PDF superior Retorika és az üzleti kommunikáció

Retorika és az üzleti kommunikáció

Retorika és az üzleti kommunikáció

Az elbeszélés után következik a témamegjelölés, amely már az érvelést, az alku szakaszát készíti elő. A témamegjelölés a bizonyítás előfutáraként „olyan pontja a beszédnek, amely nélkül, a folyamatosság és rendezettség hiányában a legjobb érvelés is bizonytalanná válhat. A témamegjelölés a klasszikus beszéd legrövidebb része, csupán néhány mondat vagy szó. Feladata az elbeszélés gon­ dolati magvának összegzésén keresztül a beszélő saját álláspontjának megmuta­ tása, a tétel kimondása és felosztása” (adamiK–Jászó–aCzél 2004: 383). Nincs ez másképpen a tárgyalás folyamatában sem, hiszen a meggyőzésnek ebben a fázisában a saját elgondolások kifejtése történik. Lépésről lépésre, a megértés fo­ lyamatát ellenőrizve kell haladni. Fontos, hogy a tárgyalófelek a tárgyalási téma minden lényeges elemét fölsorolják, illetve kínálatuk eddigi megítéléséről még több információt adjanak, ha szükséges, akkor ezeket dokumentumokkal is iga­ zolják (l anGeR –R aátz 2006: 135). A célok megfogalmazása legyen egyértelmű, hangsúlyozzuk és emeljük ki fontosságát, előnyeit.
Mostrar más

9 Lee mas

Teljesítménymérés és döntéstámogatás az üzleti szférában = Performance measurement and decision support in business practice

Teljesítménymérés és döntéstámogatás az üzleti szférában = Performance measurement and decision support in business practice

Differenciáltabb, s némileg kedvezőbb képet kapunk, ha összevetjük a különböző funkcionális területekért felelős vezetők véleményét (lásd a 3. táblázatot, illetve a 2. melléklet ábráját.) Az információs rendszer támogató szerepéről – a 2004. évi felmérésben először – a válaszadó cégek mind a négy vezetőjét megkérdeztük, alkalmat teremtve ezzel a vélemények összevetésére. Az értékelt területek listája – terjedelmi korlátok miatt – valamivel rövidebb, mint a pénzügyi vezetők kérdőívében már az előző felmérésben is szereplő kérdés, s a listát is némileg módosítottuk. Az új, mind a négy vezető számára feltett kérdésben több, az érintettekhez kapcsolódó, stratégiai jellegű is tevékenység szerepel (például a teljesítmények kölcsönös értékelése és a kommunikáció), mint a korábbi, több operatív elemet is tartalmazó listában. Az élmezőny ennél a kérdéssornál sem mutat más képet: a „hagyományos” kontrol-tevékenységek esetében éreznek viszonylag nagyobb támogatást a vezetők, míg az érintettek véleményének megjelenítése (beleértve az egyre fontosabbként elismert vevői elégedettséget is), a velük való kommunikáció vagy a folyamatok fejlesztéséhez való hozzájárulása terén már kevéssé elégedettek.
Mostrar más

46 Lee mas

Gorgiasz, a hatalom és a retorika : Platón az írástudók árulásáról

Gorgiasz, a hatalom és a retorika : Platón az írástudók árulásáról

ből a viszonyból. Ha a dialektikus beszélgetőpartnerek tanítanak és tanulnak, akkor ez a meggyőzés egy olyan fajtája, mely tudást eredményez, ami szintén mély ellentétben áll a retorikával, mely az oktalan „tömeg” manipulációját célozza (Wardy 1996. 68). gorgiasz „agresszív intellektualizmusa” és szónoki tevékenysége ezt a fajta part- neri viszonyt lehetetleníti el a politikai és etikai diskurzusban, és ezen keresztül annak felismerését, hogy az ilyen diskurzus szükségképpen csalódásokkal és nehézségekkel terhelt. azáltal, hogy Platón a gorgiaszi retorika antidemokrati- kus, hatalmi politikai jellegét szembeállítja a szókratészi dialektikával, 36 arra kí- ván rámutatni, hogy ha a közéleti kommunikáció célja nem az igazság kiderítése, nem közös értékeink, avagy a közös jó megvitatása, és a végső elemzésben nem a közös conditio humana kölcsönös elismerésén alapul, akkor semmi nem mentheti meg tőle, hogy a hatalmi játék részévé, vagy rosszabb esetben egyenesen annak eszközévé váljon. 37 Gorgiasz mint értelmiségi felelőssége a diktatúra kialakulá- sában nem abban áll, hogy megfogalmazott volna egy politikai ideológiát, sem abban, hogy kidolgozott egy olyan eszközt, mely az effélét hatékonyan közvetít- heti a tömegek felé. az értelmiségi a gondolataiért (is) felelős, amennyiben nyil- vánosságra hozza őket, mert – amint Gorgiasznak a retorika hatalmára vonatkozó felismerése implikálja – a szavak tettek. gorgiasz nihilista metafizikája elméleti igazolást nyújt az értelmes metafizikai, etikai és politikai diskurzusról való le- mondás számára, intellektusa felsőbbrendűségébe vetett hite pedig jogalapot teremt rá, hogy a „tömeget” nyalánkságokkal traktálandó gyermekekként vagy drogadagolásra szoruló puszta testekként kezelje. az „értékek átértékelésének” destruktív kalliklészi ideológiája, melynek értelmében az ember „mértéke” az állat (vö. 483d), nem pedig az isten (vö. Theaitétosz 176b1) innen csupán egy ki- csiny, ámbár mindent eldöntő lépés.
Mostrar más

