PDF superior Az egyetemek helyi gazdasági hatásainak mérése

Az egyetemek helyi gazdasági hatásainak mérése

Az egyetemek helyi gazdasági hatásainak mérése

47 hatást éppen ezért a képzés utáni letelepedési döntések mentén kívánják megfogni a szerzők. Ezzel megtudjuk, hogy mekkora az a hallgatói tömeg, mely a vizsgált térségben marad csak azért, mert arra az adott helyre járt egyetemre. A helyi munkáltatók számára is fontos lehet az, hogy egy kérdéses felsőoktatási intézmény milyen létszámban képez minőségi potenciális munkaerőt a jövőben. A humán tőke méréséhez használatos indikátor a következőképpen néz ki: Az alumni és aktív hallgatói rétegről összegyűjtött különféle adatok mellett megnézik azt, hogy az eredetileg nem helyi hallgatók közül ki maradt a térségben 7 évvel a végzés után. Annak a hajlandóságát, hogy az eredetileg is helyinek számító hallgatók végzés után is helyben maradnak-e, szintén megvizsgálták. E két tényezőből a szerzők úgy vélik, képesek megbecsülni a humán tőkére gyakorolt hatást a letelepedési döntéseik alapján. Az elemzésekből kiderül, hogy 4 fő területet különíthetünk el, ahonnan az egyetem által generált gazdasági hatások származtathatóak. Egyrészt a hallgatók által befizetett tandíjak képeztek 15 millió dollárnyi összeget az 1995-1996 közötti tanévben. A második legnagyobb kategóriát az egyetemi campuson felmerült lakhatási költségek képezték 5,5 millió dollár értékben. A nem-egyetemi campuson képződött lakhatási költségek 4,6 millió dollárt tettek ki. Az egyéb esetleges költések 1,9 millió dollár értékben lettek feljegyezve. Az importhelyettesítésből 6,4 millió dollárnyi direkt hatás generálódott a helyi alapképzéses hallgatók által. A hallgatói kérdőívekből az is kiderült, hogy a helyi elsőéves hallgatók 31%-a ment volna a Cincinatti Metropolitan Area-n kívül eső magánegyetemre, ha a XU nem lenne jelen a térségben. 16%-uk vallotta, hogy más állami felsőoktatási intézményt választott volna a Cincinatti Metropolitan Arean-n kívül, az XU hiányában. A nem-helyi hallgatók költéseit becslés útján körülbelül 28 millió dollárban állapították meg. Az XU emellett körülbelül 4 millió dollárt gyűjtött be egyéb juttatásokból.
Mostrar más

117 Lee mas

Sikeres egyetemek a régiók versenyképességének javításáért: „negyedik generációs” egyetemek

Sikeres egyetemek a régiók versenyképességének javításáért: „negyedik generációs” egyetemek

Napjainkban igen sok sikeres példa bizonyítja, hogy az egyetemek igen komoly szerepet tölthetnek be egy-egy térség versenyképességének a javításában, és sok esetben aktív szereplői a helyi gazdaságfejlesztési erőfeszítéseknek. A modern gazdasági fejlődés megkívánja, hogy a fokozott társadalmi és gazdasági szerepvállalás következtében az egyetem tradicionális (oktató és kutató) tevékenységei kibővüljenek. Ahhoz ugyanis, hogy az egyetemek képesek legyenek gazdaságfejlesztési potenciáljuk optimális kihasználására, ahhoz szükséges, de nem elégséges az oktatás magas színvonala. Szükség van magas színvonalú kutatásra is, és arra, hogy mindezen eredményeket a helyi gazdaság hasznosítsa. Ezen keresztül ugyanis nő a vállalkozások versenyképessége, ami a térség versenyképességének növekedésével járhat. Ezen folyamatok és hatások azonban közvetlenül vagy közvetetten, sokszor bonyolult áttételeken keresztül javítják egy-egy térség versenyképességét, sok esetben eltérő versenyképességű régiók esetén másként.
Mostrar más

18 Lee mas

Az egyetemek szerepe a regionális gazdaságfejlesztésben. Az innovációs rendszer alapú megközelítések összevetése

Az egyetemek szerepe a regionális gazdaságfejlesztésben. Az innovációs rendszer alapú megközelítések összevetése

