PDF superior Európai kaleidoszkóp. Az Európai Unió és a kisebbségek

Európai kaleidoszkóp. Az Európai Unió és a kisebbségek

Európai kaleidoszkóp. Az Európai Unió és a kisebbségek

lemzően a stabilitási és társulási megállapodások). Az első szint eléréséhez még nem nevesítik a kisebbségek védelmének követelményét, de a második lépcső, a Phare- program, már megköveteli az ország „hiteles elkötelezett ségét a demokratikus refor- mok mellett és az előrelépést az általánosan elismert emberi és kisebbségi jogi stan- dardok tiszteletben tartásában”. A csatlakozási tárgyalások megkezdése pedig csak akkor lehetséges, ha az érintett ország tíz általános feltételt teljesít. Így egyebek mel- lett „a lakóhelyükről elüldözött személyek [displaced persons] (beleértve a belső migránsokat is), valamint a menekültek számára hiteles módon valós lehetőségeket nyújt a lakóhelyükre visszatérésükhöz és ezeket láthatóan alkalmazza, valamint meg- szünteti a hatóságok által megtűrt és kezdeményezett zaklatásokat”, továbbá „meg- szünteti a kisebbségek zaklatását és általános diszkriminációját a hatóságok részéről”. A tárgyalások megkezdéséhez „alacsonyabb szintű feltételeket kell teljesíteni, mint a megállapodások megkötéséhez. Minden szakaszban, beleértve a megállapodások megkötése utáni szakaszt is, a megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek megfele- lően értékelni kell a helyzetet és a [megállapodás] felfüggeszthető, amennyiben sú- lyos kötelezett ségszegés történt”. A feltételek teljesítésének ellenőrzéséhez a tanácsi következtetések melléklete ad útmutatót, amely a kisebbségi jogok terén három ele- met emel ki: I) a saját oktatási, kulturális és vallási intézmények, szervezetek és egye- sületek alapításának és fenntartásának jogát; II) megfelelő lehetőségeket a kisebbsé- geknek arra, hogy a hatóságok és a bíróságok előtt anyanyelvüket használhassák; III) a menekültek és a lakhelyükről elüldözött személyek védelme azokon a területeken, ahol kisebbségben élnek. A stabilitási és társulási megállapodásoknál ezt a fokozatos megközelítést egy országra szabott értékelési mechanizmus egészíti ki, amely kellő rugalmasságot ad a Bizott ságnak és a Tanácsnak az egyes országok előrehaladásának megítélésében. A legtöbb stabilitási és társulási megállapodás hivatkozik ezekre a fel- tételekre, anélkül azonban, hogy a kisebbségek helyzetére maga a megállapodás hi- vatkozna. Ugyanez vonatkozik a CARDS szabályozására is. 82 De az Európai Partner-
Mostrar más

188 Lee mas

A vertikálisan integrált vállalatok stratégiai lehetőségei

az európai unió liberalizált villamosenergia-piacain

A vertikálisan integrált vállalatok stratégiai lehetőségei az európai unió liberalizált villamosenergia-piacain

A villamosenergia-rendszer kialakulása és fejlődése so- rán a villamosenergia-ellátás szereplői vertikálisan integ- rált szolgáltatókká váltak, ők állították elő, szállították, osztották el és értékesítették monopol piaci körülmények között a villamos energiát. Az elmúlt évtizedekben a vil- lamosenergia-ágazat az Európai Unió tagállamaiban je- lentős változásokon ment keresztül. Az egyes országok- ban, többé-kevésbé eltérő módon lezajlott privatizáció, liberalizáció és dereguláció megnyitotta a korábbi mo- nopol piacokat a verseny számára, helyesebben szólva, a teljes ellátási láncot a verseny számára nyitott (termelés, kereskedelem, szolgáltatás) és továbbra is szabályozott (szállítás és elosztás) tevékenységekre tagolta. Bár a piacnyitás, a szektorspecifikus strukturális változások, a környezetvédelmi szabályozás szigorodása, a meg- újuló energiahordozókra épülő technológiák ösztönzése stb. révén új vállalati és stratégiai csoportok is megje- lentek, az ágazat vizsgálatával foglalkozó kutatások (pl. Finon – Midttun, 2004; Sioshansi, 2008) azt sugallják, hogy a kimagasló pénzügyi és működési teljesítménnyel továbbra is a részben vagy egészben vertikálisan integ- rált vállalatok, vállalatcsoportok bírnak. Ugyanakkor a makrokörnyezeti és ágazati változások hatására e válla- latok is szerepeik és stratégiáik újragondolására kénysze- rülnek. Jelen cikk célja tehát, hogy megvizsgálja, milyen
Mostrar más

