Top PDF Magyarország és az Európai Unió Bírósága

Magyarország és az Európai Unió Bírósága

Magyarország és az Európai Unió Bírósága

a magyar bíróságok a csatlakozástól számítva 2013 végéig 84 előzetes döntésho- zatali kérelmet terjesztettek elő. ez relatíve igen nagy szám, a 2004-től csatlakozó 13 ország között csúcsteljesítmény. lengyelországból 60, a Cseh Köztársaságból 34, szlovákiából pedig 24 ügy érkezett. a magyarországról érkező ügyek száma meg- haladja több régi tagállam ügytömegét is (írország 72, luxemburg 83, finnország 83). a tőlünk érkező előzetes döntéshozatali kérelmek nagy száma azt jelzi, hogy a közösségi, illetve uniós jog ténylegesen behatolt a jogalkalmazásba. a kérdések nem csupán a legfelsőbb Bíróságtól, illetve a Kúriától erednek, hanem az igazságszolgál- tatás különböző szintjeiről és földrajzilag különböző helyekről. az ügyekben az is megfigyelhető, hogy az előzetes döntéshozatali kérdés nemcsak a bíró gondolkodá- sának szülötte, hanem azt gyakran a felek, illetve az őket képviselő ügyvédek kezde- ményezik. így azt mondhatjuk, hogy az uniós jogi kultúra magyarországon valóban megjelent, és kellő mértékben elterjedt. ez informális módon a Bíróság tagjaiban elismerést vált ki, amit nem csökkent az a tény, hogy a kérdések némelyike időnként még nem felel meg azoknak a szakmai elvárásoknak, amelyeket a Bíróság a nemzeti bíróságokkal szemben támaszt. (e tekintetben kívánatos lenne, ha minden előzetes döntéshozatali kérdést feltenni kívánó bíróság tanulmányozná ezeket az ajánláso- kat – lásd Európai Unió Bírósága [2012].)
Show more

18 Read more

A vertikálisan integrált vállalatok stratégiai lehetőségei

az európai unió liberalizált villamosenergia-piacain

A vertikálisan integrált vállalatok stratégiai lehetőségei az európai unió liberalizált villamosenergia-piacain

A földrajzi értelemben új piacokra, új üzletágak- ba való belépés olyan általános növekedési stratégia, melyet főleg a piaci erő, a választékgazdaságosság, a kockázatmegosztás növelésének szándéka ösztönöz (Porter, 1987). Míg a piacnyitást követően a villamos- energia-ágazat nagyvállalatainak egy része a gáz, a telekommunikáció, a víz és a hulladékkezelési ágaza- tokba belépve vált multiszolgáltató vállalattá, az elmúlt években megfigyelhető a kapcsolódó diverzifikáció (az energiaszektor egyes alágazataiban való jelenlét) erő- södése. Ezt pedig a villamosenergia- és a gázszektor közötti, a szabályozás, a termékek és szolgáltatások, valamint a technológiák terén is erősödő konvergencia támogatja (Bergstrom – Callender, 1996; McLaughlin – Mehram, 1995). Míg a nagykereskedelmi piacokon a földgázalapú termelési technológiák terjedése miatt a gáz és az áram értékesítése egymást helyettesítheti, addig a kiskereskedelmi piacokat tekintve a gáz- és villamosenergia-szolgáltatások (mérés, számlázás, ve- vőszolgálat stb.) hasonlósága miatt a vevők hajlandók azokat egy vállalattól igénybe venni. Mindezen tenden- ciáknak köszönhetően a hagyományosan gáz-, illetve villamosenergia-vállalatok célkitűzései, stratégiai pozi- cionálása is közeledik egymáshoz.
Show more