4 A dolgozat felépítése, a kutatás módszere A dolgozat öt érdemi fejezetre tagolódik. A bevezetés utáni első érdemi fejezetben (2. feje- zet) a téma felvezetésére kerül sor, melyben a szerző történeti áttekintést ad az egyetemfejlő- dés mérföldköveiről a középkortól napjainkig, miközben az egyes korszakokra jellemző fel- sőoktatási modellek bemutatására helyezi a hangsúlyt. A következő (3.) fejezet az egyetemek gazdasági-társadalmi szerepvállalásának elméleti és regionális politikai hátterét vizsgálja. Abból indul ki, hogy az egyetemek kiemelt fontosságú intézményei a tudásalapú gazdaság- nak, hiszen – kutatás-fejlesztési tevékenységük révén – egyidejűleg létrehozói az új ismere- teknek, egyben – oktatási tevékenységük révén – elterjesztői a tudásnak, és mindennek ered- ményeként fokozódó mértékben részesei az innovációs folyamatoknak. Mivel a témával kap- csolatos hazai és nemzetközi szakirodalom döntő többsége innováció alapú megközelítést alkalmaz – a regionális innovációs rendszerekben kutatja az egyetemek helyét és szerepét – ezért a szerző is az innovációs irodalom áttekintésére koncentrál. Ezen belül kitűntetett fi- gyelmet szentel a későbbiekben tárgyalandó egyetemi innovációs modellek elméleti hátterét biztosító Nemzeti és Regionális Innovációs Rendszerek illetve a Tanuló Régiók irodalmának. Külön alfejezetet szán a szerző a kérdéskör regionális politikai, oktatás- és tudománypolitikai vonatkozásainak tisztázására; azt vizsgálja, hogyan jelent meg a felsőoktatás a regionális poli- tikában illetve hogyan adaptálódtak a regionális szempontok a felsőoktatás-, tudomány- és technológiapolitikába. A negyedik fejezetben kerül sor az innovációs rendszer alapú egyetemi modellek részletes bemutatására és összevetésére, valamint a gyakorlati alkalmazhatóságra vonatkozó általános kritikai észrevételek megfogalmazására. Az ötödik fejezetben a szerző a modellek megvalósíthatóságának hazai feltételrendszerét vizsgálja, míg a hatodik fejezetben az egyetemek regionális gazdasági hatásainak mérésére szolgáló módszereket tekinti át, illet- ve konkrét modellszámítási eredményeit is bemutatja. A hetedik fejezet pedig a kutatási ered- mények összegzését tartalmazza.
Mostrar más

18 Lee mas

Mi fán teremnek a Visegrádi országok? – Az együttműködés országai az alapvető gazdasági mutatók tükrében

Mi fán teremnek a Visegrádi országok? – Az együttműködés országai az alapvető gazdasági mutatók tükrében

lengyel privatizációt jellemezte, másik országspecifikus vonás volt a bank- rendszer Magyarországéhoz hasonló korai magánosítása, amely gyakorlattal teljesen ellentétes utat választott Csehország, ahol a bankrendszer relatíve késői privatizálásával az állami tulajdonlás tovább maradt meghatározó. A magyar privatizációs eljárás már a korai szakaszában is nagyban épített a külföldi befektetők által az országba áramló pénzre, amely fontos szerepet játszott a makrostabilitás megteremtésében. A magánosítás Lengyelország és Magyarország esetében gyors struktúraváltást és hatékonyság javulást hozott, valamint általa jelentős bevételekhez jutottak az országok, ugyan- akkor a folyamat társadalmi támogatottsága közel sem volt olyan jelentős - főleg Magyarországon nem, ahol újra és újra korrupció gyanús ügyekre derült fény a magánosítással összefüggésben – mint Szlovákiában vagy kiváltképp Csehországban. Az utóbbi két ország által választott folyamat azonban a másik két országhoz viszonyítva késlekedést eredményezett a struktúraváltásban. Lengyelországban ez elsősorban a mezőgazdaság privatizációjánál látszott. Általánosságban megállapítható a vizsgált országok privatizációs folyamatairól, hogy a korábbiakhoz képest példanélküli mér- tékben valósult meg, ezért nem volt tudásbázis, amelyre a folyamatot épít- hették volna, a bizonytalanság, a nehezen átlátható helyzetek, szövevényes jogviszonyok valamint átláthatatlan késlekedő törvényikeretek jellemezték azt.
Mostrar más

