PDF superior Múzeum és kiállítás: Az újrarajzolás terei

Múzeum és kiállítás: Az újrarajzolás terei

Múzeum és kiállítás: Az újrarajzolás terei

A vízparti nyaralás élményeinek és helyzeteinek modellezéséhez lehetett volna egyszerűen a LEGO PARADISA „mediterrán nyaralás” tematikus készletének építőelemeit használni, de a makett elkészítésekor nem a LEGO által kialakított kép rekonstruálása, hanem a témakör kritikai megközelítésű múzeumi interpretációjának elkészítése volt a fő cél. Ezért esett a választás a szabadabb építkezést biztosító modellezés, terepasztal-építés eszköztárára. A jelenet összeállításához a kiindulópontot a gyártók pihenés, szabadidő, nyaralás, kikapcsolódás témaköréhez sorolható készletei adták, több, egymástól független minikészlettel. Így vált elkerülhetővé a gyártók „készre” csiszolt történeteinek átvétele, és a Kikapcsolódás című makettbe könnyebben épültek be a kiállítás rendezőinek, illetve az építő témára vonatkozó gondolatainak részletei. Az építés egy Holiday-settel kezdődött, amelyben a legfontosabb nyaraláshoz, kiránduláshoz tartozó kellékeken kívül (hat gumimatrac, három gumicsónak, négy szörfdeszka vitorlarúddal, négy kerékpár) csak olyan speciális elemek vannak, amelyek a témától függetlenül bármilyen más készlettel kompatibilisen használhatók (tetőcsomagtartó, vontatóhorog, utánfutóhoz használható visszapillantó tükör, benzineskanna). A készlet ínyenc részleteket is rejtett: nyolc sörösrekeszt, a hozzá való „rekeszesített” söregységekkel, és negyvenkilenc darab egyesével öntött, alig több mint két milliméter nagyságú sörösüveggel. Egy jelenet összeillesztéséhez viszont még szükség volt különféle „tereptárgyakra” és szereplőkre – mint a történetmesélés nélkülözhetetlen elemeire –, amelyek több csomagból és különálló darabból kerültek egybe (két tóparti épület, gondtalan nyaralók egész sora. A főbb alkotóelemek birtokában indult el az előkészítés (öntőcsonkokról való letörés, töréspontok reszelése), a tervezés (hungarocell alap elkészítése, jelenetek megtervezése), végül az építés. 103 A végleges összeállításhoz további tárgyak, objektumok (mozgóbüfé, autók, padok, székek, asztalok, szemetesek, napernyők, fák, bokrok, virágok, fű, homok) és szereplők bevonására volt szükség. A több helyszínre osztott makett nyaralási képeiben feltűnnek a „tipikus” karakterek és helyzetek (sörtől és naptól megrészegült kölcsönzős, a meleggel dacoló napimádók, az árnyas kertben üldögélő lusta férj, egy habokban elsodródó gumimatrac), de észrevétlen, személyes és intim
Mostrar más

222 Lee mas

A Máriabesnyői Mária Múzeum új állandó kiállítása és egy kapucinus vonatkozású emléke

A Máriabesnyői Mária Múzeum új állandó kiállítása és egy kapucinus vonatkozású emléke

Kerny Terézia rosi Múzeum szakmai felügyeletével megkezdĞdhetett végre az új állandó ki- állítás elĞkészítése. A 2008 augusztusában, Nagyboldogasszony napján, a Lourdes-i jelenés (1858) százötvenedik évfordulóján megnyílt állandó kiállítás tíz nagyobb te- matikai egységbĞl áll. 5 Néhány egység elnevezése – tudatosan – egy-egy ide kapcsolódó, jelentĞs monográÞ a, tanulmánykötet, korábbi nagysikerĬ kiállítás címén alapul. A Nagy László Tamás fĞ mĬvének tekinthetĞ, maga által kialakí- tott és kifestett betlehemi barlangot megĞrizték a rendezĞk, Kerényiné Bakonyi Eszter, Fábián Balázs és Kerny Terézia, de mivel az nem kapcsolódik szervesen a jelenlegi kiállítás koncepciójához, elválasztották attól egy paravánnal, úgy azonban, hogy a karácsonyi ünnepkörben megtekinthetĞ legyen. A rendezĞk igyekeztek maximálisan kihasználni a kedvezĞnek nem igazán mondható épí- tészeti adottságokat. A gyĬjtemény kiállítási anyagát erĞsen szelektálták. Igye- keztek a fĞbb kultusztörténeti csomópontokat megragadni, egy-egy jellemzĞ, vagy kvalitásos alkotás kiemelésével.
Mostrar más

