavállalók megállapodása alapján kialakított, az előbbivel egyenértékű eljárásban is megvalósulhat [1. cikk (2) bekezdés]. Ennek egyik tipikus esete az, amikor a közösségi szintű tájékoztatás és a munkavállalókkal való konzultáció eljárását az érintettek rátelepítik a már létező és működő tagállami participációs rendszerekre. Ennek egyik szintén tipikus esete az, amikor a felek a megállapodásban a vállalkozás vezető szerveiben való részvétel lehetőségét állapítják meg – a megállapodás tartalma ugyanis, ha a fenti célt szolgálja, bármilyen eljárás lehet. De eljárásnak minősülhet az is, ha a központi irányítás rendszeresen jelentéseket küld az vállalkozásokhoz; vagy ha az európai/nemzeti HR vezető meghatározott időszakonként személyes látogatást tesz az üzemekben és konzultál a munkavállalókkal. Az sem követelmény, hogy minden tagállamban ugyanazt az eljárást működtesse a szervezet, ez igazodhat a tagállamok eltérő kultúrájához, szokásaihoz. Ad3) Az irányelv lehetővé tesz egy harmadik érdemi kimemetet is – ezt az irányelv szubszidiárius szabályoknak, az Eüt. terminológia másodlagos szabályoknak nevezi. Ezen standard-szabályoknak az alkalmazása azonban később részletezett feltételekhez kötött. Ad4) A tárgyalásokat a munkavállalói oldal nevében folytató különleges tárgyaló testület legalább kétharmados szavazattöbbséggel dönthet úgy, hogy nem kezdi meg az érdemi tárgyalásokat a központi irányítással, vagy a már megkezdett tárgyalásokat beszünteti. Ez a jogról való lemondás esete, amely a megállapodás megkötését célzó eljárást megszünteti. Ha ilyen döntés születik a különleges tárgyaló testület részéről, akkor értelemszerűen nem jön létre közösségi participációs testület vagy eljárás (sem megállapodás útján, sem pedig a szubszidiárius szabályok életbe lépésével). A különleges tárgyaló testület újbóli összehívása legkorábban a joglemondó határozat meghozatalától számított két év elteltével kezdeményezhető, kivéve, ha az érintett felek ennél rövidebb időben állapodnak meg [5. cikk (5) bekezdés].
Mostrar más

265 Lee mas

Földrajz és földtudomány az Eötvös Collegiumban – régen és ma

Földrajz és földtudomány az Eötvös Collegiumban – régen és ma

A földrajzórákat azonban nem Teleki Pál, hanem közeli munkatársa, Fodor Ferenc tartotta meg, aki 1923 szeptemberében kezdte meg szakvezetői tevé- kenységét. Fodor a háborút követő zűrzavarban karánsebesi tanári állásából viszontagságos körülmények között menekült Budapestre, ahol bekapcsolódott a Teleki vezetésével működő Béke-előkészítő Iroda munkájába. Teleki mellett, e kiemelt fontosságú szakmai-politikai feladaton dolgozva rövid idő alatt ke- rült a vezető földrajzosok közé: 1920-ban egyetemi magántanárrá habilitált, a Földrajzi Közlemények szerkesztője lett, 1921-től pedig Teleki frissen alapí- tott gazdaságföldrajzi tanszékén dolgozott a Közgazdaságtudományi Karon (Hajdú Z. 2006). Így a Collegiumban az intenzív műhelymunka megindulása az ambiciózus szakvezető kinevezésének időpontjára, 1923-ra datálható, bár korábban is több földrajzos, földtudós tagja volt az intézménynek. Sokan kö- zülük azonban nem ezeken a szakokon kezdtek, hanem már kollégistaként váltottak szakot, vagy diplomájuk megszerzése után csatlakoztak választott tudományterületükhöz. A kitűnő mineralógus, az egyetem későbbi rektora, Mauritz Béla például vegytan-természetrajz szakon (Patkó 2014) kezdte meg tanulmányait 1898-ban (ahogy a geológus Szádeczky-Kardoss Elemér is 1922- ben), a geográfus Wallner Ernő pedig mennyiségtan-természettan szakpáron kezdett 1909-ben (Czirfusz 2012). 1923-tól viszont már folyamatosan magas volt a földrajz szakosok száma, és (leszámítva az 1944–1946 közötti nehéz éve- ket) egészen a Collegium 1950-es megszüntetéséig mindig volt geográfus szak- vezető is (1. táblázat). (A földrajzosokhoz képest a földtudósok jelenléte viszont esetleges maradt, hiszen a Collegium elsősorban tanárképző intézet volt.)
Mostrar más