19 Lee mas

Gondolatok az általános gazdasági földrajzi gyakorlatok vezetésének módszeréhez

Gondolatok az általános gazdasági földrajzi gyakorlatok vezetésének módszeréhez

környezetet saj át igényének, a társadalom közös érdekének megfelelőén átal akítj a vagy meg is változtatj a olyan módon, hogy a termelésr e hasz- nos adottságokat, tényezőket ténylegesen birtokába veszi, felhasználj a és kedvező hatásukat fokozza. Tudományos alapon a hiányzó földrajzi feltételeket megteremti, pl. az öntözéshez szükséges vizet, és a terme - lést akadályozó természeti földrajzi tényezők káros hatását kiküszöböli. így válik világossá, hogy a természeti földrajzi környezet ne m dönti
Mostrar más

19 Lee mas

A Szegedi Tudományegyetem és az Université de Lorraine helyi gazdaságra gyakorolt hatásának számszerűsítése

A Szegedi Tudományegyetem és az Université de Lorraine helyi gazdaságra gyakorolt hatásának számszerűsítése

A hallgatók kiadásainak megállapítására kérdőíves vizsgálatot végeztünk, mi- vel ezek adminisztratív nyilvántartásokból nem állapíthatók meg. Magyarországon 2014-ben, Franciaországban 2015-ben végeztük el a felmérést, karok és a képzési szintek (BA/BSc, MA/MSc) szerint rétegzett mintával. Szegeden 10%-os mintavéte- li arányt (kb. 23 ezer hallgató), Metz-ben közel 4%-os arányt (kb. 13 ezer hallgató) sikerült elérni, a becslések során felhasználható (lényeges hiányosságok és ellent- mondások nélkül kitöltött) kérdőívek aránya 4, illetve 3% körül alakult. A kérdőívek kitöltetése papír alapon történt úgy, hogy a kutatást végzők közül mindig jelen volt olyan személy, aki a felmerülő (pl. értelmezési) kérdésekre választ tudott adni. Fran- ciaországban léteznek az egyetemi hallgatók megélhetési költségeire vonatkozó or- szágos becslések, de a vizsgált városra vonatkozó specifikus értéket nem találtunk. A felmérés során kapott eredményeket összevetettük az országos statisztikákkal, és megállapítottuk, hogy a saját értékeink kissé alacsonyabbak az országos (illetve vi- déki) értékeknél, amelyet azonban szinte teljes egészében meg tudunk magyarázni a hallgatók lakóhely szerinti összetételének alakulásával (a helyben lakó, illetve a kö- zelből ingázó hallgatóknak nincsenek implicit lakhatási kiadásai). Végezetül a kér- dőívekből kapott átlagos hallgatói kiadást a teljes munkaidőre átszámított hallgatói létszámmal szorozva kaptuk meg az összes kiadást.
Mostrar más

15 Lee mas

Körkérdés az állam gazdasági szerepéről : ÁLLAMUNK TULAJDONJOGSÉRTÉSEI ÉS ÁLLAMOSÍTÁSAI

Körkérdés az állam gazdasági szerepéről : ÁLLAMUNK TULAJDONJOGSÉRTÉSEI ÉS ÁLLAMOSÍTÁSAI

A hazánkban 2010 után létrejött társadalmi-gazdasági-politikai rendszer alapvető sajátosságai közé tartozik a magántulajdon létezése és ugyanakkor a magántulajdon és az ahhoz kapcsolódó jogok minden határon túli megsérthetősége a kormányzat által. Ez a rendszer így egyfelől nem azonos azzal, amit a kommunizmus idején láthattunk: akkor (Magyarországon a rendszer 1980-as évek elejei föllazulásáig) a magántulajdon elvileg nem is létezett. A polgárok „személyi tulajdonában” voltak és lehettek személyes használatukra szolgáló tárgyak, ideértve az önfoglalkoztatottak („maszekok”) munkaeszközeit is, de mások – a saját családon kívüliek – foglalkoztatására („kizsákmányolására”) alkalmas eszközökkel elvileg senki sem rendelkezhetett.
Mostrar más