27 Lee mas

Állambiztonság és a vendéglátás szigorúan ellenőrzött terei a szocializmusban

Állambiztonság és a vendéglátás szigorúan ellenőrzött terei a szocializmusban

29 BFL. Fővárosi Tanács VB. XXIII.102a. 1961. július 12. 30 „(…) A fővárosban a minőségi kiszolgálást igénylő „elit” vendéglátását az 1950-es évek közepétől újból megnyíló Múzeum, az Astoria kávéház és a Gundel képviselte, amelyek formavilágukban igyekeztek megőrizni és ápolni a háború előtti hagyományokat. A Gundel étteremben 1952 májusában a legdrágább fogás – egy adag libasült pirított burgonya körettel 71,55 forintba került délben, míg este 80,10-et kellett ezért a vendégnek ugyanott fizetnie. De emellett volt babfőzelék 2,65-ért illetve délig két féle zóna 9 forinttól. A hatvanas évek Gundeljének vendégköréről így emlékszik vissza Pár Gyula, az egykori konyhafőnök: „Általában nagycégeknek a vezetői, diplomáciai testületek, ezekkel kapcsolatos fogadások, ebédek, vacsorák, üzleti tárgyalások, és általában a módosabb kereskedők jártak oda, mert azért régen is egy-egy jól menő maszek, szűcs stb., ha nem is rendszeresen, de alkalmanként megengedhette magának, hogy bejöjjön. Nagyon sok külföldre szakadt hazánkfia, aki hazajött, és a Gundel volt náluk a nimbusz, meg a Gellért, és itt meg is kapták azt a pénzükért, amit mondjuk elvártak. Fiatalok nemigen jöttek, mert mint ahogy kezdtem mesélni, hogy egy május 1-én ugye bejött, most mondjam, hogy akkor nálunk 210 forint volt egy konyak, de a legolcsóbb menü már 21 forintért elérhető volt. […] Egy Napóleon konyak abban az időben nagy érték volt. Na most beült a kerthelyiségbe a vidéki emberke, kért két konyakot, a fele fizetése mindjárt elment, és mikor megkapta a számlát, akkor nagyon sok nem is tudta kifizetni, ez komoly probléma volt. Na most, csak azt mondom ezzel, hogy az egyszerűbb, alacsonyabb keresetű embereknek nem volt elérhető. Kommersz italokat nem is árusítottunk, volt főzéshez meg egyébhez, de jellemzően a legdrágább dolgok voltak. A követségek is, ha tartottak valamit, és azok is mire megkapták a számlát, hát hihetetlen összegek jöttek ki. Mert mellette Kéményseprő vagy az Ezerjó Étterem, a fürdő mellett ugye, azok nyilván ilyen másodosztályú olcsó kis éttermek voltak abban az időben, oda is lehetett menni.” Havadi 2006b: 18.
Mostrar más

15 Lee mas

Az internet, a tér és az új gazdaság Budapesten

Az internet, a tér és az új gazdaság Budapesten

Az összes vizsgált cég földrajzi és internetes távolságadatainak korrelációanalí- zise nem mutatott összefüggést a két térben való együttmozgásra, tehát az új gazdaság interneten könnyen[r]

21 Lee mas

Az állam és a magánvállalatok viszonya az osztrák gazdaságban

Az állam és a magánvállalatok viszonya az osztrák gazdaságban

Az állami beavatkozás másik nagy területe a foglalkoztatás kiterjesztése és megőrzése volt. A munkanélküliség lehetőség szerinti elkerülésére az osztrák állami politika és gazdaságpolitika mindig kiemelt figyelmet fordított. Az acélipari munkahelyek fenntartása egyre nagyobb állami támogatást igényelt. A VOEST-Alpine az 1980-as évek elejétől, 1981-től évről évre növekvő deficitet produkált. 1985-ben a kőolajszármazékokkal való veszteséges üzletelés révén újabb deficit keletkezett (25 milliárd Schilling). Emiatt 1985-ben a konszernt újra kellett strukturálni és a foglalkoztatottak számát több lépcsőben leépíteni. Az akkori pénzügyminiszter, Ferdinand Lacina elbocsátotta a VOEST egész vezetőségét. Nagy horderejű lépés volt, hogy új törvényt fogadtak el, amely véget vetett – legalábbis legálisan – az addigi Proporz-rendszernek, ami addig lehetővé tette, hogy az állami vállalatok vezetőit a két nagy párt, az ÖVP és az SPÖ arányosan jelölhesse a politikai hovatartozás szerint, megfelelő közgazdasági képesítés nélkül is. A vezetői posztok betöltésénél a kormánypártok egyeztetési rendszere és befolyása továbbra is fennmaradt.
Mostrar más

37 Lee mas

Érdekek és értékek az Európai Unió és az Egyesült Államok vállalatfelvásárlási szabályozásában

Érdekek és értékek az Európai Unió és az Egyesült Államok vállalatfelvásárlási szabályozásában

a jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozat esetleges visszavonása esetére a visszavonó nyilatkozat benyújtásának határidejét. Ez nem lehet későbbi, mint az értékelési jog gyakorlására vonatkozó űrlap visszaküldésére megállapított határidő lejártát követő húsz nap. A értékelési jog gyakorlására vonatkozó űrlap tekintetében is megfogalmaz tartalmi követelményeket a Model Business Corporations Act. Meg kell határozni ugyanis (amennyiben történt ilyen) annak a részvényeseknek szóló társasági bejelentésnek az idejét, amely a javasolt tranzakció jóváhagyását megelőzően annak alapvető feltételeit bemutatta. Ha történt ilyen bejelentés, akkor az értékelési jogot gyakorolni szándékozó részvényestől megkívánja annak bemutatását, hogy az értékelési jogot a részvényes olyan részvények esetében kívánja gyakorolni, melyek a bejelentést megelőző időpontban kerültek tényleges tulajdonába. Az értékelési jogot gyakorlni kívánó részvényesnek szintén igazolnia kell, hogy nem szavazott a javaslat elfogadására, illetve nem adta hozzá hozzájárulását. Lásd Model Business Corporations Act, Chapter 13, Subchapter B., Procedure for Exercise Of Appraisal Rights, § 13.22. Appraisal Notice and Form, Elérhető (2014. november 16.): http://apps.americanbar.org/dch/committee.cfm?com=CL270000 ,
Mostrar más