42 Lee mas

Oktatás és tér. Válogatás az oktatásföldrajz nemzetközi és hazai kutatásaiból

Oktatás és tér. Válogatás az oktatásföldrajz nemzetközi és hazai kutatásaiból

Az oktatásföldrajz egyik legújabb kutatási területe a nemzetköziesedés, amely a tanulmányi célú nemzetközi mobilitás földrajzi vonatkozásait állítja a középpontba. A nemzetközi hallgatói mobilitás természeténél fogva elsősorban a felsőoktatási szek- tort érinti, bár az utóbbi időben a középfokú oktatásban is egyre inkább megfigyelhető. A hallgatói mobilitás során fontos elkülöníteni a „kreditmobilitást”, amely rövidebb, jellemzően 3−12 hónap időtartamú, és a „diplomamobilitást”, melynek során a hallgató a teljes képzést külföldön végzi el. Előbbi mobilitási forma Európában az Erasmus prog- ram bevezetésével kapott nagy lendületet, de más ösztöndíjprogramok is támogatják a rövidtávú mobilitást, akár interkontinentális távlatban is. Nagyobb jelentősége azonban a teljes idejű mobilitásnak van, akár a hallgatók létszámát, akár a folyamat gazdasági, szociális, kulturális hatásait vesszük figyelembe. A nemzetköziesedési folyamatok az utóbbi években soha nem látott méreteket öltöttek, mára már közel 5 millió hallgató tanul külföldön az OECD adatai szerint. Ez a nagymértékű növekedés új lendületet adott az oktatásföldrajzi kutatásoknak, de többek közt a szociológusok, közgazdászok számára is számos lehetőséget tartogat. Az utóbbi években két komplex, részletes kötet látott napvi- lágot a felsőoktatás nemzetköziesedése és a nemzetközi hallgatói mobilitás témakörében (Gürüz, 2011; Brooks és Waters, 2011), rajtuk kívül pedig számos rövidebb tanulmány született már a jelenlegi évtizedben is. Több szerző is a hallgatói mobilitás meghatározóit állította kutatásának fókuszába, arra keresvén a választ, hogy a hallgatók milyen szem- pontok alapján döntenek arról, hogy mely országban folytatnak felsőfokú tanulmányo- kat. Egy kutatásból kiderült, hogy a helyválasztásban fontos szerepe van a célországban a hallgatóval azonos nemzetiségű migránscsoportok jelenlétének, ezt a jelenséget háló- zati hatásnak (’network effect’) nevezik (Beine, Noël és Ragot, 2014). Más szerzők a küldő országok és célországok közti különbségeket helyezik előtérbe. A hallgatók hely- választása során azt vizsgálják, hogy a gazdaságilag különböző fejlettségű térségekből migráló hallgatók mely szempontok alapján választanak célországot, figyelembe véve a célországok gazdasági fejlettségét is. Az eredmények között itt is kiemelik a hálózati hatást, sok más tényező mellett, mint például a megélhetési költségek, a célországban a bérek várható mértéke, vagy az egyetemek elismertsége, minősége (Perkins és Neuma-
Mostrar más

12 Lee mas

A cigányok és a zene. A cigányzene és a zenész cigány fogalmának változása az elmúlt évszázadokban

A cigányok és a zene. A cigányzene és a zenész cigány fogalmának változása az elmúlt évszázadokban

