PDF superior Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola tudományos közleményei. Tanulmányok a gazdaság- és társadalomtudományok köréből : Minerva küszöbén = Acta Academiae Agriensis. Sectio Scientiarium Economicarum et Socialium

Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola tudományos közleményei. Tanulmányok a gazdaság- és

társadalomtudományok köréből : Minerva küszöbén = Acta Academiae Agriensis. Sectio Scientiarium Economicarum et Socialium

Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola tudományos közleményei. Tanulmányok a gazdaság- és társadalomtudományok köréből : Minerva küszöbén = Acta Academiae Agriensis. Sectio Scientiarium Economicarum et Socialium

Az 1998-ban megjelent tanári képesítési rendelet előírja, hogy a végzet- tek legyenek képesek a tanulók tanórai és tanórán kívüli munkájának haté- kony és differenciált irányítására. Rendelkezzenek pályaválasztási ismere- tekkel, gyermekvédelmi szemlélettel, szociális és családgondozói feladatok ellátását biztosító módszerekkel. Személyiségük legyen érett, autonóm, kre- atív, önmegújító stb. Ez azt jelenti, hogy a korábbi pedagógus-szerepstruk- túra kibővült új szerepelemekkel, amelyekhez rendelhetők új tevékenységek. Az új tevékenységek, aktivitások más-más feldolgozó felületét veszik igény- be a személyiségnek. Kimondhatjuk, hogy az új pedagógus-szerepelemek ellátásához más személyiségrészt kell mozgósítani, mint a hagyományos pedagógusszerep betöltésekor. Más a tevékenységek felelősséghívása, más az eredményanticipáció. A Zétényi Ágnes-féle (1997) tanári befolyásolási források vagy kiürültek, vagy új értelmezést kívánnak, vagy csak egyszerűen aggályosak. Tartalommal való megtöltésükhöz adaptívabb szakmai szerep- definíció szükséges. Az iskola akkor képes viabilis, tájékozódást, alkalmaz- kodást segítő tudást átadni, ha maguk a pedagógusok tisztázták saját szere- püket, értik azt a közeget, amelyben élnek, és öndefinícióra képesek. A pe- dagóguskutatások bizonyos irányzatában konkrét pedagógusszemélyiségre vonatkozó előírások fogalmazódnak meg. A harmónia és autonómia kitün- tetett és elvárt tulajdonságok (Faragó 1981). Másik tulajdonságegység a fölényes szakmai tudás, tűrőképesség (Buda 1989). Szerepel még a demok- ratikus beállítottság, nyitottság, kezdeményezőkészség, humor, fantázia stb. (Ungárné 1978). Ugyanakkor az Oktatáskutató 1981-85-ös longitudinális vizsgálata alapján (vö. Szilágyi 1997) a pedagógusok több ponton elbizony- talanodottak. Énképük, értékeik autonómiájuk tekintetében. Galicza János és Schődl Lívia (1993) szerint a pedagóguspályára készülő hallgatók nincsenek önismeretre szocializálva. Képzésükben kevés értékelő jelzést kapnak ön- magukról, pedagógiai képességeikről. Makai Éva (1998) vizsgálatában a pedagógusok gyermekvédelmi kultúráját elemzi. Az általa vizsgált mintában csak a megkérdezettek hét százaléka tartja magát alkalmasnak és felkészí- tettnek a gyermekvédelmi munkára. A pedagógusok inkompetenciaélménye tetten érhető ezekből az adatokból. Hársfalviné Szivák Judit arra hívja fel a figyelmet, hogy a pedagógusképzés ismeretanyaga nem alakítja, nem befo- lyásolja a pedagógusjelöltek szakmai előfeltevéseit, meggyőződés-rend- szerükben saját korábbi iskolai tapasztalataik élnek tovább.
Mostrar más

240 Lee mas

Az Eszterházy Károly Főiskola tudományos közleményei (Új sorozat 29. köt.) = Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Sectio Scientiarium Economicarum et Socialium.

Az Eszterházy Károly Főiskola tudományos közleményei (Új sorozat 29. köt.) = Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Sectio Scientiarium Economicarum et Socialium.