9 Read more

Hová tartunk? Az Európai Unió állami támogatási jogának modernizációja

Hová tartunk? Az Európai Unió állami támogatási jogának modernizációja

Az ÁTM kifejezett célja volt e körben, hogy a tagállamok olyan támogatásokat nyújtsanak, amelyek jól megtervezettek, azonosított piaci hiányosságokra irányul- nak, és közös érdekű célkitűzésekre összpontosítanak, továbbá a legkevésbé ver- senytorzító hatásúak („jó támogatások”). Ez azon a felismerésen alapul, hogy a támogatások leginkább akkor járulnak hozzá a növekedéshez, ha a piaci hiányossá- gokra irányulnak, és ily módon kiegészítik, nem pedig helyettesítik a magánkiadáso- kat. Az állami támogatás kizárólag akkor éri el eredményesen a kívánt közpolitikai célt, ha hatékony ösztönzőt jelent, vagyis arra serkenti a támogatás kedvezménye- zettjét, hogy olyan tevékenységeket végezzen, amelyeket a támogatás hiányában nem tenne meg. Továbbá az állami támogatás akkor gyakorolja a legjelentősebb hatást a gazdasági növekedésre, ha olyan módon alakítják ki, hogy korlátozza a versenytorzulásokat, és fenntartsa a belső piac nyitottságát és versenyző jellegét. Ezért az állami támogatások ellenőrzése döntő fontosságú az állami támogatásként jelentkező közkiadások hatékonyságának és eredményességének javítása tekinte- tében. Az ellenőrzés átfogó célja a belső piac növekedésének serkentése, amely- nek szükséges előfeltételét képezi a verseny fejlődése. Az olyan állami támogatás, amely nem a piaci hiányosságokra irányul, és amelynek nincs ösztönző hatása, nem pusztán az állami források elfecsérlését jelenti, hanem fékezi a növekedést is azál- tal, hogy rontja a versenyfeltételeket a belső piacon. 19
Show more

26 Read more

Az alapvető jogok és a jogállamiság védelmének aktuális kérdései az Európai Unióban II.

Az alapvető jogok és a jogállamiság védelmének aktuális kérdései az Európai Unióban II.

Az idézett lista azt mutatja, hogy az Európai Unió tagállamai a jogállamiság terén az élvonalba tartoznak, és világviszonylatban előkelő helyet foglalnak el a ranglistán, de ez nyilván nem azt jelenti, hogy ne lennének adott esetben akár komoly problémák is a jogállamiság normáinak az érvényesülésével. Anélkül, hogy a WJP felmérésének túl- zott jelentőséget tulajdonítanák, mégis egyfajta látleletnek tekinthető. Az új tagállamok közül Észtország az előkelő 14. helyen áll, de a felmérésben szereplő valamennyi kö- zép- és kelet európai ország a fenti listán hátrább található, mint az EU 15-k tagállamai. Magyarország 36. helyezése, illetve a tanulmányban említett magyar esetek között lehet összefüggéseket találni, de a 2015 év végén induló lengyel fejleményeket azonban még nem tükrözheti a felmérés. Az a következtetés mindenesetre levonható, hogy a WJP rangsorában az új uniós tagállamok kevésbé jól szerepelnek, mint a korábbi tagállamok. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a 2004 után taggá vált országokban az emberek kedvezőtlenebbül ítélik meg a kormányzati hatalom általi intézkedéseket (megszorítá- sokat), a korrupciót, az alapvető jogok érvényesülését, a rendvédelmi és biztonsági sza- bályokat és azok végrehajtását, valamint a polgári és büntető eljárásokat. A jogállamiság követelménye, a közös és alapvető európai normák érvényesülése terén még további erőfeszítések szükségesek az érintett országok részéről, hogy a relatíve jó helyezéseiket megtartsák, illetve tovább javítsák. Ennek érdekében fokozni kellene az Európai Unió intézményeivel való együttműködést, alaposabban tanulmányozni kellene az ún. best
Show more

28 Read more

Az Európai Unió Energia 2020 stratégiája, valamint az Észak-Alföld régió megújuló energiaforrások előállításában rejlő potenciálja

Az Európai Unió Energia 2020 stratégiája, valamint az Észak-Alföld régió megújuló energiaforrások előállításában rejlő potenciálja

Az energiapolitikai célok, valamint azok megvalósítása között jelenleg nagy sza- kadék tátong. Az európai bels energiapiac nagyon megosztott, az átjárhatóságában, átláthatóságában rejl potenciált eddig nem sikerült kihasználni. Számos európai energetikai vállalat túln tt a hazai piacán, viszont a jelent sen eltér nemzeti el írá- sok és gyakorlatok nagyban hátráltatják fejl désüket. Még mindig számos fékez tényez áll az átlátható és tisztességes verseny útjában. A bels piac energiaellátásá- nak biztonságát a beruházások elmaradása, valamint a technológiai fejlesztésekben való elmaradás nagyban veszélyezteti. Az Európai Elektromosáram- átviteli Rend- szeroperátorok Szövetsége ( European Network of Transmission System Operators for Electricity ) 2010- ben megjelent tanulmányában kimutatta, hogy az elkövetkez tíz évben 3ő ezer km új elektromosáram-elosztó hálózatot kellene építeni, valamint a meglév hálózatból hétezer kilométer hosszúságú szakaszt felújítani (Net 1).
Show more