Áttekintésünkben megpróbáltuk felvázolni azt az utat, amelyen a zenével hivatásszerûen foglalkozni kezdõ cigány emberek a 18. századi indulásától kezdõdõen napjainkig bejártak. Mint látható volt, a kialakulástól kezdõdõen legalább 200 évig egy jól körülhatárolható, egyfajta stílust jelentett a cigányzene és ennek elõadóit nevezték cigányzenészeknek. A 19. század vé- gétõl azonban lassan megjelennek az „átlépõk”, azaz a más stílusban zenélõ roma identitású muzsikusok, és így az elmúlt 100 évben „kinyílik” a zenei világ és több, egymástól idõnként teljesen különbözõ stílus képviselõjeként jelennek meg a cigány származású és identitású zenészek. A cigány népzene kivételével az új stílus elõadói visszavezethetõk a régmúlt cigány- zenés hagyományain szocializálódott romungrok, azaz magyar cigány zenész családokra. Az utóbbi évtizedekben azonban a popzene és mulatós zene térnyerésével eltûnik ez a csoport- determináció a cigány közösségek esetében, sõt, a népzene és az említett populáris mûfajok esetében gyakran az eladhatóság érdekében kitalált „népi hatás”, az oláh cigány hagyomá- nyok és az oláh cigány elõadók kerülnek elõtérbe. Így napjainkra ketté válik a „cigányzene” és a „cigányzenész” fogalma: a cigányzene alapvetõen megõrzi a már a 18–19. századtól meglévõ, a verbunkosra és magyar nótára épülõ mûfaj sajátos elõadásmódjához, elõadói apparátusához és elõadóihoz fûzött jelentését, amellyel egybeesett a cigányzenész fogalma is, aki nem más volt, mint ennek a mûfajnak az elõadója. Jelenleg a cigányzenész jelentése egyrészt tehát a régi értelemben vett jelentéssel bír, másrészt nem a játszott repertoár és a sajátos stílus, ami meg- határozza a fogalom tartalmát, hanem a cigány származás és a hagyományokhoz kötõdõ, vállalt identitás. Így, cigányzenészekrõl beszélhetünk más mûfajok esetében is, ha figyelünk a fogalom átértelmezõdésére. Ilyen zenészek pedig jelentõs számban vannak napjainkban is, szinte minden mûfajban, és õk ragaszkodnak identitásukhoz, a zenész családok évszázados vélt vagy valós társadalmi-zenei szocializációs hagyományaihoz.
Mostrar más

21 Lee mas

Weber és az Orbán-rezsim: plebiszciter vezérdemokrácia Magyarországon

Weber és az Orbán-rezsim: plebiszciter vezérdemokrácia Magyarországon

A PVD második fontos jellemvonása a plebiszciter jelleg. A plebiszcitum fogalmán Weber, kortársaihoz hasonlóan a közvetlen népi döntéshozatalt, a népszavazást értette (Baehr, 2008; Green, 2010: 122.). A plebiszcitum tehát igen/nem választást jelent: a népszavazásra bocsátott javaslat, illetve jelölt el- fogadását vagy elutasítását. Elméleti oldalról közelítve, a plebiszcitum a PVD- ben szükségképpen rutinizálódó karizma intézményesülését jelenti. A karizma mindennapivá válása ugyanis azt jelenti, hogy formailag legális köntöst ölt, azaz előzetesen felállított szabályok alapján lebonyolított, formálisan legális választásokon elnyert elismerésben nyilvánul meg. Weber a következőképpen fogalmazza meg a karizma rutinizálását: „a közösség részéről történő elisme- rést úgy fogják föl, mint ’választást’. A személyes karizmája folytán legitim uralkodó ekkor olyan úr lesz, aki az alávetettek kegyelméből uralkodik, akit az alávetettek (formálisan) szabadon választanak, tetszésük szerint emelnek hatalomra, és akit meneszthetnek is; ugyanúgy, ahogy a karizma elvesztése – illetve az, ha nem igazolódott be – már korábban is az eredeti legitimitás el- vesztését vonta maga után” (kiemelés tőlem – K. A.) (Weber, 1987: 272.).
Mostrar más