denki tudja, hogy a földosztás, éppen most, egyértelmű a katasztrófával; a zsellér éppúgy tudja, mint az úr." (Márai 1991: 55-56.) Valóban idegen se- gítséggel történt a gyors földosztás. A szovjet csapatok hadműveleteik támo- gatását remélték a felszabadult lakosságtól, parasztságtól. Most kerül kezébe Illyés könyve, A puszták népe is. Dicséri: „Kitűnő könyv, gazdag, őszinte. De ez a könyv sem tud meggyőzni arról, hogy a puszták népe nem felelős mindazért, ami az évszázadokban történt vele; nemcsak a gróf, s később a zsidó nagybérlő." (Márai 1991: 47-48.) Zárkózottsággal jellemzi Márai a parasztságot. Milyen lett volna az az osztály, amelynek nem volt, mert nem lehetett társadalmi képviselete? Hiszen a népi irodalom, a szociográfusok, s velük az urbánus származású katolizált zsidó származású költő és kiadói szerkesztő éppen a hírhozó szerepre, Magyarország Jelfedezésére vállalko- zott. A köztudatba emelni a hárommillió koldust, közvéleményt teremteni a földkérdésben. Igazságtalan Márai, állapítsuk meg nyugodtan. Saját nem- tudását fordítja vissza, s jellemzi a parasztságot. Abban, amit lát, vélhetően igaza van. „Pócsmegyeri Shylockokat" lát, „dagadt parasztasszonyokat, akik csípőre tett kézzel nézték rakott hombárokkal gazdag házuk és kertjük kapu- jából a lidércalakszerűen ődöngő, az ostrom poklából előtámolygó pestie- ket..." A parasztok spekulálnak, „s ha adnak, akkor olyan áron, amely mesz- sze túl van az uzsora határain; egy kiló krumpliért huszonöt cigarettát kér- nek, tehát huszonöt amerikai centet, egy arany pengőt; vagy egy kombinét; s így tovább..." (Márai 1991: 252). Valóban, a város ekkor levetkőzött a falu javára. Amit lát, erkölcsi érzékét sérti, s hozzáteszi: „S ezek nevében mernek ítélni »népi költők« a polgárság erkölcse vagy erkölcstelensége fölött!..." De nem ő-e az, aki a pincelakó „polgár" viselkedését kritizálja a Szabadulásban. A falukutató Márai nyugalma megbillen. Nem tud leszűrt véleményt adni, bizonytalan. S éppen azért ítélkezik magabiztosan, mert még a tanuló, is- merkedő fázisban van. Az utóbb történtek persze megerősítették. A napló és az emlékirat a legközelebbi műfaji rokonok. Az emlékirat és levél abban különböznek a napló tói, hogy azok írója többnyire egész írástudását, min- den hatóeszközét, ha tetszik, egész művészi készségét beveti, amikor emlék- iratot vagy levelet ír. A napló műfaja ezt nem teszi „kötelezővé." Milyen érdekes, hogy Márai naplót is írt a koalíciós korszakban, majd emlékiratot is, az 1972-ben megjelent Föld! Föld!... című könyvét. Ez utóbbit nem szakít- ják meg nem a korszakból fakadó megjegyzések, a véletlen olvasmányélmé- nyekre való reflexiók. A napló meghatározó rendezőelve és nem szervező- elve az idő. Inkább retorikus, mint poétikai eszköz. Emlékirat már. Nem regény, de ennek is a teleológia a szerkesztőelve. Azért, mert a valóságban, a politikai életben látta utóbb még világosabban a teleológia működési elvét.
Mostrar más

268 Lee mas

Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola tudományos közleményei (Új sorozat 22. köt.). Tanulmányok a történelemtudomány köréből = Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Sectio historiae

Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola tudományos közleményei (Új sorozat 22. köt.). Tanulmányok a történelemtudomány köréből = Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Sectio historiae

A Közép-Európában élő zsidók létszámáról pontos adataink nincsenek. Annyi azonban bizonyos, hogy a 16. és 17. századi kiűzetések következté- ben sokáig csak egyetlen zsidó család élt Poroszországban: Jost Liebman- nak, a „Nagyválasztó" dúsgazdag pénzverő mesterének a családja Berlin- ben.23 A helyzet némileg akkor kezdett megváltozni, amikor I. Lipót oszt- rák császár 1 6 7 0 - 7 l - e s kiűzetési határozata után a tudatos telepítési politi- kát folytató Frigyes Vilmos választófejedelem a más európai országokból vallásuk miatt elüldözött protestáns szakemberekkel együtt 50 tehetős és művelt „bécsi" zsidó családot is letelepített Berlinben. Számuk hamarosan 111 családra növekedett. Ezek a német-római birodalom elitjéhez tartozó ausztriai nagykereskedők, bankárok, ékszerészek, tudósok és orvosok a választófejedelemség privilegizált, megbecsült polgárai lettek, mert pótol- ták az ott még nem létező polgári felső réteget. E berlini zsidó közösség létszáma - főleg II. Frigyes felvilágosult uralmának köszönhetően - a 18. század második felében is folyó újabb telepítések következtében 1786-ig kb. 4000 főre szaporodott. A protestáns-hugenotta „réfugiék" többségéhez hasonlóan nyelvükben, öltözködésükben, életvitelükben stb. Ők is gyorsan asszimilálódtak az időközben 130000 lakosúvá váló Berlin lakosságához.24 A Habsburg Birodalomban élő zsidóság létszáma, összetétele és helyzete több ponton is eltért a porosz államban élőkétől. A kutatók lét- számadatai között akár nagyságrendi eltérések is előfordulhatnak. William O. McCagg szerint a 18. század harmadik negyedében a birodalomban élő zsidóság lélekszáma a 150000-et is elérhette. Hanák Péter viszont 1787-ben sokkal több, összesen kb. 304000 zsidó lakossal számol az alábbi bontás- ban: alpesi és délszláv tartományok: 853 és 425-428 fő; cseh(-morva) tar- tományok: 68642 fő; Galícia-Bukovina: 151302 fő; egész Ausztria: 2 2 0 - 221 ezer fő; Magyarország 83000 fő.25
Mostrar más