9 Read more

Az európai uniós energiapolitika és energiaszabályozás (Fordulópontok)

Az európai uniós energiapolitika és energiaszabályozás (Fordulópontok)

Az energetika és a belső piac kérdéseire a Bizottság 2014. októberi ülésén újból visszatért 39 . Figyelemre méltóak azok a célok, melyeket a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret körében az energiapolitikai irányításról kinyilatkoztattak. A következtetésekben megfogalmazottak szerint megállapodás született arról, hogy olyan irányítási rendszert ki kell dolgozni, amely mentes az adminisztratív terhektől, átlátható, megbízható és segíti az Európai Unió energiapolitikai céljainak elérését. Mindez megfelelőképpen általános ahhoz, hogy felvesse a kérdést, vajon az Európai Tanács a hatáskörök megosztásának újragondolását vette-e ezzel napirendre. Igaz, megnyugtatásképpen a dokumentumban azonnal hozzáteszik, hogy a tervezett irányítási rendszernek az EUMSZ 194. cikke szerint kellő mozgásteret kell biztosítani a tagállamok számára, és tiszteletben kell tartania az energiamixük meghatározására vonatkozó jogukat. Az irányítási rendszer a tervezettek szerint a megújuló és energiahatékonysági nemzeti tervekre épülne. Nyomon követné az energetikai területen tett előrehaladás mérésére szolgáló kulcsmutatókat a fogyasztók szerepének és jogainak növelése, valamint a beruházások átláthatósága érdekében. Továbbá megkönnyítené a tagállami energiapolitikák közötti koordinációt, és fokozná a tagállamok közötti regionális együttműködést. Ez utóbbi – ahogyan az az energiaunióra vonatkozó bizottsági közleményből is kitűnik – a harmadik energiacsomaggal létrehozott európai átviteli/szállítási rendszerüzemeltetőknek, valamint a szabályozó hatóságok együttműködési platformjának a feladat- és hatáskörei növelésével valósítható meg. Mindez azonban újból felveti a tagállami és európai uniós hatáskörök megosztásának kérdését. Mindezek az energiaunióra vonatkozó csomagban is megjelennek, tekintettel arra, hogy ez utóbbi keretstratégia a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai célkitűzésekre is támaszkodik.
Show more

32 Read more

Az uniós válság hatása a lakosság- és elitpercepciókra

Az uniós válság hatása a lakosság- és elitpercepciókra

2008-tól 2012-ig, hatásaiban pedig még tovább tartott az Európai Unió minden eddiginél sokrétűbb gazdasági válsága. A krízis, amely az üzleti szférában, a pénzvi- lágban és a társadalomban egyaránt rombolást végzett, véget vetett az euró csak- nem egy évtizedes sikertörténetének. Megbukott az euróövezet Stabilitási és növe- kedési egyezménye, és kiderült, hogy a közös valuta nem válságálló. Az unió egésze 2009-ben – Lengyelországot leszámítva – mély recesszióba süllyedt, és évekbe tel- lett, amíg a tagállamok elérték a válság előtti gazdasági teljesítményüket. A válságra az EU átfogó és többszintű újraszabályozással és intézményépítéssel reagált, így pél- dául a fiskális politikára vonatkozó szabályok koordináltabbak lettek. Távlati cél- ként a „valódi” gazdasági unió megteremtését tűzték ki: azt, hogy a közös pénzpoli- tikához egységes költségvetési politika társuljon. A politikai unió létrehozásának igénye inkább csak szimbolikus értelemben értendő, és az európai egységesülés kisebb-nagyobb lépésenként megvalósítani kívánt folyamatát takarja, nem pedig az egységes – föderális – államot, amelynek megvalósulása belátható időn belül a nyel- vi és kulturális széttagoltság és az eltérő tagállami érdekek miatt minden bizonnyal lehetetlen.
Show more