24 Lee mas

A régi-új retorika és a törvényszéki szónoklás

A régi-új retorika és a törvényszéki szónoklás

laszok (replikák) hiánya, illetve unikumszerűsége; d) a testbeszéd (nem verbális kommunikáció) elhanyagoltsága, szinte mikronyomokban lévő megjelenése. a) Az antik demokráciákban elmondott sok ezer perbeszéd és az újkorban tar­ tott sok százezer – akár milliós nagyságrendű – perbeszédnek elenyésző töredéke vehető górcső alá, minthogy ezek az írott (publikált) perbeszédek a százas nagy­ ságrendhez tartoznak. Az írásban fennmaradt klasszikus perbeszédek és az újkori kinyomtatott vád- és védbeszédek még csak a jéghegy csúcsának sem tekinthetők, mert meg sem közelítik a valóságos perbeszédek egy ezrelékét. A perbeszédek több mint 999 ezrelékének tartalma egyáltalán nem olvasható el a tárgyalási jegy­ zőkönyvekből. Általában a jegyzőkönyv csak a perbeszéd megtörténtére utal. Eb­ ből az elenyésző töredékjellegből következik, hogy kellően megalapozottan nem állapítható meg például, hogy C iCeRo Pro Milonéja vagy In Catilinam elmondott beszéde a legszínvonalasabb klasszikus véd- és vádbeszéd. (Már d émoszthe ­ nész ről is feljegyezték, hogy az elhangzott beszédeit kiadásuk előtt átdolgozta, a damiK 2010: 243.)
Mostrar más

12 Lee mas

Az informális kommunikáció hatása a szervezet működésére

Az informális kommunikáció hatása a szervezet működésére

A szervezeti információáramlás megítélésének elemzése során klaszterelemzést is végeztem, amely so- rán négy klaszter alakult ki, és minden változó és kom- ponens alapján különböztek a csoportok. A csoportok az alapján jöttek létre, hogy a válaszadók hogyan ítél- ték meg a szervezeti információáramlást. Az első klasz- terbe a válaszadók 15,6%-a tartozik. Ők azok, akik az első faktort, vagyis a hatékony kommunikációt jónak ítélték, és jelentősnek tartják az informális kommu- nikációt, viszont az üzleti kommunikáció nem játszik fontos szerepet a szervezeti információáramlásban. A 2.  klaszterbe a válaszadók 35,5%-a került, náluk a szervezeti kommunikáció gátló tényezői kaptak magas értéket, az üzleti kommunikációt és az informális kom- munikációt nem tartják fontosnak a szervezeti informá- cióáramlás megítélése szempontjából. A 3. klaszterben azok a válaszadók szerepelnek (31,4%), akiknél az in- formális kommunikáció a legmeghatározóbb a szerve- zeti kommunikáció esetén. Az utolsó klaszterbe a vá- laszadók 17,4%-a tartozik. Ők egyik komponenst sem értékelték fontosnak, valamennyi komponens esetében negatív átlagérték mutatható ki (5. táblázat).
Mostrar más

9 Lee mas

Az Én és az én

Az Én és az én

Ha mindez igaz, akkor az Én „intellektuális szemléletében” – amelyet Nietzsche összemos az „[én] gondolom”-mal – sincs semmi látható. Johann Gottlieb Fichte abban nagyon pontosan követi Kantot, hogy az „[én] gon- dolom” esetében (amelyet az ítéletekben már mindig is igénybe kell ven- nünk) nem beszélhetünk egy képzetben reprezentált tényrõl, hanem csak olyan tettcselekvésrõl, amelyen keresztül a feltétlen Énnek elõször önmagát mint tényt („[én] vagyok”) és aztán a maga ellentétét, a nem-Én-t kell tételeznie; ekkor az válik kérdésessé, hogy honnan tudhatunk errõl a tett- cselekvésrõl. Fichte válasza: ezt a tettcselekvést végre kell hajtanunk, és köz- ben önmagunkat kell szemlélnünk. „Hogy van az Én önmaga számára? Az elsõ posztulátum pedig ez: gondolj magadra, konstruáld meg önmagad fogalmát, és figyeld meg, hogyan teszed ezt!” 15 Így Fichte minden hall-
Mostrar más

