PDF superior "Panorámakép" az Osztrák-Magyar Monarchia tánckultúrájáról

"Panorámakép" az Osztrák-Magyar Monarchia tánckultúrájáról

"Panorámakép" az Osztrák-Magyar Monarchia tánckultúrájáról

„A legeredetibb farsangi mulatságok egyike mindenesetre a csörgettyűs-táncz (Schellen- vagy Schemenschlagen), mely még ma is inkább valamely régi vallásos szokás színezetével bír, sem- hogy puszta bohóskodásnak lehetne tekinteni. E szokást majdnem az egész Inn-völgyben, az Innsbruck melletti középhegység falvaiban és a Wipp-völgyben gyakorolják a paraszt legények: A (»Schemen-« vagy »Schellenschlager« nevű) csörgettyűsök tiszta fehér inget, rövid bőrnadrágot, hófehér harisnyát s könnyű fűző-czipőt vesznek magukra. Kabát nincs rajtuk; e helyett kereszt- ben áthajtott szép tarka selyemkendő van a vállukon, melynek a két csücske jobb és bal csípőjükre van tűzve. Kalapjukon szalagok és tollbokréták díszlenek, melyeket a hagyományos szokás szerint a leányoktól kapnak ajándékba. Arczukat kendő vagy fából faragott álarcz takarja. Derekukat öv köríti; erre hátúl egy nagy csörgettyű van illesztve, mely minden lépésükre megcsörren. Balkezü- ket a csípőjükre téve, jobbjukban pálczákat, mások meg zöld fenyőgalyakat tartanak. Rendesen tizenkét-tizenöt ilyen csörgettyűs jár körűl egy »kapitány« vezérlete alatt. Járásuk sajátszerű, lassú ütemben előre haladó lejtésben áll, mely némileg a színpadi királykoronázási jelenetek régibb divatú pathetikus lépéséhez hasonlítható. E közben a legények fölváltva egyszer jobbra, majd meg balra hajlonganak, egyúttal kapitányuk intésére ugyanazon oldalra billentvén mindig a pálczáikat is. Minden lépésüknél megszólalnak a csörgettyűik, melyek hangja távolból szabályos ütemű, tompa morajnak hallik. Így haladnak komolyan és ünnepélyesen a falu útczáin végig, az újjongó gyermeksereg kiabálásától és az idősebbek helyeslő fejbólintgatásától kisérve. A gyermekek rival- gását különben inkább a magában elég komoly menet bolondos járulékalakjai keltik; köztük ki- vált két vagy három ostorpattogtató álarczos, továbbá a falován ficzánkoló »Fasserrössl« nevű alak,
Mostrar más

9 Lee mas

Egy horvát az Osztrák-Magyar Monarchia katonai titkosszolgálata élén: Oskar Hranilovic von Czvetassin (1867-1933) katonai pályafutása

Egy horvát az Osztrák-Magyar Monarchia katonai titkosszolgálata élén: Oskar Hranilovic von Czvetassin (1867-1933) katonai pályafutása

nyugállományba vonult. 1933. XII. 12-én hunyt el Bécsben. 30 Jegyzetek : 1 ÖSA.KA. Grundbuchsblätter ABG 1933 Karton 17 Blatt 59. 2 A k. k. jelzés egyértelműen utal arra, hogy Oskar H RANILOVIC VON Cvetassin édesapja osztrák szolgálatban álló hivatalnok volt, hiszen ha magyar, akkor magyar királyi (königliche ungarische, kgl. ung.), ha pedig közös osztrák-magyar szolgálatban állt volna, akkor császári és királyi közös (kaiserlich und königlich gemeinsame, k. und k.) jelzőt kapott volna.

6 Lee mas

Az osztrák-magyar katonai hírszerzés szervezeti és hatásköri változásai az I. világháború idején

Az osztrák-magyar katonai hírszerzés szervezeti és hatásköri változásai az I. világháború idején

Kulcsszavak Osztrák-Magyar Monarchia ; I. világháború ; hírszerző szolgálat ; Nyilvántartó Iroda ; haderő-főparancsnokság Abstract Improvement of the Austro-Hungarian military intelligence service – supported by a foundation established by the Directorate of Military Intelligence (Evidenzbureau), which was under the command of the Chief of Staff – occurred during WWI. At this time the Austro-Hungarian military intelligence service became a professional intelligence and counterintelligence organiza- tion. At the outbreak of the war, the Evidenzbureau was absorbed by the Army Higher Command (Armeeoberkommando) as its intelligence section (Nachrichtenabteilung). This organization formed the hub of all military intelligence and counterintel- ligence of the Dualist State during the entirety of WWI. The cryptography section(s) was (were) set up first, even as counter- intelligence and analysis/evaluation functions were organizationally not separated, which, for example, went against the prac- tices of the German military intelligence service (Nachtrichtenbureau)
Mostrar más