18 Read more

Az európai növekedési modell kifulladása

Az európai növekedési modell kifulladása

a reálkonvergencia európában feltétele a közös, majd az egységes piac zavartalan működésének. a négy alapszabadság akkor érvényesülhet, ha megvalósul a konvergen­ cia. (annak hiányában ugyanis tömeges belső migrációs folyamatok indulnának meg.) Valójában a gazdasági és monetáris unió is feltételezi – a meghirdetett nominális krité­ riumokon túl – a reálkonvergenciát. e kohéziós mechanizmus alátámasztását célozza az európai szolidaritás. az eu strukturális politikájának fő célja az elmaradt térségek felzárkóztatásának előmozdítása. az ezzel kapcsolatos tapasztalatok a különböző tagál­ lamokban eltérők: sikeresebbek voltak a vezető és az elmaradó térségek integrációját az infrastruktúra fejlesztése révén előmozdító megoldások, amelyek regionális konvergen­ ciát eredményeztek. ám a gazdasági tevékenység kiterjesztésére, illetve a munkahelyek áthelyezésére irányuló széles körű térségi intervenciók kevésbé bizonyultak sikeresnek (World Bank [2009]). a konvergenciát előmozdító mechanizmus európában az elmúlt évtizedekben elsősorban a piacra épült, a szolidaritásra épített nem piaci mechanizmu­ sok összehasonlíthatatlanul szerényebb szerepet játszottak.
Show more

39 Read more

Az európai vállalat (Societas Europea) kialakulása

Az európai vállalat (Societas Europea) kialakulása

Sajátos nehézséget vetett fel az uniós országok vál- lalati jogában a bejegyzés és az áttelepülés problémája, vagyis leegyszerűsítve az, hogy honnan származónak, milyen „nemzetiségűnek” kell tekinteni egy vállalatot. Ennek a kérdésnek két vetülete van. Az egyik a lete- lepedés szabályozásának sajátosságaihoz kapcsolódik. A Római Szerződés a természetes személyek letelepe- dését közösségi szinten és egyértelműen szabályozza. A természetes személy egyik országból egy másik tag- államba történő áttelepülése az említett szerződésből fakadó közösségi szinten garantált szabadság. A letele- pedés és a tagállamok közötti áttelepülés szabadsága és zökkenőmentessége a jogi személyek esetében legalább ennyire jelentős, hiszen egy cég számára életbevágó, miként képes nemzeti határokon átnyúló üzleti tevé- kenységet folytatni, mennyire tud rugalmasan mozogni az Európai Unió piacán. A természetes személyekkel ellentétben azonban a jogi személyek bejegyzett köz- pontjának áthelyezése a nemzeti jogrendek keretében szabályozódik. Mint korábban említettük, az ebben irányadó tagállami szabályok közel sem harmonizáltak, sokszínűségük rendkívül megnehezíti az áttelepülést.
Show more

10 Read more

Az európai fogyasztók jólétének az elemzése: Vizsgálatok

gázpiaci modellezés segítségével

Az európai fogyasztók jólétének az elemzése: Vizsgálatok gázpiaci modellezés segítségével

A várakozásoknak megfelelő piacintegrációs hatás itt is tetten érhető: a régióban az átlagos árnövekedés megawattóránként 1 euróval csökken egy januári ellátásbiztonsági válság esetén a vezetékek kétirányúvá tételének kö- szönhetően, míg az uniós átlagár 0,5 euróval emelkedik. Egy hat hónapig tartó válsághelyzet esetén ez az ár 0,6 euróval csökken régiós átlagban, és 0,2 euróval emelkedik összeurópai szinten. A legjelentősebb haszonélvezők Bulgária és Macedónia (megawattóránként 21,6 euróval csökken az ár janu- ári válság és 30,6 euróval hat hónapos válság esetén) a Görögországgal való összeköttetésnek köszönhetően. Ennél csekélyebb, de szintén jelentős árcsök- kenést realizál Magyarország, Szerbia és Bosznia-Hercegovina is. Ennek oka Magyarország összeköttetése az olcsóbb Romániával és Horvátországgal. A vezetékek kétirányúvá alakítása ugyanakkor áremelkedéshez vezet Görögor- szágban, Romániában és Horvátországban. Ez a negatív hatás azonban nem ellensúlyozza a régió által realizált pozitív hatást, így összességében az átlagár csökkenése és a fogyasztói többlet növekedése figyelhető meg. Az árváltozás- hoz hasonló mintázat jelenik meg a fogyasztói többletek változásának alakulá- sában is. A magyar stratégiai tárolói készlet felszabadítása ebben az esetben is mérsékli az árcsökkenést azokban az országokban, amelyek a referencia- forgatókönyvben is élvezték ennek előnyeit, a hasznot realizáló országok köre azonban kibővül Horvátországgal, Romániával és Moldovával a jobb össze- köttetéseknek köszönhetően. A következőkben megvizsgáljuk, hogy a felté- telezett kétirányúvá tétel milyen mértékben lenne kihasználva egy esetleges rövid, illetve hosszú távú ellátásbiztonsági válság esetén (a 6.6. táblázat).
Show more