22 Lee mas

Az objektív jóllét modellezése és első eredményei Magyarországon

Az objektív jóllét modellezése és első eredményei Magyarországon

Csongrád megyében hagyományosan az öt város 5 és térségük szabályos, nagyság szerinti sorrendbe rendeződött fejlettségi sort alkot, amihez képest a volt szegedi ta- nyavilágból kiszakadt kisteleki és mórahalmi térségek lényegesen kedvezőtlenebb mutatókkal rendelkeztek. Az utóbbi két évtizedben azonban elsősorban Mórahalmon komoly, koncepciózus fejlesztések zajlottak, melyek szerencsésen estek egybe a megyeszékhely szuburbanizációs ciklusával. Kistelek fejlődését a 2003-ban meg- nyitott M5 autópálya ösztönözte a szegedi szuburbanizációs folyamatokkal karöltve. Ami Csongrád megye esetében feltűnő – a többi, fejlettnek nem tekinthető megyé- hez viszonyítva –, hogy a jövedelmi súlyozás két térség (Hódmezővásárhely, Mórahalom) kivételével alig mozdítja meg a jóllét indexeket, azaz a munkapiaci és a vagyoni helyzet nagyjából összhangban van az egyéb mutatókkal. A hagyományos térségi fejlettségi sorrend Szeged, Hódmezővásárhely és Szentes esetében szépen követhető, de Makó térségét Csongrád és Mórahalom is megelőzi, még a jövedel- mekre súlyozott modellben is. Bár az abszolút különbségek nagyok (11-12 pont), ez nagyrészt a regionális centrum és térsége kedvező helyzetéből (3,2 pont körüli érték) és kevésbé a leginkább elmaradott (kisteleki) térség gyengeségéből (─8,25, ill. ─8,40) fakad. Bár a Dél-Alföldön a hagyományos fejlettségi rangsor a megyeszék- helyek mögötti középvárosok között Hódmezővásárhelyt egyértelműen Baja mögé sorolja, a jóllét index alapján azonban Baját jelentősen megelőzve, Gyulával ver- sengve foglalja el a 4-5. helyet.
Mostrar más

12 Lee mas

Térinformatikai oktatás és kutatás-fejlesztés az ELTE Informatikai Karán

Térinformatikai oktatás és kutatás-fejlesztés az ELTE Informatikai Karán

Az elmúlt években a térinformatika rohamos fejlődésnek indult. A hagyományos alkalmazások mellett új területek nyíltak, elsősorban a navigációs rendszerek elterjedésével és a geoinformáció internetes megjelenítésével. Erőteljes fejlődés állt elő a térinformatikát támogató szoftveres világban is. A paradigmaváltást a szakemberképzésnek is követnie kell. Ebben a cikkben olyan oktatási és kutatási eredményekről számolunk be, amelyek – intézményi együttműködéssel támogatva – az ELTE Informatikai Karán valósultak meg. A Kar 2003-as megalakulása után egy évvel, a mesterszintű informatikus képzés részeként elindult a Térinformatikai modul, amelyet eddig több mint 400 hallgató végzett el. A szakterület oktatásával együtt a kutatás is beindult, olyan témákkal, mint például az Egyetemi Digitális Térképtár (EDIT) fejlesztése, a térképek automatikus raszter-vektor konverziója, vagy az AEGIS nyílt forráskódú térinformatikai rendszer fejlesztése. Egy további kutatás, a távérzékelt felvételek szegmensalapú kiértékelése, a Földmérési és Távérzékelési Intézettel (FÖMI) való együttműködés keretében folyik. Az elért elméleti eredményeket korábban csak a felszínborítások térképének elkészítésében használták fel, jelenleg azonban a vizsgált módszerek három újszerű alkalmazásban is megjelentek. Az Intézet, amellett, hogy munkatársai tartják a Térinformatikai modulban a Távérzékelt felvételek elemzése c. tantárgy előadását, minden évben több hallgatónak biztosít lehetőséget a kooperatív képzésre.
Mostrar más

10 Lee mas

Show all 599 documents...