8 Lee mas

Az Evidenzbüro és a magyar határőrizet kapcsolata

Az Evidenzbüro és a magyar határőrizet kapcsolata

Az Osztrák-Magyar Monarchiában két csendőrség működött, az Osztrák Császárságban a neoabszolutizmus időszakából átvett birodalmi csendőrségnek az osztrák örökös tartomá- nyokban diszlokáló alakulatai folytatták tovább a tevékenységüket a kiegyezést követően is, a Magyar Szent Korona alá tartozó területeken pedig az 1881-ben létesített Magyar Királyi Csendőrség. 15 A horvát csendőrség a Magyar Királyi Csendőrséghez tartozott ugyan, azon- ban autonóm módon működött a horvát Szábor felügyeletével. Emellett pedig külön önálló csendőrséggel rendelkezett még Bosznia-Hercegovina. Mivel Bosznia-Hercegovina nem tartozott sem az Osztrák Császársághoz, sem a Magyar Királysághoz, ezért — mint az Oszt- rák-Magyar Monarchia két társországának közös birtokát — a közös pénzügyminiszter irányította a szűk hatáskörrel rendelkező tartományi parlamentre támaszkodva. Ebből a köz- jogi helyzetből fakadóan pedig a Bosznia-Hercegovina 1878. VII. 29-ei okkupálása nyomán felállított bosnyák csendőrség nem tartozhatott sem az Osztrák Császárság sem pedig a Ma- gyar Királyság csendőrségéhez, hanem önálló csendőr szervezetként működött. 16
Mostrar más

12 Lee mas

Birodalom az alpesi tejgazdaságok és a transzhumáló állattartások között : A mezőgazdasági termelés szintjei az Osztrák-Magyar Monarchiában a 19. század második felében és a 20. század elején

Birodalom az alpesi tejgazdaságok és a transzhumáló állattartások között : A mezőgazdasági termelés szintjei az Osztrák-Magyar Monarchiában a 19. század második felében és a 20. század elején

A 19. század második felének gazdálkodásáról szemléletes le- írást találhatunk egy impozáns korabeli vállalkozás, a 21 kötetes Az OsztrákMagyar Monarchia írásban és képben c, kiadvány darab- jaiban. A nyugati tartományok gazdálkodásáról szólva ez a munka dicséri mind a jószágfajták tudatos kiválasztását, nemesítését, tartá- sát, mind a termelt javak, tejtermékek előállításának módját. A szer- zők a tenyésztett jószágfajok közül például a Tirolban és Vorarl- bergben tartott jól tejelő, a környezethez jól alkalmazkodó felső innvölgyi (oberinnthali) szarvasmarhát emelték ki, mivel ott ebből származott a mezőgazdaság legfőbb jövedelme. Kedvező jellem- zést kapott az Alsó Inn-völgy gazdasága, ahol „régebben a gazdák az Alsó Inn-vidék minden részében egyedül csak marhatenyésztés- sel foglalkoztak, amire a vidéken honos szarvasmarha fajták ki- váltképpen alkalmasak valának.” 47 A tartás egyoldalú céljával is magyarázhatjuk, hogy 1913-ban a bécsi vágóhídon egyetlen Tirol- ból vagy Vorarlbergből származó marhát sem vágtak. (Igaz ebben a fajta más célzatú – tejelő – változata mellett a fővárostól való tá- volság is szerepet játszhatott.) A csehországi szarvasmarhatartás- nak istállózó jellegét emelték ki, mivel a jószág a szántóföldek nö- vekedése miatt egyre inkább kiszorult a legelőkről. A díszes, a le- hetőleg a Monarchia és lakossága érdemeit kiemelő kiadvány azonban nem hallgatta el, hogy a nyugati tartományok sikeres, az ott lakók megélhetését tisztes fokon biztosító gazdálkodása csak az
Mostrar más

27 Lee mas

Az aranykor káprázata és a 20. század árnyai: perspektívák tágulása és szűkülése az Osztrák-Magyar Monarchiában

Az aranykor káprázata és a 20. század árnyai: perspektívák tágulása és szűkülése az Osztrák-Magyar Monarchiában