11 Lee mas

Üzleti globalizáció és a hivatásos sport: sportvállalatok nemzetközi szerepvállalása

Üzleti globalizáció és a hivatásos sport: sportvállalatok nemzetközi szerepvállalása

A média képes arra, hogy a sportélményt könnyen fogyaszthatóvá alakítsa a távoli nézık számára is, ezáltal a közvetítési jogok megvételével komoly pénzügyi alapot jelenthet a kluboknak. Napjainkban jellemzı, hogy nemzetközi vállalatok termékei, a sportvállalatok szponzorálásáért cserébe, láthatóvá és összekapcsolhatóvá válnak. (Thibault, 2009). 16 A sportvállalatok fejleszthetik terméküket, hogy minél több hasznot szerezhessenek a közvetítési és a szponzorációs piacról. Ennek lehet egy lehetısége a nemzetközi versenysorozatban való indulás. Nemzetközi példaként említhetjük az Egyesült Államokban a Nike példáját, amely így építette fel az „Air Jordan” termék márkáját, vagy a Volvo International Tennis Tournament esetét, amely során egy kisebb teniszversenybıl komoly nemzetközi torna lett, szem elıtt tartva a fıszponzor autógyár márkáját. Erıteljesen megnıtt a sportvállalatok szponzorálása, amikor a vállalatok maglátták benne a fent leírt lehetıséget. Eleinte a szponzoráló fél általában területileg hozzá közel esı csapatokat támogatott. (például Fiat- Juventus, Philips-PSV), ami logikus is, mivel elsısorban, elıször ott szeretett volna hírnevet szerezni (1960-70-es évek), de késıbb ez megváltozott, hiszen világszintő ismertség vált igénnyé, és egyben elérhetıvé is a közvetítések által.” (Andreff, 2006) Kiváló nemzetközi példa a szponzori piac bıvítésére a Red Bull energiaital esete, amikor is a vállalat márkaépítési céllal támogatott, majd tulajdonolt sportvállalkozásokat. A Red Bull vállalatcsoport tulajdonosa, Dietrich Mateschitz állítása szerint
Mostrar más

23 Lee mas

A 9. osztályos kísérleti Magyar nyelv és kommunikáció tankönyv előnyeiről és hátrányairól

A 9. osztályos kísérleti Magyar nyelv és kommunikáció tankönyv előnyeiről és hátrányairól

A fogalmi jegyekkel összefüggésben meg kell említenem az Eleonor Rosch nevéhez fűződő prototípus-elméletet, amely szerint bár egy adott kategóriá- ba több minden is beletartozhat – a kategóriának nincsenek jól meghatáro- zott körvonalai –, azért vannak legjobb, tipikus esetek is, amelyek a kategória magját képezik. Ezek az elemek a kategóriára jellemző ismertetőjegyek együt- teséből a lehető legtöbbet viselik egyszerre magukon. A többi elem hozzájuk képest periferikusabb, mivel az általános ismertetőjegyek valamelyike – esetleg több is – hiányozhat (vö. pl. Pléh 2013: 107). Ilyen megfontolás alapján pl. a paradicsom nem tipikus gyümölcs, a bálna, a delfin, a denevér nem tipikus emlős, a strucc és a pingvin pedig nem tipikus madár. Ezt az elméletet azért kellett ismertetnem, mert a munkafüzet egy feladatban foglalkozik vele:
Mostrar más

16 Lee mas

A szemantikus folyamatmenedzsment hasznosítási lehetősége az üzleti folyamatok tudásalapú fejlesztésében

A szemantikus folyamatmenedzsment hasznosítási lehetősége az üzleti folyamatok tudásalapú fejlesztésében