394 Lee mas

Az én és az idegen: az idegenség Radnai István naplójában

Az én és az idegen: az idegenség Radnai István naplójában

ezért jelentésük is mindig újra és újra változó. Ez azt jelenti, hogy a változó kon­ textusnak köszönhetően a pólusok jelentése is folyamatosan változik. A folyamat eredménye, hogy a jelentések egymásra hatása, változása egy „többrétegű alakza­ tot” eredményez.34 A folyamatos inverzió, vagyis a jelentés elcsúsztatása, a hierar­ chikus struktúrát felváltó iterabilitás megkérdőjelezi az oppozíciópár hierarchikus oppozícójel legét.i‘> Az iterabilitás mozgásban tartja a pólusokat, és ezzel elhalasztja a jelentést.36 Az iterabilitás tehát azon élősködik, amit meghatároz, megváltoztat, azonosít és ismétel, vagyis folyamatosan mozgásban tart: a hierarchikus oppozíció- párt.37 Paradox módon az oppozíciópár léte, sőt ismételt megerősítése és megis­ métlése előfeltétele saját jelentésváltozásának. Először egy oppozíciópárt kell lét­ rehozni, hogy azt később elcsúsztathassuk, megfordíthassuk stb. Ha nem lenne én-idegen oppozíciópár, akkor az iterabilitás alapját szüntetnénk meg és így nem lenne lehetséges a mozgás sem. Az én-idegen oppozíciópár tehát mindig változó kontextusban ismétlődik. Ezzel nem csak az én és az idegen közötti különbsége­ ket, hanem az énen és az idegenen belüli különbségeket is felfedhetjük. Az itera- bilitásnak, mint állandó ismétlődésnek az eredménye a szemantikai identitás szét­ esése.38 Ez a szétesés Derrida szerint a disszemináció vagyis a jelentés szóródása.39 Nem szabad azonban a disszeminációt a destrukcióval összekevernünk. A dissze­ mináció ugyanis nem tagadja az én és az idegen létét, hanem a pólusok közötti és azokon belüli kapcsolatok sokaságára irányítja a figyelmet. Ugyanakkor a dissze­ mináció azt is világossá teszi, hogy az én és az idegen nem írható le fogalmi hie­ rarchiaként, melyet, mint „igazságot”40 értelmezhetnénk.
Mostrar más

9 Lee mas

Az informális viszonyok és az informális munka földrajza

Az informális viszonyok és az informális munka földrajza

Ha a hegemón angolszász társadalomföldrajz utóbbi években megjelent enciklopédiáit és szótárait áttekintjük, az informalitás mindegyikben különálló szócikkeket kapott (Aguilar és Campuzano 2009; Corbridge 2009; Harker 2017; Turner 2009; Vaiou 2009). Ezek az ösz- szefoglalók viszont szinte kizárólag az informális gazdasággal és az informális szektorral foglalkoznak, összefoglalják (és csak mérsékelten kritizálják) azokat a megközelítéseket, amelyek az informális és a formális gazdaság súlyáról és viszonyáról a nemzetközi fejlesz- tési diskurzust dominálták az elmúlt fél évszázadban (pl. a fejlődő országokban azért nagy az informális gazdaság, mert gyenge az állam, és ezért az emberek nem bíznak az állami intézményekben; ha csökkentjük az adókat, akkor csökkenni fog az informális szektor ará- nya). Centrumperspektívájuknak megfelelően az informális gazdaságot afrikai, latin-ameri- kai, ázsiai módszertani nacionalista példákkal szemléltetik. Kelet-Európáról megtudhatjuk, hogy a rendszerváltást követő válság időszakában növekedett az informális gazdaság jelen- tősége, és felsejlenek az aggodalmak, hogy a posztfordi átmenettel „sajnos” a fejlett világban is az informális gazdaság bővülését látjuk (Aguilar és Campuzano 2009; Turner 2009). Tur- ner (2009) enciklopédiabejegyzése az informalitás egyenlőtlen fejlődésen alapuló értelme- zésének teljes félreértésével tűnik ki a sorból: szerinte az informalitás az egyenlőtlen fejlő- dés miatt jön létre (!), de az informális gazdaság egyben prekapitalista forma (!), amelynek az alacsony munkabérű tartaléksereggel működő (!) kisárutermelő vállalatait (!) a formális gazdaság kizsákmányolja. Az ehhez hasonló tájékozatlanságra az egyetlen értelmes magya- rázatot Böröcz (2019 [2000]: 126), illetve Havas és Fáber (2019: 146) kínálja: a tudományos világ (kontra)szelekciója, valamint az a nyugati identitásdiskurzus, amelyben a formalitás a modernitással válik egyenlővé.
Mostrar más

10 Lee mas

Az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság. Együttműködő alkotmánybíráskodás?