178 Lee mas

Földrajz és földtudomány az Eötvös Collegiumban – régen és ma

Földrajz és földtudomány az Eötvös Collegiumban – régen és ma

Nemcsak a Collegium és annak földrajzi műhelye pusztult el, hanem lassan kivéreztették a még élő „collegiumi földrajzot” is. A fordulat éve előtt a nagy generáció tagjai közül három Eötvös-kollégista geográfus töltött be tanszékve- zetői tisztet (Bulla és Mendöl Budapesten, Kádár pedig Debrecenben), közülük Bulla és Mendöl akadémikus is volt. Mindannyian megszenvedték a sztálini időszakot, de hármuk pályája eltérően alakult az 1950-es években: az új rend- szer másfajta alkalmazkodást követelt meg tőlük (Győri 2011). A legnagyobb méltánytalanságok a kompromisszumra a legkevésbé kész Mendölt érték, az akadémiáról való kizárása után szembe kellett néznie azzal, hogy az álta- la művelt tudományág (emberföldrajz, településföldrajz) nem illeszkedik be a marxi–lenini tudományos rendszerbe. Mendölnek valamennyi tanítványát (köztük az Eötvös-kollégista tanítványait), közvetlen munkatársát eltávolítot- ták az egyetemről; munkáinak megjelenéséért és az MTA doktora cím meg- szerzéséért nehéz (és részben sikertelen) harcot kellett vívnia (Győri 2009).
Mostrar más

42 Lee mas

Az erdélyi fejedelmek és az egri pasák 1596–1660

Az erdélyi fejedelmek és az egri pasák 1596–1660

Eger azonban nem csupán ebben a válságos időszakban, hanem a későbbiekben, Erdély újbóli vazallitásba kerülése után is hasznosnak bizonyult, mert többé- kevésbé szemmel tarthatta a fejedelemség és a Magyar Királyság határát. Ez egyfelől Erdély védelme, másrészt Erdély féken tartása miatt volt fontos. Az Erdélyből induló, s a Magyar Királyság ellen irányuló támadások (1604–1606, 1619–1621, 1623–1624, 1626, 1644, 1645) ugyanis mindig felvetették a Habsburg-oszmán béke felbomlásának lehetőségét, ami általában az Oszmán Birodalom szempontjából sem volt kívánatos. Egerrel együtt immár három pasaság „vigyázott” Erdélyre, hiszen Temesvár mellett 1593-ban kialakították az Özü/Szilisztrai pasaságot is: a fejedelemséget tehát körbevették az oszmán erők. A következőkben néhány esettanulmányon keresztül azt tekintjük át, hogy a gyakorlatban hogyan is működött Erdély és az Egri Vilájet kapcsolata.
Mostrar más

5 Lee mas

A gamer bennük van - Az eNET Internetkutató, az Esportmilla és az Esport1 közös magyar videojátékos és e-sport kutatásának főbb eredményei

A gamer bennük van - Az eNET Internetkutató, az Esportmilla és az Esport1 közös magyar videojátékos és e-sport kutatásának főbb eredményei

A kutatásunk másik fontos tanulsága, hogy az e-sportnak és a hardcore videojátékok- nak már most is van Magyarországon egy 425 ezer főre rúgó stabil tömegbázisa. Ők azok, akik rendszeresen játszanak, és napi 3-4 órát eltöltenek ezzel a tevékenységgel. Egy részük szívesen megy tömegrendezvényekre is, követ e-sportolókat, néz streameket… Ez az az aktív tömeg, amely egyrészt mozgósítható a téma kapcsán, másrészt pedig utánpótlást je- lenthetne egy profibbá váló, intézményesülő hazai e-sport mozgalom számára. Az, hogy a gamerek jelentős része szívesen versenyezne és hajlandó lenne áldozni is rá, hogy valaki foglalkozzon vele, azt mutatja, hogy egy sokkal szervesültebb, profibb e-sportnak is helye lenne Magyarországon. Az első hazai e-sport egyesületek megalakulásával Magyarország 2017-ben elindult ezen az úton. De, ahhoz, hogy ez sikerre vezessen, egyszerre van szük- ség a megfelelő tömegbázisra, intézményes csatornákra és a széleskörű társadalmi elfo- gadottságra is, hogy aki e-sportoló szeretne lenni, azt a környezete is megértse és támogassa ebben. Se olyanfajta távolságtartással, meg nem értéssel vagy esetleg kiközösítéssel ne találkozzon, ami eltántorítja ettől a céltól. Persze ezen túl rendelkezésre kell állnia azoknak az egyesületi és közösségi kereteknek is, amelyek befogadják és egyengetik az előmenetelét, mint e-sportoló.
Mostrar más

