PDF superior Az egyetemisták és főiskolások Magyarországon, 2015

Az egyetemisták és főiskolások Magyarországon, 2015

Az egyetemisták és főiskolások Magyarországon, 2015

2015 áprilisában a nappali tagozatos hallgatók 47 százaléka vélekedett úgy, hogy a demokrácia minden más politikai rendszernél jobb. Vizsgálataink szerint adatfelvételről adatfelvételre növekedett valamelyest a demokráciát igenlők aránya (azt persze nem tudjuk, hogy valójában mit is jelent a fiatalok számára ez a fogalom). Ez az arány azonban így sem magas, csak most érte utol az Ifjúság2008 vizsgálat során a teljes 18–29-es korosztály esetében mért szintet. Szintén növekedett az előző vizsgálatokhoz képest az ún. rendszerszkeptikusok aránya, akik úgy vélekednek, hogy „a hozzám hasonló emberek számára az egyik rendszer olyan, mint a másik” (32%). Mindennek az az eredménye, hogy a „Bizonyos körülmények között egy diktatúra jobb, mint egy demokrácia”, kijelentést elfogadók aránya érdemben csökkent. A négy évvel korábbihoz képest 12, az előző hullámhoz képest két százalékponttal. Jeleznünk kell azonban, hogy 2013-ban kissé más volt a kérdésfeltevés, ugyanis kísérleti jelleggel beillesztettünk egy plusz kategóriát az eredeti kérdésbe: „A mai magyarországi helyzet annyira rossz, hogy a diktatúra jobb lenne”. Ezt az opciót, 2013-ban a hallgatók hat százaléka választotta. 2015-ös kutatásunkban visszatértünk az eredeti kérdésfeltevéshez.
Mostrar más

43 Lee mas

Az étkezési tojástermelés gazdasági helyzete Magyarországon

Az étkezési tojástermelés gazdasági helyzete Magyarországon

Az elmúlt 10-15 évben a hazai tojáságazatban jelentős visszaesés volt tapasztalható, amely alapvetően az ágazat versenyképességének csökkenésére vezethető vissza. A vizsgált időszakban az étkezési tojás ára és a takarmányár kedvezőtlenül alakult, amely bizonytalanságot jelent az ágazat számára, hiszen ezen tényezőket a termelők nem tudják befolyásolni. A tojástermelés jövedelme 2007-2015 között eltérően alakult az egyes években. A növekvő költségek miatt 2008- at követően jelentős mértékben visszaesett a tevékenység jövedelme, s csak 2013-ban kezdett ismét növekedni. A tojástermelés 2010 és 2012 között veszteséges volt, de támogatás nélkül 2009-ben és 2013-ban sem fedezte az értékesítési ár az önköltséget. 2014-től viszont a stabil, majd mérsékelten csökkenő takarmányár miatt kedvezően alakult az ágazat gazdasági helyzete, s a termelők által realizált jövedelem is megfelelőnek tekinthető. A modellkalkuláció eredményei alapján az is megállapítható, hogy a takarmányár egy forinttal történő növekedése tojásonként 0,15 forinttal növeli az önköltséget és csökkenti a fajlagos jövedelmet. Ahhoz, hogy a termelés a takarmányárak esetleges jövőbeli szélsőséges változásától függetlenül is jövedelmező legyen, legalább 22 Ft/db értékesítési árra van szükség. Ez a kritikus érték a különböző termelési színvonalú vállakozások esetében azonban igen eltérően alakulhat, hiszen a termelési paraméterek (fajlagos hozam és takarmányfelhasználás) különböző értékei (ceteris paribus) mellett kalkulálható önköltségek között tojásonként akár 5-6 forint különbség is kimutatható.
Mostrar más