Az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság. Együttműködő alkotmánybíráskodás?

A felülvizsgálat mélységét illetően rögzíti, hogy az alapvető jogok lényeges tartal- mának védelmét kívánja biztosítani (Indokolás [49]–[50]). 2. Az ultra vires kont- rollt (a határozat a szuverenitás védelméből vezeti le az uniós hatáskörgyakorlással összefüggő alkotmányvédelemre vonatkozó hatáskörét) és az alkotmányos identitás- kontrollt illetően két fontos megszorítást tesz: a) Az AB nem kíván közvetlen kont- rollt gyakorolni az uniós aktusok felett: „Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy a szuverenitás-, illetve az identitáskontroll tárgya nem közvetlenül az uniós jogi aktus, illetve annak értelmezése, így annak érvényességéről vagy érvénytelenségéről, illet- ve alkalmazásbeli elsőbbségéről sem nyilatkozik” (Indokolás [56]). Ebből követke- zően az alkotmányos kontroll a közvetett kontrollra, az uniós aktusok széles érte- lemben vett végrehajtása érdekében született hazai jogi aktusok alkotmányossági vizsgálatára korlátozódik. b) Az identitáskontrollt az egyenjogúság és a kollegiali- tás alapelvein nyugvó, egymás kölcsönös tisztelete mellett folytatott együttműkö-
Mostrar más

29 Lee mas

Az Alaptörvény és az alkotmányos változások szakmai és tudományos reflexiói 2010 után

Az Alaptörvény és az alkotmányos változások szakmai és tudományos reflexiói 2010 után

Az Alaptörvénnyel kapcsolatos diskurzus helyzete és esélyei ma egyaránt borúsak. Az alkotmányjogász szakmai közösség egyáltalán nem rendelkezik gyakorlati befolyással, ami nem is meglepő olyan viszonyok közepette, amikor a nemzetközi szervezetek – beleértve az európai integráció intézményeit – is csak kis eredményeket tudtak elérni. Az Alaptörvény változatlanul tartalmazza a legvitatottabb, az európai alkotmányos értékekkel csak nehezen vagy sehogy sem összeegyeztethető rendelkezéseket, a hatalomgyakorlás módja továbbra is autokratikus jellemzőkkel terhelt. Magyarország ugyan nyilvánvalóan nem vált diktatúrává, de ugyanilyen nyilvánvaló az is, hogy a jogállamiság színvonala az Európai Unió történetében példátlan mértékben csökkent, és a folyamat nem tekint hető lezártnak. Az alkotmányos demokrácia olyan intézményi pillérei, mint az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság vagy az önkormányzatok folyamatosan veszítenek jelentőségükből, az alapjogok védelmi szintje sem javult vagy állt vissza a korábbi állapotába, sőt új, kedvezőtlen tendenciák (mindenekelőtt a szociális jogok terén) érzékelhetők. A hagyományos jogállami értékeket újabb és újabb kihívások érik a halálbüntetés ötletének felmelegítésétől a bevándorló-ellenes hangulatkeltésig.
Mostrar más

11 Lee mas

A régiók és az állam konfliktusai az innovációs kormányzásban - Az innováció központi és regionális irányítása Magyarországon

A régiók és az állam konfliktusai az innovációs kormányzásban - Az innováció központi és regionális irányítása Magyarországon

A regionális innovációpolitikai irányítás rendszere meglehetősen fejletlen, illetve jelenleg visszaszoruló, továbbra is erősen központi irányítás függő. Nehézkes a stratégiai tevékenységek területi (középszintű, települési) szintű koordinációja is. Gyenge az együttműködés az innováció területi szereplői között, így sem a vállalatok, sem pedig a K+F szervezetek nem találták meg a helyüket a hálózatban. A kormányzathoz, közigazgatáshoz, a gazdasági és a tudástermelő szférához kötődő szereplők más-más logika alapján működnek. Ilyen közegben tehát nagyon nehéz a két szakpolitikai terület közötti együttműködés, illetve a helyi szintű és szakmailag is megalapozott érdekérvényesítés a központi szinttel szemben is. A kvázi decentralizált (inkább dekoncentrált) szervezeteknek a kormányzati forrásoktól való erős kiszolgáltatottsága is akadályozza e szervezetek erősebb együttműködését a regionális fejlesztési intézményrendszerrel. Nem létezik tehát önálló regionális innovációs politika, nincsenek meg sem a szervezeti, intézményi, sem pedig a finanszírozási, illetve humán feltételei. Jelenleg tehát nem beszélhetünk működő regionális innovációs rendszerekről és politikáról Magyarországon, az elmúlt évtized szervezetépítési kezdeményezései is inkább csak egy szűkebb hatókörű szakmai mező szervezeti és intézményi kereteit körvonalazták.
Mostrar más