A társadalmi és gazdasági értelemben vett polgárosodás – azaz az anyagi és szellemi mozgástér és perspektívák további tágulása helyett – a beszűkült tudatállapotot tartósító parlagias nacionalizmus és az ebből fakadóan félreértelmezett, eltorzult hazafiság került ki győztesen. Sem a Monarchia egyre korhadtabb politikai intézményrendszere, sem a magyar utó-rendies, pontatlanul, de érzékletesen félfeudálisnak nevezett közigazgatása, sem a félművelt, a függetlenség lázálmát kergető magyar politikai elit nem volt képes az egymásra torlódó problémák megoldására, az egymást felerősítő feszültségek feloldására. A legérzékenyebbek már sokkal korábban látták a bajt közeledni: Kossuth a kiegyezés vitájában megjósolta a Monarchia összeomlását, Jászi Oszkár pedig Kossuthoz hasonlóan a Duna-menti népek konföderációjában kereste a kiutat. Ezeknek a gondolatoknak a társadalmi támogatottsága nem érte el a kritikus tömeg szintjét, nem váltak a politikai akaratképzést meghatározó erőkké. A kiművelt emberfők és az erős polgárság hiánya egyértelműen megmutatkozik az alternatívákkal szembeni közönyben és értetlenségben. A korabeli magyar társadalom sodródott a történelem egyre magasabbra szökő hullámaival. Ady forradalmi és hazáját ostorozó verseiben és publicisztikájában sok volt a pátosz, de talán még több a mély meglátás. Erős és szimbolikus sorait még ma is sokan idézik: „Mi mindig mindenhonnan elkésünk”, „Az eltévedt lovas”, „A hőkölések népe”, „Kompország”, amely Keletről Nyugatra tart, „de szívesebben vissza”.A századelő társadalmi, művészeti, technikai és lélektani robbanása: a művészet és a politika egyszerre lép túl a hagyományos formákon, és a merőben új hangütés, a szellemi tartás és a kritikai hangvétel, a régi rend, illetve művészeti stílusok elutasítása a perspektívák hirtelen kitágulásának is köszönhető. Az irodalom, a zene, a képzőművészetek és általában a szellemi élet kirobbanó teljesítményeivel, lenyűgöző tempójával és gyors terjedésével nem tudott lépést tartani a politikai és közéleti változás. A hasadás már az aranykorban felsejlik, és a csúcspontot jelentő századfordulótól kezdve egyre növekszik a Monarchia teljes összeomlásáig.
Mostrar más

42 Lee mas

Összeomlás és emlékezet : Történelmi traumák narratívái az osztrák irodalomban

Összeomlás és emlékezet : Történelmi traumák narratívái az osztrák irodalomban

A századforduló történelmi válsághelyzetei, az első világháború és az OsztrákMagyar Monarchia okozta megrázkódtatások a két háború közötti időszakban egész sor német nyelvű és magyar szerző műveiben 2 jelen vannak, akik a múlt emlékképeit az akkori jelennel ütköztetve narratív formákba öntik, és a korszak uralkodó történelmi, politikai, társadalmi és kulturális problémaköreinek sajátos feldolgozásait, „szubjektív, rendkívül szelektív és az adott helyzettől függő rekonst- rukciókat” (Erll 2004, 7) alkotnak meg. Így jön létre az Ausztria-mítosz vagy a Monarchia mítosza, a Habsburg-mítosz. Claudio Magris – a szerzők valamiféle egységét sugallva – azt hangsúlyozza, hogy „a Habsburgok régi Ausztriáját a bol- dogság, a harmónia korának […], a rendezett, mesés Közép-Európának [látták], ahol az idő nem száguldott oly aggasztóan, hogy kiverje fejükből a tegnap dolgait, érzéseit” (Magris 1988, 5). Ennek következtében „[e]mlékezetükben »a bizton- ság aranykora volt az«” (Magris 1988, 5). 3 Azt, hogy a mitizálás nem annyira egyértelmű, egyes szerzők műveinek és életműveinek beható elemzése mutatta ki az utóbbi két évtized irodalom- és kultúratudományi kutatásai révén, melyek feltárták a mitikus-nosztalgikus monarchia-diszkurzus törésvonalait és ellent-
Mostrar más

15 Lee mas

Az első magyar-albán szótár születése

Az első magyar-albán szótár születése

A magyar politikai köröket a keleti válságot követően nyugtalanította a kül- földi agitátorok megjelenése 1878 és 1882 között Bosznia-Hercegovinában és Észak-Albániában, ezért a helyszínre küldték Thallóczyt. Friedrich Lippich shkodrai osztrákmagyar főkonzul nem is bízott meg benne. Bár az ambiciózus fi atal ma- gyar kém feladata elsősorban a tájékozódás, hírszerzés volt, Engelbert Deusch ku- tatásai szerint az agilis Thallóczy a Monarchia katonai segítségével kecsegtetve több albán törzset lázadásra bírt az Oszmán Birodalom ellen. Az albán törzsek lá- zadása pedig még inkább bonyolította a Prizreni Liga bukása nyomán kialakult hely- zetet. 11 A kémútnak mindenesetre két fontos következménye lett: egyrészt a közös pénzügyminiszter, Kállay Benjámin 1885-ben Bécsbe vitte a „bajkeverőt” közös hi- vatalnoknak, másrészt Thallóczy 1882-es útja során megkedvelte az albánokat és velük kapcsolatos tudományos adatokat kezdett gyűjteni.
Mostrar más

18 Lee mas

Egy görög-török konfliktus története a 19. századból – az 1896-97-es krétai válság az osztrák-magyar diplomáciai iratok tükrében.

