NAPLÓBEJEGYZÉS: 69 SOL

Nem is​me​ret​len szá​mom​ra a Mars, hi​szen már itt va​gyok egy ide​je, de a mai nap előtt még so​sem vol​tam a Lak lá​tó​tá​vol​sá​gán kí​vül. Azt gon​dol​hat​nád, hogy en​nek nincs je​len​tő​sé​ge, de van.

Ahogy kö​ze​led​tem az RTG te​me​té​si he​lye felé, be​lém nyi​lallt: a Mars egy ko​pár sen​ki​föld​je, és tel​je​sen egye​dül va​gyok raj​ta. Ezt per​sze ed​dig is tud​tam, de van kü​- lönb​ség a tu​dás és a meg​ta​pasz​ta​lás kö​zött. Sem​mi más nem volt kö​rü​löt​tem, csak ho​- mok, szik​lák és a vég​te​len, üres si​va​tag min​den​fe​lé. A boly​gó hí​res vö​rös szí​ne a min​- dent be​te​rí​tő vas-oxid​ból szár​ma​zik. Vagy​is több ez si​va​tag​nál. Ez egy olyan öreg si​- va​tag, hogy már szó sze​rint rozs​dá​so​dik.

A Lak a ci​vi​li​zá​ció egyet​len jele, és lát​ni, ahogy el​tű​nik a tá​vol​ban, ké​nyel​met​le​- nebb volt, mint amennyi​re sze​ret​ném be​is​mer​ni.

El​űz​tem eze​ket a gon​do​la​to​kat, hogy az előt​tem lévő fel​adat​ra kon​cent​rál​jak, és meg is ta​lál​tam az RTG-t, pont ott, ahol len​nie kel​lett: négy ki​lo​mé​ter​re, dél​re a Lak​- tól.

Nem volt ne​héz ész​re​ven​ni, Le​wis pa​rancs​nok egy domb te​te​jén te​met​te el. Nyil​ván biz​tos​ra akart men​ni, hogy a zász​ló jól lát​ha​tó le​gyen, és re​mek mun​kát vég​zett! Ki​- vé​ve, hogy nem el​ke​rül​tem, ha​nem egye​ne​sen oda​haj​tot​tam, és ki​ás​tam az RTG-t. Nem egé​szen ezt akar​ta el​ér​ni. Az RTG egy nagy hen​ger, raj​ta hű​tő​bor​dák​kal. Még a kesz​tyű​mön ke​resz​tül is érez​- tem a be​lő​le ára​dó hőt. Ez elég nyug​ta​la​ní​tó, fő​leg ha tu​dod, hogy a hő fő oka a su​gár​- zás. Sem​mi ér​tel​me a te​tő​re ten​ni, és egyéb​ként is az volt a terv, hogy a ve​ze​tő​fül​ké​ben tar​tom. Úgy​hogy be​hoz​tam, ki​kap​csol​tam a fű​tést, és vissza​haj​tot​tam a Lak​hoz. A tíz​per​ces ha​za​út alatt a mars​já​ró bel​se​je még úgy is egy igen kel​le​met​len 37 °C-ra me​le​ge​dett, hogy a fű​tés ki volt kap​csol​va. Az RTG mel​lett biz​to​san nem fo​gok fáz​ni.

Az is be​bi​zo​nyo​so​dott, hogy a kö​tél​ze​tem rend​ben van. A nap​ele​mek és a plusz akku szé​pen a he​lyén ma​rad​tak a nyolc ki​lo​mé​ter​nyi, vál​to​za​tos ta​la​jon meg​tett út so​- rán.

A Si​ri​us 2-t ezen​nel si​ke​res kül​de​tés​sé nyil​vá​ní​tom!

A nap ma​ra​dé​kát a mars​já​ró bel​se​jé​nek meg​ron​gá​lá​sá​val töl​töt​tem. A nyo​más​fül​ke szén​kom​po​zit​ból ké​szült, azon be​lül szi​ge​te​lés van, amit pe​dig ke​mény mű​anyag bo​- rít. Ki​fi​no​mult mód​szer​rel (ka​la​pács) el​tá​vo​lí​tot​tam a mű​anyag egyes ré​sze​it, az​tán óva​to​san ki​emel​tem (is​mét ka​la​pács) a szi​lárd hab​szi​ge​te​lést.

Mi​után ki​tép​tem némi szi​ge​te​lést, fel​öl​töz​tem, és ki​vit​tem az RTG-t. A mars​já​ró ha​- ma​ro​san is​mét le​hűlt, mire vissza​vit​tem, és fi​gyel​tem, ahogy a hő​mér​sék​let nö​ve​ke​-

dés​nek in​dul, messze nem olyan gyor​san, mint a te​me​té​si hely​ről való vissza​utam alatt.