14 Lee mas

Az irodalom és a gazdaság valóságáról és fiktivitásáról

Az irodalom és a gazdaság valóságáról és fiktivitásáról

Ha nem ennyire kikristályosodott formában, de a magyar irodalomban is számolhatunk hasonló funkciójú műfajötvözetekkel. A legkézenfekvőbb pél- da talán Fáy András életműve lehet. A kompetenciák és tevékenységi körök átfedésének fent említett eseteihez hasonlóan Fáy is egyszerre lehetett a reform kori magyar próza jelentékeny alakja és az 1840-ben alapított Hazai Első Takarékpénztár Egyesület megszervezője és segédigazgatója. 58 Írói és gazdaságszervezői működését érdemes egységben szemlélni: mind írásaival, mind az általa alapított intézménnyel hasonló eszméket igyekezett közvetíte- ni. A hasznosi kincskeresés (1824) című elbeszélése a kísértetnovella műfajával modellezi a pénz kezelésének erkölcsi és értelmi feltételeit, s tanít becsületes kereskedelemre, takarékosságra, illetve (versbetétben!) a pénzforgalom sajá- tosságaira. 59 Jellemző, hogy Fáy itt némi anakronizmussal kizárja a modern hitelgazdaság egyik alapvonását, a spekulativitást a kívánatos gazdasági jelen- ségek és magatartások köréből. Ezt azzal összhangban teszi, hogy számára a pénzügyi intézmények reformja, mint a takarékpénztár létrehozása, szintén elsősorban fi lantropikus célzatú volt. Gazdaságfi lozófi ai analógiát keresve eszménye az arisztotelészi oikonomike, a bölcsen kormányzott háztartás képze- téhez áll közel: a kívánatos gazdasági alapegység a nem profi tra, hanem ön- fenntartásra törekvő (családi) háztartás, mivel a szükségletek kielégítésén túli vagyonszerzés természetellenes, vagyis erkölcstelen. A novellának ez az esz- ménye tükröződik majd a Takarékpénztár Fáy által írott tervezetében is: en- nek működését szintén a patriarkális, rendies gondoskodás keretében képzel- te el, hiszen a pénztárt működtető társaság részvényeseként csak „fekvő bir- tokkal” rendelkező nemest fogadott el, aki a vállalkozás hasznából nem része- sülhetett . 60 A takarékpénztár tervezetének közvetlen előképei közé tartozik Fáy prózaírói életművéből a Felszólítás (1838) című életkép is, amelynek elbe- szélője (és a tanító szándék szerint olvasója is) úgy döbben rá a takarékintéze- tek szükséges voltára, hogy rendre olyan szereplőkkel találkozik, akik azért vesztett ek rajta valamely pénzügyi műveleten, mert nem tudtak időben köl- csönhöz jutni, vagy nem tudván jövedelmeiket hol elhelyezni, eltékozolták 58  Az egyesület létrejött éről és működéséről, benne Fáy szerepéről: Badics, 1890. 479–521. 59  Arról a műfaji sorról, amelybe Fáy novellája (Kármán József és Kölcsey egy-egy szövege mel-
Mostrar más

33 Lee mas

Az életkor és az intézmények szerepe a munkaerő-piaci integráció és dezintegráció alakulásában

Az életkor és az intézmények szerepe a munkaerő-piaci integráció és dezintegráció alakulásában

Az életkornak jelentős szerepe van a munkaerő-piaci pozíció biztonságának és bizonytalanságának meghatározásában, különösen a 25 évesnél fiatalabb és az idősebb, 55 év feletti korosztályban. Ugyanakkor a vállalatok tradicionális életkor-kezelési stratégiái számára és az európai országok munkaerőpiacainak egyre nagyobb kihívást jelentenek a népesség idősödő korösszetétellel járó demográfiai változások. Ebből következően egyfelől a jól képzett, a piac számára értékes tudással rendelkező fiatal korosztályok iránt egyre nagyobb a kereslet, míg a kevésbé versenyképes szaktudással rendelkezők továbbra is nehezen kerülnek be a munkaerőpiacra, másfelől az egyre növekvő számú idősebb korosztályok foglalkoztatására nincsenek felkészülve a vállalatok. A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen tényezők alakítják a fiatal és idősebb generáció munkaerő-piaci integrációját és dezintegrációját, továbbá hogy milyen életkor-kezelési vállalati stratégiák léteznek. A tanulmány 6 vállalati esettanulmány keretében elemzi az életkori összetételre ható tényezőket. A kutatásból kiderült, hogy az állami ösztönzők nem befolyásolják hatékonyan a kiegyensúlyozott korösszetételt, a szervezeti kultúra felelősséggel és nyitottsággal kapcsolatos értékei szükséges, de nem elégséges feltételei az életkori sokszínűségnek, az atipikus munkaformákat jellemzően nem az életkori sokszínűség fejlesztésére használják a munkáltatók, hanem családbarát intézkedésekként definiálódnak, a munkahelyi esélyegyenlőségi és sokszínűségi gyakorlatok általában nem életkori csoportokra fókuszálnak, ha mégis, akkor inkább a fiatalokra, mint az idősekre. Kiderült továbbá az is, hogy a munkáltatók részéről létező jelenség, hogy életkor szerint rizikósnak minősítik a munkavállalókat, de meghatározhatja a szervezet életkori összetételét a munkakörök „életkori percepciója”, a munkakörök rövid/hosszú betanulási ideje és a szaktudás egyedisége, és az ehhez kapcsolódó eltérő HR politikák, valamint a munkaerő-összetétel percepciója is.
Mostrar más

36 Lee mas

Az identitás és az akkulturáció (szociál)pszichológiai aspektusai.