54 automatizáltság növelése. Lényeges az előrehozott ellenőrzés, de még jobb az ellenőrzés helyett a megelőzés. Csökkenteni kell a folyamat-hurkokat (Kóczé, 2010). A BPR-ral szemben a Continuous Process Improvement egy folyamatos folyamatfejlesztést jelent, amely alapul veszi a már meglévő folyamatokat, illetve az azokba foglalt tevékenységeket. Ez azt jelenti, hogy a CPI alulról építkezik, és sokszor minden előzetes tervezés nélkül jön létre a modell átfogó képe. A bottom-up megközelítés legfőbb előnye pedig esetünkben az, hogy több érintett bevonását is támogatja (IFUA, 2008). Ez azért fontos, mert így azoknak az előzetes tapasztalatait is be lehet vonni a tervezés folyamatába, akik a folyamat közvetlen felhasználói, így sok olyan problémát, nehézséget megláthatnak, amelyeket a szervezet vezetői, a menedzsment tagja nem feltétlenül vennének észre, vagy alulbecsülnék azok súlyosságát. A folyamat felhasználásával közvetlen kapcsolatban levő érintetteket azért is célszerű bevonni a tervezésbe, mert amennyiben az ő tapasztalataik is felhasználásra – de legalábbis meghallgatásra – kerülnek, akkor a folyamatok megváltozásának elfogadása részükről kisebb ellenállásba fog ütközni (Bakacsi, 2010).
Mostrar más

132 Lee mas

A felhő alapú számítástechnika használata a köz- és üzleti szférában

A felhő alapú számítástechnika használata a köz- és üzleti szférában

3. A FELHőALAPÚ SzÁMíTÁSTECHNIKA HASzNÁLATÁBÓL SzÁRMAzÓ ELőNyÖK A felhőalapú számítástechnikát 2005-ben indították el azok a nagy, multinacionális cégek, amelyek hatalmas számítástechnikai erőforrásokkal rendelkeztek saját rendszereik működ- tetéséhez, például az Amazon, a Microsoft és a Google. Az Európai Unió Statisztikai Hiva- tala 2014 végén nyilvánosságra hozta a legfrissebb adatokat azzal kapcsolatban, hogy a helyi vállalkozások hány százaléka használ felhőszolgáltatásokat. A felmérésben az Európai Unió 28 tagállama vett részt. Az adatok szerint a tagállamokban átlagosan minden ötödik társa- ság alkalmaz adatok tárolására vagy más tevékenységekre felhőszolgáltatást, és több mint 80%-uk inkább a saját infrastruktúrájára támaszkodik. 2014-ben majdnem kétszer annyi cég használt nyilvános felhőalapú szervert (12%), mint magánfelhőt (7%) az Európai Unióban.
Mostrar más

18 Lee mas

Az orvos–beteg kommunikáció jelentősége a szomatizáló

                    páciensek ellátásában

Az orvos–beteg kommunikáció jelentősége a szomatizáló páciensek ellátásában

Kulcsszavak: stresszkezelés, szomatizáció, reattribúció, orvos–beteg kommunikáció The importance of the doctor–patient communication in the care of somatizing patients The term “somatization” refers to the manifestation of multiple somatic complaints not explained by organic chang­ es. According to the literature, 15–25 percent of all medical visits are related to somatization. As medical training does not put enough emphasis on the evaluation of the possible psychological background of certain somatic symp­ toms, physicians may feel powerless and make unjustified diagnostic and therapeutic efforts. The patients may also feel helpless and frustrated, their anxiety and the intensity of their complaints may increase. As stress is an important factor in the somatization process, stress reduction and improvement of coping are key elements of the treatment guidelines for chronic diseases. Evidence based interventions range from short counselling and medication to cogni­ tive and behavioral psychotherapy. Reattribution, a short (10–30 minutes) structured intervention that can be imple­ mented in primary or secondary care, in certain cases can result in significant decrease in somatic symptoms and anxiety.
Mostrar más

5 Lee mas

A médiaerőszak-kommunikáció hatásának újraértelmezése az evolúciós viselkedéstudományok perspektívájából

A médiaerőszak-kommunikáció hatásának újraértelmezése az evolúciós viselkedéstudományok perspektívájából