9 Lee mas

Hová tartunk? Az Európai Unió állami támogatási jogának modernizációja

Hová tartunk? Az Európai Unió állami támogatási jogának modernizációja

Az ÁTM kifejezett célja volt e körben, hogy a tagállamok olyan támogatásokat nyújtsanak, amelyek jól megtervezettek, azonosított piaci hiányosságokra irányul- nak, és közös érdekű célkitűzésekre összpontosítanak, továbbá a legkevésbé ver- senytorzító hatásúak („jó támogatások”). Ez azon a felismerésen alapul, hogy a támogatások leginkább akkor járulnak hozzá a növekedéshez, ha a piaci hiányossá- gokra irányulnak, és ily módon kiegészítik, nem pedig helyettesítik a magánkiadáso- kat. Az állami támogatás kizárólag akkor éri el eredményesen a kívánt közpolitikai célt, ha hatékony ösztönzőt jelent, vagyis arra serkenti a támogatás kedvezménye- zettjét, hogy olyan tevékenységeket végezzen, amelyeket a támogatás hiányában nem tenne meg. Továbbá az állami támogatás akkor gyakorolja a legjelentősebb hatást a gazdasági növekedésre, ha olyan módon alakítják ki, hogy korlátozza a versenytorzulásokat, és fenntartsa a belső piac nyitottságát és versenyző jellegét. Ezért az állami támogatások ellenőrzése döntő fontosságú az állami támogatásként jelentkező közkiadások hatékonyságának és eredményességének javítása tekinte- tében. Az ellenőrzés átfogó célja a belső piac növekedésének serkentése, amely- nek szükséges előfeltételét képezi a verseny fejlődése. Az olyan állami támogatás, amely nem a piaci hiányosságokra irányul, és amelynek nincs ösztönző hatása, nem pusztán az állami források elfecsérlését jelenti, hanem fékezi a növekedést is azál- tal, hogy rontja a versenyfeltételeket a belső piacon. 19
Mostrar más

26 Lee mas

Az alapvető jogok és a jogállamiság védelmének aktuális kérdései az Európai Unióban II.

Az alapvető jogok és a jogállamiság védelmének aktuális kérdései az Európai Unióban II.

Az idézett lista azt mutatja, hogy az Európai Unió tagállamai a jogállamiság terén az élvonalba tartoznak, és világviszonylatban előkelő helyet foglalnak el a ranglistán, de ez nyilván nem azt jelenti, hogy ne lennének adott esetben akár komoly problémák is a jogállamiság normáinak az érvényesülésével. Anélkül, hogy a WJP felmérésének túl- zott jelentőséget tulajdonítanák, mégis egyfajta látleletnek tekinthető. Az új tagállamok közül Észtország az előkelő 14. helyen áll, de a felmérésben szereplő valamennyi kö- zép- és kelet európai ország a fenti listán hátrább található, mint az EU 15-k tagállamai. Magyarország 36. helyezése, illetve a tanulmányban említett magyar esetek között lehet összefüggéseket találni, de a 2015 év végén induló lengyel fejleményeket azonban még nem tükrözheti a felmérés. Az a következtetés mindenesetre levonható, hogy a WJP rangsorában az új uniós tagállamok kevésbé jól szerepelnek, mint a korábbi tagállamok. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a 2004 után taggá vált országokban az emberek kedvezőtlenebbül ítélik meg a kormányzati hatalom általi intézkedéseket (megszorítá- sokat), a korrupciót, az alapvető jogok érvényesülését, a rendvédelmi és biztonsági sza- bályokat és azok végrehajtását, valamint a polgári és büntető eljárásokat. A jogállamiság követelménye, a közös és alapvető európai normák érvényesülése terén még további erőfeszítések szükségesek az érintett országok részéről, hogy a relatíve jó helyezéseiket megtartsák, illetve tovább javítsák. Ennek érdekében fokozni kellene az Európai Unió intézményeivel való együttműködést, alaposabban tanulmányozni kellene az ún. best
Mostrar más