11 Lee mas

Weber és az Orbán-rezsim: plebiszciter vezérdemokrácia Magyarországon

Weber és az Orbán-rezsim: plebiszciter vezérdemokrácia Magyarországon

A fenti esettanulmány rámutatott, hogy Orbán nem csak karizmatikus vezér, de plebiszciter módon választott, plebiszciter eszközöket és politikai demagó- giát alkalmazó vezető is egyben. Formailag versengő és plurális választásokon nyert demokratikus felhatalmazást (procedurális demokrácia), de karizmati- kus vezérként domináns helyet tölt be a magyar politikai életben, és riválisa- ival szemben aszimmetrikus módon kiemelkedik. Domináns helyzetét erősí- ti Orbánnak és pártjának a magyar politikában 2010-re kialakult politikai centrum-pozíciója (ellenzéke megosztott, a bal-jobb skála két ellentétes olda- lán helyezkedik el), amit jól kifejez a „centrális erőtér” fogalma. 17 Orbán rend- kívüli kormányzást legitimáló válsághelyzetben került kormányra, és kreatív válságnarratívával, a válsághelyzet (percepciójának) folyamatos fenntartásával permanenssé tette a politikai voluntarizmust, azaz a politika jog, íratlan szo- kások és normák feletti primátusát megvalósító rendkívüli, forradalmi politi- kát. Mindez kiegészülve a képviselet top-down jellegének megerősödésével – sok tekintetben autoriter jellegű hatalomgyakorlást eredményezett (vö. Kö- rö sényi, 2015). 18 Ellentétben a kádár-kori autokráciával, Orbán, mint ple bisz- citer vezér, inkumbensként is komoly tömegtámogatást szerzett illetve tudott fenntartani: uralmának legitimitása a többször megismételt demokratikus vá- lasztási győzelmén és (köz)politikájának elfogadott voltán nyugszik. A fi deszes pártgépezet centralizáltsága, a kormánnyal szembeni hatalmi ellensúlyok gya- korlati meggyengítése, és az állam példátlan centralizációja következtében a 2010-től kezdődő időszakban Orbán „plebiszcitárius diktátorrá” vált.
Mostrar más

22 Lee mas

Miért kérdeznek a képviselők? Az interpellációk benyújtásának tényezői Magyarországon, 1990 és 2014 között

Miért kérdeznek a képviselők? Az interpellációk benyújtásának tényezői Magyarországon, 1990 és 2014 között

Az ilyen kutatások egy része nem mutat ki érdemi kapcsolatot a választók szolgálata és a kérdések között (Martin, 2011b: 262.), míg más esetekben ki- mutathatónak tartják az ilyen választási kapcsolatot (pl. Rasch, 2009). Ezek közül Russo (2011) írásbeli kérdések tartalomelemzésével vizsgálta az olasz- országi képviselők helyi ügyekkel kapcsolatos képviseletre való hajlandóságát. Elemzéséből kiderül, hogy azok a képviselők, akik saját EVK-jukban születtek két és félszer olyan gyakran képviseltek helyi ügyeket, mint az átlagos képvi- selő. Hasonló módszert követett Martin (2011a), aki 120 ezer írásbeli kérdés tartalomelemzésével megállapította, hogy a kérdések 44%-a volt helyi jellegű, amiből a kormánypárti és a vidéki képviselők az átlagnál nagyobb arányban vették ki részüket. Magyarországon Papp (2015) a 2010 és 2013 között benyúj- tott 4145 írásbeli kérdés tartalmának vizsgálatával arra jutott, hogy az EVK- ban győztes képviselők által benyújtott írásbeli kérdések témája gyakrabban volt helyi ügy, mint azoké a képviselőké, akik nem is indultak EVK-ban.
Mostrar más

27 Lee mas

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az '50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az '50-es évek első felében

Iskolakultúra 2015/9 tás – egymásra épülésének hiányosságait. Különösen súlyos problémaként jelentkezett, hogy a németeknek csak nyelvoktató általános iskoláik voltak, azok sem elég számban, anyanyelven oktató iskolák szervezését pedig mind ez ideig nem engedélyezték. Az oktató-nevelő munka tartalmi elemei közül két kérdést emelt ki az előterjesztés. Egyrészt a nyelvoktató vagy anyanyelvű oktatás kérdésében az anyanyelvű oktatás mel- lett foglalt állást. A tapasztalat ugyanis azt mutatta, hogy a nemzetiségi anyanyelven oktató iskolákban a felső tagozatra a gyerekek jól elsajátították az irodalmi nyelvet, így nem okozott problémát a szaktantárgyak anyanyelven történő tanítása sem. Azokban a családokban pedig, ahol a közösség nyelvét még használták, a gyerekek megőrizték anyanyelvük lokális, tájnyelvi, családi változatát is. A heti néhány órában nyelvet tanulók azonban nem értek el előrehaladást anyanyelvük irodalmi nyelvváltozatának elsajátításá- ban, ugyanakkor megkopott náluk annak tájnyelvi változata is. Mindkét iskolatípusban gondot okozott viszont, hogy a „magyar nyelv oktatásának színvonala egyes kivételektől eltekintve, a magyar iskolák színvonala alatt áll”. 33 Ezt egyrészt a tanrendek, tanköny- vek, módszertani útmutatók hiányával, illetve azzal magyarázták, hogy azok nem a nemzetiségi iskolák speciális feladatait figyelembe véve kerültek kidolgozásra, másrészt pedig a pedagógusok nem megfelelő felkészítésével. A másik kardinális kérdés, amely- ben az osztály javaslatot várt, a hazafias nevelés tartalma. Utalva az MDP KV 1954. feb- ruári határozatának a hazafias nevelésére vonatkozó megállapítására, leszögezte, hogy a nemzetiségi iskolák erre vonatkozó tanterveinél ezek eltérő szempontjait is figyelembe kell venni. 34
Mostrar más