Az elmúlt közel két évszázad az általános, ezen belül a tömegkommunikációs technika fejlődéséből következően médiumok sokaságát hozta létre (Briggs & Burke, 2002). Ezek számára az előzőleg említett, valamint számos más tényező által is gerjesztett agresszió egyszerre bemutatandó társadalmi problémaként, ugyanakkor nagy nézettséget produkáló műsorprogramként jelentkezett. Az agresszió mindig is jelen volt az ember életében. Jellegéből következően figyelemfelkeltő szereppel kellett rendelkeznie mind a múltban, mind a jelenben, és ez bizonyosan nem változik meg a jövőben sem (Walker, 2001). Nem hiszem, hogy a tömegkommunikáció valaha is kikerülhette volna, vagy a jövőben esélye lenne megtagadni, hogy témájául válassza a tömegérdeklődésre számító agressziót (Goldstein, 1998; Tóth, 2002, 20003, 2005; Tóth et al., 2004). Bőségesen rendelkezésre állnak arról írásos adatok, hogy a hangos veszekedésektől a rituális szócsatákon, a véres küzdelmeken és a kínzásokon, a csatajeleneteken át a kivégzésekig az agresszió az írott történelem során mindig képes volt tömegeket vonzani (Guttman, 1998; Mátay, 2009). Mindez elkerülhetetlenül maga után vonta, hogy a tömegkommunikációs eszközök akár magának az agressziónak a szimpla prezentációját, akár ritualizáltan eltúlzott, fiktív módjait témájául válasszák. 3 Nincs ebben semmi meglepő, hiszen – hogy egy hasonlóan vitákat kavaró témát említsek – a szexualitás és a pornográfia is a fényképezés feltalálása óta megkerülhetetlenül jelen van a fotográfiában, és a Lumière-fivérek híres párizsi filmbemutatójának (1895. december 18.) évében, alig néhány nappal később már zártkörű pornográf vetítést tartottak Párizsban. Meg kell azonban jegyeznem, hogy az agresszió iránti érdeklődés nem jelenti feltétlenül annak élvezetét (Krcmar &Kean, 2005). Aki több agresszív tartalmú műsort néz, nem feltétlenül élvezi az agressziót. Például a személyiségjegyek kapcsolatban állnak azzal, hogy a nézőnek örömet okoz, vagy sem az erőszak látványa. Mindenesetre a fiúk - nem meglepő módon (Baron- Cohen, 2003) -, különösen a kamasz és a fiatal felnőtt korban mérsékeltebb empátiát
Mostrar más

177 Lee mas

Az orvos–beteg kommunikáció jelentősége a szomatizáló páciensek ellátásában

Az orvos–beteg kommunikáció jelentősége a szomatizáló páciensek ellátásában

A legtöbb pszichoterápiás módszernek van saját értel­ mezési koncepciója és kezelési stratégiája a szomatizáció vonatkozásában, közülük a kognitív és viselkedésterápia hatékonyságára van A szintű evidencia [20, 21]. A kog­ nitív és viselkedésterápia célja a gondolkodási hibák felis­ merése és korrigálása, gyakori elemei a kognitív átkerete­ zés, valamint az asszertív viselkedés és az indulatkezelés technikájának elsajátítása [22]. Tágabb értelemben a kognitív és viselkedésterápiás technikák közé soroljuk a relaxációs módszereket, illetve az utóbbi években egyre elterjedtebben használt és kiemelkedően hatékonynak talált „elfogadás és elköteleződés” terápiát. Ez utóbbi a tünetmentesség elérése helyett a tünetek elfogadására és az aktivitás fokozatos növelésére helyezi a hangsúlyt, ez­ által szakítva meg az önrontó köröket [23]. A kapcsola­ tok javítása, az érzelmek tudatosítása és kifejezése, illetve a figyelem átirányítása a testi tünetekről az interperszo­ nális kapcsolatokra szintén hatékony eleme a pszicho­ terápiáknak [24]. Mindez egyéni és csoportterápiás ke retek között is elérhető. A csoportos tanulás a költség­ hatékonyságon túl számos előnnyel jár. A résztvevők kö­ zötti tapasztalatcsere elősegítheti a kognitív torzítások felismerését és korrigálását. A csoport tágabb teret nyújt az élmények megosztására, visszajelzésekre, a kommuni­ kációs készségek gyakorlására a társas kapcsolatok javítá­ sa érdekében.
Mostrar más

5 Lee mas

Az abortuszról és a jogi feminizmusról : Az „abortusztanácsadás” és az „abortuszturizmus” esete Magyarországon

Az abortuszról és a jogi feminizmusról : Az „abortusztanácsadás” és az „abortuszturizmus” esete Magyarországon