28 Lee mas

Az európai növekedési modell kifulladása

Az európai növekedési modell kifulladása

a reálkonvergencia európában feltétele a közös, majd az egységes piac zavartalan működésének. a négy alapszabadság akkor érvényesülhet, ha megvalósul a konvergen­ cia. (annak hiányában ugyanis tömeges belső migrációs folyamatok indulnának meg.) Valójában a gazdasági és monetáris unió is feltételezi – a meghirdetett nominális krité­ riumokon túl – a reálkonvergenciát. e kohéziós mechanizmus alátámasztását célozza az európai szolidaritás. az eu strukturális politikájának fő célja az elmaradt térségek felzárkóztatásának előmozdítása. az ezzel kapcsolatos tapasztalatok a különböző tagál­ lamokban eltérők: sikeresebbek voltak a vezető és az elmaradó térségek integrációját az infrastruktúra fejlesztése révén előmozdító megoldások, amelyek regionális konvergen­ ciát eredményeztek. ám a gazdasági tevékenység kiterjesztésére, illetve a munkahelyek áthelyezésére irányuló széles körű térségi intervenciók kevésbé bizonyultak sikeresnek (World Bank [2009]). a konvergenciát előmozdító mechanizmus európában az elmúlt évtizedekben elsősorban a piacra épült, a szolidaritásra épített nem piaci mechanizmu­ sok összehasonlíthatatlanul szerényebb szerepet játszottak.
Mostrar más

39 Lee mas

Az európai uniós energiapolitika és energiaszabályozás (Fordulópontok)

Az európai uniós energiapolitika és energiaszabályozás (Fordulópontok)

Az energetika és a belső piac kérdéseire a Bizottság 2014. októberi ülésén újból visszatért 39 . Figyelemre méltóak azok a célok, melyeket a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret körében az energiapolitikai irányításról kinyilatkoztattak. A következtetésekben megfogalmazottak szerint megállapodás született arról, hogy olyan irányítási rendszert ki kell dolgozni, amely mentes az adminisztratív terhektől, átlátható, megbízható és segíti az Európai Unió energiapolitikai céljainak elérését. Mindez megfelelőképpen általános ahhoz, hogy felvesse a kérdést, vajon az Európai Tanács a hatáskörök megosztásának újragondolását vette-e ezzel napirendre. Igaz, megnyugtatásképpen a dokumentumban azonnal hozzáteszik, hogy a tervezett irányítási rendszernek az EUMSZ 194. cikke szerint kellő mozgásteret kell biztosítani a tagállamok számára, és tiszteletben kell tartania az energiamixük meghatározására vonatkozó jogukat. Az irányítási rendszer a tervezettek szerint a megújuló és energiahatékonysági nemzeti tervekre épülne. Nyomon követné az energetikai területen tett előrehaladás mérésére szolgáló kulcsmutatókat a fogyasztók szerepének és jogainak növelése, valamint a beruházások átláthatósága érdekében. Továbbá megkönnyítené a tagállami energiapolitikák közötti koordinációt, és fokozná a tagállamok közötti regionális együttműködést. Ez utóbbi – ahogyan az az energiaunióra vonatkozó bizottsági közleményből is kitűnik – a harmadik energiacsomaggal létrehozott európai átviteli/szállítási rendszerüzemeltetőknek, valamint a szabályozó hatóságok együttműködési platformjának a feladat- és hatáskörei növelésével valósítható meg. Mindez azonban újból felveti a tagállami és európai uniós hatáskörök megosztásának kérdését. Mindezek az energiaunióra vonatkozó csomagban is megjelennek, tekintettel arra, hogy ez utóbbi keretstratégia a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai célkitűzésekre is támaszkodik.
Mostrar más