Az identitás és az akkulturáció (szociál)pszichológiai aspektusai.

21 kommunikáció. A tanítási stílusok (például a diák-központú facilitatív és tanár-központú asszertív tanítási stílusok által keretezett rendszerben, Leung és mtsai, 2003) közötti különbségek ugyancsak kihívást jelenthetnek, ahogyan a számonkérés módja, gyakorisága, az oktatási adminisztráció és a nagy mennyiségűnek mondott tanulás, a követelmények teljesítése, a vizsgák, a képzés befejezése is, különösen ha mindezek nyelvi nehézséggel vannak súlyosbítva. Egyes diákok számára a vizsgáknál a szokásos vizsgadrukk mellett lehet még további kultúraspecifikus nehézség, például az „arcvesztés” lehetőségének veszélye a szóbeli vizsgán, ha nem tudnak eleget. Ugyancsak az „arcvesztés” félelme és a nyelvhasználati magabiztosság hiánya miatt egyes diákok nem mernek megszólalni az órán. A nyelvi nehézségnek egy másik aspektusa is kiemelkedett vizsgálatunkban: mivel az oktatási nyelv a legtöbb tanárnak nem anyanyelve – az „angol, mint közvetítő nyelv” jelenik meg az oktatásban (Grimshaw, 2015) – ezért nem példa nélküli az optimálistól elmaradó információközlés a tanár nyelvi szintje, a diákok által (még) nem megszokott kiejtése miatt. A nyereségeknél szintén változatos témákat tudtunk azonosítani: a tanulási lehetőség, a tudás – legyen általános vagy specifikus témájú – fontos szerepet kap. Sokszor olyan típusú vagy olyan szintű tudásról, képzésről van szó, amit otthon vagy máshol nem tudtak volna megszerezni a diákok. A képzés befejezése, a diploma megszerzése nem önmagában való cél; továbbtanuláshoz (többnyire egy másik országban), munkaerőpiaci jó elhelyezkedéshez mindez „stepping stone”.
Mostrar más

44 Lee mas

Az intézményi gazdaságtan és a főáram

Az intézményi gazdaságtan és a főáram

ség messze megelőzi minden olyan kutatóét, aki nem az egyesült államok valamely elit egyetemén él és tanít főállásban. a kiemelkedő visszhang annál is figyelemremél- tóbb, mert a közgazdasági szakirodalmat – és ma már sajnos egyre inkább az előlép- tetési és a finanszírozási gyakorlatot is – egyre inkább és kizárólagos jelleggel a folyó- iratcikkek uralják a monográfiák ellenében. a témában nemigen született cikk vagy könyv, amelyben ne idéznék ezt a hatalmas munkát. a térségben – de a szűkebb szak- mában is – e mű szerzőjét nobel-esélyesként tartották számon. de mint tudjuk, nem- csak az irodalmi, hanem a közgazdasági nobel-bizottságban is az ízlések és az érde- kek küzdelme folyik. a kötet megjelenésekor – az 1990-es évek elejére – már áttört a folyóiratcikkeket egyoldalúan túlértékelő nézet, hiszen, úgymond, „ez a mérce a ter- mészet- és az élettudományban is”. Hasonlóképp a kémia és az orvostudomány gya- korlatát másolja az, hogy egyre inkább kerülik a szakterület – természetesen mindig megosztó – nagyjait, és inkább a kisebb, technikai jelentőségű korrekciós elméleteket díjazzák (ezek ugyanis ritkán válnak élénk vita tárgyává).
Mostrar más

23 Lee mas

Az Európai Unió és a magországainak változatos viszonyulása az Új Selyemúthoz és az új kínai gazdasági szerepekhez

Az Európai Unió és a magországainak változatos viszonyulása az Új Selyemúthoz és az új kínai gazdasági szerepekhez

és óvatosságra építő irányvonalat napjainkra egy újfajta geopolitikai gondolkodás váltotta fel. A korábbi, alacsony aktivitású és nagyrészt a nemzetközi szabályokkal összhangban lévő, a kínai írásjegyek után az ún. „24 Karakteres Stratégiának” a lényegét Teng Hsziao-ping így foglalta össze: „Figyeljünk higgadtan, biztosítsuk a pozíciónkat, csendben birkózzunk meg az ügyeinkkel, rejtsük el kapacitásainkat és várjuk ki az időnket, ne keltsünk feltűnést és ne törekedjünk vezető szerepre” (Pearlman, J. 2009). Ez a “low profile” típusú hozzáállás látványosan megváltozott 2013-ban, amikor a kazahsztáni Asztanában Hszi Csin-ping kínai elnök bejelentette az Új Selyemút, a „One Belt, One Road” (OBOR) grandiózus tervét. A nagyszabású kezdeményezés célja egy új gazdasági övezet létrehozása Közép- és Délkelet-Ázsiára, Afrikára, de elsősorban Európára fókuszálva, a tengeri kereskedelem túlsúlyát újra a szárazföldekre helyezve, ezáltal elősegítve egy sokkal egységesebb eurázsiai gazdasági övezet létrehozását. A projekt nagy hatással van az Európai Unió és Kína közötti kapcsolatokra, az Új Selyemút terve, valamint önmagában az Európában egyre inkább számottevő kínai tőke megjelenése rendkívül nagy lehetőségeket, ugyanakkor jelentős kihívásokat is tartogat az Európai Unió és Európa országai számára.
Mostrar más