tipikusan feminista, amikor az általában meg nem hallott „női hangok” („women’s voice”) felől érdeklődik a kutató – a kérdező –, mivel előfeltételezi, hogy az, aki a szabályozás alanya; értékes mondanivalóval bír arról, hogyan is működik a rend- szer. A Patent kutatási motivációja ez esetben az volt, hogy egy pillanatképet adjon arról, a kötelező védőnői tanácsadások során milyen mértékben tartják tiszteletben a nők döntési szabadságát, autonómiáját, emberi méltóságát. Arra voltak kíváncsiak, hogy milyen bánásmódban részesültek, mennyi és milyen jellegű információt kaptak, illetve, hogy milyen hangnemben kommunikáltak velük. Az egy hónapig tartó inten- zív kutatásban 101 interjú készült, Budapest VII. kerületén felül 12 vidéki városban. A megkérdezettek közül sokan kiemelték a tanácsadás hiábavalóságát, rámutat- va ezzel arra, hogy a döntést magukban már meghozták, és annak megváltoztatá- sára ezek a találkozók nem voltak alkalmasak. Sőt, újratraumatizálódtak; mivel az egyébként sem egyszerű döntéshozatalt újra át kellett élniük. Többeket kellemetle- nül érintett, illetve rossz érzéssel töltött el, hogy a fizikai tér, a helyiség, ahol vára- kozniuk kellett, közvetlenül a terhesgondozás helyszínének szomszédságában van; a falakon magzatokat, boldog kisbabákat és szülőket ábrázoló poszterek, az állvá- nyokon pedig terhességgel, babavárással kapcsolatos magazinok, ismertetők vol- tak elhelyezve. Ez a légkör nem releváns, nem támogató, viszont annál inkább fel- kavaró az ott várakozók számára. A tanácsadás során a szociális ügyintéző stílusát viszonylag kevesen ítélték olyannak, mintha az bűntudatot akart volna kelteni ben- nük, azonban szinte minden válaszadó megemlítette, hogy a gyermekvállalás mel- letti érvekkel hozakodtak elő. Az esetek többségében a befolyásolás érvrendszere nem a nő sajátos élethelyzetére, hanem az ún. nagy igazságokra épült, mint amilyen a „most van itt az ideje”, vagy a saját tapasztalatra való utalás, vagy az érzelmekre alapozó
Mostrar más

18 Lee mas

Az orvosi kommunikáció sajátosságai a gyermekonkológia területén, különös tekintettel a palliatív ellátásra

Az orvosi kommunikáció sajátosságai a gyermekonkológia területén, különös tekintettel a palliatív ellátásra

A gyermekonkológiai palliatív ellátás kérdése csupán az elmúlt évtizedben került a nemzetközi érdeklődés kö- zéppontjába. A gyermekkori palliatív ellátás kereteit 2006-ban fektették le egy nemzetközi szakmai találkozó során Trentóban (International Meeting for Palliative Care in Children). Itt született meg az az európai doku- mentum, mely megfogalmazza a terminális betegséggel élő gyermekek ellátásának standardjait. A dokumentum definiálja a gyermekgyógyászati palliatív ellátást, mely magában foglalja a gyermek és családja testi, lelki, szelle- mi gondozását. A megfelelő gyermekkori palliatív ellá- tásra alapvető emberi jogként tekint, és családorientált, holisztikus szemléletben, egyéni igényekre szabott ellá- tást tart szükségesnek. Az egyes tünetek ellátásán, a meg- felelő fájdalomcsillapításon túl szem előtt tartja a pszi- choszociális, lelki vonatkozásokat és a gyásztámogatást is [6]. A WHO csak 2012-ben adott ki útmutatást a gyer- mekek krónikus perzisztáló fájdalma esetén alkalmazan- dó gyógyszeres kezelésről. Az Amerikai Egyesült Álla- mokban a National Academy of Medicine a palliatív ellátás alábbi kiemelt feladatait jelöli meg: erősíteni a betegek, a családok és a személyzet jóllétét; segíteni a gondozásban és a logisztikában való koordinálást; illetve támogatni a betegek, a kezelőszemélyzet problémameg- oldását és döntéshozatalát is [7].
Mostrar más

7 Lee mas

Az excentrikus edzés és az egésztest vibráció hatása az izom mikrostruktúrájára és az energia felhasználására

Az excentrikus edzés és az egésztest vibráció hatása az izom mikrostruktúrájára és az energia felhasználására

Az előzőkben kutatók vizsgálataikat többségében zömében gyorsrostokból, vagy lassúrostokból felépülő izmokon végezték és így nem tudták megállapítani, hogy a kevert rostösszetételű izmokban mindkét izomrosttípusra egy időben kiterjedő nyújtás melyik izomrostban okoz jelentősebb szerkezeti változásokat és milyen mértékben. Mindezidáig egy olyan humán vizsgálatot közöltek, amelyben a DOMS indirekt jelzői és az izom százalékos rostösszetétele között kerestek kapcsolatot (Magal et al. 2010). Nem találtak szignifikáns kapcsolatot a rostösszetétel és a CK aktivitás között, amely az izom excentrikus kontrakcióit követő 24. órában volt a legmagasabb. Ugyanakkor szignifikáns összefüggést mutattak ki a rostösszetétel és az izomfájdalom között. Meg kell azonban jegyezni, hogy a CK aktivitás az izomnyújtásnak köszönhetően csupán a kétszeresére emelkedett, ami csupán töredéke azoknak az adatoknak, amit az irodalomban találni, és ami közvetett úton utal az izomnyújtás okozta mikrosérülésre. A tíz fokozatú skálával mért izomfájdalom hatos erősségű volt, ami szintén azt mutatja, hogy az alkalmazott izomnyújtási paraméterek túl alacsonyak voltak (30 fok/s állandó sebesség, 3x50 excentrikus kontrakció, a nyújtási tartomány nem ismert). Ezek a mért adatok arra utalnak, hogy az alkalmazott edzés nem okozhatott jelentős sérülést a sejtmembránban és a szarkolemmában. Ebből adódóan fenntartással kell fogadnunk azt a következtetést, hogy a gyorsrostok reagáltak érzékenyebben az izom nyújtására.
Mostrar más