Egy görög-török konfliktus története a 19. századból – az 1896-97-es krétai válság az osztrák-magyar diplomáciai iratok tükrében.

diplomáciai iratok tükrében November elején a Porta azzal a kéréssel fordult a konstantinápolyi székhelyű Ottomán Bankhoz 31 , hogy a háborús jóvátétel terhére bocsásson rendelkezésére 800.000 fontot. A bank azt szabta a kölcsönfolyósítás feltételéül, hogy az ügyletet a nagyhatalmak hivatalosan is hagyják jóvá azzal, hogy mindez Thesszália gyorsabb kiürítését fogja szolgálni. Calice azt javasolta Gołuchowskinak, hogy az Osztrák- Magyar Monarchia a török nagykövet minden kérését az üzemeltető társaság követeléseire hivatkozva ideiglenesen utasítsa el. Calice a törökök rossz pénzügyi helyzetét ismerve arra számított, hogy ez a lépés hatásos lesz. Az osztrák-magyar nagykövet meg volt győződve: nem szabad tovább tűrni, hogy a Porta semmibe vegye a társasággal és a felette védnökséget vállaló nagyhatalommal szemben fennálló kötelezettségeit. Ezért további nyomásgyakorlásként azt a lehetőséget is megvitatta a társaság főigazgatójával, hogy leállítják a vasútközlekedést, és ebben a társaságot az osztrák-magyar kormány támogatni fogja. A főigazgató is úgy vélte, hogy mindez hatékony intézkedésnek bizonyulhat, mivel a Portának önállóan semmiképp nem állna módjában újból üzembe helyezni a vasutat. 32 Calice meg volt győződve, megérett az idő arra, hogy keményebb hangot üssön meg a Portával szemben. És Gołuchowski külügyminiszter jóváhagyta ezt a taktikát. 33
Mostrar más

16 Lee mas

A haderő vezetésének kérdései az első világháborús osztrák-magyar tábornoki kar példáján

A haderő vezetésének kérdései az első világháborús osztrák-magyar tábornoki kar példáján

A tábornoki kar a birodalom társadalmi struktúrájában mindig is különleges helyet foglalt el. A Monarchia haderejében elitként elkönyvelt tisztikaron belül is elit- nek számított, egy igen összetartó zárt intézményt, egyféle kasztot alkotott, hiszen a világégés idõszakában a dualista állam hivatásos és tartalékos tiszti állományának (évenként változó mértékben) csupán egy-két százalékát tette ki. 3 A Habsburg-dinasz- tiához feltétlenül hû tiszti- és tábornoki kar egyfajta nemzetekfelettiséget képviselt. 4 Megállapítható, hogy az osztrákmagyar szárazföldi haderõ irányításában a Nagy Háború folyamán végig aktívan (1/3-os arány) vagy csupán annak egy részé- ben (1/3-os arány) szolgáló, az 50-es és 60-as éveikben járó (több mint 50%-os arány), túlnyomó többségében római katolikus vallású (több mint 80%-os arány), nõs és csa- ládos (több mint 75%-os arány), 75%-ban középrétegekbõl és értelmiségi családokból származó, katonai akadémiát (50%-os arány) és vezérkari szakiskolát, vagyis Hadi- iskolát (1/3-os arány) végzett, átlagosan három-hat nyelven különbözõ szinten be- szélõ, háborús tapasztalatokkal nem vagy csak alig rendelkezõ (egynegyedük vett részt hadmûveletekben), tényleges (és nem címzetes) tábornoki rangokat viselõ (3/4-es arány), pályájuk során vezérkari és csapattiszti szolgálati tapasztalatokat egyaránt szerzett, 5 mintegy egy heted részben magyarokból álló tábornoki kar vett
Mostrar más