130 Read more

Az európai villamosenergia-piac átalakulása a megújuló energiaforrások térnyerésének hatására

Az európai villamosenergia-piac átalakulása a megújuló energiaforrások térnyerésének hatására

az európai unió közel másfél évtizede tartó energiapiaci liberalizációjának egyik fő célja – a verseny megteremtésén keresztül – a végső fogyasztók által fizetett ener- giaárak csökkenése volt. 2000 és 2005 között a villamos energia fogyasztói ára eny- hén mérséklődött. e pozitív tendenciát azonban az energiatermelés költségeinek emelkedése – a primerenergia (földgáz, szén) drágulása, majd a széndioxid-kibo- csátás költségeinek az villamos energia fogyasztói árában való megjelenése – gyor- san semlegesítette, és az évtized közepétől a villamos energia végső fogyasztói ára ismét emelkedett. 2008 után az árnövekedés üteme felgyorsult: 2008 és 2012 között a háztartások évi 4 százalékkal, az ipari végső fogyasztók pedig évi 3,5 százalék- kal fizettek többet az energiáért. ezzel a villamos energia árnövekedése meghaladta az infláció növekedésének mértékét (EC [2014b]). a villamosenergia-kiadásoknak a háztartások szabadon elkölthető jövedelméhez viszonyított aránya a 2000. évi 2,6 százalékos szintről 2012-re közel 4,0 százalékra emelkedett (VaasaETT [2013] 27. o.). a prognózisok, amelyek a villamosenergia-rendszerekbe beépített elemekkel – elsősorban a zöldenergia már megítélt hosszú távú támogatásával – kalkulálnak, ennek az aránynak további, 4,5 százalékra való emelkedését jelzik.
Show more

27 Read more

Az Európai Üzemi Tanács. Részvétel, konzultáció és tájékoztatás az Európai Unió munkajogában

Az Európai Üzemi Tanács. Részvétel, konzultáció és tájékoztatás az Európai Unió munkajogában

Második észrevételem a hiányosságokat, pontosabban egy hiányosságot illetően merült fel. Az összes fenti meghatározás csupán általánosságban kezeli az időtényezőt, azt, hogy mikor kell a feleknek a tájékoztatás és a konzultáció (valamint a participáció) intézményesített keretein belül együttműködniük egymással. Az olyan puha megfogalmazások, mint „ésszerű időn belül”, „megfelelő időben”, vagy „konzultációk előkészítését lehetővé tevő időpontban” egyfelől nyilvánvalóan tükrözik a vezetői döntéshozatal sokrétűségét és komplexitását (a stratégiai döntések meghozatala sokszor időigényes és komplex), másfelől viszont arra enged következtetni, hogy ezen intézmények és eljárások nem a stratégiai munkáltatói döntések befolyásolását célozzák meg a gyakorlatban. Sokkal inkább ezen, már meghozott döntések foglalkoztatásra gyakorolt hatásait kívánják enyhíteni, illetve a fenti okfejtésnek megfelelően, szövetségest találni a munkavállalók személyében a döntések végrehajtásához. Ha a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak valóban ez utóbbi a célja, akkor ez a technika nagy valószínűséggel tudatosan alkalmazott és nem minősíthető hibának. Ebben az esetben viszont semmiféle tényleges eszköz nincs a munkavállalók kezében a döntés befolyásolására. Azt gondolom, ez tévút.
Show more

265 Read more

Az Európai Beruházási Bank az Európai Unió intézményrendszerében

Az Európai Beruházási Bank az Európai Unió intézményrendszerében

az idén 20 éves európai Beruházási alap – amelynek többségi tulajdonosa az euró- pai Beruházási Bank (62,1 százalék), kisebbségi tulajdonosai pedig az európai Bizott- ság (30 százalék) és 25 további pénzügyi intézmény az európai Unió tagállamaiból és törökországból (7,9 százalék) – alapvető tevékenysége eredetileg kettős célt köve- tett: a transzeurópai hálózatok fejlesztésének, valamint a kis- és középvállalkozások tevékenységének finanszírozását. mára az előbbit teljes egészében átadta az európai Beruházási Banknak, a kis- és középvállalkozások finanszírozásában azonban igen jelentős növekedést ért el az elmúlt évek során. Jelenleg három fő finanszírozási esz- közzel tud hozzájárulni a kis- és középvállalati szektor fejlesztéséhez:
Show more