117 Lee mas

Az alternativitás értelmezési lehetőségei és megjelenése az oktatásban és a pedagógusképzésben

Az alternativitás értelmezési lehetőségei és megjelenése az oktatásban és a pedagógusképzésben

Ettől eltér Dr. Magyarné Sztankovics Ilona (1999, 7. o.) fogalomhasználata a Neveléstör- ténet című könyvében, ahol az Értékközvetítő és képességfejlesztő programot új reformpeda- gógiai irányzatként tartja számon, de a reformpedagógia kialakulásának és fejlődésének sza- kaszolása és a fogalom meghatározása megegyezik a hivatalos kánonnal. A Kozma Tamás (2004) sorozatszerkesztésében megjelent Iskola-alternatívák a huszadik században című szöveggyűjtemény Az alternatív iskolák, alternativitás az iskolaügyben című fejezetében, illetve Brezsnyánszky László (2004) Alternatívok és alternatívák című tanulmányában az alternatív iskola kifejezés többféle megközelítésmódjával találkozhatunk: a köznapi jelentés- sel – alternatív mint új, más, eltérő iskola –, a fenntartói alternativitás fogalmával, az alterna- tív iskolák történeti szempontú értelmezésével, valamint a nem hagyományos, nem herbarti szellemű iskolák megnevezéseként történő használatával. Az alternatív iskola fogalmát tágabb értelemben használják: olyan iskolamodelleket értenek rajta, amelyek tényleges peda- gógiai alternatívát nyújtanak és „céljaikban, tartalmukban és főleg módszereikben lényegesen eltérnek az adott helyen és időben megszokottnak nevezhető iskolarendszer intézményeitől. Az eltérés a program egészét érintő sajátosság, és olyan mértékű, amely önérvényű modell- ként értékelhető.” Alternatívnak tekintik azokat az iskolákat a közoktatási rendszeren belül, amelyek tényleges választási lehetőséget biztosítanak, pedagógiai felfogásukban és iskolai gyakorlatukban lényegesen eltértnek a megszokott iskolától és „modellértékű alternatívát kínálnak”. Az alternativitás többszempontú megközelítésmódja mellett megfogalmazták azo- kat a közös jellegzetességeket, amelyek segítségével az alternatív iskolák fogalma a sokszí- nűségük mellett, illetve ellenére is elhatárolhatóvá válik. Ilyen közös ismérv a fenntartói alternativitás és az iskolák létrejöttében elsődleges szerepet játszó, szülő és pedagógus részé- ről, azaz „alulról” kiinduló kezdeményezés. Ide sorolható az iskolák tanulói összetételére vonatkozó megállapítás, amely szerint vegyes társadalmi osztályok gyermekei látogatják ezeket az iskolákat, illetve hogy az iskoláskor előtti nevelő-oktató intézmények, valamint az alap- és középfokú oktatás területén találhatók ilyen jellegű intézmények. Fontos jellegzetes- ségük a gyermekközpontúság, az egyénre szabott bánásmód, amely szoros összefüggésben áll az intézményekben tapasztalható alacsony gyermeklétszámokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonítanak az alternatív iskolák értelmezésében „az önértelmezés tudatosságának és érvé- nyesítési törekvésnek” (Brezsnyánszky, 2004).
Mostrar más