14 Lee mas

Az Evidenzbureau. Az Osztrák-Magyar Monarchia felderítő szervezete 1850-1919

Az Evidenzbureau. Az Osztrák-Magyar Monarchia felderítő szervezete 1850-1919

„Der Chef des Generalstabes hat beim Reichskriegsministerium angesucht, ihm am 1. Jänner l. J. einen Betrag von 200000 Kro- nen für Kundschaftszwecke zur Verfügung zu stellen. Da dem Reichskriegsministerium gegenwärtig keinerlei Mittel zur Erfolgung eines derartigen Vorschusses zur Verfügung stehen, dasselbe vielmehr das Jahr 1909 mit einem bedeutenden Defizit abschließt, beehre ich mich, Euer Exzellenz mit Beziehung auf die geschätzten Note Nro. 2878 vom 23. Dezember 1908 und 282. vom 22. Jän- ner 1909 zu bitten, mir vorläufig a conto der auf Grund des stattgehabten Noten-wechsels für das Jahr 1910 in Aussicht genomme- nen Dotation des Reichskriegsministeriums einen entsprechenden Betrag geneigtest zur Verfügung stellen zu wollen”. [„A vezérkari főnök megkereste a birodalmi hadügyminisztériumot, hogy bocsásson rendelkezésére folyó év január 1-től 200 000 koronát hírszer- zési célokra. Mivel a birodalmi hadügyminisztérium az 1909-es évet jelentős hiánnyal zárja, ezért az jelenleg sem-milyen módon nem képes a kérésnek eleget tenni, ezért tisztelettel arra kérem Nagyméltóságod, tekintettel az 1908. XII. 23-ai 2878. számú és az 1909. I. 22-ei 282. számú becses jegyzékeiben foglaltakra, hogy számomra az összeget az 1910. évre ideiglenesen, az említett jegy- zékváltás alapján, a birodalmi hadügyminisztérium számára kilátásba helyezett hozzájárulás terhére szíveskedjék meghitelezni”] HHStA op.cit. PA XL Interna 242 Liasse II. 5-9, III-IV.
Mostrar más

44 Lee mas

Burián István, egy magyar diplomata az Osztrák-Magyar Monarchia szolgálatában

Burián István, egy magyar diplomata az Osztrák-Magyar Monarchia szolgálatában

melyeknek összevetéséből könnyen alkothatsz magadnak általános fogalmat a város jellegéről.” 97 A levéltári kutatásnak is utánajárt, amire „meg kell szerezni a pétervári külügyminisztérium engedélyét, melyért a mi külügyi hivatalunk útján kell folyamodnod, mely a dolgot a nagykövetség által intézi el”. Ezt úgy tűnik, sikerült elintézni, mert Thallóczy 1883-as oroszországi útja során bejutott a moszkvai levéltárba, ahol sikerült elérnie, hogy a levéltár az őt érdeklő iratokról másolatot készítsen számára. A levéltár az elkészült másolatokat Buriánnak küldte meg, aki továbbította Thallóczynak Budapestre. 1885 decemberéig 188 és fél ív másolat készült el, azonban még ugyanebben az évben Thallóczyt a közös Pénzügyminisztérium levéltár-igazgatójának nevezték ki és e miatt Bécsbe költözött, a Buriánnál erre a célra letétbe helyezett pénze elfogyott, és a másolója is felmondott, „főképpen azért, mert Bühler nagyon megszekírozta beleavatkozásaival”. Így a munka megakadt, hiába vette a levéltár vezetője, Protopopov a dolgot a maga kezébe, „s ő dirigálja a másolási munkát, melyre két egyént szemelt ki”. És hiába sürgette Burián Thallóczyt, hogy ha azt akarja, hogy „a munka megakadás nélkül folyjon, szükséges, hogy te Protopopovnak nagyon pontos és részletes utasítást küldj arra nézve, mit másoltasson. Mert az Ivanovnak adott régebbi tájékoztatás úgy látszik, elégtelen. Protopopov telve van jóakarattal, s csak útbaigazítást vár tőled, hogy teljes hévvel másoltassa le akár az egész levéltárt”. Ennek ellenére Thallóczy sem a levéltárat, sem Buriánt nem tájékoztatta a további teendőkről, így a munka teljesen leállt. 98 Annyi haszna azonban mindenképpen volt a moszkvai kutatómunkának, hogy Thallóczy az itt gyűjtött anyagokat beépíthette új könyvébe, amelyről Burián írt „egy kis bírálatot”. Ez a könyv az „Oroszország és hazánk” című munka volt, amely 1884-ben jelent meg Budapesten. Burián véleménye a műről egyértelműen pozitív volt: „Ragyogó könyv, amellyel célzatát és kivitelét illetőleg tökéletesen egyet értek”. 99
Mostrar más

189 Lee mas

Az Evidenzbüro és az Osztrák-Magyar Monarchia közös külügyminisztériumának kapcsolata