32 Lee mas

Az Északi Áramlat-2 gázvezeték megépítésének hatása a gázárakra és a versenyre

Az Északi Áramlat-2 gázvezeték megépítésének hatása a gázárakra és a versenyre

Bár az Európai Unió jelenleg is importból fedezi a gázfogyasztásának jelentős há- nyadát, ez a gázimportfüggőség – a mérséklődő kereslet ellenére – az egyre csökkenő hazai kitermelésnek köszönhetően a következő években várhatóan tovább növekszik. Ezt a megnövekedett importigényt a Gazprom tervezi kiszolgálni, amely rendelkezik olyan kitermelési mezőkkel, amelyek a forrásokat versenyképes áron képesek biz- tosítani. Ugyanakkor ennek a növekvő importigénynek a kielégítéséért várhatóan más – elsősorban cseppfolyósított földgáz – források is versenyezni fognak. 2015 óta ugyanis az ázsiai gázkereslet csökkenésének köszönhetően eltűnt az ázsiai piacok ártöbblete Európához képest, ami növelte az európai piacok relatív vonzerejét az cseppfolyósított földgázt exportáló országok számára. Mindezek fényében egyfajta stratégiai játszma várható, amelynek során az egyik fő kérdés, hogy a belépési pon- tok megfelelő megválasztásával ki tud közelebb kerülni a nagy európai piacokhoz. A hosszú távú szerződések útvonalának megválasztásával pedig a Gazpromnak le- hetősége nyílhat arra is, hogy elvágja a versenytársai útját a többi kisebb piactól is.
Mostrar más

21 Lee mas

Az európai fogyasztók jólétének az elemzése: Vizsgálatok

gázpiaci modellezés segítségével

Az európai fogyasztók jólétének az elemzése: Vizsgálatok gázpiaci modellezés segítségével

gázlelőhelyek kutatásának ösztönzése, illetve a konvencionális kitermelés nö- velése) is. A technológia fejlődésével az ismert, de jelenleg gazdaságosan nem kitermelhető mezők is termelésbe vonhatóvá válhatnak. Nagyobb technoló- giai áttörés nélkül Európa csökkenő gáztermelése mellett a földgázimport- függőség a 2015-ös 66 százalékról 2030-ig 73 százalékra nő az Európai Bi- zottság referencia-forgatókönyvének előrejelzése szerint (EU (2014)). Az im- portforrások kínálata a nagyobb mennyiséget kitermelő országok kis száma miatt meglehetősen korlátozott. Európa hagyományos szállítói Oroszország, Norvégia és Algéria. A legutóbbi évtizedekben az európai piacokon is meg- jelent a hajón szállított cseppfolyósított földgáz. Az ehhez való hozzáférés a kitermelő országok növekvő száma miatt nem csupán jobb ellátásbiztonsá- got, de egyre versenyzőbb piacot is jelent. A tengerparttal nem rendelkező országoknál a több irányból érkező csővezetékes szállítás jelenthet megoldást, ami minél több forráshoz való hozzáférést tesz lehetővé. Az Európai Unió stratégiai céljai között szerepel egy déli gázfolyosó kialakítása is, amely a közel-keleti gázforrásokat tenné Európa számára csővezetéken elérhetővé. Az egy domináns forrásból vásárló és kockázatos országokon keresztül szállíttató országok számára (mint például Magyarország) a tranzitkockázat csökkenté- sére az alternatív szállítási útvonalak kiépítése is hatékony eszköz lehet. 3
Mostrar más

130 Lee mas

Az európai villamosenergia-piac átalakulása a megújuló energiaforrások térnyerésének hatására

Az európai villamosenergia-piac átalakulása a megújuló energiaforrások térnyerésének hatására

az európai unió közel másfél évtizede tartó energiapiaci liberalizációjának egyik fő célja – a verseny megteremtésén keresztül – a végső fogyasztók által fizetett ener- giaárak csökkenése volt. 2000 és 2005 között a villamos energia fogyasztói ára eny- hén mérséklődött. e pozitív tendenciát azonban az energiatermelés költségeinek emelkedése – a primerenergia (földgáz, szén) drágulása, majd a széndioxid-kibo- csátás költségeinek az villamos energia fogyasztói árában való megjelenése – gyor- san semlegesítette, és az évtized közepétől a villamos energia végső fogyasztói ára ismét emelkedett. 2008 után az árnövekedés üteme felgyorsult: 2008 és 2012 között a háztartások évi 4 százalékkal, az ipari végső fogyasztók pedig évi 3,5 százalék- kal fizettek többet az energiáért. ezzel a villamos energia árnövekedése meghaladta az infláció növekedésének mértékét (EC [2014b]). a villamosenergia-kiadásoknak a háztartások szabadon elkölthető jövedelméhez viszonyított aránya a 2000. évi 2,6 százalékos szintről 2012-re közel 4,0 százalékra emelkedett (VaasaETT [2013] 27. o.). a prognózisok, amelyek a villamosenergia-rendszerekbe beépített elemekkel – elsősorban a zöldenergia már megítélt hosszú távú támogatásával – kalkulálnak, ennek az aránynak további, 4,5 százalékra való emelkedését jelzik.
Mostrar más