14 Lee mas

Az elérhetőség és alkalmazása

a regionális vizsgálatokban

Az elérhetőség és alkalmazása a regionális vizsgálatokban

Az itt bemutatandó vizsgálat (Tóth–Schuchmann 2010) a Központi Statisztikai Hivatal, a Pestterv Kft. és a Közlekedés Kft. közreműködésével készült szakértői javaslat. Tekintettel arra, hogy a munka során a térség fejlesztésében érintett szervezetek között nem alakult ki teljes körű egyetértés sem a térkategória meghatározásában, sem a lehatárolásnál meghatáro- zandó mutatók vonatkozásában, a javaslat a rendelkezésre álló adatbázisok felhasználásával és értékelésével készült, az Országos területrendezési törvény „együtt tervezendő térségeit” meghatározó vidéki nagyvárosi agglomerációi lehatárolására a KSH-ban alkalmazott mód- szertannal (Kovács–Tóth 2003) sok tekintetben megegyező eljárással. E cikkben szerepelt Kőszegfalvi György agglomerációs fogalommeghatározása, amelyet e munka során is alapve- tőnek tekintettem. Eszerint: „Az agglomerációk olyan településstruktúrák, ahol az ott elhe- lyezkedő településeken népességgyarapodás, jelentős/jelentősebb lakásépítési tevékenység figyelhető meg. Az 1990-es évtizedben végbement folyamatok azt jelzik, hogy a gyarapodó népességszám és lakásépítési tevékenység nem a központokra, hanem az azokat övező telepü- lésekre jellemző: a központokból a népesség – különböző okok miatt – kitelepedik a környék településeire, illetve más térségekből a bevándorlás ide irányul, lakást ezeken a településeken épít. Az aktív népesség munkahelyei (nagy többségükben) a központokban találhatók. A köz- pont és a közvetlen közelében fekvő települések között sokrétű funkcionális kapcsolatok jön- nek létre (munkahely–lakóhely, vállalkozási-gazdasági, kereskedelmi-piaci, oktatási, művelő- dési, egészségügyi, kulturális, különféle jellegű szolgáltatási).
Mostrar más

146 Lee mas

A kognitív tudomány metaforái és az agy

A kognitív tudomány metaforái és az agy

2014). Az elképzelés lényege az, hogy a metaforák megértéséhez sem szó szerinti (hasonlat- vagy kategorizációalapú) parafrazálásra, sem pedig fogalmi leképezé- sekre nincs szükség. Ehelyett elég lehet például a „cifra beszéd” megértéséhez, ha az átvitt értelemben használt szó, a „cifra”, egy gyors szemantikai szűrésen menne keresztül, amely során minden konkrét fizikai tulajdonsága elnyomódik (a szó szerint díszes, tarka stb.), és a fennmaradó, felerősített absztrakt jellemzők közül pedig (bonyolult, kimunkált, szokatlan stb.) az adott kontextusban legrelevánsabb kerül felhasználásra. Az emergens tulajdonságok, a fogalmi leképezések vagy a strukturális illesztés mind létrejöhetnének a metafora későbbi kibontása során, de az első interpretációhoz így nem lenne szükség másra, csak egy gyors szemantikai behelyettesítésre. Egy metafora megértéshez elegendő lenne egy absztrakt tulaj- donság, amelyre közvetetten, az átvitt értelmű szó segítségével utalunk: így lenne a „cifra beszéd” nem szó szerint csillogó vagy díszes, hanem elvont módon külön- leges vagy kidolgozott. Ez a megközelítés közel áll ahhoz, ahogy például Murphy (1996, 1997) a metaforát a poliszémia egy speciális esetének tartja, ám kiegészíti egy csak a metaforára jellemző mechanizmussal, és azzal, hogy a metafora nem annyira kifejezi, mint inkább létrehozza a fogalmak közötti strukturális hasonlósá- got – és idővel a poliszémiát.
Mostrar más

10 Lee mas

Az Európai Közigazgatási Tér és az európai közigazgatási jog

Az Európai Közigazgatási Tér és az európai közigazgatási jog

által jegyzett tervezet olyan sok vitát váltott ki, hogy magának a rendeletnek a megalkotása évek óta szinte egy helyben jár. A szabályozásnak az uniós intézményekre, szervekre és hivatalokra vonatkozó, a lakossággal való közkapcsolatukban minden egyedi esetekben követendő eljárásra kiterjedő egységes európai sztenderdeken alapuló eljárási szabályok kidolgozására és alkalmazására irányuló célja feltétlenül támogatható. A szabályozás hatályát azonban gondosan ki kell jelölni annak érdekében, hogy elfogadása esetén az a valóságban is tudjon érvényesülni és pozitív hatást kifejteni nem csupán az Unió szervei és intézményei működésére, hanem hatni a ma még igen differenciált tagállami közigazgatási eljárások felé. Ennek során sok mindenre figyelemmel kell lenni, így különösen arra, hogy az Unió szervei, intézményei és hivatalai nem azonosíthatók be a tagállami szervekkel, hanem azok sajátos jogállású, sui generis intézmények. 32 Ez fokozottan igaz a tervezett szabályozás közigazgatási
Mostrar más