5 Lee mas

Vajdaság gazdasági helyzetének alakulása az 1980-as években

Vajdaság gazdasági helyzetének alakulása az 1980-as években

A publikáció célja, hogy bemutassa Vajdaság, mint Jugoszlávián, és azon belül Szerbia Autonóm Tartományának gazdasági helyzetét Tito halálától egészen a polgárháború kezdetéig. A jugoszláv gazdaság a 70-es évek végéig, azaz három évtizeden keresztül gyors növekedés jellemezte, majd a 80-as években a korábbi rossz pénzügyi döntéseknek köszönhetően, stagnálás, áru- hiány, importkorlátozás, világgazdasággal szembeni bezárkózás jellemezte. Jugoszlávián belül a Vajdaság az egyik legfejlettebb és leggazdagabb régió volt, azonban az említett negatív gazdasági folyamatok itt is jelentkeztek. A 80-as években egy rövid gazdasági fellendülési időszak kivételével (1989‒ 1990) a Vajdaságban is gazdasági stagnálás, jelentős életszínvonal csökkenés mellett a központi irányítás (új deviza és adótörvény) meghatározó szerepe volt a jellemző, mint Jugoszlávia egyéb régióban.
Mostrar más

12 Lee mas

Sátroaljaújhely migráns és helyi társadalma az 1869. évi népszámlálás alapján

Sátroaljaújhely migráns és helyi társadalma az 1869. évi népszámlálás alapján

közlekedés fejlődésével párhuzamosan növelte a centrumhelyzetben lévő (vagy azzá váló) települések vonzerejét, ez a vonzáskörzet kiterjedésében és a vonzás intenzitásában egyaránt jelentkezhetett. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a hazai városi hierarchia szempontjából másodlagos szereppel bíró, vásárvonalon fekvő városokban lezajló minőségi és mennyiségi városiasodás mennyire tükröző- dik a dualizmus korának népmozgalmi jelenségeiben (elsősorban a bevándorlás- ban). Az 1869-es eredeti népszámlálási ívek felhasználásával részletesen megvizs- gáljuk Sátoraljaújhely migráns és helyi társadalmának szerkezeti különbségeit, illetve annak változásait 1910-ig, különös tekintettel a migrációs irányokban és a migrációra fogékony társadalmi rétegek összetételében bekövetkező változásokra. Sátoraljaújhely népesedési dinamikáját összevetjük a hasonló hierarchiaszinten lévő (vármegyeszékhely) és hasonló helyzeti energiákkal bíró (vásárvonal), de a dualizmus korszakában eltérő fejlesztésekben részesülő városok demográfi ai sajá- tosságaival, kísérletet teszünk a „mélyről induló” Sátoraljaújhely és a hanyatló
Mostrar más

33 Lee mas

Egy Thornthwaite típusú vízmérleg modell az éghajlatváltozás hidrológiai hatásainak elemzéséhez

Egy Thornthwaite típusú vízmérleg modell az éghajlatváltozás hidrológiai hatásainak elemzéséhez

Granier és mtsai (1999); Lutz és mtsai (2010); Remrová és Císleřová (2010); Keables és Mehta (2010) vízmérlegmodellek hatás elemzésével foglalkoztak. Granier és mtsai (1999) napi léptékű vízmérlegmodellt készített erdőállományok vízmér- legének meghatározására, azzal a céllal, hogy számszerűsítse a szárazság intenzitását és időtartamát Franciaország különböző régióiban. Ez a modell szintén robosztus, mivel be- menti paraméterként potenciális párolgást (Penman-Monteith), csapadékot, és levélfelületi indexet használ. A modellben a maximális hasznosítható vízkészlet nem kalibrációs modell paraméter, hanem az adott helyre becsült érték. A modell az állományi transzspirációt, in- tercepciót és talajnedvesség-tartalmat számol. Granier és mtsai (1999) a talajprofilt néhány horizontális rétegre osztva vették figyelembe. Kalibrációként transzspirációs nedváramlás- mérést végeztek. A validáció a mért, és az egyhetes frekvenciájú szimulált talajnedvesség összevetésével történt.
Mostrar más

20 Lee mas

Egyetemek a régiók versenyképességének javításáért: „negyedik generációs” egyetemek?

Egyetemek a régiók versenyképességének javításáért: „negyedik generációs” egyetemek?