27 Lee mas

Az uniós válság hatása a lakosság- és elitpercepciókra

Az uniós válság hatása a lakosság- és elitpercepciókra

A krízis kikezdte a 2002-ben bevezetett közös európai pénz, az euró intézmény- rendszerét, a Gazdasági és Monetáris Uniót (GMU), és adósságválságot okozott. Az euróövezeti országok mintegy harmada már a válság előtt megsértette az 1997-től hatályos, az Európai Unió egyik legfontosabb normarendszerét és – a Douglass North-i [1990] értelemben vett – formális intézményét jelentő, a tagállamok gazda- sági egyensúlyi mutatóit közös nevezőre hozó és a gazdaságpolitikák között valami- féle koordinációt előíró Stabilitási és növekedési egyezmény (SNE) fiskális szabá- lyait [Neményi–Oblath, 2012]. Vagyis számos tagállamban az államháztartási hiány meghaladta a 3 és/vagy az államadósság 60 százalékos szintjét GDP-arányosan. Ennek ellenére a GMU 1999-es indulása utáni első évtized a válság európai megje- lenéséig sikertörténetnek tekinthető [Benczes, 2012]. A tagállami egyensúlyhiá- nyok dacára ugyanis a „nagy mérséklődés” korában magas volt a növekedés, ala- csony az infláció és a piacokon rendelkezésre állt a pénzbőség (likviditás).
Mostrar más

18 Lee mas

Az európai vállalat (Societas Europea) kialakulása

Az európai vállalat (Societas Europea) kialakulása

Sajátos nehézséget vetett fel az uniós országok vál- lalati jogában a bejegyzés és az áttelepülés problémája, vagyis leegyszerűsítve az, hogy honnan származónak, milyen „nemzetiségűnek” kell tekinteni egy vállalatot. Ennek a kérdésnek két vetülete van. Az egyik a lete- lepedés szabályozásának sajátosságaihoz kapcsolódik. A Római Szerződés a természetes személyek letelepe- dését közösségi szinten és egyértelműen szabályozza. A természetes személy egyik országból egy másik tag- államba történő áttelepülése az említett szerződésből fakadó közösségi szinten garantált szabadság. A letele- pedés és a tagállamok közötti áttelepülés szabadsága és zökkenőmentessége a jogi személyek esetében legalább ennyire jelentős, hiszen egy cég számára életbevágó, miként képes nemzeti határokon átnyúló üzleti tevé- kenységet folytatni, mennyire tud rugalmasan mozogni az Európai Unió piacán. A természetes személyekkel ellentétben azonban a jogi személyek bejegyzett köz- pontjának áthelyezése a nemzeti jogrendek keretében szabályozódik. Mint korábban említettük, az ebben irányadó tagállami szabályok közel sem harmonizáltak, sokszínűségük rendkívül megnehezíti az áttelepülést.
Mostrar más

10 Lee mas

Az Európai Unió intézményrendszere

Az Európai Unió intézményrendszere

rint az említett bizottságok elnökei a bizottságok elé terjesztik a Bizottság által elfogadandó végrehajtási aktus tervezetét. E bizottságok elnöke mindig a Bizottság egy képviselője, ugyanakkor az elnök nem vesz részt a bizottsági szavazásban. A működés szervezése szempontjából e bizottságok létét a Bizottság jelentős mértékben meghatározza. Az elő- terjesztéstől számítva legkorábban a 14. napra hívja össze azok elnöke a bizottsági ülést. Az elnöknek törekednie kell arra, hogy megtalálja a bizottságon belül a lehető legnagyobb támogatottságot élvező megoldást. A bizottság az elnök által az ügy sürgősségének megfele- lően megállapított határidőn belül véleményt nyilvánít a végrehajtási jogi aktus tervezetéről. A bizottság véleményéről a tagoknak megküldendő jegyzőkönyv készül, amelybe kérés alapján fel lehet venni egyes tagok álláspontját. Az elnök kellően indokolt esetben írás- beli eljárásban is kikérheti a bizottság véleményét. Az elnök elküldi a bizottsági tagoknak a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és az ügy sürgősségének megfelelően határidőt állapít meg a véleménynyilvánításra. A bizottság azon tagját, aki a határidő lejártáig nem ellenzi a végrehajtási jogi aktus tervezetét, vagy nem tartózkodik kifejezetten az ilyen jogi aktusról történő szavazástól, úgy kell tekinteni, mint aki hallgatólagosan egyetért a végrehajtási jogi aktus tervezetével. Az eljárás bizottsági véleménynyilvánítással zárul.
Mostrar más