10 Read more

Európai kaleidoszkóp. Az Európai Unió és a kisebbségek

Európai kaleidoszkóp. Az Európai Unió és a kisebbségek

lemzően a stabilitási és társulási megállapodások). Az első szint eléréséhez még nem nevesítik a kisebbségek védelmének követelményét, de a második lépcső, a Phare- program, már megköveteli az ország „hiteles elkötelezett ségét a demokratikus refor- mok mellett és az előrelépést az általánosan elismert emberi és kisebbségi jogi stan- dardok tiszteletben tartásában”. A csatlakozási tárgyalások megkezdése pedig csak akkor lehetséges, ha az érintett ország tíz általános feltételt teljesít. Így egyebek mel- lett „a lakóhelyükről elüldözött személyek [displaced persons] (beleértve a belső migránsokat is), valamint a menekültek számára hiteles módon valós lehetőségeket nyújt a lakóhelyükre visszatérésükhöz és ezeket láthatóan alkalmazza, valamint meg- szünteti a hatóságok által megtűrt és kezdeményezett zaklatásokat”, továbbá „meg- szünteti a kisebbségek zaklatását és általános diszkriminációját a hatóságok részéről”. A tárgyalások megkezdéséhez „alacsonyabb szintű feltételeket kell teljesíteni, mint a megállapodások megkötéséhez. Minden szakaszban, beleértve a megállapodások megkötése utáni szakaszt is, a megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek megfele- lően értékelni kell a helyzetet és a [megállapodás] felfüggeszthető, amennyiben sú- lyos kötelezett ségszegés történt”. A feltételek teljesítésének ellenőrzéséhez a tanácsi következtetések melléklete ad útmutatót, amely a kisebbségi jogok terén három ele- met emel ki: I) a saját oktatási, kulturális és vallási intézmények, szervezetek és egye- sületek alapításának és fenntartásának jogát; II) megfelelő lehetőségeket a kisebbsé- geknek arra, hogy a hatóságok és a bíróságok előtt anyanyelvüket használhassák; III) a menekültek és a lakhelyükről elüldözött személyek védelme azokon a területeken, ahol kisebbségben élnek. A stabilitási és társulási megállapodásoknál ezt a fokozatos megközelítést egy országra szabott értékelési mechanizmus egészíti ki, amely kellő rugalmasságot ad a Bizott ságnak és a Tanácsnak az egyes országok előrehaladásának megítélésében. A legtöbb stabilitási és társulási megállapodás hivatkozik ezekre a fel- tételekre, anélkül azonban, hogy a kisebbségek helyzetére maga a megállapodás hi- vatkozna. Ugyanez vonatkozik a CARDS szabályozására is. 82 De az Európai Partner-
Show more

188 Read more

Az Európai Unió intézményrendszere

Az Európai Unió intézményrendszere

A Szerződések nem teszik lehetővé tagállam kizárását az Európai Unióból. Ugyancsak nincs mód egy állam tagságának felfüggesztésére sem a tagállam saját, sem a többi tagállam döntése alapján. Az Amszterdami Szerződés azonban bevezette azt a lehetőséget, hogy szankciós céllal egyes tagállam tagsághoz fűződő bizonyos jogait felfüggesszék. Az EUSZ 7. cikke és az EUMSZ 354. cikke olyan eljárást szabályoz, amely keretében a Tanács meg- állapíthatja, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy egy tagállam súlyosan meg- sérti az EUSZ 2. cikkében felsorolt értékeket, illetve az Európai Tanács megállapíthatja, hogy az értékek súlyos és tartós megsértése fennáll. Ez utóbbi esetben a Tanács dönthet úgy, hogy a kérdéses tagállamnak a Szerződésekből származó egyes jogait (például a tagállamot a Tanácsban megillető szavazati jogokat) felfüggeszti. Ez az eljárás sajátos eljárás, ami különbözik a kötelezettségszegési eljárástól és az egyéni alapjogvédelem uniós eljárásaitól is, mert nem feltétlenül a tagállamnak az uniós jog hatókörébe tartozó kötelezettségeinek megsértését szankcionálja, és nem az egyéni alapjogsérelmek orvoslása a célja. Az EUSZ 7. cikkének alkalmazására – elsősorban a döntés megbélyegző jellege és nagy politikai súlya miatt – mindeddig nem került sor, ami jól mutatja egy ilyen „nukleáris opció” korlátait.
Show more