15 Lee mas

Energiaellátás-biztonság és gázdiverzifikáció Magyarországon

Energiaellátás-biztonság és gázdiverzifikáció Magyarországon

A definiálandó fogalmak harmadik, utolsó csoportjához az energiafüggőség, a kölcsönös függőség és az energiafüggetlenség tartozik. Az energiafüggőség egy természetes jelenség, a forrásoldalról nézve a bőség vagy szűkösség kérdése, geológiai adottság [Deák, 2015]. A függőség azonban nem egyoldalú jelenség, jellemzően kölcsönös függőségről, interdependenciáról beszélhetünk. Az interdependencia lehet szimmetrikus vagy aszimmetrikus. Amikor az interdependenciát értékeljük, akkor nagyon fontosak a percepciók. Lehet kölcsönösen előnyös az interdependencia, vagyis pozitív a függőség, de lehet egyenlőtlen és fenyegető is, azaz negatív függőség. Ha egy alacsony függőségi fok antagonisztikus kapcsolatokkal párosul az exportőrrel, akkor ebből lehet egy olyan percepció, hogy ez a függőség súlyos fenyegetést jelent a nemzetbiztonságra az importőr országban. Vagy éppen ellenkezőleg: lehet egy adott importőrnek nagy a függősége, de ha ez szívélyes kapcsolatokkal párosul, akkor nem fog fenyegetettséget érezni [Palonkorpi, é. n.]. Mindamellett, ahogy láttuk, a függést kezelni kell, s ezt különféle módokon lehet megtenni. Ennek egy szélsőséges esete az önellátás. Az „energiafüggetlenség” vagy a gáz esetében a „gázfüggetlenség” a keményebb definíció szerint az önellátást, az importtól való függetlenséget jelenti [Weiner, 2016]. A puhább definíció szerint a cél az importforrások diverzifikációja a nem stabil és nem baráti országoktól való függés csökkentése érdekében [Branko, 2012; Stelzer, 2009]. A diverzifikációs sémát követve: az önellátás egyfajta diverzifikáció eredménye, például a belföldi termelés növelése révén érhető el. A döntéshozók gyakran egyenlőségjelet tesznek az ellátásbiztonság elérése és az energiafüggetlenség kemény definíciója között
Mostrar más

29 Lee mas

A nyelvjárások és a nyelvjárásiasság megítélése egyetemisták és főiskolások körében

A nyelvjárások és a nyelvjárásiasság megítélése egyetemisták és főiskolások körében

Az egyetemi hallgatótól származó iménti első idézetünk erősen emlékeztet a Magyar dialektológia című tankönyvben a nyelvjárások elsődleges szerepkörét bemutató fejezet 3. pontjához: „A nyelvjárások a helyi kultúrát hordozzák, ille- tőleg a helyi kultúra újrateremtésének eszközei” (Kiss szerk. 2001. 51–52). A hallgatók válaszai mellé téve ugyaninnen érdemes kiemelni a nyelvjárások jövő- jéről valló fontos megállapítást: „Magyarországon a fő kérdés az, hogyan alakul a nyelvjárási beszélőknek a köznyelvhez és saját nyelvjárásukhoz való viszonya. A nyelvjárások jövőjét ugyanis nagyrészt a nyelvjárási beszélők attitűdje fogja meghatározni.” (Uo. 67)
Mostrar más

12 Lee mas

Fiatal nők az iparművészetben és a dilettantizmus problémája Magyarországon, a 20. század első felében