A harmadik generációs jellemzőket kutatásunk második fázisában tártuk fel, amikor is a nemzetközileg sikeres egyetemek összesen 22 egyetem tevékenységét és stratégiáját vettük górcső alá[r]

20 Lee mas

Lokális társadalom - gyári társadalom : Az ózdi helyi és gyári társadalom a késő dualizmustól az államosításig

Lokális társadalom - gyári társadalom : Az ózdi helyi és gyári társadalom a késő dualizmustól az államosításig

kapott többet 10 koronánál hetente. Ők azonban csak csekély részét képezték az alsó munkásságnak. A réteg nagyobb része 14-30 korona hetibért keresett meg, s kisebb részük még ennél többet is kaphatott. A 30-40 koronás sávban azonban már nemcsak az alsó munkásság helyezkedett el, hanem ennyi bért kaphatott a felső munkásság több, mint 40%-a is. Tehát egy jól kereső alsó munkásságba tartozó fizikai dolgozó megkaphatta egy felső munkás keresetét is. A felső munkásság háromnegyede 30-50 korona heti bért keresett, így az esetükben kevésbé voltak ingadozóak a jövedelmek, mint az alsó munkásság esetében. A felső réteg majdnem egyötöde kaphatott 50-60 korona közötti bért. Más forrásokkal való összevetés alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ebbe a kategóriába az előmunkások tartozhattak. 303 Nagyjából 6%-uk részesülhetett 60 koronánál nagyobb fizetésben, akik között az altiszteket, tehát a művezetőket, felvigyázókat találjuk. Érdekes, hogy a legjobban fizetett alsó munkások és az előmunkások hetibére között tehát mindössze 10 koronát kitevő különbség is előfordulhatott! A forrás arra is alkalmat ad, hogy a fő üzemegységek mentén is megvizsgálhassuk a dolgozók juttatásait. Az állandóan foglalkoztatott alsó munkások esetében egyértelműen láthatjuk, hogy a főüzemekben magasabb bér volt elérhető. A felső munkásság adataiban azt tapasztaljuk, hogy a főüzemben dolgozók (pl. hengerészek, forrasztárok) nagyobb eséllyel kaphattak 40-50 koronás munkabért, mint a melléküzemekben dolgozó társaik (karbantartó foglalkozások). Tehát az az érdekes helyzet állt elő, hogy az országosan nem szakmunkáknak tekinthető foglalkozásokban magasabb bér volt elérhető, mint a „klasszikus” szakmunkások körében. Ez is azt indokolja, hogy ne szak – , illetve betanított – és segédmunkásokról beszéljünk, hanem felső – és alsó
Mostrar más

300 Lee mas

Gazdasági modernizáció Magyarországon: félúton az „útfüggőség” és az „új fejlődési pálya teremtése” között

Gazdasági modernizáció Magyarországon: félúton az „útfüggőség” és az „új fejlődési pálya teremtése” között

A kutatás eredményei szerint megállapítható, hogy erős kapcsolat van a távmunka alkalmazása és a munkaszervezeti paradigma típusa között. A távmunka legnagyobb arányban azokban a régiókban fordult elő, amelyek vállalkozásaiban a neofordi vagy posztfordi munkaszervezetek dominál­ nak, azaz a Tampere és a Nyugat-London régiókban. A távmunka legalacso­ nyabb arányaival Közép-Dunántúl és Emilia-Romagna vállalkozói körében találkoztunk, ahol a munkafolyamatokban a fordi munkaszervezeti modell dominál, míg a posztfordi munkaszervezet minden tíz vállalkozás közül egy­ ben fordul elő. A távmunka nemcsak a munkavégzés olyan új formája, mely ICT-használatán alapul, hanem egyben szervezeti, munkahelyi innovációt is képvisel. Érdemes megemlíteni, hogy az eGAP-projektben szereplő KKV-k körében az internet használatában mutatkozó különbségek lényegesen kisebbek voltak, mint a távmunka elterjedtségének tekintetében. A vállal­ kozások legalább 70%-a használja az internetet, és hasonló arányban hasz­ nálják az elektronikus levelezést is. Ezzel szemben Rhöne-Alpes,Tampere és Nyugat-London régióinak vállalkozásai 69,52 és 46%-ban alkalmazzák a táv­ munkát, míg Emilia-Romagna és Közép-Dunántúl vállalkozásai közül csupán 18 és 29%. Egyrészt tehát a vállalatok jóval kisebb arányban alkalmazzák a távmunkát, mint az technikailag lehetséges volna, másrészt az alkalmazás­ ban mutatkozó különbségek jóval nagyobbak, mint az internet vagy egyéb infokommunikációs technológiai eszköz használatában jelentkező differen­ ciák. Ez szintén azt a vélekedésünket támasztja alá, hogy a távmunka nem elsősorban technológiai, hanem szervezeti innovációnak tekinthető.
Mostrar más