266 Read more

Az Európai Közigazgatási Tér és az európai közigazgatási jog

Az Európai Közigazgatási Tér és az európai közigazgatási jog

Ezeket a csatlakozási kritériumokat az Európai Tanács 1995-ben, Madridban tartott konferenciája fejlesztette tovább és merült fel először a csatlakozni kívánó országok közigazgatási kapacitásbővítésének a szükségessége. A megfelelő közigazgatási kapacitás meglétét segítő, vagy azt mérő kritériumrendszer azonban nem állt rendelkezésre és ezzel foglalkozó uniós szerv sem volt, mivel- a bővítés eltérő jellege miatt-nem volt rá korábban szükség. Éppen ezért fordult az Unió a fejlett ipari államokat tömörítő gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet az OECD Közigazgatási Bizottságához (PUMA) , mely már 1988-tól foglalkozott a tagországok közigazgatásával a globalizáció keretében és az „Új Közmenedzsment” irányvonal közigazgatási érvényesítése jegyében. Az Unió megbízásából került sor a „Közös Közigazgatási Térség” -„Common Administrative Space”- szempontrendszere kialakítása, melyet először 1997-ben a Holland elnökség kezdetén Rotterdamban mutattak be, de tartalma és jelentése az óta is folyamatosan változik 2 .
Show more

21 Read more

Az országimázs és országmárka mérése a településmarketingben

Az országimázs és országmárka mérése a településmarketingben

Az országimázs tudatos alakítása már évtizedek óta a turisztikai szakemberek érdeklődésének középpontjában áll, nem tisztázott azonban, hogy a tevékenysé- gük hatékonyságának mérése milyen módszerekkel végezhető el. Jelen tanul- mány azt mutatja be, hogy az országimázs mérése, valamint a legújabb megkö- zelítés, az országmárkázás hatékonyságának vizsgálata hogyan valósítható meg, figyelembe véve a turisztikai desztinációmenedzsment szempontjait is. Az országimázs és dimenzióit, valamint az országmárka tényezőit a desztináció ér- tékeléssel az ún. országérték Modell (Country Equity Model – CEM) kapcsolja össze, mely jó értelmezési keretet ad az egyesek területek közös vizsgálatának. A változókra lebontott összefüggések jó segítségül szolgálhatnak mindazon, a tu- risztikai desztinációmendzsment területén tevékenykedő szakembernek, akik az egyes tényezők egymásra való kölcsönhatása mellett az emberek fejében lévő összetett képet is szeretnék megérteni. Kulcsszavak: országimázs, országmárka, országérték, desztináció értékelés
Show more

8 Read more

Az érzelmek és az észlelt kontroll szerepe a vállalati panaszkezelés során

Az érzelmek és az észlelt kontroll szerepe a vállalati panaszkezelés során

Kutatásunkban a vevői panaszhelyzetek elemzésével foglalkozunk. E kérdéskör több tudományterület szá- mára is relevanciával bír, míg az alapvető kérdésfelve- tés a gazdálkodástudományok fogalomrendszeréből és problémafelvetéséből indul ki, a vizsgált jelenség ma- gyarázatában erősen támaszkodunk a pszichológia és szociálpszichológia megközelítéseire is. Kutatásunk abból a problémából indul ki, hogy a vállalatok általá- ban nem foglalkoznak eleget vevőik panaszainak meg- értésével és kevés hangsúlyt fektetnek azok kezelésére, illetve megelőzésére. Ahhoz, hogy a vállalatok hatéko- nyabb panaszkezelési gyakorlatot tudjanak kialakítani, jobban meg kell érteniük azt, hogy a fogyasztók hogyan élik meg a különféle panaszhelyzeteket. A panaszhely- zetek megélése nagyon is egyéni és helyzetfüggő, to- vábbá nagymértékben befolyásolják az interakcióban közreműködő felek érzelmi megnyilvánulásai. Elem- zésünkben azokat a panaszhelyzeteket vizsgáljuk, ahol az egyént valamilyen veszteség éri, és nyíltan hangot ad elégedetlenségének, noha lehetnek olyan helyzetek is, amikor az egyén nem ad hangot elégedetlenségének, ha- nem az őt ért veszteség más viselkedésmintákban nyil- vánul meg (másoknak továbbadja a negatív tapasztala- tot, átpártol egy másik vállalathoz, on-line fórumokon veszt részt, fogyasztóvédelmi hatósághoz fordul stb.).
Show more