Fiatal nők az iparművészetben és a dilettantizmus problémája Magyarországon, a 20. század első felében

lya teljesen kilátástalan kísérlet számukra, lelkiismeretem sem enged- te, hogy tanácsadó pedagógiai nagyképűsködéssel beleavatkozzam” – írja Jaschik válaszában (Jaschik, 1920. 39). Jaschik szerint a kilátástalanság oka kettős: az egyik, sze- rinte is, a nők képzésének iskolarendszer-szintű képtelen- ségei: vagyis hogy a nők oktatása a négy elemi – hat polgári képzéssel lezárult, anélkül hogy bármilyen szakmai tudást kaphattak volna. Az iskolarendszer még az első világháború után is a hagyományos nőkép számára képezte a nőket, vagy- is a férjhez menésre, de ha ez 18 évesen nem sikerült, vagy a család anyagi helyzete nem engedte meg, ebbe a nőies te- rületbe – szép tárgyak, varrás, alkotás – gondoltak beillesz- kedni. A másik ok maguknak a tanfolyamoknak a jellege, amelyek nagyon felszínesek, ipari ismereteket, alapokat nél- külöző jellegűek voltak, ezért az itt születő munkák valóban nem léptek túl a dilettantizmuson. Ezek a képzések azért sem adtak valóban használható, megélhetést biztosító szak- mát az ezekre beiratkozó – főként fiatal – nők számára, mert csak esetlegesen tudták munkáikat értékesíteni, főként a jó- tékonysági vásárokon.
Mostrar más

30 Lee mas

Megszámlálhatatlan hajléktalan Magyarországon az ezredfordulón

Megszámlálhatatlan hajléktalan Magyarországon az ezredfordulón

Development of a Smart Phone application prototype to individualize antibiotic dosing in critically ill patients based on the results of population pharmacokinetic models and Monte Carlo simulations. EECMID 2013. Berlin. (with Andras Farkas) Usage statistics of individually designed optimum dosing strategies, a multimodel-based online application to individualise antibiotic dosing in critically ill patients. ICAAC 2013, EECMID 2014, 2015 (with Andras Farkas) Creating statistical reports in the past, present and future. 2nd International R Workshop. Bukarest, Románia. 2014.március 24.
Mostrar más

24 Lee mas

Takács Róbert: „Lejönni az injekcióstűről” – A keleti és nyugati televíziózással kapcsolatos eltérő társadalmi és kulturális várakozások Magyarországon és az államszocialista országokban 1953 után.

Takács Róbert: „Lejönni az injekcióstűről” – A keleti és nyugati televíziózással kapcsolatos eltérő társadalmi és kulturális várakozások Magyarországon és az államszocialista országokban 1953 után.

5 . A „ k ö r k ö r ö s n y i l v á n o s s á g ” A televízió egy további tekintetben is felrúgta a politikai nyilvánosság addigi szerke- zetét. Az 1965-ös tájékoztatási határozatból is kiolvasható „körkörös nyilvánosság” mo- dell arra épült, hogy az információ áramlása nem lehet korlátlan, az egyes nyilvánossági szintek, körök más-más mélységű információt bírnak el. Másképp és más mondható el egy pártalapszervezetben, egy üzemi gyűlésen, más egy gazdasági szakfolyóiratban és egy napilap gazdasági rovatában, a rádió kora esti és éjszakai híreiben. E szempontból a televízió a legszélesebb nyilvánosságot képviselte, ráadásul ami ott elhangzott, az a hivatalosság bélyegét viselte. Ahogy Nagy Richárd, az MTv elnöke 1979 márciusában a munkatársainak felidézte a Kádár Jánossal folytatott beszélgetését: „bármilyen réteg- nek való sugárzást csinálunk őneki meggyőződése, hogy nekünk soha nem szabad el- felejteni, hogy potenciálisan 6-7 millió ember nézheti, nem is hogy nézi, de néz-heti! és a Televízió ne arra álljon be, hogy ki nézi csak, hanem arra, hogy mennyi nézhetné” (Dunavölgyi 2011: 60). Ezt az elvet az APB már 1964-ben kimondta, mikor a televízió- készülékek száma átlépte a félmilliós határt. 22 A televízió viszont már a kezdetekben
Mostrar más

18 Lee mas

Az EU kohéziós politikájának  megvalósítása Magyarországon - a végrehajtás és a végrehajtó rendszer értékelése, megfontolások az új ciklusra

Az EU kohéziós politikájának megvalósítása Magyarországon - a végrehajtás és a végrehajtó rendszer értékelése, megfontolások az új ciklusra