28 Lee mas

Az adócsalás és az adóelkerülés és elleni harc az Európai Unióban az általános forgalmi adózás területén különös tekintettel az Európai Bíróság joggyakorlatára

Az adócsalás és az adóelkerülés és elleni harc az Európai Unióban az általános forgalmi adózás területén különös tekintettel az Európai Bíróság joggyakorlatára

175 Az Alkotmánybíróság a IV/01479/2013. számú ügyben a 3236/13(XII.21.) AB számú végzésével utasította vissza az indítványozó kérését, aki a Kúria – egy adóüggyel összefüggő közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában hozott – Kfv.I.35.295/2012/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Az ügy tényállása szerint az indítványozó a 2009. augusztus-november hónapokban repcét, búzát és napraforgót számlázott egy szlovák gazdasági társaság (a továbbiakban: vevő) részére. Az indítványozó a számlákon Közösségen belülre történő – adólevonási joggal járó – adómentes termékértékesítést tüntetett fel 0%-os áfa kulccsal. Az elsőfokú adóhatóság áfa ellenőrzést végzett az indítványozónál. Ennek során beszerezte a szlovák adóhatóság tájékoztatását, amely szerint a vevő nem rendelkezett tehergépkocsikkal és a fuvarcímen helyiséggel, ott csak egy postaláda volt. Az ellenőrök megállapították továbbá, hogy a fuvarleveleken megadott tehergépjárművek tulajdonosai nem ismerték a vevőt, a nevükben kitöltött címet és nyomtatványokat, továbbá nyilatkoztak arról, hogy Érsekújvárra terméket nem szállítottak a CMR fuvarlevelek szerinti időpontokban. Mivel az áru külföldre történő szállítása az ellenőrzés során igazolást nem nyert, az elsőfokú adóhatóság adóhiánynak minősülő áfa adókülönbözetet állapított meg, amely után adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel. Az indítványozó fellebbezésében hivatkozott az Európai Bíróság C–409/4.,C–384/04., C–271/06. és egyesített C–354/03., C–355/03., C–484/03. számú ítéleteiben – a korábbiakban ismertetett – „tudta tudhatta” formulára, melyet a másodfokú adóhatóság és a Győri Törvényszék elutasítottak. A Győri Törvényszék indokolásában kiemelte, hogy az adóhatóság a fuvarozók meghallgatása alapján helytállóan állapította meg a CMR-ek meghamisítását, amelyet a peres eljárásban tett nyilatkozata szerint már a felperes sem vitatott. Rámutatott továbbá, azzal, hogy a felperes a vevővel személyesen nem találkozott, egy általa korábban nem ismert vevő részére nagy mennyiségű terményt adott el úgy, hogy a termék kiszállításának körülményeiről még a fuvarozást végző ellenőrzésével, a CMR okmány hitelességének vizsgálatával sem győződött meg, saját nyilatkozata szerint a rakodókat, a mennyiséget és a minőséget is a vevő képviselője ellenőrizte, az indítványozó felperes nem foganatosított lehetséges és ésszerű intézkedéseket. Ezért az indítványozó magatartása nem minősült jóhiszemű eljárásnak az európai bírósági döntések fényében.
Mostrar más