Az Evidenzbüro és az Osztrák-Magyar Monarchia közös külügyminisztériumának kapcsolata

jegyzékében Alois Lexa Freiherr von A EHRENTHAL kifejtette együttmű- ködési hajlandóságát, utalva arra, hogy ilyen együttműködés a gyakor- latban már létezik, mégpedig nem csak a balkáni államok, hanem Olasz –és Oroszország vonatkozásában is. Utóbbi kapcsán a varsói és a kijevi konzulátusok hasznos információszerző tevékenységét hozta fel példá- nak. Hangsúlyozta, hogy ezeket a jelentéseket nem csak a közös had- ügyminiszter, hanem a Evidenzbüro főnöke is megkapta. Javasolta, hogy a két minisztérium képviselői tartsanak megbeszélést az együttműködés
Mostrar más

7 Lee mas

Az újabb magyar művelődéstörténeti kutatások sokrétűsége

Az újabb magyar művelődéstörténeti kutatások sokrétűsége

a tudományos ismeretek és eredmények halmaza, hogy egyetlen szerzõ egyenletesen áttekinteni aligha tudja. 7 A kilencvenes években párhuzamosan készültek és jelentek meg nagyobb terjedelmû összegzések. Fenntartásaimat jelezve, az elisme- rést semmiképpen sem szeretném megtagadni az alább említendõ mûvektõl, hisz ezt már azzal kifejezem, hogy szemlémben kitérek rájuk. Mindben nagy munka fekszik, a szövegek jelentõs hányadának szerzõje tudományos kutató (igaz, nem mindenki). Irodalom és for- rásjegyzék segíti az eligazodást és a további érdeklõdést. Illusztrációs anyaguk gazdag. Idõrendben elsõ a Pannon enciklopédia, melynek két kötete tartozik szorosabban érdeklõdési körünkbe. 8 A hatkötetes
Mostrar más

9 Lee mas

Az abortuszstigma megjelenése a magyar online médiában

Az abortuszstigma megjelenése a magyar online médiában

A médiakutatások egyik fontos iránya a médiareprezentációk és az irányadó attitű- dök közötti kölcsönhatások elemzése. Seale (2003) szerint például, ha a betegséggel/ egészséggel vagy az egészségüggyel kapcso- latos élményeket szeretnénk megismerni, fontos megvizsgálni, hogy a média milyen történetekről számol be, azokat hogyan tálal- ja közönségének, valamint az is lényeges, hogy milyen történetekről nem tesz említést, mi nem része a diskurzusnak. Az, ahogy az egészségügyi témák konstruálódnak (a kere- tezés és nyelvhasználat által), segíthet megér- teni, hogy azok miként interpretálódnak és tapasztalhatóak meg a mindennapi életben és hogyan normalizálódnak vagy stigma- tizálódnak egy közösségen belül. A médi- ában fellelhető történetek, a téma keretezé- se azután nemcsak az átlagemberekre, de az egészségügyi dolgozókra és a törvényho- zókra is hatással van. Sőt magukra a tarta- lom-előállítókra is visszahathat (Seale, 2003). Hasonlóan más, egészséggel kapcsolatos tartalmakhoz (pl. mentális egészség, HIV), az abortusz kapcsán is elmondható, hogy a tömegkommunikációs felületeken a stigma egyrészt megjelenítődik, másrészt (a negatív sztereotípiák, téves elképzelések, nem bizo- nyított vagy véleményalapú ítéletek közlé- sével) meg is erősítődik (Hatzenbuehler és mtsai, 2013). A különböző abortusztörténe- tek ábrázolása nem csak a beavatkozásról alkotott általános elképzeléseket, de az abor- tuszt választó nőkről kialakuló diskurzust is közvetíti és formálja.
Mostrar más

20 Lee mas

Az éghajlatváltozás kérdése a magyar erdőgazdálkodók körében

Az éghajlatváltozás kérdése a magyar erdőgazdálkodók körében

A többség (42%) az elmúlt 10 évet jelölte meg a klímaváltozás időhorizontjaként, vagyis nagyjából a 2000-es évek dereka óta érzékelik a legtöbben a jelenséget. A rövidebb idősza- kot megjelölők mintegy 30%-ot, a hosszabb időszakot megjelölők 22%-ot tettek ki a mintá- ban. Az interjúkban általában az 1980-as években jelentkező légköri aszályt és az azt követő szárazodást említették a klímaváltozás első jeleként, mely főként a lucosoknál okozott nagy károkat. De volt, aki már az 1970-es évek végén a cseres-tölgyesekben tapasztalt kocsány- talan tölgy pusztulást (Mátra) is ebben az összefüggésben említette meg. A kérdőívben is megkérdezett időjárási-klimatikus változások mellett (ld. alább) interjúalanyaink a talajvíz- szint erőteljes csökkenéséről és a hőmérséklet szélsőséges ingadozásáról is beszámoltak. Egy következő kérdésnél a klímaváltozás problémájának aktualitására, egyúttal a jelen- séggel kapcsolatos kételyekre kérdeztünk rá, itt a válaszadók abszolút többsége (57%) mondta azt, hogy az éghajlatváltozás hatásait már saját bőrén érzi, saját szemével látja. Egy-harmados volt a válaszadók azon csoportja, akik szerint a klíma mindig is hatott és hatni fog az emberiségre, ők azok nagyjából, akik a problémát a távoli jövőbe kivetítőkkel egye- temben (4%) kételkednek a probléma fontosságában. Egy ilyen kisebb válaszadói csoportról Yousefpour & Hanewinkler (2015) is beszámolt, Mostegl et al. (2017) pedig 20%-ra tette ezek arányát a kisbirtokos erdészek körében.
Mostrar más