Óva​to​san el​tá​vo​lí​tot​tam még egy kis szi​ge​te​lést (ka​la​pács), és újra meg​néz​tem az ered​ményt. Né​hány ilyen kör után már elég szi​ge​te​lés hi​ány​zott, hogy az RTG alig tud​ja kom​pen​zál​ni. Sőt, vesz​tes csa​tát foly​ta​tott: a hő idő​vel el​szi​vá​rog majd. Sem​mi gond. Kis idők​re szük​ség sze​rint be​kap​csol​ha​tom a fű​tést.

Be​hoz​tam a szi​ge​te​lő​da​ra​bo​kat a Lak​ba, és fej​lett épí​té​sze​ti tech​ni​ká​val (ra​gasz​tó​- sza​lag) négy​zet​alak​ba ren​dez​tem őket. Ha va​la​ha na​gyon fáz​ni fo​gok, ezt hoz​zá​ra​- gaszt​ha​tom a mars​já​ró egy csu​pasz ré​szé​hez, és az RTG már​is nye​rés​re fog áll​ni a „hő​csa​tá​ban”.

NAPLÓBEJEGYZÉS, 70. SOL

Ma a mars​já​ró​ból írok. Fé​lig meg​va​gyok a Si​ri​us 3-mal, és jól men​nek a dol​gok. A haj​nal első fé​nyé​vel in​dul​tam, és kö​röz​ni kezd​tem a Lak kö​rül, pró​bál​va min​dig szűz ta​la​jon ma​rad​ni. Az első akku ki​csi​vel ke​ve​sebb mint két órá​ig bír​ta. Egy gyors ká​bel​cse​rés EVA után vissza​tér​tem a ve​ze​tés​hez, és vé​gül 81 ki​lo​mé​tert tet​tem meg 3 óra és 27 perc alatt. Az na​gyon jó! Per​sze a Lak kö​rü​li ta​laj na​gyon sima, ahogy az egész Aci​da​lia Pla​- ni​tia is. Fo​gal​mam sincs, mi​lyen lesz az út az Ares 4-hez ve​ze​tő, sok​kal dur​vább te​re​- pen. A má​so​dik ak​ku​ban még ma​radt egy kis naf​ta, de nem me​rít​he​tem le tel​je​sen, mi​- előtt meg​ál​lók, el​vég​re az új​ra​töl​tés alatt is szük​sé​gem van a lét​fenn​tar​tó rend​sze​rek​- re. A CO₂-t egy ké​mi​ai fo​lya​mat szív​ja el, de ha az azt mű​köd​te​tő ven​ti​lá​tor le​áll, meg​ful​la​dok, és az oxi​gén​pum​pa sem ép​pen je​len​ték​te​len.

Ez​u​tán ki​pa​kol​tam a nap​ele​me​ket. Ke​mény mun​ka volt, ami​ben leg​utóbb Vo​gel se​- gí​tett. Az ele​mek nem ne​he​zek, de ba​jos moz​gat​ni őket. Már a fe​lük​kel meg​vol​tam, ami​kor rá​jöt​tem, hogy nem kell ci​pel​nem, von​szol​ni is tu​dom őket, ez pe​dig fel​gyor​- sí​tot​ta a dol​got.

Most vá​rom, hogy új​ra​töl​tőd​je​nek. Unat​ko​zom, úgy​hogy köz​ben fris​sí​tem a nap​lót. Az összes Po​i​rot-könyv itt van a szá​mí​tó​gé​pe​men. Jól jön​nek majd, el​vég​re 12 óra kell az új​ra​töl​tés​hez.

Hogy mon​dod? Hogy a ti​zen​két óra té​ves? Múlt​kor ti​zen​hár​mat mond​tam? Nos, ba​- rá​tom, hadd vi​lá​go​sít​sa​lak fel.

Az RTG egy ge​ne​rá​tor. Je​len​ték​te​len mennyi​sé​gű ára​mot ter​mel ah​hoz ké​pest, amennyit a mars​já​ró fel​za​bál, de azért az is va​la​mi. Az a száz watt egy órát nyes le az új​ra​töl​té​si idő​ből. Mi​ért is ne hasz​nál​nám?

Kí​ván​csi va​gyok, mit gon​dol​na a NASA, ha tud​ná, hogy így ba​sza​ko​dok az RTG- vel. Va​ló​szí​nű​leg az asz​ta​luk alá búj​ná​nak, és a lo​gar​lé​cü​ket si​mo​gat​nák, hogy le​nyu​- god​ja​nak.

In document Andy Weir_-_A marsi.pdf (página 75-78)