21 Lee mas

Az intézményi gazdaságtan és a főáram

Az intézményi gazdaságtan és a főáram

Hasonlóképpen a többletgazdaság és a hiánygazdaság is teljesen általános érvényű mikroökonómiai kategória. éppen attól lett olyan terjedelmes a hiány, hogy részletekbe menően igazolja: miért és miképpen vezet el a köztulajdonon alapuló rendszer elkerül- hetetlenül nemcsak a hiányhelyzetek kialakulásához, hanem – ezek feloldása helyett – újratermelődésükhöz is. és fordítva: miért elkerülhetetlen a piacgazdaságban bizonyos slack (ráhagyás, többlet), miért nem lehet soha teljes a kapacitáskihasználás. más szóval a munkanélküliség és némely források tartós kihasználatlansága nem kerülhető el egy kapitalista rendszerben. Továbbá: a visszatérő hiányhelyzetek, a választék és a minőség elhanyagolása, a modern gazdaság túlnyomó részét adó szolgáltatások elhanyagolása a szocializmusban nem kerülhetők el. mindkét jellemző rendszer specifikus, nem eseti, nem kiiktatható. ugyanebből következik az innováció elhanyagolása, hisz ha a már bevált modellek is futnak, fölösleges újítani. a maga korában műszaki csodának számító Tra- bant vagy a zsiguli/lada – amely az 1967-es év autójának, a fiat 124 modelljének az adap- tálása – két-három évtizeden át jelentős módosítás nélkül is uralták a piacot.
Mostrar más

23 Lee mas

Az életkor és az intézmények szerepe a munkaerő-piaci integráció és dezintegráció alakulásában

Az életkor és az intézmények szerepe a munkaerő-piaci integráció és dezintegráció alakulásában

A kutatásban a magyarországi munkáltató szervezetek életkor-kezelési eljárásait és az azokat befolyásoló tényezőket kívántuk feltérképezni elsősorban a munkaerő-piaci integrációs és dezintegrációs hatásokat értékelve, osztályozva. A kutatás során esettanulmány stratégiát alkalmaztunk. Az esettanulmányok leíró és feltáró jellegűek voltak (Dahlmann – Huws 2007). Összesen hat szervezetet választottunk ki. A mintavételnél fontos szempont volt, hogy minél heterogénebb szegmenseit reprezentálják a szervezetek a munkaerőpiacnak. Terveztük, hogy legyen a mintában 1) nagy- vagy középméretű szolgáltató szektorhoz tartozó vállalat, 2) tudás-intenzív iparágban működő vállalat, 3) nagyméretű ipari vállalat (szakmunkásokkal és betanított munkásokkal), 4) Közszférához tartozó szervezet, és 5) kis- és középvállalkozás. Végül 6 szervezet került a mintába. A konkrét szervezetek kiválasztásánál kiindulópontként kezeltünk egy 2014-es vállalati vizsgálatot, az mtd Tanácsadói Közösség országos munkahelyi esélyegyenlőségi és sokszínűségi helyzetről online kérdőíves módszerrel készített vállalati felmérést, amelynek fókusztémája az életkori sokszínűség, a multigenerációs menedzsment és az életkor-barát HR politika volt. Tekintettel arra, hogy az említett felmérés keretében a vállalatoknak lehetőségük volt arra, hogy nevük és elérhetőségük megadásával töltsék ki a kérdőívet amennyiben részt akartak venni a TOP 10 Sokszínű és Multigenerációs Szervezet díj megmérettetésében, így a kutatási adatbázis jó kiindulópontnak bizonyult a vállalatok kiválasztására és a kapcsolatfelvételre.
Mostrar más