14 Lee mas

Az írógépek és helyesírásunk

Az írógépek és helyesírásunk

Mindig párosan használt írásjelünk az idézőjel. Helyesírási sza- bályzatunk 383. p o n t j á b a n ezt olvassuk róla: „Az általánosan hasz- nálatos idézőjelet ( „ . . . " ) kézírásban és n y o m t a t á s b a n az idézet kez- detén alul, az idézet végén pedig fölül tesszük k i . . ." Sajnos, az író- gépeken csak egyféle idézőjel van, s ezt mindig fölül teszik a gépek. Vagyis az írógépek hibájából idézeteink k e z d e t é n is a végző idéző- jelet vagyunk k é n y t e l e n e k használni, hacsak a hengernek egy k a t - tanásnyi elhajtásával úgy nem igazítjuk a papirost, hogy idézetünk elején az idézőjel ne fölülre, hanem — a szabálynak megfelelően — alulra kerüljön. Ez az írásmód azonban igen nehézkes, mert a h e n - gert az idézőjel leütése után még vissza is kell k a t t i n t a n u n k [10]. A megoldás csak egy l e h e t : szereljenek föl az írógépekre külön k e z d ő i d é z ő j e l e t is! Á t t e k i n t h e t ő b b a szöveg, és k ö n n y e b b az idézetek olva- sása, megértése, ha — az idézőjel-pár m i n d k é t t a g j á n a k használatá- val — pontosan m e g j e l ö l j ü k az idézetek kezdetét és végét. (Az á l t a - lánosan használt idézőjelen kívül egy másik idézőjelet is ismerünk. Erre az idézetek belsejében néha előforduló » « jelre, az ún. belső idézőjelre nem t é r e k ki, mert ezt könnyebben nélkülözzük a gép- írásban.)
Mostrar más

15 Lee mas

Az epilepszia és a gyermekvállalás

Az epilepszia és a gyermekvállalás

Kulcsszavak', epilepszia, sürgősségi ellátás, genetikai háttér, gyermekvállalás, a betegség elő­ fordulása Bevezető, célkitűzések Az epilepsziát és egyes tüneteit már az Ókortól kezdve jegyzik és számos történelmi adat áll rendelkezésünkre arról, hogy a történelem során kik szenvedhettek tőle. Csak néhá- nyukat említve: Julius Caesar. Nagy Sándor, Bonaparte Napóleon, Lord Byron, Vincent van Gogh, Alfréd Nobel és V. I. Lenin. Az epilepszia betegség voltára először 1 lippokratész jött rá. Az emberek mégis évszázadokon keresztül tévhitben éltek az epilepsziával kapcsolatosan. Sokan féltek tőle, egyes babonás emberek rossz ómennek tartották és kiközösítették azokat, akik e betegségségtől szenvedtek. Ennek oka lehetett az is, hogy bárkinél jelentkezhettek a tü­ netek és nem tudták egyértelműen megállapítani hogyan alakul ki. valamint a tünetek is válto­ zatosak voltak. Sokféle névvel illették például: frász, nyavalyatörés, szívbaj. A XXL századra sokat fejlődött az emberek hozzáállása ezen betegséghez, de még mindig élnek tévhitek, ame­ lyek miatt az epilepsziás emberek kirekesztettnek érezhetik magukat, mert a társadalom nagy része még mindig nem tartja teljes értékű embernek őket. Léteznek, olyan országok ahol nem engedélyezik a betegek házasságkötését, vagy e miatt elbocsátják őket munkahelyükről.
Mostrar más

15 Lee mas

Az identitás és az önmagaság létmódja

Az identitás és az önmagaság létmódja

tisztelete. Hermeneutikailag azonban a másság és a másság tisztelete nem abban áll, hogy a másikat úgymond kívül állni hagyjuk a megértési törekvéseinkből, úgymond kiiktatjuk, hanem a másik megértésére való törekvés mindig működik és továbbhalad. Ebben a megértési törekvésben a másik nem számolódik fel a maga másságában, hanem abban jelen van, s egyáltalán abban van és lehet jelen másikként és másságként. Ugyanígy az önelváltozás kapcsán is ‒ heideggeri-gadameri ‒ vonalon van az önmagaságnak kontinuitása, s ez éppen az elváltozáshoz való hozzátartozásból ered. Így a hozzátartozás struktúrájának a megvilágítására esik a hangsúly, dekonstruktív szempontból azonban nincs ilyen kontinuitás és nincs jelen-lét, eltörlődik a jelölt jelen-levősége. Derrida olyan kritikai fogalmak felmutatása által mint a différance vagy a nyom a jelenlevő-lét, az egység és az azonosság, egyúttal a jelen-lét metafizikának vagy a metafizikának mint jelen-lét-tudománynak a dekostrukcióját szorgalmazza, mindazon fogalmak dekonstrukcióját és darabokra szedését, amelyek valamiféle „jelen-létre”, eredetre, középpontra utaltak, mint az „eidosz, arché, télosz, energia, ouszia, lényeg, lét, létezés, szubsztancia, szubjektum, igazság, érzékfölötti, tudat, lelkiismeret, Isten, ember stb.” 67 Mindezektől a filozófiatörténeti kategóriáktól meg kell szabadulni: így nincs eredet, középpont, egység, azonosság, jelen-lét csak el-különböződés és nyomok nyomai. Hogy határozzuk meg önmagunkat egységszemlélet, dialektika, hermeneutika, negatív dialektika és dekonstrukció között?
Mostrar más

35 Lee mas

Show all 5340 documents...