17 Lee mas

Az 1956-os magyar menekültek svájci befogadása

Az 1956-os magyar menekültek svájci befogadása

szély” érzete az 1948-as prágai kommunista hatalomátvétel nyomán itatta át a svájci közvéleményt, mely benyomást a kelet-berlini felkelés 1953-as leverése tovább erő- sített. 142 A Gilg−Hablützel szerzőpáros arra hívta fel a fi gyelmet, hogy a náci Német- ország összeomlása nyomán érzett megkönnyebbülés Svájcban hamar átadta a he- lyét a kommunista nagyhatalom előrenyomulása miatti aggodalomnak. Értelmezésük szerint a náci veszély idején kialakult mentalitás és védekező beállítódás rávetült a kommunista expanzióra és ideológiára is. Azzal a különbséggel, hogy míg a közvet- len veszélyt jelentő nácik címére csak óvatos, burkolt kritikák fogalmazódtak meg, addig az antikommunizmust és a szovjetellenességet – a NATO védelmi rendszeré- nek közvetett haszonélvezőjeként – teljes nyíltsággal ki lehetett fejezni. A svájci antikommunista hullám éppen az 1956-os magyar forradalom brutális leverésére adott válasz idején tetőzött. 143 Jean-François Fayet szerint az antikommunizmus leg- nagyobb svájci sikere volt, hogy a kommunizmust mint ideológiát teljesen a politikai játéktéren kívülre helyezte, mint ami annyira elfogadhatatlan, hogy még vitatkozni sem érdemes róla, hiszen Svájc identitását, magát a lelkét kérdőjelezi meg. Márpedig Fayet szerint a közvélemény szinte egyöntetű kommunizmus- és szovjetellenessége mögött az húzódik meg, hogy az antikommunizmus a nemzeti egység kötőanyagát jelentette egy olyan nép számára, amelynek kétségei voltak identitását illetően, és félt egységének összeomlásától. 144 A svájci állam és az antikommunizmus viszonyát André Rauber úgy ítéli meg, hogy a hatóságok rendelkezéseiben tetten érhető anti- kommunizmus szinte állami ideológiának volt tekinthető. 145 Luc van Dongen pedig egyenesen azt állítja, hogy az antikommunizmus Svájcban „államvallás”. 146 Márpe- dig az 1956-os magyar forradalom és a menekültek ügyét a kormányzat erőteljesen felhasználta a közvélemény szovjetellenes beállítódásának további erősítéséhez. 147 Tréfás Dávid írja, hogy a svájci sajtó a szabadságharcosokat azonosította a magya- rokkal, míg azok hazai ellenségeit a nemzetiség megjelölése nélkül csupán „kommu- nistáknak” nevezte. Így „a kommunizmus elleni közös harc a népeket összekötő kapoccsá stilizálódott”. 148 A forradalom leverése után a helyi svájci sajtó is erősítette a kommunisták iránti gyűlöletet. Ennek egyik eszközeként a szovjeteket is besorol- ták a Nyugatot rendszeresen fenyegető keleti népek közé. „Mongol regimentekről” és „Dzsingisz kán utódairól” írtak, akik „borzalmak és vad ázsiai kegyetlenség ké- pét” hagyták Magyarországon. 149
Mostrar más