266 Lee mas

Az Európai Üzemi Tanács. Részvétel, konzultáció és tájékoztatás az Európai Unió munkajogában

Az Európai Üzemi Tanács. Részvétel, konzultáció és tájékoztatás az Európai Unió munkajogában

Az Európai Unió integrációs törekvései a kezdetektől fogva változó intenzitással és változó fókusszal, hangsúlyokkal jelentkeztek. Az egységesítés és közelítés gazdasági irányultsága nagyon jól tetten érhető a Római Szerződésben, ahol a szociálpolitika és a szociális partnerek szerepe még szinte súlytalan. A világszerte és Európában egyaránt jelentkező gazdasági szorítás a hetvenes években ráirányította a tagállamok figyelmét azokra szociális kérdésekre, amelyek figyelmen kívül hagyása a gazdasági integráció gátjává válhattak volna. Ennek felismerése az Egységes Európai Okmányban került először kifejezésre, majd ezt követően mind az elsődleges, mind pedig a másodlagos jogforrásokat illetően intenzív szociálpolitikai jogalkotási aktivitás vette kezdetét. A kisszámú rendeleti és jelentős számú irányelvi szintű szabályozás 1994-et megelőzően kizárólag - tagállami terminológiával élve - az individuális munkajog tárgyköreire szorítkozott. A kollektív munkajog közösségi szintű szabályozása megkésett, jelentőségét illetően pedig szerény eredményeket tudhat magáénak. Az érdekképviseletek helyzete, a kollektív szerződések problematikája, a munkavállalói részvételt szabályozó joganyag vagy akár a sztrájkjog olyan területek, ahol a szabályozás túlnyomórészt a tagállamok jogalkotás tárgya maradt. A kollektív munkajognak ezeken a területein a tagállamok illetve a szociális partnerek nézetkülönbségei oly erősek voltak, hogy lehetetlennek tűnt az európai szabályozáshoz szükséges konszenzus kialakítása.
Mostrar más

265 Lee mas

Az Európai Beruházási Bank az Európai Unió intézményrendszerében

Az Európai Beruházási Bank az Európai Unió intézményrendszerében

az európai Beruházási Bank kiemelkedően fontos finanszírozó partnerré vált a közúti és vasúti (például m3, m6, m43 autópályák egyes szakaszai, a Buda- pest–székesfehérvár, Budapest–esztergom és sopron–szentgotthárd vasútvona- lak felújítása, a máv mozdonybeszerzése), a városi tömegközlekedési (budapesti m2 metró járműbeszerzése, m4 metróvonal építése, 1-es és 3-as villamosvonal rekonstrukciója), valamint az egyéb infrastrukturális fejlesztési projektek (víz-, szennyvíz-, távközlési hálózatok rehabilitációja, illetve kiépítése, magyar–szlovák és magyar–horvát gázhálózatok összekötése) terén. ezek mellett a bank rendsze- res finanszírozója a hazai diák hitel rendszernek, társfinanszírozást nyújt az eU költségvetése által is finanszírozott projektekhez, és bár összegében nem kiemel-
Mostrar más

10 Lee mas

Az Európai Közigazgatási Tér és az európai közigazgatási jog

Az Európai Közigazgatási Tér és az európai közigazgatási jog

Ugyan csak fontos annak figyelembevétele is, hogy az Unió tagállamai az un. „Európai Alkotmány” visszautasításával nemet mondtak az integráció olyan típusú kiterjesztésére, melyben a tagállami szuverenitás csökkentéseként egy, a nemzetállamok feletti szupraállam jönne létre, ennek megfelelő föderatív jellegű közigazgatással. A jelenlegi jogi keretek közt ez ma még nem lehetséges, így nem lehet a tagországi közigazgatásra, így annak közigazgatás eljárására sem egységes uniós szabályozást bevezetni. Még ha ennek egyszer meg is lennének a politikai és jogi feltételei, bevezetésekor azzal is számolni kéne, hogy a tagországok közigazgatása és azok eljárása tradicionálisan egymástól igen eltérnek, különböző rendszereken nyugszanak, melyek felváltásához az egész közigazgatási kultúra megváltoztatására is szükség lenne. A „modellszabályozás”, mint az általános európai közigazgatási eljárási jog létrehozásának kísérletének mozgástere tehát jelenleg jogilag szűk, tartalmában pedig
Mostrar más