11 Read more

A kognitív tudomány metaforái és az agy

A kognitív tudomány metaforái és az agy

A metaforák nemcsak a költészetben és az irodalomban, de a hétköznapi és a tudományos nyelvben is fontos szerepet játszanak. Ugyanakkor a képletes nyelv megértésének agyi hátterét komoly viták övezik. Új kísérleti eredmények alapján úgy tűnik, hogy ha megfelelően kontrolláljuk a releváns pszicholing- visztikai változókat, akkor a korábbi feltételezésekkel ellentétben egyrészt nem a jobb, hanem a bal agy- félteke dolgozza fel még az újszerű, szokatlan (nem idiomatikus) metaforákat is. Másrészt megértésük nem tart hosszabb ideig, mint a hasonlóan újszerű szó szerinti kifejezéseké, ami pedig arra utal, hogy nem igényelnek különleges, csak a képletes nyelvhez szükséges műveleteket sem. Elképzelhető, hogy a metaforákat egyfajta speciális poliszémiaként, egy absztrakt tulajdonság behelyettesítése révén értjük meg. Ezáltal két fő pragmatikai funkció betöltésére válhatnak alkalmassá: 1. hogy elfedjék és 2. hogy
Show more

10 Read more

A cigányok és a zene. A cigányzene és a zenész cigány fogalmának változása az elmúlt évszázadokban

A cigányok és a zene. A cigányzene és a zenész cigány fogalmának változása az elmúlt évszázadokban

Áttekintésünkben megpróbáltuk felvázolni azt az utat, amelyen a zenével hivatásszerûen foglalkozni kezdõ cigány emberek a 18. századi indulásától kezdõdõen napjainkig bejártak. Mint látható volt, a kialakulástól kezdõdõen legalább 200 évig egy jól körülhatárolható, egyfajta stílust jelentett a cigányzene és ennek elõadóit nevezték cigányzenészeknek. A 19. század vé- gétõl azonban lassan megjelennek az „átlépõk”, azaz a más stílusban zenélõ roma identitású muzsikusok, és így az elmúlt 100 évben „kinyílik” a zenei világ és több, egymástól idõnként teljesen különbözõ stílus képviselõjeként jelennek meg a cigány származású és identitású zenészek. A cigány népzene kivételével az új stílus elõadói visszavezethetõk a régmúlt cigány- zenés hagyományain szocializálódott romungrok, azaz magyar cigány zenész családokra. Az utóbbi évtizedekben azonban a popzene és mulatós zene térnyerésével eltûnik ez a csoport- determináció a cigány közösségek esetében, sõt, a népzene és az említett populáris mûfajok esetében gyakran az eladhatóság érdekében kitalált „népi hatás”, az oláh cigány hagyomá- nyok és az oláh cigány elõadók kerülnek elõtérbe. Így napjainkra ketté válik a „cigányzene” és a „cigányzenész” fogalma: a cigányzene alapvetõen megõrzi a már a 18–19. századtól meglévõ, a verbunkosra és magyar nótára épülõ mûfaj sajátos elõadásmódjához, elõadói apparátusához és elõadóihoz fûzött jelentését, amellyel egybeesett a cigányzenész fogalma is, aki nem más volt, mint ennek a mûfajnak az elõadója. Jelenleg a cigányzenész jelentése egyrészt tehát a régi értelemben vett jelentéssel bír, másrészt nem a játszott repertoár és a sajátos stílus, ami meg- határozza a fogalom tartalmát, hanem a cigány származás és a hagyományokhoz kötõdõ, vállalt identitás. Így, cigányzenészekrõl beszélhetünk más mûfajok esetében is, ha figyelünk a fogalom átértelmezõdésére. Ilyen zenészek pedig jelentõs számban vannak napjainkban is, szinte minden mûfajban, és õk ragaszkodnak identitásukhoz, a zenész családok évszázados vélt vagy valós társadalmi-zenei szocializációs hagyományaihoz.
Show more

21 Read more

Show all 495 documents...