36 Lee mas

A hagyományos és az újító Csáth

A hagyományos és az újító Csáth

Ilyen a kevésbé ismert Katonai behívó címû szöveg. Lehet ezt szatirikus mûnek, krokinak, humoreszknek tekinteni – én arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy talán kicsit több is kiolvasható belõle. Noha az idõkezelés ismét teljesen konven- cionális, itt talán túlságosan is az: az elbeszélõ órára, félórára pontosan közli, mi- kor mit csinált – voltaképpen éppen ez beszámolójának a lényege, hogy a lehetõ legpontosabban számot adjon cselekedeteirõl és a ráfordított idõrõl. Fõnöke el- küldi elintézni egy látszólag egyszerû ügyet, de rengeteg bürokratikus akadályba ütközik, és végül dolgavégezetlenül jelentkezik a fõnöknél. Mindezt a fõszereplõ- elbeszélõ a helyek, helyszínek, nevek és idõpontok aggályos felsorolásával mond- ja el, imitálva a katonai és a bürokratikus nyelvhasználatot és gondolkodásmódot. Itt sokkal finomabban, visszafogottabban, s ezért többértelmûen jelzi a szöveg, hogy elbeszélõje, aki egyúttal a fõszereplõ, s akinek a nézõpontjából minden ese- ményt látunk, a maga zárt, furcsa mûködésû univerzumában él. Lehetséges olyan értelmezés, hogy a szöveg végére az elbeszélõ megõrül, s ezt észlelik a külsõ szem- lélõk is: „De észrevettem, hogy két fiatalember megáll, néznek engem, és súg va- lamit egyik a másiknak.” Sõt arra is utal a szöveg – éspedig kurzívval szedve, te- hát kiemelve –, hogy az elbeszélõnek kényszerképzetei vannak: „A laktanyánál a sarkon egy katona állott, kezében mannlicher puskával. Mialatt tovább haladtam, egyszerre fölemelte a fegyvert, és rám célzott.” Igaz ugyan, hogy ezek a jelek csaknem a novella végén, tehát igen hangsúlyos helyen vannak elhelyezve, de több megerõ- sítés nincs – fenntartható egy olyan értelmezés is, hogy csak a kánikulai forróság téveszti meg, zavarja össze az egyébként normális elbeszélõt.
Mostrar más

8 Lee mas

Termelői és fogyasztóvédelem az élelmiszergazdaságban, valamint fogyasztóvédelem az ipar és a kereskedelem egyéb ágazatainál

Termelői és fogyasztóvédelem az élelmiszergazdaságban, valamint fogyasztóvédelem az ipar és a kereskedelem egyéb ágazatainál

Magyarországon 2005-ben két nagy élelmiszerbotránynak volt a lakosság szenvedő alanya, Az egyik a magyar termesztésű őrölt paprikának rákkeltő anyagokat tartalmazó argentin paprikával [r]

10 Lee mas

Az országimázs és országmárka mérése a településmarketingben

Az országimázs és országmárka mérése a településmarketingben

Összességében elmondható, hogy az emberek fejében lévő kép egy ország- gal kapcsolatban számos tényező eredője, melynek gyakorlati haszna az, hogy több irányból erősíthető, befolyásolható és pozitívvá alakítható és ennek közve- tett haszna jelentkezhet a turizmusban. Minden ország esetében érdemes mérle- gelni a minél több információ eljuttatását a célközönség felé (vagyis az országismertség növelését), a már létező képzettársítások erősítését (vagyis az országasszociációk markánsabbá tételét), az emberekkel kapcsolatos élmények hangsúlyozását (vagyis az emberek imázsának befolyásoló erejét), valamint ki- használni az országhűségben rejlő közvetett pozitív hatásokat a desztinációk vá- lasztására vonatkozóan.
Mostrar más

8 Lee mas

Az uniós válság hatása a lakosság- és elitpercepciókra

Az uniós válság hatása a lakosság- és elitpercepciókra

államháztartás pozícióját, hanem 10 további mutatót illetően [Győrffy, 2013: 243] is bizonyos határértékeken belül kell maradnia a tagállamoknak. Ennek az az értel- me, hogy nemcsak az állami szféra, hanem a magángazdaság kilengéseit (például lakásárakat vagy a magánszektor adósságait) is korlátok között lehessen tartani. Az EU 2013-ban fogadta el a „hatos csomagot” kiegészítő „kettes csomagot”, amely csak az eurózónára ír elő a korábbinál szigorúbb ellenőrzési mechanizmust a költ- ségvetési politikák betartását illetően. Szintén az első célt szolgálja a fiskális pak- tum, amely összehangolja és szigorítja a nemzeti költségvetési szabályokat és 0,5 százalékos strukturális, vagyis az egyszeri tételektől és a szezonális hatásoktól meg- tisztított államháztartási hiányt ír elő; a szabályok megsértése esetén pedig bünte- téseket helyez kilátásba. Részben idetartozik az úgynevezett európai szemeszter is, amely a tagállamok és az Európai Bizottság párbeszédén és közös megállapodásán alapul, éves ciklusokban felügyeli a gazdaságpolitikát, és iránymutatást ad a nemze- ti döntéshozók számára.
Mostrar más

18 Lee mas

Agglomerációs várostérségi tanulmányok: Nagyvárosi, városi és települési dilemmák a 21. században

Agglomerációs várostérségi tanulmányok: Nagyvárosi, városi és települési dilemmák a 21. században