Implementációs, végrehajtási oldalon is számos okát találni ennek. Ezek közül is kiemelendő az OP-k közötti szigorú tartalmi lehatárolás, valamint hogy az OP-k pályázati kiírásai eltértek egymástól mind megközelítésükben, mind ütemezésükben. A kiírt konstrukciók összehangolása elégtelen volt, az egyes célok nem kapcsolódtak össze, így nem erősíthették egymást, még OP- kon belül sem. Eljárási, lebonyolítási oldalon a hazai rendszer kialakításának a kezdetektől fogva kulcskérdése volt, hogy a rendszer mekkora mozgásteret adjon a projektek, pályázói típusok specialitásaiból adódó különbségeknek. A 2007 után létrejött hazai rendszer meglehetősen centralizált, akár az intézményi struktúrát, akár az informatikai rendszerből adódó kötelező eljárási sztenderdeket vagy formanyomtatványokat tekintve. Ugyanakkor folyamatos és fokozatos elmozdulás történt a specialitások figyelembe vétele felé, aminek keretében megemlíthető akár a differenciált projekt-kiválasztási eljárások nevesítése vagy a projekttípusok szerint meghatározott alátámasztó dokumentumkör a kifizetés-igénylések alátámasztására. Azonban ennek ellenére sem volt képes a rendszer megfelelően kezelni az atipikus projekteket. A létrejött eljárásrendek bár kiválóan alkalmazhatók összehasonlítható projektek versenyeztetésére, a nem sztenderd, vagy komplex projektek kezelésére nem voltak igazán alkalmasak.
Mostrar más

33 Lee mas

Örökbefogadás és diszkrimináció Magyarországon

Örökbefogadás és diszkrimináció Magyarországon

egy-egy, az érintett csoportok valamelyikéhez tartozó szereplő állt, és mind a négy esetet felkínáltuk megbeszélésre a különböző csoportokban. Az egyik történet, melynek témája az örökbefogadás volt, egy fogyatékos házaspárról szólt, akiket ugyan az őket jól ismerő háziorvos alkalmasnak talált gyermek örökbefogadására, mégis szembetalálkoztak a gyámügyi előadó elutasí- tásával; majd az örökbefogadói szülői alkalmasságra vonatkozó kérdést föltettük meleg/leszbikus, valamint roma szülőpár említésével is. Ez az örökbefogadással kapcsolatos történet minden érintett csoportban képes volt kiváltani az empati- kus azonosulás érzését, akár fogyatékkal élő, akár roma, akár meleg vagy leszbi- kus pár szerepelt a történetben: vagyis a történet által nem direkt módon megszó- lított csoportokban is olyan megnyilvánulásokkal találkozhattunk, amelyek arról árulkodtak, hogy nemcsak saját érintettségük, hanem a többi hátrányosan meg- különböztetett csoport sérelmei is kiválthatják bennük a szolidaritás érzését. Erre magyarázat lehet, hogy az érintettség többdimenziós jelenség, mely tipikusan nem csupán egyetlen identitásszegmenshez kötődik: a személyes és a társadalmi identitások összetevői között a testi állapoton, a nemi és etnikai hovatartozáson, a szexuális irányultságon, az életkoron vagy a társadalmi státuszon túl számtalan más – esetenként az adott szituációhoz kötődő – azonosulási lehetőség is kínálko- zik, amelyek meghatározhatják a személyes önmeghatározási készletek tartalmát. Az interszekcionalitás fogalma (amikor valakit többféle – például nemi és etnikai – identitása metszetében, ezek összekapcsolódása miatt ér diszkrimináció) éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy a különböző „másságok” szinte mindig egymással összeforrva vannak jelen az egyének szintjén, és így a különféle másságokat eluta- sító társadalmi megkülönbözetések egymást fölerősítve hatnak az áldozatokra.
Mostrar más

30 Lee mas

Nyelvtanulási motiváció az angol szakos egyetemisták körében

Nyelvtanulási motiváció az angol szakos egyetemisták körében

Iskolakultúra 2007/1 1–12 mind az angol média-használat, mind az angol írásbeli kapcsolat szignifikáns szerepet játszik a motivált tanulási viselkedés alakításában – a kettõ közül a média-használat sze- repe tûnik jelentõsnek. Ezen kívül az anyanyelvi szint elérésének vágya motiválja még a diákokat, bár ennek a tényezõnek a szerepe kisebb, mint a média használatáé, jelentõsé- ge az írásbeli kontaktus szerepéhez mérhetõ. Az anyanyelvi szint elérésének vágya így közvetve igazolja Dörnyei (2005) feltevését, miszerint az ideális nyelvi én-nek központi szerepe kell legyen a nyelvtanulási motiváció alakításában (Csizér és Dörnyei, 2005). Ugyanakkor az, hogy ez az ideális nyelvi én milyen vágyakat, jövõképeket foglal magá- ba, nagyban különbözhet az eltérõ nyelvtanuló-csoportoknál. Az angol szakos egyete- misták körében a közel anyanyelvi szint elérése tûnik motiváló jövõképnek. Ez az ered- mény azért lehet meglepõ, mert ugyanezek a diákok meglehetõsen negatívan nyilatkoz- tak két nagy anyanyelvi beszélõcsoportról, és az integratív motivációjuk sem jelzi azt, hogy ezekkel a beszélõkkel azonosulni vagy hozzájuk hasonlítani akarnának. Azonban ez az eredmény világosan megmutatja, hogy ha ez az azonosulás nem is jön létre, az angol globális mértékben történõ terjedésének motivációs vonatkozása sokak szemében szük- ségessé teszi a nyelv lehetõ legmagasabb szintû elsajátítását. Kérdés marad ezen a pon- ton, hogy a diákok mennyire azonosulnak ezzel a globális kultúrával, hogy mérik fel en- nek szerepét (Lamb, 2004).
Mostrar más