18 Lee mas

A kontinentális kamarai modell alkonya? Változók az európai gazdasági kamarák tipológiájában

A kontinentális kamarai modell alkonya? Változók az európai gazdasági kamarák tipológiájában

a kamarák általános szabályozottságukat és kereteiket illetően a társadalom szerveződésének strukturális hierarchiában pontosan ennek megfelelően he- lyezhetők el. e tekintetben három „szférát” vagy szintet különböztet meg a szakirodalom: a makroszintet vagy makroszférát, a mikroszintet vagy mikroszférát és a köztes szintet vagy mezoszférát. a makroszférába tartozik a politika, az állami szint a törvényhozó és végrehajtó hatalommal. ezzel szem- ben a mikroszféra az egyes állampolgárok szintje, tágabb értelemben a mun- kavállalók, a kisvállalatok stb. tartoznak ebbe. a mezoszféra „köztes közeg”, a makro- és a mikroszféra között, s ez intézményekből, képviseleti szervekből áll, s átfogja a társadalom egészét vagy annak egyes rétegeit, csoportjait. az első két szférát primer szintnek lehet tekinteni, míg a mezoszféra, a köztes szféra intézményei, szervezetei és tevékenysége szekunder jellegű. a makro- és mikroszféra saját meghatározottsággal létezik és működik, mindegyiknek van saját struktúrája. ezzel szemben a mezoszféra szervezetei és intézményei másodlagos karakterrel rendelkeznek, a makro- vagy mikroszféra által meg- határozott közegben működnek, és feladataikat is ezek határozzák meg. 9
Mostrar más

20 Lee mas

Úton a rendszerváltoztatás felé: A gazdasági kamarák narratívái az államszocializmus utolsó éveiben.

Úton a rendszerváltoztatás felé: A gazdasági kamarák narratívái az államszocializmus utolsó éveiben.

A nyolcvanas évek végére a Magyar Gazdasági Kamara kebelében létrejött Területi Bi- zottságok nagymértékben kiszélesítették a működő kamarai horizontot: egyfelől megterem- tették a kapcsolódási pontot és a partneri viszonyt a helyi közigazgatás szerveihez (megyei, kerületi, fővárosi tanács, helyi földhivatalok, stb.), másfelől pedig ezek révén kerülhettek a kamara tagsága közé kisebb vállalatok is. Ezek nélkül a tevékenységek nélkül a későbbi erős (már köztestületi jelleget öltő) kamarai rendszer nem valósulhatott volna meg. Még akkor is, ha például a központi helyet elfoglaló Budapest-Pest Megyei Bizottság a tényle- ges gazdaságirányításra mindösszesen műhelymunkájával, az általa a közvitába bevitt té- mákkal gyakorolhatott nyomást, hiszen a döntéshozatalba és az irányításba a Tervhivatal, illetve a Gazdasági Minisztérium még a Grósz-érában sem engedett beleszólást. A változás csak a nyolcvanas évek legvégén következett be, a rendszerváltás nyomvonalán 1988-ban került megalkotásra a Társasági Törvény, mely lefektette az új gazdaságba való átmenetet. Valójában az új kamarai törvény 1994-es megalkotásáig ez volt az egyetlen olyan jogsza- bály, amely a gazdaság egészére nézve alkotott kódexet. Ugyancsak meghatározó, a civil önszerveződések tekintetében kiinduló pontnak tekintendő jogszabályt jelent a rendszervál- tás folyamatában az egyesülési törvény. Ennek parlamenti elfogadása nyomán széleskörű egyesületi és önszerveződési életet indulhatott meg, mely kihatott a kamarákra is. Az 1989. évi II. törvénycikk ugyanis kimondta, hogy „mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, illetőleg közösségeket hozzon létre vagy azok tevékenységében részt ve- gyen”. A rendszerváltás időszakában ennek a gazdasági és polgári átalakulásnak a hatására indult el az egyes Területi Bizottságok részéről az önállóságra való törekvés és ezzel az érdekképviselet fragmentálódása és decentralizációja. Egyre több helyen jelent meg annak igénye, hogy a kamarai alapfunkciókat önálló regionális szervek lássák el és azok képesek legyenek a térség teljes vállalkozói spektrumát átfogni.
Mostrar más

18 Lee mas

A Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya az Alkotmánybíróság gyakorlatában

A Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya az Alkotmánybíróság gyakorlatában

és az államokon kérik számon teljesítésüket a nemzetközi intézmények. Az egyezségokmá- nyok csak az államok számára teremtenek kötelességeket, és az államok nemzetközi emberi jogi kötelességei csak a joghatóságuk alá tartozó személyekkel szemben állnak fenn. A magyar rendszer sajátosságai közül leginkább azt érdemes kiemelni, hogy 2012. január 1-jén alkot- mányváltás következett be, amely az alkotmánybíráskodásban is hozott változásokat, egyrészt formailag, mivel az Alkotmánybíróság hatáskörei és az indítványozói jogosultság elemei meg- változtak, másrészt tartalmilag, mert különösen a gazdasági rend, valamint a szociális jogok tekintetében az Alaptörvény más felfogást követ, mint az Alkotmány. A szociális biztonság például az Alaptörvényben nem alapjogként, csupán az állam „törekvéseként” jelenik meg,
Mostrar más

19 Lee mas

Néhány magánjogi kérdés az állami/önkormányzati tagságú gazdasági társaságok kapcsán

Néhány magánjogi kérdés az állami/önkormányzati tagságú gazdasági társaságok kapcsán

A használat a tulajdonjog közvetett tárgyának, a dolognak az igénybevételét jelenti, a gazdasági társaságok esetén ez nem kivitelezhető, mivel egyrészt nem dolgok, másrészt ez az őt alkotók (tagjai), vele kapcsolatban lévők (munkavállalói, vele polgári jogi jogvi- szonyban állók) használatbavételét jelentené. Ennek kapcsán kérdésként merülhet fel, hogy a gazdasági társaság tevékenysége nem minősíthető-e használatnak? A jogi személy jel- lemzői közül az állandó szervezet és a saját név alatti eljárás ismérveiből következik a ter- mészetes személy képviselő révén történő „akaratartikuláció”. A jogi személy – szemé- lyisége jogi jellegéből adódóan (fictio és természetes személyekből áll) 25 – tevékenységét
Mostrar más

16 Lee mas

Az északkelet-magyarországi meggy tájfajta szelekció eredményei és gazdasági jelentősége

Az északkelet-magyarországi meggy tájfajta szelekció eredményei és gazdasági jelentősége

A fajtaspecifikus metszési eljárások kidolgozásához nagyban hozzájárul annak ismerete, hogy a fákon milyen termővessző-típusok képződnek, illetve azok milyen arányban találhatók (24. táblázat). A termővesszők sűrűsége (amit az előbbiekben is- mertetett termővessző db/ágfolyóméterrel fejezhetünk ki leginkább) jelentősen össze- függ a fán uralkodó termővessző-típussal. Megjegyzendő, hogy a termővessző-sűrűség jobban befolyásolja a bokrétás termőnyársak arányát, mint a fák növekedési erélye. A ’Petri’ fajtánál mértük a bokrétás termőnyársak legnagyobb arányát, míg a leggyengébb növekedési erélyű ’Debreceni bőtermő’ fajtánál ez a termővessző-típus csak 51%-os arányban fordult elő. A hosszú termővesszők legnagyobb arányára elvileg a legerősebb növekedésű, azaz a leghosszabb hajtásokat (is) képző fajtáknál kell számolnunk. Ezzel szemben a mért adatok azt mutatják, hogy legtöbb hosszú vessző a leggyengébb növe- kedésű ’Debreceni bőtermő’ fajtánál volt, míg a legkevesebb hosszú termővessző a ’Petri’ fajtánál fordult elő. A legerősebb növekedési erélyű ’Éva’ fajta csak átlagos mér- tékben (23%) hozott hosszú termővesszőket. Mindezek arra hívják fel a figyelmet, hogy a fajtaspecifikus metszési és más fitotechnikai eljárásoknál egyik növekedési sajátossá- got sem vehetjük figyelembe kizárólagosan és sablonosan, hanem mindegyik paraméter (vázágak száma és szögállása, termővesszők típusa és fajlagos száma, sűrűsége stb.) együttes figyelembe vételére szükség van. Mindenesetre az egyik alapvető szabály, hogy a bokrétás termőnyársat nagyobb arányban képző fajtáknál − a cseresznyefajták- hoz hasonlóan − egyrészt előbb megfelelő elágazódású gallyrendszer kinevelésre van szükség a bokrétás termőnyársak nagy arányú képződéséhez, másrészt nem végezhe- tünk elhamarkodottan túl korán erős termőrész-ritkító metszést.
Mostrar más