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiak- ban: Mötv.) 13. § (1) 9. pontja a lakás- és helyiséggazdálkodást helyben biztosítandó közfel- adatként ellátható helyi önkormányzati feladatként határozza meg. A rendszerváltás előtt még az állam – benne a tanácsok – egyik kiemelt feladataként ellátott lakáspolitika alakulása éles vargabetűket írt le az elmúlt 27 év folyamán. Az államnak a lakáspiacról történő kivonu- lása 1990 előtt még kevésbé látványos (lehetőség a tanácsi bérlakások megvásárlására), majd 1990 után már határozott módon zajlott le. Miközben az 1980-as évekre lecsökkent az álla- mi bérlakásépítés korábban, az 1960–1970-es években csúcsra járatott üteme, már ekkor je- lentkezett a meglévő, elsősorban városi, nagyvárosi lakásállomány (különösen a panelépüle- tek) esetében tapasztalt állagromlás. Mivel gyakorlatilag már 1969 óta létezett az állami bér- lakások megvásárlásának a jogi lehetősége, így a rendszerváltozásig az érintett egykori lakásállomány közel 35–40% része valamilyen piaci tranzakció révén került a benne lakók tulajdonába – ily módon az akkori statisztikák alapján való feltételezések szerint 1990-re már mintegy 80–100 ezer lakás került ki az állami (tanácsi és egyéb állami vállalati, intézményi) tulajdonú lakásállományból. (Székely Gné, 2001) Az állami tulajdonú lakások magánkézbe történő eladása, privatizációja a rendszerváltás utáni években gyorsult fel, és 1994–1995-re érte el a csúcspontját. A folyamat volumenének meggyorsítására szolgált az 1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról, amely révén a helyi önkormányzatok – mint a korábbi tanácsok jogutó- dai, és az egykori tanácsi bérlakások új tulajdonosai – a tulajdonukban lévő bérlakások fel- gyorsított magánosításába kezdtek piaci (legalább az ingatlan valós értékén) vagy szociális (a már bentlakó bérlők számára kedvezményes nyomott árakon történő) alapú magánosításá- ba. Az 1990-es évek második felében, habár lassuló ütemmel, de tovább zajlott az önkor-
Mostrar más

208 Lee mas

Tanulmányok a levelező és részismereti tanárképzés tantárgy-pedagógiai tartalmi megújításáért: természettudományok

Tanulmányok a levelező és részismereti tanárképzés tantárgy-pedagógiai tartalmi megújításáért: természettudományok

A természettudományos problémamegoldási folyamat explicit fejlesz- téséhez Murphy és munkatársai (1996) olyan problémamegoldó algorit- must dolgoztak ki, amellyel különböző természettudományos témákat dolgoztak fel a tanulók. Az algoritmus minden egyes alkalommal ugyana- zon kérdések feltevését jelentette, amelyeket feladatlapok formájában kaptak meg a tanulók: Mit tudok már? (A probléma reprezentációjához szükséges előzetes ismeretek feltárása. ); Mi fog történni, ha…..? (Hipo- tézisalkotás); Mit kell tennem? (Tervezés, végrehajtás.); Mit tapasztal- tam? Miért történt ez? (Értékelés). A hatásvizsgálat során arra kérdeztek rá, hogy mit jelentenek ezek a kérdések, és hogy miért így tanulták a problémamegoldást. A kérdések jelentését a tanulók ismerték, tudták, hogy azok a problémamegoldás egyes lépéseire utalnak. Arra viszont nem tudtak válaszolni, hogy miért így tanulták a problémamegoldást. Ez ugya- nis a kérdések jelentéséhez viszonyítva már egy magasabb absztrakciós szint, ami a vizsgált korosztályban még nem jellemző. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy az algoritmus hatására a tanulók a kísérleti tanítás végén szignifikánsan gyorsabban oldották meg a problémát. A megoldás sike- rességében is volt javulás, de ez nem volt szignifikáns. Ebből arra követ- keztettek, hogy a megoldási folyamat tudatosságának tanítása növeli a megoldási rutint, ami hosszabb idejű fejlesztés esetén a megoldás sikeres- ségét is jelentősen befolyásolta volna. Murphy és munkatársai (1996) azt is megjegyezték, hogy az egyes feladatok megoldásának időtartama és sikeressége attól is függ, hogy az adott probléma megoldása milyen isme- reteket igényel, és azok milyen kontextusban jelennek meg. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a problémamegoldás fejlesztése során az implicit és explicit stratégiák együttes alkalmazása a célravezető.
Mostrar más

305 Lee mas

Az európai uniós energiapolitika és energiaszabályozás (Fordulópontok)

Az európai uniós energiapolitika és energiaszabályozás (Fordulópontok)