258 Lee mas

A hagyományos és az újító Csáth

A hagyományos és az újító Csáth

Ilyen a kevésbé ismert Katonai behívó címû szöveg. Lehet ezt szatirikus mûnek, krokinak, humoreszknek tekinteni – én arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy talán kicsit több is kiolvasható belõle. Noha az idõkezelés ismét teljesen konven- cionális, itt talán túlságosan is az: az elbeszélõ órára, félórára pontosan közli, mi- kor mit csinált – voltaképpen éppen ez beszámolójának a lényege, hogy a lehetõ legpontosabban számot adjon cselekedeteirõl és a ráfordított idõrõl. Fõnöke el- küldi elintézni egy látszólag egyszerû ügyet, de rengeteg bürokratikus akadályba ütközik, és végül dolgavégezetlenül jelentkezik a fõnöknél. Mindezt a fõszereplõ- elbeszélõ a helyek, helyszínek, nevek és idõpontok aggályos felsorolásával mond- ja el, imitálva a katonai és a bürokratikus nyelvhasználatot és gondolkodásmódot. Itt sokkal finomabban, visszafogottabban, s ezért többértelmûen jelzi a szöveg, hogy elbeszélõje, aki egyúttal a fõszereplõ, s akinek a nézõpontjából minden ese- ményt látunk, a maga zárt, furcsa mûködésû univerzumában él. Lehetséges olyan értelmezés, hogy a szöveg végére az elbeszélõ megõrül, s ezt észlelik a külsõ szem- lélõk is: „De észrevettem, hogy két fiatalember megáll, néznek engem, és súg va- lamit egyik a másiknak.” Sõt arra is utal a szöveg – éspedig kurzívval szedve, te- hát kiemelve –, hogy az elbeszélõnek kényszerképzetei vannak: „A laktanyánál a sarkon egy katona állott, kezében mannlicher puskával. Mialatt tovább haladtam, egyszerre fölemelte a fegyvert, és rám célzott.” Igaz ugyan, hogy ezek a jelek csaknem a novella végén, tehát igen hangsúlyos helyen vannak elhelyezve, de több megerõ- sítés nincs – fenntartható egy olyan értelmezés is, hogy csak a kánikulai forróság téveszti meg, zavarja össze az egyébként normális elbeszélõt.
Mostrar más

8 Lee mas

A testedzés és az asztma kapcsolata

A testedzés és az asztma kapcsolata

1935-ben, a Lancetben jelent meg az első olyan közlemény, amelyben kontrollcsoportot is „használva”, az asztmás betegek speciális légzőgyakorlattal történő kezelésének eredményéről számoltak be. 1968-ban amerikai szerzők java- solták először asztmás gyermekek számára az úszást mint kiegészítő kezelést. Magyarországon 1981 augusztusa óta folyik rendszeresen asztmás gyermekek úszótréningje. Ennek eredményeként az azon évekig, rendszeresen részt ve- vők teljesítőképessége látványosan javult (sokkal jobb, mint a nem sportoló, egészséges kortársaiké), gyógyszerigé- nyük csökkent, betegségük súlyossága jelentősen mérséklődött. Másrészt az asztma az élsportolók között sem ritka- ság. Leggyakoribb a nagy kitartást igénylő sportot űzők között. Észak-Európában a sífutók 14–54%-a, a hosszútávfutók 15–24%-a, az úszók 13–44%-a asztmás. E jelenség lehetséges magyarázata: az élsportolók percenként 200 liter levegőt lélegeznek be (nagyrészt szájon át). A légszennyező anyagok és az allergének az alsó légútjaikba is lejutnak. Nyálkahártyájuk lehűl és kiszárad, emiatt mediátorok szabadulnak fel, ez nyálkahártya-duzzanatot és kishör- gő-görcsöt okoz. Ez a jelenség béta-2-agonista előzetes belégzésével megelőzhető (vagy jelentősen csökkenthető). E szereket világhírű élsportolók is rendszeresen használják. A nem gyógyszeres megelőzési módszerek közé tartozik a maszk viselése, az uszodák légterének gyakori szellőztetése, ómega-3 zsírsav fogyasztása és igen apróra porlasztott száraz só (nagyon tiszta nátrium-klorid) belégzése. Orv. Hetil., 2016, 157(26), 1019–1027.
Mostrar más

9 Lee mas

A számítógép, az elektronikus kommunikáció és az internet hatása

A számítógép, az elektronikus kommunikáció és az internet hatása

szám-csökkentő technikák, elszemélytelenedő grammatikai szerkezetek, a beszélt nyelvből ismert témaismétlő szerkezet) és a formai változásokra (fonetikus írásmód, a kis- és nagybetűk használata, központozás, illetve ennek hiánya) koncentrál, újab- ban pedig az érzelemkifejezés digitális kommunikációban megjelenő új módjaira. 19 Az írásbeli kommunikációs szituációk felgyorsulása miatt a korábban csak le- velezésben bonyolított kapcsolatépítés, ügyintézés vagy egyszerűen csak tájékozta- tás helyett megjelenő írott beszédben „az internetező ímélezés, csetelés, fórumozás közben biztonságban érzi magát; saját csoportjában van, saját nyelvváltozatát beszé- li. […] A magyar internethasználók többsége fiatal, képzett, idegennyelv-ismeret- tel rendelkező értelmiségi alkalmazott, vezető, vállalkozó vagy diák. Többségüket a felmérések szerint nem zavarja az »idegen nyelvi dominancia« az interneten, nem akad fönn az idegen szavakon – érti őket.” 20 Vagyis kialakult egy olyan nyelvhaszná- lati típus, melyben egyrészt a lazaság jeleiként megjelenő emotikonok és a sokszor szándékos pongyola fogalmazásmód egyszerre van jelen az idegen (javarészt ame- rikai eredetű) kifejezések használatával, másrészt minimalizálódott a különbség a belső és a külső kommunikációs kultúra között. Azok számára, akik idegenkednek attól, hogy az elektronikus eszközök megjelenésével kialakult rétegnyelvet az általa betöltött funkcióban elfogadják, érzelmeiket sokszor a fent említett módon a ma- gyar szövegekbe bekerülő idegen kifejezések magyarításának igényével próbálják kifejezni.
Mostrar más

15 Lee mas

Show all 5412 documents...