21 Lee mas

Az egyetemi központú vállalkozói ökoszisztéma és a közösségi finanszírozás kapcsolata

Az egyetemi központú vállalkozói ökoszisztéma és a közösségi finanszírozás kapcsolata

lalkozóiság fejlesztését egyetemi szintre emeli, diszciplí- nákon átívelővé teszi, beépíti a tantervbe, a karokat és más vertikális szervezeti egységeket horizontális dimenzióban összekötő szervezeti egységeket hoz létre. A kultúra, ha- sonlóan egy adott régió vállalkozói kultúrájához, az egye- temi polgárok vállalkozói szellemiségét, gondolkodását, értékrendjét jelenti, ami az egyetem keretei között végzett tevékenység és létrejövő tudás hasznosulására hat. A fi- zikai infrastruktúra rendszerelembe azok az egyetemi létesítmények tartoznak, amik a transz-diszciplináris gon- dolkodást stimulálják, s amik támogatják az egyetemi pol- gárok és a külső érintettek találkozását, értékteremtését és tudásátadását. A vállalati kapcsolatok, ahogy a Stam-féle rendszerben is a külső impulzusokat biztosítják, vissza- csatolást adnak az egyetemen folyó munka relevanciájá- hoz (validáció), hasznosítási partnerként jelennek meg, vagy éppen stratégiai vevőként megvásárolják a hallgatói vagy kutató/oktatói vállalkozói projektet. Ahhoz, hogy ez a keresletoldali „szívó hatás” hatékonyan működjön, az intézménynek szisztematikusan kell koordinálnia a válla- latokkal fenntartott kapcsolatot, hogy a megfelelő válla- lat az értékteremtési folyamat megfelelő fázisában lépjen kontaktusba az ökoszisztéma tagjával, azaz az egyetemi polgárral. Az önszerveződés eredményeképpen kialakuló hallgatói szervezetek azon túl, hogy a közös tanulás inspi- ratív közegét alakítják ki, fejlesztik a hallgatók önmegva- lósító, szervező készségét és képességét, amik a vállalko- zóiság kiemelten fontos elemei.
Mostrar más

8 Lee mas

Az iparági sajátosságok és szabályozás hatásai a villamosenergia-hálózati szolgáltatás áraira és a beruházási döntésekre

Az iparági sajátosságok és szabályozás hatásai a villamosenergia-hálózati szolgáltatás áraira és a beruházási döntésekre

legmagasabb szinten attól függ, hogy az adott fogyasztó a szabályozott (korábban közüzemi, ma egyetemes szolgáltatási) szegmensben vételez-e vagy a versenypiaciban. Ezzel szemben a rendszerhasználati díjak a hálózathoz való csatlakozás módja szerint változnak: így más díj érvényesül a közvetlenül az átviteli hálózatra és az elosztóhálózatra csatlakozók esetében, sőt az utóbbi kategória a csatlakozási feszültségszint függvényében számos további alcsoportra oszlik. Energiaadót a lakossági fogyasztók nem fizetnek, míg a többi fogyasztó igen. Az itt említett kategóriák egy esetben sem fedik egymást pontosan. Emiatt az árak struktúrája feltárható a teljes fogyasztás egészére vetítve, ám ekkor a vizsgált struktúra egy fiktív „átlagos” fogyasztóra lesz csupán igaz, a tényleges fogyasztók többségére nem. A másik megoldás lehetne egy komplex mátrix-struktúra felállítása és az árak belső struktúrájának meghatározása minden egyes részhalmaz esetében. Mivel az utóbbi a dolgozat kereteit szétfeszítő statisztikai-elemzési munkát igényelne, továbbá az árkomponensek jelentős része ilyen részletes bontásban nem elérhető, az első megoldást választottam. Ez vizsgálatom szempontjából is megfelelő: mivel az iparág egészére tekintve kívántam feltárni az árak és a beruházások kapcsolatát, az átlagos fajlagos árak és belső struktúrájuk megállapítását az értekezés szempontjából kielégítő eredménynek tekintem.
Mostrar más