160 Lee mas

Flow Szinkronizáció Kérdőív: az optimális élmény

					mechanizmusának mérése társas interakciós helyzetekben

Flow Szinkronizáció Kérdőív: az optimális élmény mechanizmusának mérése társas interakciós helyzetekben

A Flow Szinkronizáció kérdőív a jelen munkában közölt kutatássorozat eredményeként megbízható és feltehetőleg érvényes mérőeszközt jelenthet a két személy közötti élménymechanizmus mérésére a közös, flow-élményt indukáló tevékenységekben. Mindamellett számos hiányosságot is meg kell fontolnunk, hiszen a kérdőív egy új pozitív pszichológiai konstruk- tum konceptualizálását és operacionalizálását tűzi ki célul. A kidolgozási folyamat négy különböző vizsgálat során történt: az elméleti tételkonst- rukciót az empirikus módon nyert tételekkel való kiegészítés és tesztelés követte. Mivel a mintavétel nem valószínűségi módszerekkel történt egyik vizsgálat esetében sem, az eredményeket elővigyázatosan kell kezelnünk. Megjegyzendő továbbá, hogy abban az esetben, ha a kérdőíveket rögtön a tevékenység után töltik ki, magasabb validitással bírnak, így a harma- dik és negyedik vizsgálat retrospektív jellege problémát okozhat a vali- ditási kritérium tekintetében, és különbözhet a laboratóriumi vizsgálatok eredményeitől, ahol közvetlenül az élmény után történt annak értékelése. Ezekhez a hiányosságokhoz kapcsolódóan azt a következtetést vonjuk le, hogy több olyan vizsgálat szükséges, amely a szituáció-válasz elrende- zés lehetőségét biztosíthatja, hogy a retrospektív válaszok torzító hatását csökkenteni tudjuk. Mivel kialakítás alatt lévő konstruktumról van szó, így elengedhetetlen a konstruktum további konvergens és diszkrimináns validitásának ellenőrzése.
Mostrar más

26 Lee mas

Az Európai Unió és a magországainak változatos viszonyulása az Új Selyemúthoz és az új kínai gazdasági szerepekhez

Az Európai Unió és a magországainak változatos viszonyulása az Új Selyemúthoz és az új kínai gazdasági szerepekhez

Az átfogó stratégiai partnerség részét alkotják a különböző oktatási, kulturális, turisztikai és környezetvédelmi együttműködések és megállapodások is. A kormányok támogatják a diákok egymás országába való utazását, tanulmányait és gyakornoki programjait, illetve az angol és a mandarin kínai nyelv elsajátítását. Ezeket segítik elő angol részről a Generation UK-China, illetve a kifejezetten nyelvtanulással foglalkozó Mandarin Excellence programok. Utóbbiban közel ötezer diák vesz részt (FCO 2016). A British Council, az Egyesült Királyság nemzetközi kulturális és oktatási szervezete 2013-ban kiadott egy jelentést arról, hogy a következő 20 évben mely idegen nyelvek lesznek a leginkább létfontosságúak az ország számára és miért. A kiadott dokumentum („Languages for the Future”) egy hosszú távú stratégiai elemzésnek számít, mely bevallottan a politikai döntéshozók támogatására is íródott. Különböző gazdasági, geopolitikai, kulturális és oktatási faktorok és mutatók összesítése alapján egy tíz pontos listát állítottak fel, a mandarin kínai ezen a negyedik helyen szerepel a spanyol, az arab és a francia mögött, megelőzve a németet, a portugált, az olaszt, az oroszt, a törököt és végül a japánt. A lista összeállításakor figyelembe vették Nagy-Britannia üzleti szükségleteit, tengerentúli befektetési célpontjait, illetve diplomáciai és biztonságpolitikai prioritásait is. Az első kulturális bilaterális program (The 2015 UK-China Year of Cultural Exchange) 2015-ben zajlott a két ország között, ennek keretein belül mindkét országban két millió ember vett részt különböző rendezvényeken: pl. a William Shakespeare és Tang Xianzu drámaírók örökségét ápoló művészeti programokban (Tinsley, T. – Board, K. 2013).
Mostrar más

28 Lee mas

Show all 2749 documents...