Az energetika és a belső piac kérdéseire a Bizottság 2014. októberi ülésén újból visszatért 39 . Figyelemre méltóak azok a célok, melyeket a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret körében az energiapolitikai irányításról kinyilatkoztattak. A következtetésekben megfogalmazottak szerint megállapodás született arról, hogy olyan irányítási rendszert ki kell dolgozni, amely mentes az adminisztratív terhektől, átlátható, megbízható és segíti az Európai Unió energiapolitikai céljainak elérését. Mindez megfelelőképpen általános ahhoz, hogy felvesse a kérdést, vajon az Európai Tanács a hatáskörök megosztásának újragondolását vette-e ezzel napirendre. Igaz, megnyugtatásképpen a dokumentumban azonnal hozzáteszik, hogy a tervezett irányítási rendszernek az EUMSZ 194. cikke szerint kellő mozgásteret kell biztosítani a tagállamok számára, és tiszteletben kell tartania az energiamixük meghatározására vonatkozó jogukat. Az irányítási rendszer a tervezettek szerint a megújuló és energiahatékonysági nemzeti tervekre épülne. Nyomon követné az energetikai területen tett előrehaladás mérésére szolgáló kulcsmutatókat a fogyasztók szerepének és jogainak növelése, valamint a beruházások átláthatósága érdekében. Továbbá megkönnyítené a tagállami energiapolitikák közötti koordinációt, és fokozná a tagállamok közötti regionális együttműködést. Ez utóbbi – ahogyan az az energiaunióra vonatkozó bizottsági közleményből is kitűnik – a harmadik energiacsomaggal létrehozott európai átviteli/szállítási rendszerüzemeltetőknek, valamint a szabályozó hatóságok együttműködési platformjának a feladat- és hatáskörei növelésével valósítható meg. Mindez azonban újból felveti a tagállami és európai uniós hatáskörök megosztásának kérdését. Mindezek az energiaunióra vonatkozó csomagban is megjelennek, tekintettel arra, hogy ez utóbbi keretstratégia a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai célkitűzésekre is támaszkodik.
Mostrar más

32 Lee mas

A válság hatása az orosz gazdaságra és államra

A válság hatása az orosz gazdaságra és államra

Fontos hangsúlyozni, nem csak Oroszországon múlott az, hogy végül elvetették az Energiacharta-szerződést és a tranzitjegyzőkönyvet, annak ellenére, hogy azok optimális megoldást nyújthattak volna. Az okok közül két kérdést külön ki kell emelni. Az egyik a tranzitjegyzőkönyv úgyneve- zett REIO-klauzulája, amely az uniót regionális gazdasági integrációs szervezetként kezelné. Ezt Oroszország nem fogadta el. A másik fontos pont az Energiacharta-szerződés tranzitszállításról szóló 7. cikke 6. be- kezdésének alkalmazása, amely szerint a tranzitország semmilyen vita esetén sem szakíthatja meg vagy csökkentheti a tranzitot. Oroszország számára nagy csalódás, hogy Ukrajna ezt a rendelkezést hivatalos európai elítélés nélkül sérthette meg. Másfelől a hosszúra nyúlt 2009. januári gáz- vita megmutatta azt is, hogy Oroszország (és természetesen Ukrajna) nem foglalkozik a következményekkel.
Mostrar más

69 Lee mas

Az érzelmek és az észlelt kontroll szerepe a vállalati panaszkezelés során

Az érzelmek és az észlelt kontroll szerepe a vállalati panaszkezelés során

Kutatásunkban a vevői panaszhelyzetek elemzésével foglalkozunk. E kérdéskör több tudományterület szá- mára is relevanciával bír, míg az alapvető kérdésfelve- tés a gazdálkodástudományok fogalomrendszeréből és problémafelvetéséből indul ki, a vizsgált jelenség ma- gyarázatában erősen támaszkodunk a pszichológia és szociálpszichológia megközelítéseire is. Kutatásunk abból a problémából indul ki, hogy a vállalatok általá- ban nem foglalkoznak eleget vevőik panaszainak meg- értésével és kevés hangsúlyt fektetnek azok kezelésére, illetve megelőzésére. Ahhoz, hogy a vállalatok hatéko- nyabb panaszkezelési gyakorlatot tudjanak kialakítani, jobban meg kell érteniük azt, hogy a fogyasztók hogyan élik meg a különféle panaszhelyzeteket. A panaszhely- zetek megélése nagyon is egyéni és helyzetfüggő, to- vábbá nagymértékben befolyásolják az interakcióban közreműködő felek érzelmi megnyilvánulásai. Elem- zésünkben azokat a panaszhelyzeteket vizsgáljuk, ahol az egyént valamilyen veszteség éri, és nyíltan hangot ad elégedetlenségének, noha lehetnek olyan helyzetek is, amikor az egyén nem ad hangot elégedetlenségének, ha- nem az őt ért veszteség más viselkedésmintákban nyil- vánul meg (másoknak továbbadja a negatív tapasztala- tot, átpártol egy másik vállalathoz, on-line fórumokon veszt részt, fogyasztóvédelmi hatósághoz fordul stb.).
Mostrar más

11 Lee mas

Show all 5344 documents...

Related subjects