219 Lee mas

Térinformatikai oktatás és kutatás-fejlesztés az ELTE Informatikai Karán

Térinformatikai oktatás és kutatás-fejlesztés az ELTE Informatikai Karán

Az elmúlt években a térinformatika rohamos fejlődésnek indult. A hagyományos alkalmazások mellett új területek nyíltak, elsősorban a navigációs rendszerek elterjedésével és a geoinformáció internetes megjelenítésével. Erőteljes fejlődés állt elő a térinformatikát támogató szoftveres világban is. A paradigmaváltást a szakemberképzésnek is követnie kell. Ebben a cikkben olyan oktatási és kutatási eredményekről számolunk be, amelyek – intézményi együttműködéssel támogatva – az ELTE Informatikai Karán valósultak meg. A Kar 2003-as megalakulása után egy évvel, a mesterszintű informatikus képzés részeként elindult a Térinformatikai modul, amelyet eddig több mint 400 hallgató végzett el. A szakterület oktatásával együtt a kutatás is beindult, olyan témákkal, mint például az Egyetemi Digitális Térképtár (EDIT) fejlesztése, a térképek automatikus raszter-vektor konverziója, vagy az AEGIS nyílt forráskódú térinformatikai rendszer fejlesztése. Egy további kutatás, a távérzékelt felvételek szegmensalapú kiértékelése, a Földmérési és Távérzékelési Intézettel (FÖMI) való együttműködés keretében folyik. Az elért elméleti eredményeket korábban csak a felszínborítások térképének elkészítésében használták fel, jelenleg azonban a vizsgált módszerek három újszerű alkalmazásban is megjelentek. Az Intézet, amellett, hogy munkatársai tartják a Térinformatikai modulban a Távérzékelt felvételek elemzése c. tantárgy előadását, minden évben több hallgatónak biztosít lehetőséget a kooperatív képzésre.
Mostrar más

10 Lee mas

Az asztma–COPD overlap szindróma – Diagnosztikai és terápiás kihívások

Az asztma–COPD overlap szindróma – Diagnosztikai és terápiás kihívások

Az asztma–COPD overlap szindróma gyakorisá- ga ellenére deÞ níció és diagnosztikus kritériumok hiányában mind a betegellátásban, mind a klinikai vizsgálatok terén háttérbe szorul. Genetikai vizs- gálatok segíthetnek a krónikus, obstrukcióval járó légúti betegségek viszonyrendszerének felderíté- sében, klaszteranalízisek és biomarkervizsgálatok pedig a betegek fenotipizálásában, mely mérföld- kđnek tekinthetđ a személyre szabott kezelés felé vezetđ úton. Asztmában és COPD-ben számos új, az immunválasz különbözđ pontjain beavatkozó biológiai gyógyszerrel zajlanak fázis II-es, illetve fázis III-as vizsgálatok, melyek biztató eredményei elđrevetítik a célzott beavatkozás lehetđségét.
Mostrar más

9 Lee mas

A konvencionális és az újszerű metaforák megértési folyamata a serdülő és fiatal felnőtt korosztály esetében

A konvencionális és az újszerű metaforák megértési folyamata a serdülő és fiatal felnőtt korosztály esetében

Első számú hipotézisünk szerint a fiatal felnőtt korosztály a konvencionális me- taforák metaforikus jelentését részesíti előnyben, hiszen azok száliens jelentéstarta- lommal és nagy gyakorisággal rendelkeznek a mindennapi nyelvhasználatban. A metafora típusa és a jelentés szignifikáns interakciója viszont azt mutatja, hogy a konvencionális metaforák nem szó szerinti jelentésének megértése ugyanolyan gyors, mint az újszerű metaforák nem szó szerinti jelentésének feldolgozása, ugyanakkor lebegtetett kontextusban a konvencionális metafora gyorsabb. A me- tafora típusa és a kontextus közti interakció alapján azt mondhatjuk, hogy a kon- vencionális és az újszerű metafora megértése közt nincs olyan nagymértékű kü- lönbség, mint amilyet a serdülők esetében látunk. Valószínűsíthető az is, hogy a felnőttek a kontextussal inkompatibilis, rögzült konvencionális jelentést kontex- tustól függetlenül minden alkalommal előhívják, ezért volt lehetséges, hogy nem találtunk reakcióidő-különbséget a szó szerinti és a nem szó szerinti jelentések feldolgozása között. Ez megerősítheti azokat a kutatási eredményeket, amelyek a releváns és irreleváns jelentés kezdeti aktiválódására szolgáltattak bizonyítékokat (például R UBIO , 2007, 2008; S WAAB és mtsai, 2003; T URI és mtsai, 2010).
Mostrar más

21 Lee mas

Show all 324 documents...

Related subjects