12 Lee mas

Állami és nemzeti reprezentáció az újkori Magyarországon: a magyar uralkodókoronázások és a Szent Korona (1526–1916)

Állami és nemzeti reprezentáció az újkori Magyarországon: a magyar uralkodókoronázások és a Szent Korona (1526–1916)

Jóval többre fog rúgni a projektbe bedolgozó, azaz adott kutatási feladatra (természettudományos példával élve: mintegy másik speciális laboratóriumban végzett kísérletre) megbízást kapó, úgynevezett külsõ tagok száma. Jelenlegi ter- veink szerint mintegy tizenöt magyarországi intézmény mellett számítunk oszt- rák, német, cseh, holland, lengyel és szlovák kollégák, illetve romániai és szlová- kiai magyar kutatók együttmûködésére. A kutatócsoport egyszerre sokszínû és egyedi jellege tehát nemcsak akadémiai kutatóintézetek és egyetemi kutatócso- portok dinamikus megújítását teheti lehetõvé, hanem akár a nyugati, valamint a határon túli magyar kollégákkal való együttmûködés elmélyítését is. Ám, miként az egyik fiatal hispanista történész (Monostori Tibor) példája jelzi, a projekt hozzájárulhat fiatal kutatóink itthon tartásához és – ami a társadalomtudomá- nyok területén újabban talán még fontosabb – a jóval biztosabb megélhetést kí- náló privát gazdasági szférába való eltávozásuk megelõzéséhez is. Végül komoly lehetõséget látunk arra, hogy elsõsorban a 18–19. századi kutatásokba – eleinte külsõ, késõbb akár belsõ tagként is – az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem több doktoranduszát (az értekezését nemrég megvédõ Vajnági Márta mellett például Maczó Ferenc, Hende Fanni) bevonjuk, akik szakdolgozataikat a kutatócsoport vezetõjének és tagjainak irányításával nemrég sikeresen védték meg.
Mostrar más

12 Lee mas

A LEADER-program Európában és Magyarországon

A LEADER-program Európában és Magyarországon

a zala termálvölgye egyesület kezdte el a Tananyagkészítés a Zala Termálvölgye értékeiről című leader projektet. a fél évig tartó projekt célja, hogy a helyi akciócso- port 34 településéről összegyűjtsék azokat a földrajzi, történelmi, kulturális információkat és hagyományokat, amelyekből aztán tananyagokat és feladatlapokat készítenek a helyi 13 éves diákok számára. Így hozzá kívánnak járulni a fiatalok térségi identitásának erősítésé- hez, hosszabb távon pedig a népességmegtartó képesség erősítéséhez. a projektötlet igen innovatív és a jövőbe mutató, hiszen ezáltal a fiatal korosztályok véleménye is beépülhet a helyi programokba. kérdések ugyanakkor felmerülhetnek az ilyen non-profit jellegű pro- jektekkel kapcsolatban, például, hogy a hosszabb távú gazdasági fenntarthatóság hogyan fog érvényesülni, ha elfogynak az erre szánt pályázati pénzek. a tapasztalatok azt mutatják, ha erre helyi igény van, csak akkor lesz fenntartható a jövőben (IFAD, 2009).
Mostrar más

9 Lee mas

Út a középiskolába: A matematikai tudásszint diagnosztikus vizsgálata Magyarországon az alapfokú és a középfokú oktatás határán

Út a középiskolába: A matematikai tudásszint diagnosztikus vizsgálata Magyarországon az alapfokú és a középfokú oktatás határán