33 Lee mas

A NATO és az 1956-os magyar menekültek

A NATO és az 1956-os magyar menekültek

VILÁGTÖRTÉNET 2016. 3. portok lejáratását, továbbá a „szabad világ” meggyőzését, hogy érdemes elfogadni a kommunizmust. Noha a szovjet blokkba hazatérők számát az amerikai hírszerzés nem tartotta magasnak, mintegy hatezerre becsülte, az ügynek propagandajelentő- séget tulajdonított. A repatriálók visszafogadását a szovjet blokk országaiban beveze- tett amnesztiarendeletek készítették elő. 20 A NATO Információs és Kulturális Kapcso- latok Bizottsága (Committee on Information and Cultural Relations), 21 a titkosszolgá- lati ügyekben illetékes Különleges Bizottság (Special Committee) 22 és a NATO Tanács is alaposan tanulmányozta a kérdést. Az 1955. augusztus elejére elkészült jelentés szerint a kampányt gondosan előkészítették, abban a külképviseletek és a kommunis- ta irányítás alatt álló egyesületek egyaránt részt vesznek, kihasználva a hangzó és írott sajtó lehetőségeit. 23 Az Észak-atlanti Szövetség illetékesei ugyancsak propaganda- célokra kívánták felhasználni a tagállamoktól a kampányról begyűjtött értesüléseket. 24 Több NATO-tagállamban – így Olaszországban és Görögországban – az 1950-es évek közepén népességfelesleg mutatkozott, amelyet a NATO szakértői a nemzetközi együttműködés erősítésével, a munkaerő-áramlás feltételeinek javításával véltek megoldhatónak. 25 Az ENSZ menekültügyi főbiztosa (United Nations High Commissioner for Refugees, UNHCR), akit az ENSZ Közgyűlése 1954-ben megbí- zott, hogy egy négyéves program, az ENSZ Menekült Alap (United Nations Refugee Fund, UNREF) keretében végleges megoldást találjon a II. világháború vége óta húzódó európai menekültproblémára, 1956. július 3-án személyesen fordult Lord
Mostrar más

16 Lee mas

Készülőben az új magyar nyelvjárási atlasz

Készülőben az új magyar nyelvjárási atlasz

vábbi jó hír, hogy megindult a Magyar nyelvjárási hangoskönyv sorozat darabja- inak megjelentetése, s egy már futó másik pályázat (OTKA K-73024) lehetővé teszi a nagyatlaszos hangfelvételekkel való intenzív foglalkozást. Minthogy pe- dig az új atlasz adatainak tárolása eleve a fönt említett módon történik már, a magyar nyelvtudomány történetében először kínálkozik lehetőség arra, hogy fél évszázadnyi időt átfogó, nyelvjárási beszélt nyelvi összehasonlító kutatásokat is folytassunk, nagy mennyiségű hangzóanyagon végezve valóságosidő-vizsgálatot is. Ha pedig ehhez hozzávesszük, hogy a Hegedűs-archívum (1942–1962) felvé- telei (mintegy 1 7000 hangfelvétel) is digitalizálva vannak már a Nyelvtudomá- nyi Intézet Kempelen Farkas Laboratóriumában (l. Horváth Viktória 2007, ille- tőleg http://fonetika.nytud.hu), akkor még világosabban látjuk a regionális be- szélt magyar nyelv kutatásának új lehetőségeit.
Mostrar más

8 Lee mas

Az Szja- és az Áfa-szabályozás igazságossága a magyar adórendszerben

Az Szja- és az Áfa-szabályozás igazságossága a magyar adórendszerben

156 összhangban valóban korszerű volt, és nagyjából megteremtette a ma is hatályos szabályozás alapjait. A törvény a gazdálkodó szervezetek és a magánszemélyek széles körére állapított meg adófizetési kötelezettséget; minden termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása után – szűk kivétellel – egységes elvek alapján szabályozta az adózást. Amint arra a törvény általános indoklása rámutatott, az általános forgalmi adó bevezetésével nőtt a termelői és fogyasztói árak közötti szintkülönbség, ami lehetővé tette a vállalatok, vállalkozók jövedelmét terhelő számos adó megszüntetését, illetőleg csökkentését, biztosítva ezzel egy, korábbi rendszernél normatívabb, a világpiaci alkalmazkodást és a műszaki-technikai fejlődést hatékonyabban szolgáló vállalati, vállalkozói adórendszer megteremtésének feltételeit. A törvény ugyanakkor a forgalmiadó-rendszer korszerűsítésében is jelentős, minőségi előrelépést jelentett. Az adó kulcsainak egységesítésével, számának jelentős csökkentésével egyrészt áttekinthetőbbé váltak a fogyasztás- és jövedelempolitikai preferenciák és ellenérdekeltségek – lehetőséget adva egy áttekinthetőbb pénzügyi rendszer kialakítására –, másrészt megnyílt a lehetőség az előtt, hogy javuljon a termelői és fogyasztói árak együttmozgása, mérséklődjön az árarányokat torzító hatás, végeredményben nőjön az árrendszernek, mint alapvető gazdasági jelzőrendszernek a szerepe. Az általános forgalmi adó a korábbi fogyasztói forgalmi adóhoz hasonlóan fogyasztási jellegű volt, azaz nem terhelte a termelő-felhasználási célú kiadásokat, valamint a végső felhasználás közül az exportot és a beruházást. Az adót teljes egészében a termék utolsó felhasználójának, illetve a szolgáltatás igénybe vevőjének, azaz a lakosságnak kellett viselnie.
Mostrar más

266 Lee mas

Show all 3234 documents...