A feladatok elemzése statisztikai módszerekkel A modern tudományok gyakran alkalmazzák a leíró és matematikai statisztika mód- szereit. A pedagógia megfigyeléseinek, kísérleteinek szisztematikus feldolgozásával különféle elméleteket, paradigmákat támaszthatunk alá. Az indukciós módszer, amely objektív megfigyelésekből indul ki, és a dedukciós módszer, amely elméletekre épül,  egyaránt szükségessé teszi a matematikai módszereket. Ezek kicsit mélyebb ismerete azt a célt szolgálja, hogy kiválaszthassuk a legmegfelelőbb eszközt. Dönteni kell az adat- rendszer strukturálásáról, a módszerek kiválasztásáról, az eredmények rendszerezéséről  és a szükséges próbákról, ellenőrzésekről. Statisztikai elemzésre akkor van szükségünk,  amikor adathalmazzal dolgozunk. A bonyolult adatrendszerek többváltozós elemzésével részletes képet kaphatunk egy adott problémáról, hipotéziseket igazolhatunk és cáfolha- tunk segítségével. Az iskolai oktatás esetében ennek segítségével felmérhetjük egy adott tantárgyból egy korosztály teljesítményét.
Mostrar más

27 Lee mas

Az Én és az én

Az Én és az én

Nyilvánvalóan problematikus, ahogy Descartes az „ego cogito, ergo sum”- ról a „sum res cogitans”-ra következtet. Itt ugyanis csak arról a bizonyosságról van szó, hogy a gondolkodás feltételezi a gondolkodó egzisztenciáját, méghoz- zá kizárólag az egyes szám elsõ személyû perspektívában. Mert a radikális kételkedés után nincs többé olyan érvényes premisszánk, amelynek ez lenne a formája: „mindennek, ami gondolkodik, léteznie kell”, és amibõl aztán erre lehetne következtetni: „[én] gondolkodom, tehát létezem”. Tehát a[z] „[én] gondolkodom” puszta végrehajtásának elegendõnek kell lennie; vagyis adott egy olyan önmaga tudatában lévõ gondolati aktus, amely nem lenne lehetséges, ha nem létezne az, aki végrehajtja. Hogy Descartes mégis azt gondolja – a saját egyszerû öntudatától eljuthat ahhoz az ismerethez –, hogy õ egy „gondolkodó dolog”, bizonyítja, hogy a módszertani kétely ellenére maximális megbízik egy tradicionális-skolasztikus érvben: az ismérvek (tu- lajdonságok, események vagy tevékenységek) létezése már feltételez vala- mit, aminek az ismérvei; ennek a valaminek a lényegét ezen ismérveken keresztül lehet megismerni. E felbonthatatlanként posztulált összefüggést a szubsztancia és akcidens, a lényeg és jelenség, a cselekvés és cselekvõ között általában a kijelentõ mondatok indoeurópai szubjektum–predikátum struk- túrájára vezetik vissza, mint amibõl a maga – habár csak nyelvtani – plauzi- bilitását ez az összefüggés meríti. Így Descartes a maga gondolkodását (co-
Mostrar más

11 Lee mas

Az egészségipari tevékenységek térbeli eloszlása Magyarországon

Az egészségipari tevékenységek térbeli eloszlása Magyarországon

szakágazatok, viszont ez csak abban az esetben érvé- nyes, ha Budapest adatait is figyelembe vesszük. A Budapest adatait nélkülöző MS G index érték mindkét esetben kisebb, nem szignifikáns térbeli koncentrálódást je- lez. Mérsékelt térbeli koncentrálódást tapasztalunk a Gyógyturizmus szakágazat esetében, amely csak kis mértékben növekszik Budapest adatainak figyelembevéte- lével. A 291635 gyógyturizmus szállásférőhelyből Budapest 62025 darabbal rendel- kezett 2014-ben, ami 21,3%-ot jelent az SZJA fizetők számának budapesti 16,24%- os arányához viszonyítva. E három szakágazat mindegyike erőforrás-függő (resource based) szektornak tekinthető, mivel a kórházak és a szociális intézmények működteté- se humán-erőforrásra, a gyógyturizmus pedig a természeti erőforrásra alapoz.
Mostrar más

18 Lee mas

Az aprófalvas településállomány differenciálódási folyamatai Magyarországon

Az aprófalvas településállomány differenciálódási folyamatai Magyarországon

Az aprófalvak helyzetét, a köztük lévı egyenlıtlenségeket egyrészt kellıképpen érzékelteti a választott mutatók szerinti kiértékelésük, másrészt mutatócsoportonkénti, majd pedig összesített fejlettségi pontszámuk is. Minden település valamennyi mutatója alapján kapott egy pontértéket, amely mutatja helyzetét a többi aprófaluhoz képest az adott mutató adatai alapján. A fejlettségi pontszám megállapítása több problémát vetett fel. Kézenfekvı megoldásnak tőnt, hogy a településeket valamennyi mutató alapján külön-külön sorba rendezzük, majd pedig 1-tıl 5-ig osztályozzuk ıket. Ezek mutatócsoportonkénti, majd pedig teljes összegzésével a kapott pontszámok alapján kiderül, mely aprófalvak vannak a legkedvezıbb, illetve legkedvezıtlenebb helyzetben. Az eljárás hibája, hogy több olyan mutató is elıfordul a vizsgálatban, amelyek értékei alapján a települések nem rangsorolhatók és osztályozhatóak ezzel a módszerrel. Például: a 2003-as év során épített 3 vagy több szobás lakások száma 787 aprófalu esetében nulla, azaz egyetlen ilyen típusú lakóépület sem épült. Lehetetlen tehát eldönteni, mely települések kapjanak 1-es (legrosszabb értéket), és melyek jobb „jegyeket” (és azok közül is milyet), amikor a vizsgált állomány ¾-e egy – a legrosszabb – kategóriába tartozik. Ezért a fejlettségi pontszámok megállapítása az ún. egységnormálás módszerével történt. A matematikai eljárás lényege, hogy adott mutatón belül a legkedvezıbb értékkel rendelkezı település 100, a legrosszabb értékkel rendelkezı pedig 0 pontot kapott, a többi település eloszlása pedig megfelelt az eredetinek. Az egységnormálásra jó példa Zaláta esete, ahol az óvodai férıhelyek száma 70, ezzel a legkedvezıbb helyzetben lévı aprófalu e mutató alapján, értéke 100. Ugyanakkor Ömbölyön nincs óvodai férıhely, így értéke 0 lesz. Kisgörbı 25 óvodai férıhellyel rendelkezik, így értéke az egységnormálást követıen: (25- 0)/(70-0)*100= 35,71, ahol 25 Kisgörbı pontszáma, míg a 70 a legmagasabb (Zaláta), 0 pedig a legalacsonyabb (Ömböly) pontszámmal rendelkezı település. Ezután az így kapott értékeket összeadva megkapjuk az egyes mutatócsoportok összpontszámait. Majd a hét mutatócsoport alapján képzett összesített érték adja meg a települések fejlettségi pontszámát. Ezáltal az aprófalvak között lévı különbségek mértéke is kimutatható.
Mostrar más

140 Lee mas

Az üvegház hatású gázok kibocsátásának szabályozása, és a szabályozás hatása a villamosenergia termelő vállalatokra Magyarországon

Az üvegház hatású gázok kibocsátásának szabályozása, és a szabályozás hatása a villamosenergia termelő vállalatokra Magyarországon

a megoldás rója a legalacsonyabb terhet a szabályozott iparágakra, miközben megvalósul a kívánt mértékű szennyezés-elhárítás. b) A szabályozási költségek megoszlása a gazdasági szereplők csoportjai között. A szabályozás kapcsán fellépnek még egyéb költségek, melyek a gazdasági szereplők különböző szegmenseit érintik. Ilyen például az az elsüllyedt költség, amit a direktíva hatálya alá eső vállalatok amiatt szenvednek el, hogy korábbi beruházási döntéseik meghozatalakor nem kalkulálhattak az előre nem látott szabályozás okozta plusz költségekkel. Az ingyenes kiosztás ellentételezheti ezeket a befagyott költségeket. Ilyen alapon viszont az iparágba újonnan belépőket nem illetné az ingyenes kvóta, hiszen ők már a szabályozási költségek tudatában döntenek beruházásaikról. Ennek következtében azonban a kvóta ingyenes átadása belépési korlátot jelenthet az iparágban. Az aukciós kiosztás mellett érvelők szerint a vállalatoknak ugyan el kell viselnie valamekkora befagyott költséget a szabályozással kapcsolatban, egy idő után azonban az ingyenes kiosztás már nem indokolt, mert a vállalatok eszközei időközben amortizálódnak, tehát a kompenzációra vonatkozó követeléseik elévülnek. Ezért ők az ingyenes kiosztás melletti fokozatos aukció bevezetését tartják indokoltnak. A fogyasztók számára az esetleges áremelkedések jelenthetnek többlet terhet, attól függően, hogy a termelők a jellemző keresleti árrugalmasság mellett mennyire képesek költségeiket a fogyasztókra hárítani. Amennyiben az áremelkedés keresletcsökkenést eredményez, a termelők jövedelme is visszaeshet bizonyos mértékben. A dolgozat empirikus részében vizsgáljuk ezeket a hatásokat a magyar villamos energia szektor szereplőire.
Mostrar más

281 Lee mas

Show all 10000 documents...

Related subjects